Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-02 / 13. szám

AZ EGYKORI DICSŐSÉGBŐL NEM LEHET MEGÉLNI Tárgyilagos zárszámadás a Leleszi (Leles) Efsz-ben • Minden dolgozó jobb folytatást akar Aligha képzelhető el, hogy a körzeti egészségügyi központ dolgozójának a szövetkezet zárszámadásán való felszó­lalása - melyben az önkéntes véradásra hívta fel a szövetkezeti tagok figyelmét - „időzített“ jelképes figyelmeztetés, il­letve tanács lett volna. Hogy a „vérátöm­lesztés“ mennyire szükséges volt az egykor Munka Érdemrenddel kitüntetett bodrogközi földművesszövetkezetben is, az a következőkből is világosan kiderül: a 3120 hektáros szövetkezet az utóbbi hét évben egyszer sem zárt nyereséggel, s jelenleg az állami bankban nincs egy „saját“ koronája sem, viszont az államtól felvett hiteleinek az összege meghaladja a 35 millió koronát! A TAVALYI ESZTENDŐ MÉRLEGE Ez sem rózsás. Ellenkezőleg. A terve­zett 1 millió 124 ezer korona nyereségből 11 millió 750 ezer korona ráfizetés lett. Azért annyi, mert a szövetkezet a bruttó mezőgazdasági termelési feladatát csak 80,7 százalékra teljesítette, holott az anyagi költségek tervét 114,2 százalékra, a bérkimeritést pedig 100,6 százalékra. A növénytermesztésben csak a takar­mányrépa, a rozs és a silókukorica mér­lege volt elfogadható. A termelési feladatok gyenge teljesíté­se - érthetően anyagi ráfizetést eredmé­nyezett. így például 100 kilogramm do­hány kitermelése nem a tervezett 2176 koronába került, hanem 9377 koronába; 100 kilogramm zöldség előállítása 183 korona helyett 520-ba stb. A 6 és fél millió korona ráfizetés elsősorban abból adódik, hogy a szövetkezet egy liter tejet 5,45 koronáért termelt, holott a felvásár­lási ára 3,05 korona; egy kilogramm mar­hahús előállítása 34,82 koronát igényelt, eladási ára viszont 18,66 korona. S így vehetnénk sorjában az „eredményessé­gi" mutatókat, azok mérlegét HOL VOLT A HIBA? Erre a kérdésre - a zárszámadáson elhangzottak alapján - nem nehéz vála­szolni. Az elnöki beszámolóban Juhász Lajos mérnök csak körvonalazta a hibák okait. Mélyebb elemzésbe ezen a téren nem is bocsátkozhatott, hiszen mindösz- sze két hónapja került ebbe a mezőgaz­dasági üzembe és az elnöki tisztségbe „Meg kell mondanunk“ - szólt a tagság­hoz -, „hogy sok esetben a gyenge termést nemcsak a kedvezőtlen időjárás, hanem a rossz talajelökészítés, a megké­sett vetés, a hiányos növényápolás és a megkésett batakarítás is okozta. Ko­moly fogyatékosságnak számit az is, hogy a szövetkezetnek nincs elegendő talajművelő-, növényápoló- és takar­mánybegyüjtö gépe, s hogy ami van, az nincs kellően kihasználva“. A beszámoló arra is rámutatott, hogy például amíg Fedor Miklós állatgondozó és fejó tehénként 2984 literes fejési átla­got ér el, Völgyi Sándor és Hegedűs Sándor pedig közel 2800 litert, addig Lovász Zoltán az előbbiekhez hasonló feltételek mellett még a 2 ezer litert sem érte el, így a szövetkezetben az egy tehénre eső tejhozam az elmúlt évben csak 2355 liter volt - 243 literrel keve­sebb, mint 1980-ban. Hasonló teljesít­ménykülönbségek más ágazatokban is előfordulnak. Hogy a gazdálkodás ráfizetés volt, an­nak számos további oka is van. Közéjük tartozik a nagy takarmányfogyasztási ke­retek és a béralap indokolatlan túllépése, s nem utolsósorban az is, hogy a tavaly begyűjtött szénának csak 8 százaléka volt I. osztályú A vita is sok mindent elárult. Többek között azt, hogy „a szövetkezet illetéke­sei az ősszel azt állították, hogy az állatok átteleltetéséhez szükséges tömegtakar­mányból van elegendő, s januárban már nem volt mit a jószág elé tenni..hogy „az állatgondozók csak részben hibásak, mert ha a siló a kellő 23-24 százalék helyett csak 12-14 százalékban tartal­maz száraz anyagot, ha a tömegtakar­mány nagy része „trágya“, akkor mitől legyen tej..s hogy „javítani kell a zoo- technikai szolgálatot is, mert az állatok elhullása nagy - a veszteség értéke az elmúlt évben elérte az egy millió ko­ronát...