Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-02 / 13. szám

A Trikota vállalat az intenzív fejlesztés útján Következetesség az önálló elszámolásban Egyre több vállalatban tapasz­talható, hogy a vezetés a dolgozók széles körű aktivizálásával huza­vona nélkül hozzálát a komplex intézkedések érvényesítéséhez és a legfontosabb szabályozók - például a saját termelési érték mutató - alkalmazásához. Ahol a vezetés a dolgozók körében megfelelő tájékoztató munkát vég­zett, ott a kezdeményező tervezés sem okoz gondot. Miként vélekedik az új szemlé­let érvényesítéséről Anton Slávik, a Vrbovéi Trikota Vállalat igazga­tójának gazdasági helyettese?- Először hadd szóljak talán az eredményeinkről, elsősorban is a nem szocialista országokba irá­nyuló exportfeladatok teljesítésé­ről. Terveink értelmében e szférá­ba 38,9 millió korona értékű ter­méket kellett 1981-ben exportál­nunk. A valóságban 40,948 millió korona értékű termékünk jutott el a nem szocialista országokba, mi­közben a termelésnövekedési in­dex 105,3 volt. A saját termelési érték terve 139,240 millió korona volt, a teljesítés pedig 141,613 korona, miközben a növekedés 1,7 százalékot tett ki.- Mikor vezették be ezt a rend­szert?- Amikor érvényesíteni kezdtük a komplex intézkedéseket, tehát 1981. január 1-én. Adamec mérnök az anyagi ér­dekeltség rendszerének tökélete­sítéséről tájékoztat.- Rendkívül fontos feladat a dolgozók gondolkodásmódjának megváltoztatása, pozitív irányú befolyásolása. Anyagi ösztönzé­süket úgy kell szabályozni, hogy érdekeltté váljanak a termeléselő­készítés meggyorsításában, a ter­melés folyamatossága feltételei­nek megteremtésében. Ennek ér­dekében egyszerű, progresszív prémiumrendszert dolgoztunk ki, amelynek egyik leglényegesebb vonása az, hogy a dolgozókat - a terv folyamatos teljesítése esetén - dekádonként premizál­juk. Természetes, hogy e rendszer bevezetése nem ment símán. Egy esztendővel ezelőtt például, ami­kor a varróműhelyben elsőként bevezettük az új módszert, szá­mos csoportvezető nem volt ké­pes a választék, illetve a minőség biztosítására. Két hónap sem telt el azonban, már megváltozott ■ Még egy kis pontosítás, és a kiszabott darabok varrásra készek- Ilyen eredményekről értesül­ve az a benyomása támad az embernek, hogy egy ilyen vállalat­ban a vezetőnek nem is lehet kényelmetlen kérdéseket fel­tenni. ..- A jó eredmények mögött szí­vós munka áll. A „taktikai“ vára­kozás időszakát a minimálisra igyekeztünk csökkenteni. Ez alatt azt kell érteni, hogy kezdettől fog­va tisztában voltunk vele: a terv lazításáról szó sem lehet. Úgy vé­lem, hogy az eredményeket alap­vetően befolyásolta mindenütt, hogy melyik vállalatban mennyire ismerték kezdettől fogva a konkrét játékszabályokat, lehetőségeket.- Konkrétabban is szólhatna, Slávik elvtárs, a vállalatban alkal­mazott módszerekről? Az igazgatóhelyettes telefonhí­vása nyomán néhány percen belül további munkatársak is megjelen­tek a dolgozószobában. A beszél­getésbe csakhamar bekapcsoló­dott Vladimír Hulvan is, az igazga­tó kereskedelmi helyettese és Pe­ter Adamec mérnök, a munkagaz­dálkodási osztály vezetője. Az igazgató gazdasági helyettese nem éppen kis terjedelmű füzetet húz elő íróasztalából. A címe: Az önálló elszámolás alapelvei a vál­lalatban.