Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-02 / 13. szám

TUDOMÁNY üss TECHNIKA Ma már kétségtelen, hogy a bű­vös kocka az eddig feltalált fejtörő játékok közül a legjobb és a legsi­keresebb, ezért érdemes időt és helyet szentelni ennek a csodála­tos játéknak. Cikkemben egy olyan rendezési algoritmust írok le, melynek egyes forgatássoroza­tai a lehető legrövidebbek. Ehhez be kell vezetnünk a „kocka­nyelvet“. Képzeljük el, hogy mind a hat lap közepére egy-egy pra van raj­zolva. Ha a lapokat az odaképzelt óra járásával azonos irányban 90°-kal elfordítjuk, akkor a forga­tás jele: F - fent, L - lent, K - kelet, N - nyugat, S - szemközt és T - túl. (Lásd a II. és a II.A ábrát.) A fordított irányú (90°) fordításokat F“1, L~\ ... T“’-el fogjuk jelölni és végül a 180°-os fordításokat F2 L2, ... T2. A lapkon kívül a kö­zépső rétegeket is elfordíthatjuk, a rétegek ejfordítását X, Y, Z-vel fogjuk jelölni, illetve. X-1, X2, ... Z \ Z2. (Lásd az I. ábrát.) Minden sarokkocka nyolc és minden élkocka tizenkét helyre juthat el forgatás közben. Ezeket a helyeket a II. és II. A ábra szerint neveztük el. Ilyen elnevezés segít­ségével le tudjuk írni, hogyan ke­veri össze a kis kockát egy-egy forgatássorozat. (Tovább csak so­rozat!) Ezzel mellőzni tudjuk a sok helyet foglaló ábrákat. Például a FSF-1 S-’ NFSF-’ S-’ N_1 sorozat a III. ábra szerint három sarokkoc­kát, két pár élkockát mozdít el a helyéről, és két sarokkockát pör­get (irányít, megfordítja a helyén). Ezeket a változásokat ábra nélkül így tudjuk leírni: (S1 — S5 — S4, S2, S3, E1 E5, E2 ^ E4) A négyes ábrán látható változá­sokat a XK’X''KXK2X’K2 soro­zattal érhetjük el. Ábra nélkül így írhatjuk le őket: (E2 -> E10 E7, E5, E6). Az E5 és E6 élkockák megfordulnak a helyükön, irányításukat változ­tatják. Most már rátérünk a rendezési algoritmusra. Először a sarokkoc­kákat visszük a helyükre. Tisztáz­nunk kell, mikor van egy sarokkoc­ka a helyén. Minden sarokkocka három szomszédos lap közös kockája. Ha ennek a három szom­szédos lap középső négyzeteinek színei megtalálhatók a sarokkocka egy-egy oldalán, akkor ez a sarok­kocka a helyén van. Abból indu­lunk ki, hogy az olvasó egyedül is tudja rendezni egy lap négy sar­kát. Ezért az algoritmus leírását olyan állásban kezdjük, ahol az alsó lap négy sarka már a helyén van jól irányítva. Tehát az alsó lap középső négyzete és négy sarok­négyzete azonos színű. Most elfordítjuk a felső lapot úgy, hogy legalább egy-két sarok a helyére kerüljön (a fenti sarkok közül), jól vagy rosszul irányítva. Rosszul elhelyezkedő sarkokat az R, - R3 sorozatok valamelyikével visszük a helyére. Élkockák moz­gását még nem kell figyelnünk, ezért nem is írtuk le. Ha már a helyükön vannak a sarkok, akkor szükség szerint irányítjuk őket. R4 - R9 sorozatból választhatunk a fenti lap sarkai állása szerint A sarokkocka neve után szereplő betű azt mutatja, hogy melyik lap­ról kerül a kis négyzet a felső lapra. R9 sorozat az R4 sorozat fordítottja, R4-böl úgy adódott, hogy az R4 sorozatot hátulról „ol­vastuk" és fordított