“. Fedor Miklóson, Drapák Ilonán, Korcs- máros Gyulán, Ruzsinszky Lászlón, Bre- zo Istvánon, Palágyi Miklóson, valamint a járási és kerületi mezőgazdasági igaz­gatóságok képviselőinek felszólalásain kívül érdemes volt odafigyelni Hegedűs Sándorra is: Mielőtt társult a leleszi és a bácskai szövetkezet, nem volt olyan nagy a területünk, ám az eredményeink jók voltak. Most viszont fordított a helyzet. Szerintem az utóbbi évek sikertelenségé­nek egyik oka az, hogy mi a feltört réten, az llhón, a Nagyréten a Rakottyáson“ - és sorolta a Latorca menti további dűlők neveit - „akarunk búzát, sok búzát ter­meszteni. Ott, ahol a talajvíz az úr. Nem mondom, megterem ott is a kenyérnek- való, de az ottani 1,5-2 tonnás hektárho­zam nem növeli az átlagos hektárhoza­mot. Ott csak igazán eszményi feltételek mellett lehet jó termés. Ha kisebb lenne a gabonatervünk, akkor ezekben a dűlők­ben teremhetne takarmány, elvégre arra is nagy szükség lenne.“ Nem eldobandó gondolatok ezek sem, hiszen olyan mondta, aki a Latorca menti határt nemcsak néhány éve és nemcsak látásból, vagy iratokból ismeri, meg aztán való igaz, hogy a Bodrogköz termőtalajának javítása, rendezése nem halad olyan léptekkel, mint a termelési feladatok. Persze, ezt a kérdést a helyiek önerőből aligha oldják meg, itt szükség van az illetékes felsőbb szervek minél célravezetőbb közreműködésére is. MINDENKI FELELŐSSÉGTELJESEN VÉGEZZE DOLGÁT! Ahhoz, hogy a hét szűk esztendő után bőséges évek következzenek, a tagság szerint is belső rendre van szükség. „Fe­gyelem kell ide, sokkal nagyobb, mint eddig. Szerintem korábban kellett volna kézbe venni' a dolgot — mondta a gyűlés szünetében az egyik tag. £gy további megkérdezett érvelése: - ,,A nö­vénytermesztésben, illetve a dohányter­mesztésben nem lehet délután három­kor, vagy négykor letenni a kapát és hagyni a munkát másnapra...“. Egy gé­pesítési dolgozó véleménye: - Megfelelő műhely kell, no meg anyag is“. A zárszámadáson tapasztaltak alapján a vércsere megtörtént. Persze, ettől a ré­gen sínylődő beteg még nem épül fel egyik napról a másikra, hanem csak fokozatosan. S akkor is csak úgy, ha saját maga is akarja. Hogy ebben az esetben a feltételek csokra miből áll? Többek között a tagok becsületességéből, jó munkaerkölcséből, a magas szintű szakirányításból, a követ­kezetes ellenőrzésből, és még sorolhat­nánk. „Ugyanakkor azt is tudatosítanunk kell - hangzott el a zárszóban - , hogy a múltban elért eredményekből, az egy­kori érdemekből nem lehet megélni - azok senkit sem jogosítanak fel semmi­lyen kedvezményre, előnyre. Még akkor sem, ha ennyi hiányosság ellenére a szö­vetkezetünk ma évente 8 millió korona értékű mennyiséggel többet termel, mint hét évvel ezelőtt“ A zárszó, a summázás után felhang­zott taps mintha ezt a választ fejezte volna ki: „Megértettük, s mi nem vagyunk ellene a jónak. Kérésünk csupán az, hogy mindenki felelősségteljesen végez­ze-feladatát. “ GAZDAG JÓZSEF • A tagság vé­leménye:- „Nemcsak tő­lünk függ a sike­res folytatás, hanem a veze­téstől is“ (A szerző felvételei) ÓJ szú 1982. IV. 2. Bohumil Mikulcík mérnök az ál­lattenyésztési részleg vezetője jó szakember és jó szervező G yakran hallottan a Petrova Ves-i Zlaty Kiás Egységes Földművesszövetkezet gazdálko­dásával kapcsolatban; könnyű ne­kik, hiszen még „ott fenn“ is párt­fogóik vannak. Nem tudom, akik ezt állítják, pontosan mire gondol­nak, csak sejtem, hogy soron kí­vüli gépkiutalásra vagy arra, hogy jobb takarmányt, vetőmagot