- Fontos, hogy az ember tudja, mit akar. Az új körülmények között a legfontosabb feladatok egyiké­nek tekintjük, hogy a tervet az egyes termelési központokra, üze­mekre bontsuk le, majd az értéke­lés is e módszer alkalmazásával történik. A vállalatnak így nem okoz gondot a helyzet naprakész értékelése, és szükség esetén a szükséges intézkedések meg­hozatala. a helyzet. Amikor az alapfokú irá­nyítási dolgozók, csoportvezetők érezni kezdték, hogy a prémium összege teljes mértékben a deká­donként elért eredmények függvé­nyévé vált, a progresszív jutalma­zási rendszer valóban progresszív eredményekhez vezetett.- Mit jelentett ez a gyakor­latban?- Azt, hogy minden egyes cso­portvezető számára 200 korona külön prémiumot irányoztunk elő arra az esetre, ha a gondjaira bízott munkacsoport teljesíti a mennyiségi és minőségi követel­ményeket. Röviden szólva: az in­tézkedések hatására lényegesen emelkedett a munkaszervezés színvonala, és a befektetés sok­szorosan visszatérült. A vállalat egyik legfontosabb feladata a tőkés országokba irá­nyuló export növelése. E feladatot méltó módon teljesítették Vrbo- vén. Az exportképesség erőtelje­sen növekedett. Mi a véleménye erről az igazgató kereskedelmi he­lyettesének.- A külkereskedelmi eredmé­nyekről sokat elárul a különbözeti mutató alakulása. Az egész ter­melési-gazdasági egységben - átlagosan számítva - a különbö­zeti mutató a 80 pont körül mozog, mi pedig 1981-ben 91,46 pontot értünk el. A frankóárak és a nagy­kereskedelmi árak aránya alakítá­sában tehát nagyon jó eredmé­nyeket értünk el.- Mivel magyarázható az export hatékonnyá válása?- Elsősorban azzal, hogy a ter­melést rugalmasan összehangol­juk a külföldi vásárló igényeivel. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy olyan igényes piacokon is verseny képesek vagyunk, mint amilyen például Franciaország, ahová termékeink jelentős részét szállítjuk. Olyan fehérnemű kel­méket sikerült előállítanunk, ame­lyek felveszik a versenyt a hagyo­mányos anyagokkal, a pamutszö­vetekkel. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a külkereskedelmi vállalatok követelményeit határ­időre teljesítjük. Ugyanakkor a kül­kereskedelmi eredményeket is nagy mértékben meghatározza az anyagi érdekeltség rendszere. E téma Peter Adamec mérnö­köt érinti közvetlenül.- A munkagazdálkodási osztály megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy az exportmegrendelé­seket a legrátermettebb dolgozók elégítsék ki. Ezzel szavatoljuk a megfelelő minőséget. Ha az ex­portra termelő dolgozók teljesítik a mennyiségi és minőségi normát, 15 százalékkal növeljük a havi bérüket, de ezen kívül a vezetői alapból még további 200 koronát is kapnak a negyedévi prémium fizetésekor.- Mi történik akkor, ha valame­lyik dolgozó rossz munkát végez?- A premizálási rendszer kidol­gozásakor nemcsak a jó munka jutalmazására gondoltunk, hanem a gyenge teljesítmény elmaraszta­lását is kifejezhetővé tettük. Ez az egyes munkahelyeken egyáltalán nem okoz gondot, hiszen ezen a szinten közvetlenül látjuk az eredményeket. Sokkal bonyolul­tabb a helyzet a szerződéses kap­csolatok rendszerében. A szállítá­si kötelezettségek határidőre való teljesítése nem egyszer a vállala­ton belül is gondot okoz. Vállala­tunknak 25 részlege van, és ezek együttműködésének minőségétől sok függ. A vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer kidolgozása során a pönalizálási feltételek Két óra múlva már hálóingek készülnek a kiszabott kelméből meghatározásáról sem feledkez­hettünk meg. Ennek lényege egy­szerű: az egymással együttműkö­dő részlegek - késés, minőség­romlás, választéki fogyatékosság stb. esetén - anyagilag kártalanít­ják a termelési láncban megkáro­sított partnerrészlegeket. Az elma­rasztalás tehát közvetlenül és érezhetően érvényesül. Erről bár­mikor meg is győződhet az ember.