irányban for­gattuk a lapokat. Fordított sorozat­nak fordított hatása van. A sarkok rendezése után hoz­zálátunk az élkockák rendezésé­hez, a felső és az alsó lap éleivel kezdjük. Legyen a felső lap közép­ső négyzete sárga és az alsó lap középső négyzete fehér. Sárga és fehér színt tartalmazó élkockák rendezéséhez az R,0 - R14 soro­zatokat használjuk. Csak a felső és alsó lapra vo­natkozó változásokat írtuk le. R,0 - R14 sorozatok használatához kell egy kis magyarázat. Először is elfordítjuk az egész kockát úgy, hogy az E5 helyre sárga vagy fehér színt tartalmazó élkocka jus­son. R10 sorozatot akkor használ­juk, ha az E5 helyén sárga négy- zetú kocka van, sárga négyzetével a nyugati lapon. Többi esetben az Rn, R,j vagy R13 sorozatot hasz­náljuk. Legyen például az E5-ön sárga-zöld élkocka, akkor a felső lap elfordításával a két sárga és zöld színt tartalmazó sarkokat S2 és S3 helyekre juttatjuk és azután R,0 sorozattal a helyére vihetjük (a sarkai közé) a sárga-zöld élkoc­kát. Ha a sárga-zöld sarkok között például fehér-piros élkocka van, akkor az R,0 sorozattal ezt is a he­lyére vihetjük, ha előzőleg az S6 és S7 helyekre fehér-piros sarko­kat vittünk az alsó lap alkalmas elfordításával. Az R,, — R13 sorozatok haszná­lata hasonló. Felső vagy alsó lap elfordításával olyan helyzetet ho­zunk létre, hogy az R10 - R13 sorozatok közül valamelyikkel a helyére, pontosabban a sarkai közé vihessünk egy-két élkockát. Persze, ügyelnünk kell arra, hogy a jól elhelyezett kockát ne vigyük el a helyéről. Az utolsó, azaz ne­gyedik élkockát csak akkor vigyük az alsó (felső) lapba, ha már a fel­ső (alsó) lapban három élkocka a helyén van. Ha csak hét élkockát sikerült a helyére vinni az R10 - R,3 sorozatokkal, akkor az utolsót az R14 sorozattal visszük a helyére, amely már csak egy élkockát moz­dít el a felső és alsó lap élei közül. Nem baj, ha egy két kocka rossz irányításban kerül a helyére, ezt majd kijavítjuk. Aki úgy gondolja, hogy az R,0 - R,3 sorozatok hasz­nálata túl bonyolult, az használ­hatja az R14 sorozatot az összes élek rendezéséhz, az R,4 sorozat használata egyszerű. X középső réteg négy élkockája rendezéséhez az R,5 - R17 soro­zatokat használjuk. Végre már kö­zeledünk a célhoz, már csak az élkockákat kell pörgetni. Ehhez az R18 - R20 sorozatokat használjuk, kettő, négy vagy nyolc élkockát pörgetve. Készen van a nagy csoda, a kocka lapjai egyszínűek! Ugye nem volt nehéz? Egy kis gyakorlat után már pár perc alatt össze tudjuk rakni a kockát. Persze, nem kell megtanulni mind a húsz soro­zatot, a kocka rendezéséhez bő­ven elég az R,, R4, R 14 és R18 sorozatokat ismerni. Ha ezt is so- kalljuk, akkor eláruljuk, hogy elég csak az R, sorozatot ismerni. Va­lóban, az R, sorozat hatszoros ismétlése két élkockát pörget, négyszeres ismétlése három sar­kot pörget, két sarkot pörget az RjT-'Rf’T sorozat, R,NR,-1N-1, N2R1N2R,“1 sorozatok sarkok­ra és R,LR,-1L-1, L"1R,-1LR, soro­zatok pedig élekre ható hármas­ciklusok. Az RZ1 - R« sorozatokat főleg a haladó olvasóknak ajánljuk. Az első két sorozat