Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-19 / 11. szám
I ,, Minden magyarban él valami Körösi Csorna lelkesedéséből“ - írta Oroszország című riport- könyvében Illyés Gyula. Szinte nincs Ázsiát járt magyar kutató, akit valami módon ne izgatott volna az őshaza rejtélye, akit ne hozott volna lázba az ázsiai sztyeppéken járva a rokonok keresése, a nyelv - és néprokonság titkainak kifürkészése. Vámbéry Ármin (családi nevén Wamberger) tájainkon született és élte le gyermek- és ifjúkorát. Születésének időpontját hivatalos bejegyzések hiányában nem ismerjük pontosan Nagyon valószínű, hogy 1832-ben, csak annyit tudunk pontosan, hogy március 19- én, s hogy a Pozsony megyei Szentgyörgyön (ma: Jur pri Bratis- lave) látta meg a napvilágot. A korán özvegyen maradt édesanyja férjhez ment egy Fleischmann nevű dunaszerdahelyi kereskedőhöz. Ebben a városban eszmél a világra ez a zárkózott, erős akaratú kisfiú. így ír erről Küzdelmeim címen megjelent önéletrajzában. így került anyám, s vele én is Dunaszerdahelyre, abba a városba, mely öntudatomat ébredni látta. Szülővárosomnak én ezért ezt a várost tekintem, s nem azt a másikat, melyben a nap fizikai világosságát megpillantottam“. A tréfa mögött, mármint hogy csak az első négy-öt nyelv elsajátítása nekellene keresnie a magyarság homályos őshazáját, valahol a keleti török népek barbár világában, az Oszmán Birodalom határain is túl Ennek érdekében házitanítóskodása idején megtanult horvátul, oroszul, törökül és perzsául 1857- ben valósította meg végre azt az ábrándját, hogy tudományos kutatások céljából beutazza Keletet Eötvös József erkölcsi és anyagi támogatásban részesítette. A Pesti Napló elutazásakor ezt a hírt közölte: ,,Egy fiatal hazánkfia utazik e napokban Konstanti- nápolyba a keleti nyelvek, főként a török nyelv és irodalom tanulmányozása céljából Neve: Wamberger Ármin, ki nemcsak hogy redki- vüli tehetséggel van megáldva a természettől a nyelvek gyors és alapos megtanulására, hanem e tehetségét mintegy öt-hat év óta meglepő sikerrel fejtette ki több keleti nyelv értésére és beszélé- sére“ Hat évig tartózkodott Konstantinápolyban. Itt kezdi publicisztikai karrierjét is, külföldi lapok tudósítójaként De egyetlen percre sem adja föl tudományos célkitűzését: felkutatni ,,A magyar nemzetnek és nyelvének titokzatos és máig is tisztázatlan eredetét“ 1860-ban, mikor a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjául választotta, ajánlkozott, hogy beutazza Kelet idegen kutatóktól eddig kevéssé érintett vidékeit, rálynő is meghívja windsori kastélyába. Útleírása előbb jelenik meg angolul, mint magyarul Harminckét éves ekkor, nevét a fél világ ismeri, de Budapest közömbös, irigy Mivel csak bécsi ajánlásra nevezik ki egyetemi tanárnak, a hazai közvélemény gyanakvással fogadja, a tudósok pedig botcsinálta nyelvésznek tartják, nem is minden ok nélkül Nemsokára maga is megnehezíti saját dolgát: sajátos elmélete robbant ki heves tudományos vitát, amely egészen a századfordulóig kavarog. Ez a híres „ugor-török háború“ Lényege: Vámbéry figyelmen kívül hagyva, hogy a magyar alapszókincs vitán felül finnugor eredetű, nem is beszélve a nyelvi szerkezet azonosságáról, részben a keleti nyelveket tartja alapforrásnak, részben viszont összekeveri a nyelv és az etnikum fogalmát, s a magyarságban a „büszke vitéz“ törökség jellemvonásait emeli ki Az évtizedes vita végül Vámbéry vereségét hozza Budenz József és Hunfalvy Pál bizonyítja be, hogy török forrásait Vámbéry önkényesen kezeli, a nyelvtudomány pedig már ekkoriban is olyan szakma, amelyhez tudományos vértezet szükséges. Ennek ellenére a török nyelv és néprajz világszerte elismert kutatója lett. A török filológia létrehozása körül hasonló érdemei vannak. KÜIOILMIIM ÚJ szú E E 1 Armin életművéről Lipcsey György: VÁMBÉRY ÁRMIN héz, van némi logika: a gyermek Vámbéry már tízéves kora előtt írt, olvasott és beszélt két nem indoeurópai nyelvet (a hébert és a magyart) Érdekes az atmoszféra, amelyben ez a testi hibás (féllába megbénult, s később a mankót elhagyva is csak bottal tudott járni), koldusszegény kisfiú felnőtt: a bigott vallásos