- Győződjünk meg róla a hely­színen, javasoltam, és a gazdasá­gi vezetők ebbe szívesen bele­egyeztek. Megtekintettünk három gazdasági részleget, és mindhá­rom vezetőjének ugyanazt a kér­dést tettük fel: „Mit jelent az ön részlege számára a szankcionálá­si rendszer?“ Ján Bosák, az értékesítési rész­leg vezetője így válaszolt: elejétől 190 ezer koronát vesztett a szankciók miatt. Ez azt jelenti, hogy a más részlegektől realizált és az általunk kifizetett bírságok között ennyi a különbség. Jelentős fogyatékossága a szankcionálási rendszernek, hogy akkor is érvé­nyesítik, ha a kötelezettségek tel­jesítésének elmulasztása az anyagi-műszaki ellátás fogyaté­kosságai, illetve műszaki nehéz­ségek miatt következik be. Anton Slávik nem ért egyet a részlegvezetővel.- Ez csak átmeneti és kiküszö­bölhető fogyatékossága a szank­cionálási rendszernek. Az elma­rasztalás jogosságának elbírálá­sakor mindig az éppen érvényes operatív tervet vesszük figyelem­be. Meggyőződésem, hogy az el- marasztalási rendszer általános • Pavol Brece: Nagy összpontosításra van szükség a szabógép kezeléséhez- Pozitív tapasztalatokra tettünk szert az elmarasztalási rendszer alkalmazása során. Hozzájárul a munkafegyelem szilárdításához, a késztermékek megfelelő ütem­ben a raktárba kerülnek, így az áruszállítás rugalmassága is sza­vatolt. Nyilvánvaló, hogy ilyen kö­rülmények között egyre kevesebb pönálét kell fizetnünk a szállítások elhúzódásáért. Viktor Kment, a kötöde gazda­sági vezetője számszerű adatot is közölt velünk:- Egy esztendővel ezelőtt még kellemetlenül érintett bennünket a szankcionálási rendszer érvé­nyesítése, hiszen 26 ezer koronát fizettünk bírságként. Erre főleg azért került sor, mert nem volt megfelelő a minőség. Azonban le­vontuk a tanulságot, és jelenleg már nem okoz gondot a termékek minősége. Samuel Fridrich, a szabászati részleg vezetője is hasonló ta­pasztalatokról számolt be.- Gazdasági részlegünk az év érvényesülése után az összes ne­hézséget le tudjuk küzdeni. Nyil­vánvaló, hogy közben sokkal egyenletesebbé válik a tervteljesí­tés. Már 1981-ben is javult a hely­zet, amikor a megrendelőknek fi­zetett pönálé összegét 575 ezer koronával sikerült csökkentenünk 1980-hoz viszonyítva. A helyzet javulásához nem kis mértékben éppen a szankcionálási rendszer járult hozzá. Jó gazdasági eredményeket ért el a Trikota vállalat a komplex intézkedések bevezetése óta. E gazdasági szervezetben - ha a szükség úgy kívánta - a népsze­rűtlen intézkedésektől sem riadtak vissza. Ugyanakkor megkülön­böztetett figyelmet fordítottak az anyagi érdekeltség rendszerének fejlesztésére, a technológiai fe­gyelem megszilárdítására, a jó munka anyagi elismerésére és a hanyagság elmarasztalására. PETER HLUCHÁN ÚJszú^ 6 1982. IV. 2. • Szokatlan látvány a fúrógép a szabóműhelyben a beavatatlanok számára. Pedig szükség van rá a kivágandó részek megjelöléséhez (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom