Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-09 / 14. szám

Középkorú asszony halad az utcán, két kezében vödröt cipel. Az egyik kapu mögül megszólítják.- Talán kiszáradt a kutatok?- Nem, de nem iszunk belőle. Azt mondják a vize ártalmas az egészségre. Éppen ezért a gyerekek miatt, inkább cipekedek. Bárcsak elkészülne már a községi vízvezeték. Fölemeli a vödröt és szapora léptekkel tovább indul. Amikor a hallottakat elmondom Rózsár Tibornak, a Hi­daskürti (Mostová) Helyi Nemzeti Bizottság elnökének, megjegyzi:- Régi vágya ez már a település 1700 lakosának. Főleg a fiatalok sürgetik a vezetékes ivóvizet. Négy évvel ezelőtt hozzá is kezdtünk a vízvezeték megépítéséhez. Tavaly befejeztük a fővezeték lefektetését, sőt egy utcát rá is kapcsoltunk. Szerényen elhallgatja, hogy határidő előtt végeztek a munkálatokkal, hogy a többi utcába is mielőbb megépít­hessék a vízvezeték hálózatot. A kivitelező a Galántai Gép- és Traktorállomás A földmunkálatokat önerőből, a szövet­kezet hathatós segítségével végzik. Azt tervezik, hogy az év végére - újra határidő előtt - minden utcában elkészül­nek a munkálatokkal.- Az év végéig szeretnénk legalább negyven lakást a vízvezeték hálózatra rákapcsolni. Természetesen a közintézményeket részesítjük előnyben - folytatja az elnök. - Az óvodába például a vendéglőből hordanak a főzéshez vizet, inni pedig ásványvizet kapnak a gyere­kek. Ez is bizonyítja, hogy nagy szükség van nálunk a vezetékes ivóvízre. Számolunk azzal, hogy nem min­denki vezetteti majd be a házába, a terv is csak száz családdal számol, ezért minden utcában nyilvános vízcsa­pokat is létesítünk. Sok munka vár még a falu lakosaira, amíg minden utcában földbe kerül a vezeték, elegyengetik a földet és a házak elé virágot ültetnek ki. Ottlétemkor telefonált az elnök, hogy mintegy ötszáz rózsabokorra lesz szükség az idén is, no meg fűmagra, hogy a futballpályát bevethessék, melyet tavaly 625 ezer korona ráfordítással átépítettek A futballcsapat ugyanis a járási bajnokság felsőbb osztá­lyába küzdötte be magát, így jól jön a korszerűsített létesítmény. Egyébként a hidaskürtiek a múlt évben 19 795 óra társadalmi munkát végeztek, s ezzel a nemzeti bizottságok versenyében csoportelsők lettek.- A vízvezeték építésén kívül az idén szeretnénk megkezdeni a művelődési otthon korszerűsítését is - említi meg Rózsár Tibor.- Van rá pénzük?- Ha nem is sok, de van. A hnb kisüzeme tavaly 580 000 koronát utalt át, s ez mintegy 300 ezer koronával több a tervezettnél Ezt használjuk fel az említett létesítmény tatarozására, illetve járdaépítésre. A kiszüzemben mindössze tizenhatan vannak, festők, kőművesek, akik a lakosságnak és a szocialista szektor­nak is dolgoznak. Hogy eredményesen, azt múlt évi nyereségük bizonyítja. Úgy tervezik, hogy a keresletnek megfelelően szabó- és géplakatos műhelyt is létesítenek. Törődnek a falu tisztaságával is.- A két traktorhoz kaptunk egy kukakocsit, amely három település, Hidaskürt, Feketenyék és Kosúti háztartási sze­metét hordaná el, ha szemeteskannákat kapnánk. A leg­nagyobb baj azonban, hogy jelenleg nincs hová a szeme­tet kihordanunk - bosszankodik az elnök.- Megfeledkeztek a szemétlerakat létesítéséről?- Nem. Van, utat is építettünk hozzá, természetesen az illetékesek jóváhagyásával, öt éven keresztül használtuk, de a közelmúltban az eredészet megtiltotta további üze­meltetését. Ennek következtében faluszerte egyre több a szemétdomb A kerületi nemzeti bizottság döntésére várunk, kedvező határozat esetén a szemétlerakatot körül is kerítjük A település határában levő erdőbe is sokan hordtak ki szemetet. A hnb úgy tervezi, hogy a lakosság és a szövet­kezet. segítségével fokozatosan parkká építik át. A sétá­nyokon, a padokon kívül kézilabda-pályát, csúszdát, hintát is terveznek a pihenőparkba. A számítások szerint min­derre 260 000 koronát fordítanak, de ha elkészül, a létre­hozott érték, meghaladja majd a 400 000 koronát.