légkör a családban, a dunaszerdahelyi protestáns elemi, majd a pozsonyi piarista gimnázium, mind merőben más szellemi légkör. így három felekezet szigorú szellemiségében elméje is korán nyiladozni kezdett; még gyermekfővel fölfigyelt a való élet és a tételes vallások ellentmondásaira A történelmi események ebben az időben (1847-es évben) nagyon felgyorsultak, különösen abban a városban, ahol ő tanult. Akkor Pozsonyban ülésezik a magyar országgyűlés, melynek tárgyalásait a karzatról nem egyszer maga is hallgatja. Hallotta szónokolni Kossuthot és a későbbi szabadságharc nagy fiait. Egy ízben szemtanúja és fültanúja volt Kossuth toborzóbeszédének a vásárúti kocsma előtti téren. Életrajza szerint felejthetetlenek voltak számára az 1848-as tavaszi napok Vámbéry tulajdonképpen ekkor érett magyar hazafivá. A tizennyolc éves ifjú nem ülhetett az egyetem padsoraiba, hanem nyelvtudását kamatoztatta szerte az országban, úri családoknál, házitanítóként. A Délvidéken támadt föl érdeklődése a török nyelv iránt, s innen már csak egy lépés vezetett a nagy eszméig: Körösi Csorna Sándorhoz hasonlóan meg hogy a magyar nép fajrokonait, nyelvrokonságának esetleges nyomait kutassa. Mivel sejtette, hogy mint európai ember sok üldözésnek lett volna kitéve, ezért tudós és kissé bogaras dervis álorcáját ölti, sivatagi rablók között él, állandó életveszélyben. Ráadásul a „keleti kérdés“ klasszikus kora ez: az orosz birodalom és az angolok Belső-Ázsia uralmáért küzdenek Végül is olyan helyekre jut el, ahol Marco Polo óta nem járt európai ember. Visszatérve élet- veszélyes útjáról, Teheránban meri csak lejegyezni tapasztalatait amelyekből később remek útleírása ölt testet, a ,.Dervisruhában“ Egyszeriben híres ember lesz, egyetlen okból: ráirányul a brit diplomácia figyelme íme egy keleti szakértő, aki nem elméleti ember1 Odahaza fanyarul fogadják egykori támogatói, mert végül is utazásának tudományos eredménye szegényes: a magyarság eredetét továbbra is homály fedi. Annál jobban érzi magát Londonban: tudósok, diplomaták, katonák lesik minden szavát, még Viktória kimint Körösi Csornának a tibeti nyelvtudomány a megteremtésében A hazai orientalisztikai kutatásoknak és az orientalisztika egyetemi oktatásának megalapozója De nemcsak becses tudományos müvek egész sorát alkotta meg, hanem számos eleven stílusú, olvasmányos beszámolót, memoárt is írt. Legismertebb munkái: Középázsiai utazás, 1865-ben magyarul Pesten jelent meg (ismeretes német, angol, francia, olasz, dán, svéd, hollad, török, urdu, orosz fordítása), A török-tatár nyelven etymológiai szótára, Nyugat kultúrája Keleten, A magyarok eredete, A török faj etnológiai és etnográfiai tekintetben, A magyarság bölcsőjénél. Az eredetkérdésben elszenvedett tudományos veresége ellenére Vámbéry Ármin nemcsak kiváló elme volt, de megnyerő egyéniség is Nagyon sok tudományos nézete persze ma már meghaladott, de Küzdelmeim címen megjelent önéletírása érdekes kortörténet és élvezetes, remek olvasmány KOVÁCS LÁSZLÓ Ewtitlm // • jßuMfkU/ Húrátett/ A Hivai kánság kancelláriájának titkos okmányai között egy érdekes jelentés található A kán egyik bizalmasa közli, hogy a Hivába érkezett karaván tagjai között rejtőzik egy Resid hadzsi (Mekkát megjárt zarándok) nevű álruhás európai Halálos büntetés várt a jövevényre, aki meg merte sérteni Kelet akkor érvényes szokásait és törvényeit, amelyek tiltották más hitű külföldiek tartózkodását a szent helyeken Csak bátorsága, műveltsége, nem utolsósorban leleményessége, no meg a keleti népek nyelveinek és szokásainak kitűnő ismerete mentette meg az idegent az elkerülhetetlen haláltól Amint az később kiderült, ez a mohamedán dervis ruháját viselő európai, aki több mint száz évvel ezelőtt, pontosabban 1863 nyarán járt Hivában, Buharában és Szamarkandban, nem más, mint Vámbéry Ármin, korának kiváló magyar tudós utazója, a világhírű orientalista, a budapesti egyetem professzora és a Magyar Tudományos Akadémia tagja ★ ★ ★ 1863 májusában az Atrek folyó jobb partján, Türkménia délnyugati sarkában 80 tevéből álló karaván indult útnak a nehezen járható Kara-kum homoksivatagon át a Hivai