Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-26 / 12. szám
TÖLÜNK FÜGG, Ml LESZ BELŐLÜK Jaroslav Chroust szakoktató a CKD Praha középfokú szaktanintézetében Idősebb, öszes férfi, kék munkaköpenyben. A tekintete egyenes, a kézfogása erős Szűkszavú, rövid mondatokat használ, mint általában az olyan emberek, akik nem szívesen beszélnek magukról A munka szeretete számára természetes Képes rá, hogy beismerje, ha hibát követ el, így aztán azok előtt, akik erre képtelenek, nagy tekintélye van Most, a közelmúltban is úgy nekiszila- jodtak a fiúk (a karácsonyi szünet alatt elszoktak a fegyelemtől), hogy a mesterek kétségbeestek Ö talán a legjobban. Szemrehányást tett magának, hogy már öreg, nem győzi a tennivalókat, az idegei már nem szolgálnak úgy, mint régen Kiabált, durva szavakat használt, de azok nem vették a szívükre. Újabbnál újabb stikliket eszeltek ki és élvezték a szakoktatók tehetetlenségét Mikor a torzsalkodás már túlment minden határon, Chroust elvtárs félrehívta őket. Hogy mi mindent mondtak egymásnak, nem lényeges. Az eredmény viszont az volt, hogy mindkét fél beismerte a hibáit. A fiúk később elmondták, hogy ővelük így még senki nem beszélt a felnőttek közül. Mindenki csak az érdemeire hivatkozik és hasznot akar húzni a korából, de a hibáit mások előtt - főleg a fiatalok előtt - senki be nem látja. Akinek nincs önkritikája, úgy képzeli, hogy a hiányosságok beismerése megalázó Hogy ezzel a többi ember szemében csökken személyiségük jelentősége és kétes tekintélyük Pedig épp ellenkezőleg Ez a tulajdonság nagyon fontos az emberek közötti kapcsolatok kiépítésében. Ez ugyanis a tekintély megszilárdításának és továbbfejlesztésének alapja. Semmiképpen nem árt a tekintélynek, sót használ Mert mi a tekintély? Egyszer s mindenkorra adott, vagy pedig törődni kell vele, vállalni a kockázatot és a konfliktusokat? A passzív ember meddig tudja megóvni a tekintélyét? Vagy elég talán egy okmány is, amellyel kinevezik az embert, s ez már automatikusan biztosítja a tekintélyét7 Chroust elvtársnak van tekintélye. Több mint 30 éve szakoktató a CKD vállalatnál. Három évtized alatt sok száz fiatalból lett szakmunkás a keze alatt. Szereti a fiúkat. Régi tanítványai közül sokan megállítják az utcán, mesélnek a családjukról, a munkájukról. A múlt nyáron a feleségével és az ismerősökkel kirándultak Mélníkbe. Egy kertvendéglö- ben szépen játszott a zenekar, leültek Chroust elvtárs észrevette, hogy egy jó megjelenésű, magas férfi nem veszi le róluk a szemét, de nem törődött vele Csak mikor odament az asztalukhoz, akkor tudta meg, hogy egy volt ipari tanulója NAPJAINK KOMMUNISTÁI figyelte, Josef P áll előtte, akit - van annak már jó húsz éve - el akartak távolítani az iparitanuló-iskolából, mert megszegte az előírásokat. Sok baj volt vele, de Chroust művezető észrevette, hogy a vasesztergályozáshoz van tehetsége. Kezességet vállalt érte, Josef kitanulta a szakmát és most eljött megköszönni, hogy kiállt érte. Nem tette tönkre az életét Mert ha a szakmát meg nem szerzi, ki tudja, hogyan alakul az élete Rendesen dolgozik, kitüntetéseket kap, jó felesége, szép gyermekei vannak Ez csak egy példa a sok közül, de tipikus A szakoktató munkájának ez része, papíron ki sem mutatható. Csak az idő mutatja meg, érdemes volt-e vállalni a kockázatot, kamatozik-e a munkája Mihail Kolesnyikov szovjet író egyik regényében írja, hogy: a tehetségtelen embereknek nem lehet tekintélyük Továbbá kifejti, hogy teljesen mindegy, az esztergapad mellett állnak-e vagy a népgazdaság valamely ágazatát irányítják. A tehetségnek arról a fajtájáról beszél, amely az egyén számára lehetővé teszi, hogy képességeit kibontakoztassa és munkájában kamatoztassa Jaroslav Chroust nem készült nevelői pályára. A Prága ÖKD vállalatban tanulta ki az esztergályos szakmát, s 1948-ban, mint a legjobb munkások egyikét, kinevezték szakoktatónak. Mint a jövő szakemberei nevelőjének, bizony sok volt a pótolnivalója.