- Mik a további terveik? - érdeklődöm- Elsősorban is szeretnénk a már említett munkálatokat mielőbb befejezni, aztán további terveinket is megvalósít­juk Sok ugyanis a településünkön az olyan terület, ame­lyet rendbe kell és akarunk tenni. Az egyik terület feltölté­sét a szövetkezet vállalta, ott egy sportpályát alakítunk ki. El akarjuk érni, hogy tisztább és rendezettebb legyen a község, s ebben találkozik a hnb és a lakoság elképze­lése is. A múlt megbízatási időszakban üzlettel, és óvodával gyarapodtak, a mostaniban szolgáltatóház és egészségü­gyi központ építésével számolnak. Az első Z-akció kereté­ben, a másik állami beruházással készül el. A szolgáltató­házban összpontosítják majd a különböző szolgáltatáso­kat, a kisüzemek részére megvásárolt épületet pedig, ha a zsebük engedi majd, műhelyekké építik át.- Az utóbbi időben gondot okoz a magánépítkezés - gondolkodik hangosan a vendéglátóm. - Nem rendelke­zünk megfelelő telkekkel, pedig a választási program évente három családi ház építésével számol. Jelenleg is harminchat kérvényt tartunk nyilván. A beltelkek kisajátítá­sával akarunk a magánépítkezéseknek zöldutat adni. A szövetkezet két négylakásos ház építését megkezdte és a harmadik építésévei is számol. Az eredmények mellett nem egy problémával is szembe kell nézniök a hidaskürtieknek. így a csúcsfogyasztás idején a villanyhálózatban nincs meg a szükséges feszült­ség. Éppen ezért a hnb szorgalmazza a trafóállomások korszerűsítését.- Tisztségemet a választások óta töltöm be. Úgy látom, hogy a lakosok szívesen kiveszik részüket a település fejlesztéséből - mondja búcsúzóul az elnök - Kitesznek magukért a pionírok, a SZISZ-tagok, a tömegszervezetek, a nyugdíjasok. Példát mutat Varga Béla, Molnár Györgyné, Bózsig Tibor, Varga István, Szabó Tiborné, dr. Szalai András és még sokan mások. A jövőben is mindent megteszünk azért, hogy a nemzeti bizottságok versenyé­ben ismét jó helyezést érjünk el. Erre kezesség a 2 271 000 korona értékű kötelezettségvállalás is, amely- lyel a település lakosai és dolgozói hazánk felszabadulá­sának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu­lóját köszöntik. NÉMETH JÁNOS M inden ment, mint a karikacsapás. A hófehérbe öltözött „ajtónállók“ - Pavla Hanusková vöröskeresztes és Urbán Emma egészségügyi nővér - ki­tárták a szertartásterem ajtaját, a csecse­mőket karjukon tartó szülők után betes­sékelték a rokonokat, ismerősöket. A böl­csőbe fektetett kisded körül bepólyázott játékbabáikat dajkálva komoly arccal öt­hat óvodás. Ünnepi beszéd - az önkén­tes vöröskeresztes nővér kénytelen volt az egyik ünnepeltet, aki éppen beszéd közben rendezett hangpróbát, a hátsó folyosón lecsillapítani a meghatódott szülők beírják nevüket az emlékkönyvbe. Simán ment minden, látszott, a rende­zőknek már gazdag tapasztalatuk van. Kíváncsiságunkat mégsem ez a kiváló összhang, hanem a mögötte rejtőző ap­rólékos munka keltette fel. Fel is kerestük Éva Tkácovát, a bratislavai II. városkerü­let polgári ügyek testületének titkárát, a nemzeti bizottság dolgozóját. Amikor találkoztunk, éppen bosszús volt, mert átmenetileg sikertelenül próbál­ta megoldani a kórházak születési osztá­lyaival és az anyakönyvi hivatalokkal a jobb együttműködést. Kérdezés nélkül mondta a követke­zőket:- Célunk, hogy minden újszülöttnek megrendezzük a névadóját. A múlt évben például a névadókat rendező albizottsá­gunk több mint ezer gyermeket köszön­tött és vezetett be az emlékkönyvbe. Elégedetlenek vagyunk ezzel a számmal, mert a városkerületünkben nagyobb a szaporulat, de