Kánságba. Abban az időben nagyon kockázatos dolognak tartották negyven ember vállalkozását ilyen hosszú és veszélyes útra nyolcvan tevével. Ehhez a karavánhoz csatlakozott Vámbéry Ármin. A magyar udos tudta, hogy Hivába és Buharába halálos büntetés terhe alatt tilos beutazni európainak, ezért öltözött Resid hadzsi mohamedán dervisnek Resid hadzsi iratai szerint Törökországban született és a kalifa jóváhagyásával indult Türkmenisztánba, hogy kifejezze tiszteletét a buharai uralkodók iránt. Vámbéry jól felkészült erre az utazásra Hat évet töltött Konstantinápolyban, ott kitünően megtanulta nemcsak a török, hanem néhány más keleti nyelvet is, valamint kelet törvényeit és szokásait. Tehát a hadzsi jól beszélt a tiszta türk-oszmán nyelven, amely nem sok tekintetben különbözött a türkméntöl A tudós azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a magyar és a török-tatár nyelvrokonság fokának megállapítása végett megtanulja a türkmén törzsek nyelvét, s részletesen leírja az Európában teljesen ismeretlen országokat, politikai berendezésüket, életüket és népességüket. Úti megfigyeléseit és a tényeket emlékezetébe vésve nem kíváncsiskodott, nem használt ceruzát és jegyzetfüzetet, mert muzulmán szokás szerint hallgatózni szégyen, kérdezősködni vétek és jegyezgetni halálos bűn A karaván néptelen és víztelen homoksivatagon kelt át, ahol az emberek lába besüppedt a laza homokba, aztán köves fennsíkon haladt át, ahol a lábak fájdalmasan éreztek minden éles kövecskét Vámbéry számára még nehezebbé tette az utat az a körülmény, hogy sántított A Halata-sivatagban elfogyott a vizük. Úgy érezte, hogy nem éri meg a holnapot A kimerült és legyengült dagadt nyelvű dervisekre perzsa pásztorok találtak rá egészen véletlenül. 1863 júliusának elején a karaván végre megérkezett Hivába. Vámbéryt azzal gyanúsították és vádolták is, hogy álruhás európai, ezért Hivában nyomban felkereste a korábban Konstantinápolyban tartózkodott befolyásos Suhrillah bejt, és úgy mutatkozott be, mint törökországi ismerőse. Az eleinte csodálkozó öreg bej később elismerte Vámbéryt ismerősének, noha valójában akkor látta először életében. Ezt a tudós úgy érte el, hogy beszélt a török városról és állítólagos közös ismerőseikről, akikből a vendég legnagyobb igyekezete ellenére nem sok akadt Resid hadzsi jámborságának és bölcsességének híre eljutott a hivai kán fülébe A fogadásokon Vámbéry kiérdemelte a kán rokonszenvét. Ezután rendkívüli tisztelet övezte i a magyar tudós mind Hivában, mind pedig a Horezmi Kánság egész területen. Vámbéry további útja Buharába és Szamarkandba vezetett Ezúttal a sánta dervis Hivában szerzett szamár hátán utazott Az Okszusz (Amu-Darja) folyónál Resid hadzsi a Hivában kapott új útlevelét mutatta fel a kánságból kiutazók okmányait ellenőrző vámtiszteknek. Az írás ezeket tartalmazta: „Ezennel tudtára adatik a határőröknek és a vámtiszteknek, hogy hadzsi mulla Abdul Resid efendi (úr) engedélyt kapott az utazásra Senki se merje feltartóztatni“ Buharai tartózkodásának mind a tizennyolc napja alatt a tudós utazó részletesen ismerkedett a várossal, a lakosság életmódjával és erkölcseivel, a tarka és zajos bazárral, a város nevezetességeivel. Szamarkand a földkerekség legszebb helye - hangoztatja egy perzsa közmondás. Az eseménydús történelem és a magas fokú anyagi kultúra rengeteg műemléke igen érdekessé tette ezt a várost Vámbéry számára A tudós várakozása beigazolódott A mindentudó hadzsi nagy megbecsüléséről tanúskodik az a tény, hogy Szamarkandban fogadta Mosszafar Edin emir, Buhara uralkodója, aki győztes hadjárat után Kokandból a városba érkezett Kerki határmenti erődnél a tudós utazó átkelt az Amu- Darján, és elhagyta a buharai emir birodalmát Hamarosan túljutott Közép-Azsián, majd Afganisztánon és Perzsián is Örömteli izgalommal lépett Teheránba, ahol végre levethette dervis-ruháját. A magyar tudósnak ez a bátor közép-ázsiai utazása 1865 októberében ért véget Neki köszönhető, hogy a múlt századi tudós világ először kapott hiteles adatokat az addig alig ismert számos ország és nép politikai és gazdasági életéről JURIJ KACSIJ 1982. III. 19. Vámbéry