- Továbbtanulás és önképzés nélkül nem tudtam volna helytállni - mondja - A szaktantárgyakat, a mértani rajzok készítését meg kellett tanulnom, különböző tanfolyamokat végeztem, mert tudtam, hogy a jó szakoktatónak a legjobb tanoncnál is többet kell tudnia. A gyermekek könnyen átlátják a helyzetet. Tárgyi tudás nélkül minden igyekezetem kárba veszett volna, nem lett volna tekintélyem. Meg vagyok róla győződve, hogy a nevelésben minden vonatkozásban a személyes példamutatásnak van a legnagyobb szerepe- Harminc évvel ezelőtt mifelénk „faiskolának“ hívták az iparitanuló-központo- kat. Kár, hogy kiveszett a használatból ez az elnevezés. A kertészek féltő gonddal babusgatják a növény minden zsenge hajtását, hogy erős, ellenálló egyeddé növekedjen Éppúgy, mint mi. Ez a szimbólum ma sem idejétmúlt.- A mai iparitanuló-iskolákat nem is lehet összehasonlítani a régiekkel sem formai, sem tartalmi szempontból. A tudományos-technikai forradalom vívmányait felhasználva, új szempontok szerint oktatják a tananyagot. Egy dolog azonban nem változott - a NEVELÉS. Ez akkor is elsőrendű cél volt, ma is az- Tudja,, néha azt gondolom, hogy túl nagy hangsúlyt helyezünk a szaktudás, a technológia elsajátítására, s gyakran szem elöl tévesztjük a nevelési szempontokat - fejti ki gondolatait Chroust elvtárs. - Nekünk kötelességünk, hogy felkészítsük a gyermekeket az életre. Nemcsak olvasni, számolni kell őket megtanítani, hanem arra is, hogy mások szemével is lássák az életet. Szilárd alapokat kell kapniuk, hogy felismerjék a valódi értékeket, jó emberi kapcsolatokat tudjanak kiépíteni Ma a nevelők munkája a legnehezebb munkák közé tartozik. Ezelőtt elég volt, ha a mester felsorakoztatta nyomorúságos gyermekkora élményeit: hogy például gyalog rótta Prága utcáit, mert nem volt pénze a villamosra. Ma, amikor teli a fiúk pénztárcája és a nyomor szó ismeretlen fogalom, mikor a szociális biztonság már negatív hatást gyakorol a munkához való viszonyra, ma minden bonyolultabb. A közelmúltban nekem szegezték a fiúk a kérdést: hogy lehet az, hogy mi itt tanulunk, maga azt akarja, hogy leérettségizzünk, viszont Jozo, aki a másodikból kimaradt, az üzemi gépkocsit vezeti, 1800 koronát keres, és kinevet minket. Mi még a padot koptatjuk, ö viszont elegánsan él. Csakhogy ti, kedveseim, sokkal többet fogtok elérni az életben, mint Jozo Egy jó géplakatos ma megkeresi a négyezret. Előttetek vannak távlatok, de a barátotok előtt nincs - magyarázom a gyerekeknek. Néha azonnal megértik, máskor hosszabb idő kell rá. Az én korosztályom félt a jövőtől, a mai fiatalok nem így aztán nehéz ránevelni őket, hogy legyenek hűségesek a gyárhoz, a választott szakmához. Nem tudnak távlatokban gondolkodni.' Ismét csak a kertész munkájára kell gondolnom: nem látványos, aprólékos, de mindennap el kell végezni, hogy siker koronázza a munkát. Ahogyan ma az iskola támasztotta kötelességekhez viszonyul a gyerek, úgy viszonyul holnap a munkájához, a szakmájához Az, hogy minden koronáért meg kell izzadni, semmi sem l^ull magától az ölünkbe, az csak nekünk, idősebbeknek természetes. A mai elkényeztetett, jólétben élő fiatalok másként látják á dolgot, bár ez nem az ö hibájuk Igaz, külső megnyilvánu lásaikban, kifejezéseikben, gesztusaikban szeretik fitogtatni az erejüket, az anyagi biztonság leszoktatta őket arról, hogy törjék magukat a munkában, kockázatot vállaljanak, megoldják a konfliktusokat A szürke átlagot részesítik előnyben, nem hajtják magukat, nem akarnak kilógni a sorból. Ma viszont a társadalom újfajta minőségi követelményeket támaszt velük szemben Olyan emberekre van szükség, akik képesek újszerűén gondolkodni és cselekedni, s nem ijednek meg a nehézségektől. Chroust művezető ahhoz az embertípushoz tartozik, amelynek a 62 év sem szab határt, nem ok arra, hogy félreálljon Tudja, hogy a párttagból nem a pártigazolvány csinál kommunistát, hanem a tettek Mikor szakoktatóként kezdett dolgozni, meg kellett tanulnia eligazodni a nevelési kérdésekben, el kellett sajátítania a pedagógia, a pszichológia alapjait, szélesítette szaktudását. Ma, ismeretei birtokában sem akar a régi érdemeiből megélni A ,.vasnagyapó“ merthogy így hívják az iparitanuló-iskolában - most is hü önmagához Tudja, hogy ö egy azok közül, akik előkészítik a fiatalok jövőjét, s munkájukkal hozzájárulnak a jövő munkásosztályának felneveléséhez Az iparitanuló-iskolában eltöltött évek ugyan meggyőzték arról, hogy a munkája se nem könnyű, se nem egyszerű, mégis vallja: — Nagyon szeretem a fiaimat. Csak tőlünk függ, milyenné neveljük őket, mi lesz belőlük, ha felnőnek. IVETA FRYVALDSKÁ A Teplicei Üveggyárban új csomagolási eljárást vezettek be. Az újítással az üvegszállításhoz szükséges ládák készítéséhez ötven százalékkal kevesebb fát használnak fel. Ez másfél milliós megtakarítást jelent a gyárnak. Képünkön étefan Krempasky munka közben. CSTK < T elente 40-50, nyaranta 100 dolgozó munkáját szervezi és irányítja Szoboszlai Vince, a Nagymegyeri (Öaiovo) Efsz 28 esztendős gépesítóje. Ülünk egymással szemben, nézem mosolygós arcát, s a zárszámadási beszámolón, a határozaton gondolkodom Pontosabban ezen a mondaton: okos módon kell az üzemanyaggal takarékoskodni.- Takarékoskodni tényleg kell, de mi van akkor, ha nem tudni előre, hogy milyen lesz az időjárás? Ha netán több, nagyobb gépi erő kell majd a betakarításhoz, az őszi szántáskor? Az átlagosnál és a szokottnál jóval több? — kérdezem.- Szerintem akkor is lehet takarékoskodni - mondja. - Okos módon, beosztással. Válaszát hallva, a nevelő, idősebb párttagokra gondolok Nagy Gábor elvtársra, aki egyik ajánlója volt a felvételkor. Két évig együtt dolgozott vele, mielőtt jelenlegi beosztását átvette Merva József agronómisra, aki szintén ajánlója volt - most együtt irányítják a munkák megszervezését. Zsoldos József nyugdíjas efsz- elnökre, aki elsőként javasolta öt a párttagságra Bizonyára nem véletlenül szavaztak neki bizalmat. Tudták, hogy olyan fiatal, aki ha feladatról van szó, nem kibúvót keres, hanem megoldást. Lám, már magyarázza is a takarékoskodás mikéntjét:- Legfontosabb a beosztás. Ha tudom, hogy kisebb teljesítményű gép is elvégzi azt a munkát, nem küldünk oda r agyőt. Az már oktalan pazarlás lenne. Hat pár lovunk is van, és bizonyos szállításokat inkább a fogatokkal végeztetünk el. Egyébként a takarékosság a traktorok és az erőgépek karbantartásánál kezdődik.- A karbantartásnál?- Ott bizony - mondja - Tudom jól, hiszen amikor kikerültem a mezőgazdasági szakközépiskolából, két évig traktorosként dolgoztam. Napi egy órát számítunk a traktorosok bérezéséhez a karbantartásért, legyen rendben az akkumulátor, a gyújtás, a kenés, minden. SÚLYEMELÉS gépesítő módra És hetente, legalább egyszer ellenőrizzük is. A gépet is, mint bármi mást gyakran kell ellenőrizni, hogy jól dolgozzon. Es magyarázza, hogy a hozzá hasonló korú Luko- vics György mérnökkel, aki másfél hónapja közvetlen munkatársa, pontosan kiszámították: egy-egy traktoros, gépkocsivezető mennyi üzemanyagot kaphat.- Legfontosabb a beosztás - ismétli mert ilyen módon mindenki érdekelt abban, hogy okos beosztással éljen, takarékoskodjon. Különben a munka jó megszervezésével, a gépek gyors átcsoportosításával, miként tavaly, az idén is arra törekszünk majd, hogy ne csak az üzemanyaggal, az idővel is takarékoskodjunk Elmondja, hogy tavaly az IKR rendszerű vonalból az egyik traktorost gépével együtt a kukoricavetéshez irányították így érték el, hogy bár régiek, több mint tízéves vetögépek, másfél hét alatt 550 hektáron idejében elvetették a kukoricát.- Döntő persze mindig az, hogy a többiek is megértsék a vezetés, az irányítás szándékát - mondja. - Jó, ha néhány baráti szóra, kérésre már elvégzik a tennivalókat. Másokat viszont erélyesen figyelmeztetni kell, vagy éppen korholni, dorgálni. Erre mondom én, hogy ez a pártfeladat, a megbízatás teljesítésének neheze, súlya.- Szóval, ez is súlyemelés, csak másféle - modom, és figyelem, hogy miként fogadja ezt a megjegyzést Érti a célzást, de nem zavarja.- Igen súlyemelő voltam - válaszol, - Még katonai szolgálatom idejét is az élsportolók között töltöttem, de a versenyzésről már lemondtam, csak otthon, kedvtelésből gyakorolgatok. Feleségem, aki a szomszédos, Csilizközi Efsz raktárkönyvelöje, nem ellenzi ugyan, de én inkább ezt a másféle súlyemelést vállalom. Tekintete meg se rebben, de nem is szigorú, inkább derűs, bizakodó amikor megismétli az utolsg szót:- Vállalom Elmondja még, hogy pedig nincs könnyű dolga, 28 esztendős gépesítöként telente '40-50, nyaranta 100 dolgozó munkáját szervezi és irányítja HAJDÚ ANDRÁS ÚJ SZŐ 1982. III. 26.