három sarkat, az R23 - R28 sorozatok pedig három élkockát visznek el a helyéről. Kö­vetkező két sorozat két pár sarkat cserél egymás közt, azután egé­szen R^-ig két pár élkockát helyet cserélő sorozatok vannak. Az utol­só két sorozat sarkokat és éleket pörget. Végül bemutatjuk, hogy a kocka nem csak akkor szép, ha a lapjai egyszínűek. Különféle szabályos, szimetrikus mintákat lehet vará­zsolni a kocka egyes lapjaira. Az első sorozat két kis kockát épít be a nagy kockába, következő három sorozat sakktáblát, azután követ­kező két sorozat pedig „+“ jelt hoz létre a kocka minden lapján. A többi sorozat nem kevésbé ér­dekes mintákat hoz létre. Talán mondani sem kell, hogy ezeket a sorozatokat rendezett kockán kell elvégezni Akad köztük olyan is, melyet lehet rövidebbel helyette­síteni, a rövidítést már az olvasóra bízzuk. Befejezésül sok türelmet és si­kert kívánunk a kedves olvasók­nak a kocka rendezéséhez. Bűvös képletek a bűvös kockához I. ábra II. ábra Sorozatok : R, = SFS_’F~’K~1S_,K (SÍ ^ S2, S3- ) R2 = NFSF-'S-'N-'F"1 (S2 S4 Sí; ...) R3 = NSKS-1 N-1 SK-’ S"’ (S1 -^S2 34) R4 = K-’LK-1F-1KL-1KL-1KFK"1L (S1s, S2s ........) R5 = K-1LK'LK-1FKL 1KL-1KF“1 (S2s, S4*; ...) R6 = SRS“1 F_1SF"1S_1 F2 (S1 s, S3t, S4n; ...) R7 = K-1 F-1 S~’FSF"'S"1 FSK (Sí,, S2s, S3k, S4m; ...) S8 = N2L2KL2N2F (S1s, S2s, S3t, S4t; . .) Rfl = R4-’ = L~1 KF-’ K-1 LK"’ LK- ~1FKL-1K (S1N, S2k; ...) R10 = K’XK (E5 -> E2 E10.) R„ = KXK-’ (E5 —» E10 —» E2...) Ri2 = TX“’T_1 (E5—»E3—>E11 ...) —* E11...) R13 = T_1X~’T (E5 -> E11 —* E3...) Rl4 = SYS’V’S (E5 ^ E3 ^ E6.) R15 = K2XK2X-1 (E5 — E6 -* E7) R,6 = K2X2K2X2 (E5 i=± E8, E6 5=5 E7) R17 = K^XK^X-1 (E5 E7, E6 ;=r E8) R18 = SF1 SFNLKS“’ FS“’ F*’ K“’ L- “’N“’ (E1, E5) R,b = (K-’X)4 = K-’XK’XK“’XK-’X (E5, E6, E8, E10) Rjo = KNFLSTKNFLST (E1, E2, E3, E4, E9, E10, E11, E12) R21 = SnNiTmN_iS_nNiT_mN^ R22 = F'SnF"iTmPS“nF_iT_m R23 = KiLnK“iXmK'L“nK“'X“m R24 = KiLnK“iZ"’KiL“nK“'Z“n’ R25 = KkXiK2X-’K2XiK-kX-1 fí2e = NLN-'SXS-'NL-'N-'X“1 R27 = SFNLKS-’K-1L-1N“1F-’ R28 = NSLS-’L-’N'IK-’L-’S-’LSK r29 = n-’f-’k-’fnf-’l-’kfk-’lk Rgo = KFNS-’N-’F-’K-’L-’N-’SNL R3) = KiXiK-iXÍK-íX'KíX-i R32 = K‘LnK’X'K-iLnK-iX-i Raa = K'L'KlUZkL-’K,L-'K,Z-k R^ = NLN-’S-’XSNL-’N-’X“1 r35 = f’k2fksfs2f-’k-’s-1 Rae = NSLS’L-’N2S-1F-1SFN r37 = kns2k1n-'l-’f-1s2lf R38 = S2F2S2F2S2F2 Raa = NFSF-1S“’ N“’ K ’ F“’ S“' FSK r^ = f-’kfk2sks2fsf-’ i, j, k lehet 1 vagy -1, n, m lehet 1, -1 vagy 2. S1 = S, S“2 = S2, hasonlóan a többi lap fordításánál. Szimmetrikus állásokhoz vezető sorozatok: TLS-’ L2SL-’ N-’ L2NT-’ S“1 F“'TF- 2T-’ FKF^-’S, F2L2K2N2S2T2, xs-’x2stx2t-’x2kx2k’n-’x2nx, XS“’ XZSTX2T"1 X2KX2K“’ N“’ X2N X’Y2^, XS-’X2STXZXZ-’T-’X2K x2k-’n’x2nx, K-’X2NKX2K-1S-’T-1X2ST, XYX-'Y-’, N“1 S“’ L-i SFS“’ LSNLN"’ F-’ NL-’, NZ"’ K-’T-’ KZK-’TKN-’, FL’1 S-1 LZL-’ SLZ-1 F“’ K’Z“’ NS N-’ZNS-’NF’K, KNFLKNF2L2KNFLKN, X2K-’X2KNX2N-’X2, KN“’ X2N-’ X2NKX2K-’X2STX2 S-'T-’, Z2Y2X-’YX-,Y-,1 (F2K2S2)4, (F2K-’NL2KN-1)2, KNX2KN, (L2KNF2)2, (KNFL1)6, F^K ’ NS2K"’N, K2X2K2F2Y2F2, (K2N2S2T2FL)2, (F2KNST)3, KNFLK-’ N"’ F-’ L“’ K-’ N“’ F“’ L“1 (KNFL)3, (KNF-’L-1)3, (F2S2N2)3, III. ábra IV. ábra X^X“’ N“’ F-’ NXN“’ FNK“1 L“’ K- XK’LKXT“1 SX 2S“’ L“1 F“’ S-'T1, (KNST)3X2, l2s2k2, knflknf2l2 - kokca minden lapja hatszínű. NÁNÁSY PÉTER 4 4 . ÚJSZÚ 1982. IV. 2. Fénykeverö az azonnal-gépben Világ-újdonság a Polaro­id 660 AutoFocus fényké­pezőgépbe épített „fényke- verő“, amely szélsőséges fényviszonyok közepette is gondoskodik a helyes meg­világításról. önműködően keveri a nappali fényt és a beépített villanóberende­zés fényét az árnyékok de­rítésére, vagy rossz megvi­lágítás esetében a villanó­berendezés teljes fényere­jével „tüzel“. A már ismert ultrahangos „szonár“ ön­működően méri a távolsá­got. A gép valóban teljesen önműködő - tulajdonosá­nak a téma megkeresése után csak a gombot kell megnyomnia. A hölgy ke­zében látható bonyolult elektronika gondoskodik az automatizált működésről. (d) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK ÚJRAGYÚLÓ GYUFA Az egyik tomszki üzemben olyan gyufa gyártá­sát kezdték meg, amelynek nem árt a nedvesség és erős szélben is jól használható. Az égő gyufát egy pohár vízbe nyomva a láng kialszik, levegőt érve azonban újra fellobban. Az újfajta gyufa jó szolgá­latot tesz a geológusoknak, az olajbányászoknak és mindazoknak, akik nedves helyen dolgoznak. (») EDZÉS LÉZERSUGÁRRAL A Német Szövetségi Köztársaság Clausthali mű­szaki főiskoláján új eljárással kísérleteznek: kopás- állóságuk növelésére erős lézer- vagy elektronsu­gárral megolvasztják az acél munkadarabok felszí­nének vékony rétegét. A besugárzást követő gyors lehűtés révén századmilliméteres vastagságban finom kristályokból álló mikrokristályos felszíni ré­teg alakul ki. A gyors lehűtésnek az is előnye, hogy a felszíni réteg olyan keverékarányban tartalmaz­hatja az acélban levő elemeket, ami normális körül­mények között nem lehet stabil, mert a lassú lehűlés során ezek az elemek elkerülnek egymás­tól. Ezek a kristályok jelentősen növelhetik az acél felületének keménységét. Az új eljárással elsősor­ban a repülőgép-hajtóművek nagy igénybevételé­nek kitett elemeit nemesítik. FOLD ALATTI ÓRIÁS HÍD A világ legnagyobb föld alatti természetes hídját fedezték fel francia barlangkutatók a mexikói Ve­racruz államban. A 40 méter hosszú, 80 méter magas és tíz méter széles híd egy 150 méteres üres tér felett függ. A hídfőből kiindulva 300 méter hosszúságú járatrendszer ágazik ki. A járatok nagy üregekbe torkollnak. Az egymással összekötött üregek falain számos sziklaképet találtak. Rábuk­kantak egy természetes emberi tetemre is, a föld alatti patakokban pedig élő, vak halakat találtak. ÁRAM TISZTÍTJA A VIZET Egyenárammal újra ivóvízzé lehet alakítani a szennyezett vagy éppenséggel fertőzött vizet, anélkül, hogy bármilyen vegyi adalékanyagot használnának. Az új ivóvízkészítési eljárást a mün­cheni biofizikai intézetben dolgozták ki. Az anódos oxidálás elvére épül: az anódon atomos oxigén szabadul fel, amely oxidálószerként elpusztítja a csírákat. A villamos módszer nem változtatja meg a víz ízét. (d)

Next

/
Oldalképek
Tartalom