Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-19 / 11. szám

I ,, Minden magyarban él valami Körösi Csorna lelkesedéséből“ - írta Oroszország című riport- könyvében Illyés Gyula. Szinte nincs Ázsiát járt magyar kutató, akit valami módon ne izgatott vol­na az őshaza rejtélye, akit ne hozott volna lázba az ázsiai sztyeppéken járva a rokonok kere­sése, a nyelv - és néprokonság titkainak kifürkészése. Vámbéry Ármin (családi nevén Wamberger) tájainkon született és élte le gyermek- és ifjúkorát. Szü­letésének időpontját hivatalos be­jegyzések hiányában nem ismer­jük pontosan Nagyon valószínű, hogy 1832-ben, csak annyit tu­dunk pontosan, hogy március 19- én, s hogy a Pozsony megyei Szentgyörgyön (ma: Jur pri Bratis- lave) látta meg a napvilágot. A ko­rán özvegyen maradt édesanyja férjhez ment egy Fleischmann ne­vű dunaszerdahelyi kereskedő­höz. Ebben a városban eszmél a világra ez a zárkózott, erős aka­ratú kisfiú. így ír erről Küzdelmeim címen megjelent önéletrajzában. így került anyám, s vele én is Dunaszerdahelyre, abba a város­ba, mely öntudatomat ébredni lát­ta. Szülővárosomnak én ezért ezt a várost tekintem, s nem azt a má­sikat, melyben a nap fizikai vilá­gosságát megpillantottam“. A tré­fa mögött, mármint hogy csak az első négy-öt nyelv elsajátítása ne­kellene keresnie a magyarság ho­mályos őshazáját, valahol a keleti török népek barbár világában, az Oszmán Birodalom határain is túl Ennek érdekében házitanítósko­dása idején megtanult horvátul, oroszul, törökül és perzsául 1857- ben valósította meg végre azt az ábrándját, hogy tudományos kuta­tások céljából beutazza Keletet Eötvös József erkölcsi és anyagi támogatásban részesítette. A Pesti Napló elutazásakor ezt a hírt közölte: ,,Egy fiatal hazánk­fia utazik e napokban Konstanti- nápolyba a keleti nyelvek, főként a török nyelv és irodalom tanulmá­nyozása céljából Neve: Wamber­ger Ármin, ki nemcsak hogy redki- vüli tehetséggel van megáldva a természettől a nyelvek gyors és alapos megtanulására, hanem e tehetségét mintegy öt-hat év óta meglepő sikerrel fejtette ki több keleti nyelv értésére és beszélé- sére“ Hat évig tartózkodott Kons­tantinápolyban. Itt kezdi publicisz­tikai karrierjét is, külföldi lapok tu­dósítójaként De egyetlen percre sem adja föl tudományos célkitű­zését: felkutatni ,,A magyar nem­zetnek és nyelvének titokzatos és máig is tisztázatlan eredetét“ 1860-ban, mikor a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagjá­ul választotta, ajánlkozott, hogy beutazza Kelet idegen kutatóktól eddig kevéssé érintett vidékeit, rálynő is meghívja windsori kasté­lyába. Útleírása előbb jelenik meg angolul, mint magyarul Harminckét éves ekkor, nevét a fél világ ismeri, de Budapest közömbös, irigy Mivel csak bécsi ajánlásra nevezik ki egyetemi ta­nárnak, a hazai közvélemény gya­nakvással fogadja, a tudósok pe­dig botcsinálta nyelvésznek tart­ják, nem is minden ok nélkül Nemsokára maga is megnehezíti saját dolgát: sajátos elmélete rob­bant ki heves tudományos vitát, amely egészen a századfordulóig kavarog. Ez a híres „ugor-török háború“ Lényege: Vámbéry fi­gyelmen kívül hagyva, hogy a ma­gyar alapszókincs vitán felül finn­ugor eredetű, nem is beszélve a nyelvi szerkezet azonosságáról, részben a keleti nyelveket tartja alapforrásnak, részben viszont összekeveri a nyelv és az etnikum fogalmát, s a magyarságban a „büszke vitéz“ törökség jellem­vonásait emeli ki Az évtizedes vita végül Vámbéry vereségét hozza Budenz József és Hunfalvy Pál bizonyítja be, hogy török forrá­sait Vámbéry önkényesen kezeli, a nyelvtudomány pedig már ekko­riban is olyan szakma, amelyhez tudományos vértezet szükséges. Ennek ellenére a török nyelv és néprajz világszerte elismert kuta­tója lett. A török filológia létrehozá­sa körül hasonló érdemei vannak. KÜIOILMIIM ÚJ szú E E 1 Armin életművéről Lipcsey György: VÁMBÉRY ÁRMIN héz, van némi logika: a gyermek Vámbéry már tízéves kora előtt írt, olvasott és beszélt két nem indo­európai nyelvet (a hébert és a ma­gyart) Érdekes az atmoszféra, amely­ben ez a testi hibás (féllába meg­bénult, s később a mankót elhagy­va is csak bottal tudott járni), kol­dusszegény kisfiú felnőtt: a bigott vallásos légkör a családban, a du­naszerdahelyi protestáns elemi, majd a pozsonyi piarista gimnázi­um, mind merőben más szellemi légkör. így három felekezet szigo­rú szellemiségében elméje is ko­rán nyiladozni kezdett; még gyer­mekfővel fölfigyelt a való élet és a tételes vallások ellentmondásai­ra A történelmi események ebben az időben (1847-es évben) na­gyon felgyorsultak, különösen ab­ban a városban, ahol ő tanult. Akkor Pozsonyban ülésezik a ma­gyar országgyűlés, melynek tár­gyalásait a karzatról nem egyszer maga is hallgatja. Hallotta szóno­kolni Kossuthot és a későbbi sza­badságharc nagy fiait. Egy ízben szemtanúja és fültanúja volt Kos­suth toborzóbeszédének a vásár­úti kocsma előtti téren. Életrajza szerint felejthetetlenek voltak szá­mára az 1848-as tavaszi napok Vámbéry tulajdonképpen ekkor érett magyar hazafivá. A tizen­nyolc éves ifjú nem ülhetett az egyetem padsoraiba, hanem nyelvtudását kamatoztatta szerte az országban, úri családoknál, há­zitanítóként. A Délvidéken támadt föl érdeklődése a török nyelv iránt, s innen már csak egy lépés veze­tett a nagy eszméig: Körösi Cso­rna Sándorhoz hasonlóan meg hogy a magyar nép fajrokonait, nyelvrokonságának esetleges nyo­mait kutassa. Mivel sejtette, hogy mint európai ember sok üldözés­nek lett volna kitéve, ezért tudós és kissé bogaras dervis álorcáját ölti, sivatagi rablók között él, állan­dó életveszélyben. Ráadásul a „keleti kérdés“ klasszikus kora ez: az orosz birodalom és az an­golok Belső-Ázsia uralmáért küz­denek Végül is olyan helyekre jut el, ahol Marco Polo óta nem járt európai ember. Visszatérve élet- veszélyes útjáról, Teheránban meri csak lejegyezni tapasztalatait amelyekből később remek útleírá­sa ölt testet, a ,.Dervisruhában“ Egyszeriben híres ember lesz, egyetlen okból: ráirányul a brit dip­lomácia figyelme íme egy keleti szakértő, aki nem elméleti ember1 Odahaza fanyarul fogadják egyko­ri támogatói, mert végül is utazá­sának tudományos eredménye szegényes: a magyarság eredetét továbbra is homály fedi. Annál jobban érzi magát Londonban: tu­dósok, diplomaták, katonák lesik minden szavát, még Viktória ki­mint Körösi Csornának a tibeti nyelvtudomány a megteremtésé­ben A hazai orientalisztikai kuta­tásoknak és az orientalisztika egyetemi oktatásának megalapo­zója De nemcsak becses tudo­mányos müvek egész sorát alkot­ta meg, hanem számos eleven stílusú, olvasmányos beszámolót, memoárt is írt. Legismertebb mun­kái: Középázsiai utazás, 1865-ben magyarul Pesten jelent meg (is­meretes német, angol, francia, olasz, dán, svéd, hollad, török, urdu, orosz fordítása), A török-ta­tár nyelven etymológiai szótára, Nyugat kultúrája Keleten, A ma­gyarok eredete, A török faj etnoló­giai és etnográfiai tekintetben, A magyarság bölcsőjénél. Az eredetkérdésben elszenve­dett tudományos veresége ellené­re Vámbéry Ármin nemcsak kiváló elme volt, de megnyerő egyéniség is Nagyon sok tudományos néze­te persze ma már meghaladott, de Küzdelmeim címen megjelent önéletírása érdekes kortörténet és élvezetes, remek olvasmány KOVÁCS LÁSZLÓ Ewtitlm // • jßuMfkU/ Húrátett/ A Hivai kánság kancelláriájának titkos okmányai között egy érdekes jelentés található A kán egyik bizalmasa közli, hogy a Hivába érkezett karaván tagjai között rejtőzik egy Resid hadzsi (Mekkát megjárt zarándok) nevű álruhás európai Halálos büntetés várt a jövevényre, aki meg merte sérteni Kelet akkor érvényes szokásait és törvényeit, amelyek tiltották más hitű külföldiek tartózkodását a szent helyeken Csak bátorsága, műveltsége, nem utolsósorban leleményessége, no meg a keleti népek nyelveinek és szokásainak kitűnő ismerete mentette meg az idegent az elkerülhetetlen haláltól Amint az később kiderült, ez a mohamedán dervis ruháját viselő európai, aki több mint száz évvel ezelőtt, pontosabban 1863 nyarán járt Hivában, Buharában és Szamarkandban, nem más, mint Vámbéry Ármin, korának kiváló magyar tudós utazója, a világhírű orientalista, a budapesti egyetem pro­fesszora és a Magyar Tudományos Akadémia tagja ★ ★ ★ 1863 májusában az Atrek folyó jobb partján, Türkménia délnyugati sarkában 80 tevéből álló karaván indult útnak a nehezen járható Kara-kum homoksivatagon át a Hivai Kánságba. Abban az időben nagyon kockázatos dolognak tartották negyven ember vállalkozását ilyen hosszú és veszé­lyes útra nyolcvan tevével. Ehhez a karavánhoz csatlakozott Vámbéry Ármin. A magyar udos tudta, hogy Hivába és Buharába halálos büntetés terhe alatt tilos beutazni európainak, ezért öltözött Resid hadzsi mohamedán dervisnek Resid hadzsi iratai szerint Törökországban született és a kalifa jóváhagyásával indult Türkmenisztánba, hogy kife­jezze tiszteletét a buharai uralkodók iránt. Vámbéry jól felké­szült erre az utazásra Hat évet töltött Konstantinápolyban, ott kitünően megtanulta nemcsak a török, hanem néhány más keleti nyelvet is, valamint kelet törvényeit és szokásait. Tehát a hadzsi jól beszélt a tiszta türk-oszmán nyelven, amely nem sok tekintetben különbözött a türkméntöl A tudós azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a magyar és a török-tatár nyelvrokonság fokának megállapítása végett megtanulja a türkmén törzsek nyelvét, s részletesen leírja az Európában teljesen ismeretlen országokat, politikai berende­zésüket, életüket és népességüket. Úti megfigyeléseit és a tényeket emlékezetébe vésve nem kíváncsiskodott, nem használt ceruzát és jegyzetfüzetet, mert muzulmán szokás szerint hallgatózni szégyen, kérdezősködni vétek és jegyezgetni halálos bűn A karaván néptelen és víztelen homoksivatagon kelt át, ahol az emberek lába besüppedt a laza homokba, aztán köves fennsíkon haladt át, ahol a lábak fájdalmasan éreztek minden éles kövecskét Vámbéry számára még nehezebbé tette az utat az a körülmény, hogy sántított A Halata-sivatagban elfogyott a vizük. Úgy érezte, hogy nem éri meg a holnapot A kimerült és legyengült dagadt nyelvű dervisekre perzsa pásztorok találtak rá egészen véletlenül. 1863 júliusának elején a karaván végre megérkezett Hivába. Vámbéryt azzal gyanúsították és vádolták is, hogy álruhás európai, ezért Hivában nyomban felkereste a korábban Konstantinápolyban tartózkodott befolyásos Suhrillah bejt, és úgy mutatkozott be, mint törökországi ismerőse. Az eleinte csodálkozó öreg bej később elismerte Vámbéryt ismerősének, noha valójában akkor látta először életében. Ezt a tudós úgy érte el, hogy beszélt a török városról és állítólagos közös ismerőseikről, akikből a vendég legnagyobb igyekezete ellenére nem sok akadt Resid hadzsi jámborságának és bölcsességének híre elju­tott a hivai kán fülébe A fogadásokon Vámbéry kiérdemelte a kán rokonszenvét. Ezután rendkívüli tisztelet övezte i a magyar tudós mind Hivában, mind pedig a Horezmi Kánság egész területen. Vámbéry további útja Buharába és Szamarkandba vezetett Ezúttal a sánta dervis Hivában szerzett szamár hátán utazott Az Okszusz (Amu-Darja) folyónál Resid hadzsi a Hivában kapott új útlevelét mutatta fel a kánságból kiutazók okmányait ellenőrző vámtiszteknek. Az írás ezeket tartalmazta: „Ezennel tudtára adatik a határőröknek és a vámtiszteknek, hogy hadzsi mulla Abdul Resid efendi (úr) engedélyt kapott az utazásra Senki se merje feltartóztatni“ Buharai tartózkodásának mind a tizennyolc napja alatt a tudós utazó részletesen ismerkedett a várossal, a lakosság életmódjával és erkölcseivel, a tarka és zajos bazárral, a város nevezetességeivel. Szamarkand a földkerekség legszebb helye - hangoztatja egy perzsa közmondás. Az eseménydús történelem és a magas fokú anyagi kultúra rengeteg műemléke igen érde­kessé tette ezt a várost Vámbéry számára A tudós várako­zása beigazolódott A mindentudó hadzsi nagy megbecsüléséről tanúskodik az a tény, hogy Szamarkandban fogadta Mosszafar Edin emir, Buhara uralkodója, aki győztes hadjárat után Kokandból a városba érkezett Kerki határmenti erődnél a tudós utazó átkelt az Amu- Darján, és elhagyta a buharai emir birodalmát Hamarosan túljutott Közép-Azsián, majd Afganisztánon és Perzsián is Örömteli izgalommal lépett Teheránba, ahol végre levethette dervis-ruháját. A magyar tudósnak ez a bátor közép-ázsiai utazása 1865 októberében ért véget Neki köszönhető, hogy a múlt századi tudós világ először kapott hiteles adatokat az addig alig ismert számos ország és nép politikai és gazdasági életéről JURIJ KACSIJ 1982. III. 19. Vámbéry

Next

/
Oldalképek
Tartalom