kismamáink más város­kerületekbe - ahol kórház van - mennek szülni. Pillanatnyilag nincs módunk tudo­mást szerezni minden kisgyermek világ- rajöttéről s a testület tagjai nem tudják, hol, kinél kell agitálni. Ezzel kapcsolatban akartam kollégám, Valéria Őizmáriková - aki szakemberként a polgári szertartá­sok népszerűsítésére újabb módszerek bevezetését ajánlja - javaslatát megvaló­sítani. Bratislava és Kassa városkerülete­inek a testületéi versenyeznek. Idén de­cember végén értékelik kétéves tevé- ■ kenységünket. Mi tagadás, győzni sze­retnénk - fűzi hozzá magyarázatként.- A városkerület lakosságának rendkí­vüli ünnepeit, örömteli és egyéb esemé­nyeit hányán szervezik? - kérdeztük.- Százegy önkéntes tagja van testüle­tünknek. Legtöbben, amikor vállalkoznak erre a társadalmi munkára, előre megjelö­lik, melyik albizottságban szeretnének dolgozni. A már hagyományossá vált polgári szertartások: esküvők, névadók, temeté­sek, személyazonossági igazolványok, szakmunkás-bizonyítványok átadása, a bevonuló katonák búcsúztatása stb. ünneplésén kívül az év folyamán még nagyon sok akciót bonyolítunkle. Negyed­évenként a szertartásteremben kö­szöntjük az 50, 55, 60 és 65 éveseket. A 70, 75 és 80 éveseket lakásukon keresik fel virággal és jókívánságokkal a testület tagjai. Szép műsorral igyek­szünk emlékezetessé tenni jubileumukat azoknak a házaspároknak, akik felújítják esküjüket ezüst-, arany- és gyémántlako­dalmuk alkalmából. Szertartásaink fényét műsoraikkal a városkerület óvodáinak, iskoláinak és művészeti alapiskoláinak a tanulói növelik. A testület tagjai felkutatták a zenével komolyan foglalkozó fiatalokat s különle­Az újszülött neve bekerül az emlékkönyvbe (Kontár Gyula felvétele) ges alkalmakkor: nyugdíjas pedagógu­sok, idős vöröskeresztesek, önkéntes vé­radók köszöntésekor, a felszabadulási évfordulón felkérjük őket ünnepi hang­versenyre. Ezek a városkerületben már jó hírnévre tettek szert és komoly társa­dalmi eseménnyé váltak - mondotta. Számtalan akció, százegy, szabad idejét másokért feláldozó ember. Míg beszélgettünk, többször keresték telefo­non és személyesen is Éva Tkácovát. Fáradhatatlanul irányít, intézkedik. - Mió­ta csinálja? - tettük fel a kérdést.- 1979 óta, de gyakran még most sem tudom jól beosztani az időmet. Eleinte mindent magam akartam intézni. Aprólé­kosan meg akartam ismerni a kerületet, az embereket, ügyeiket. Most már azért megtanultam, hogy a testület tagjaival megosszam a munkát, és elsősorban rájuk, a szorgalmukra, tapasztalatukra támaszkodjak - mondotta- A testület munkája kapcsán mire emlékszik legszívesebben? - kíváncsis­kodtunk. Pillanatnyi gondolkodás után válaszolt:- Két nagyon kedves ünnepségünk volt. Tavaly május 12-én vidám fiataloktól visszhangzott szertartástermünk. A Me­tódévá utcai gimnázium azon tanulóit fogadtuk, akik életükben először járultak a szavazóurnákhoz. Jozef Hanusovsky képviselő hozzájuk intézett szavai után a fiatalok elkomolyodva, szinte felnőttek­ké válva vették át a köszöntésükre érke­ző pioníroktól az ajándékokat és a csok­rokat.- Később - folytatta - a kerületünkben lakó kommunisták közül azokkal találkoz­tunk, akik már a második világháború előtt is a párt tagjai voltak. A hivatalos rész befejezése után közkívánatra ke­gyelettel adóztunk Karol Smidke emléké­nek s hálánk virágait elhelyeztük az SZLKP illegális vezetősége tagjának par­kunkban felállított szobra talapzatán. Beszélgetésünk végén már nyoma sem maradt a bosszúságnak, helyét szép emlékek, tervek,elképzelések foglalták el és az a mindennapi gond, ami napjaink­ban sok testület vezetőjét foglalkoztat: hogyan csinálni jobban a polgári szertar­tásokat a köz megelégedésére. KODAY BERTA ÚJ szú > 8 1982. IV. 9. —IM'

Next

/
Oldalképek
Tartalom