kap­nak, mint a többiek. Ilyesmiről azonban szó sincs. A Petrova Ves-i szövetkezet­ben semmit sem bíznak a vélet­lenre, a terv számukra törvény. Ez elsősorban az állattenyésztésben dolgozókra vonatkozik, s így ez az ágazatuk nem véletlenül tartozik a senicai járásban az elsők közé Stefan Hrubsa, a szövetkezet el­nöke szerint jó eredményeik titkát elsősorban dolgozóik lelkiismere­tes munkájában kell keresni. A szóban forgó közös gazda­ság 3253 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. Az állatokat öt telepen, hagyományos istállók­ban tartják. Csupán a radimovi telepen épült egy 1000 férőhelyes borjúnevelde, amelyet a múlt év­ben adtak át.- Állattenyésztésünk alapja a szarvasmarha-tenyésztés - ma­gyarázta Bohumil Mikulcík zoo- technikus. - Jelenleg négy telepen 500 üszőt nevelünk, amelyeket 15 gondozó lát el. A tejtermelésben a legjobb eredményeket a Petrova Ves-i telepen dolgozók érik el, ahol 36-an gondozzák az állatokat.- Tavaly 4231 liter tejet fejtek itt egy tehéntől. Csupán a letniciei telep fejői közelítették meg ezt az eredményt, 4132 literes átlaggal, viszont kisebb a tejhozam a rado- mi és az uníni telepen. A vezetők a hiányosságokat ismerik, kikü­szöbölésük napirenden ván. Ezt bi­zonyítja az is, hogy 1975 óta- azután, hogy egyesült az uníni, a letniciei és a radomi szövetkezet- az egy tehénre eső tejtermelés szintjét 1200 literrel emelték. A Petrova Ves-i telep gondozói­nak köszönhetően tejtermelésben tavaly elsők lettek a járásban. Lá­togatásunk napján találkoztunk a Petrova Ves-i telep gondozóival. Rozália Polácková nyolctagú fe­jőcsoportja 110 tehenet fej. Az állatok aznap átlagban 12 liter te­jet adtak. Margita Benová négyta­gú csoportja 60 tehenet gondoz, aznapi fejési átlaguk 12,3 liter volt.- Naponta kétszer fejünk- mondotta Rozália Polácková.- A reggeli tejet azonnal elszállít­ják a tejgyárba, a délutánit más­nap reggelig az 500 literes hűtőben tároljuk. A tej mennyisége attól is függ, milyen takarmányt kapnak az állatok és milyen bánásmódban részesülnek az etetők részéről. Egy liter tej előállításához 26 dekagramm abraktakarmányt használnak fel. Tavaly 400 tonna szemes takarmányt takarítottak meg, 25 ezer literrel több tejet termeltek a tervezettnél. Figyelemreméltó eredményeket érnek el a szarvasmarha-hizlalás­ban. Tavaly húseladási tervüket 105,3 százalékra teljesítették. 358,2 tonna marhahúst adtak köz­élelmezésre. A napi felhízás 0,965 kilogramm volt és egy kilo­gramm hús előállításához 2,1 ki­logramm abraktakarmányt hasz­náltak fel. Az idén 3 680 000 liter tej, 360 tonna marhahús, 780 ton­na sertéshús eladása szerepel a tervükben, s mindezt minél ke­vesebb erőtakarmány felhaszná­lásával akarják előállítani. A sertéstenyésztési eredmé­nyekkel kapcsolatban Mikulcík mérnök a következőket mondotta.- Az elmúlt évben 853,9 tonna sertéshúst adtunk el, ami 104,1 százalékos tervteljesítést jelent. A napi felhízás 0,611 kilogrammot tett ki. 490 anyát tenyésztünk, ezektől egyenként 17,5 malacot választottunk el. A szövetkezet vezetőitől még megtudom, hogy a szarvasmarha- és sertéstenyésztésben dolgozók olyan kötelezettségvállalást tettek, amelynek értelmében 220 ezer ko­rona értékű termékkel többet ál­lítanak elő. Ennek értékét növeli, hogy az idei eladási terv sok tekin­tetben magasabb, mint a múlt év­ben volt JOZEF SLUKA A tejtermelésben jelenleg Margita Benová (második balról) négy­tagú csoportja az első. A fejőnők körében fehér köpenyben Dr. Stanislav Novotny állatorvos (A szerző felvételei) isují * ■ • Juhász Lajos tudja, milyen helyzet­ben került a szövetkezet élére, a jövőt illetően mégsem borúlátó. Bízik a lele- sziek és a bácskaiak munkaképessé­gében

Next

/
Oldalképek
Tartalom