Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-19 / 11. szám
A módszertan es ovaicoriaf sodrásában Bi n ■ ■ ■ >bPB S3 81 SS B «k h B BS^B Bl Bbs BWl B mp b^BL Bsb BPB B B Második éve tart népgazdaságunkban a komplex intézkedések módszertanának a különbőzé szintű gazdasági egységek gyakorlatába való „beépítése". E folyamat során országszerte szaporodnak a hasznos tapasztalatok, sokasodnak a gazdálkodás jelenét és jövőjét befolyásoló észrevételek. Észak-Morva- országban járva, a Prerovi Gépgyár eredményei felöl érdeklődtem Zdenék Zezula gazdasági igazgatóhelyettesnél.- Ha az eddigiek során vezető gazdasági dolgozók körében a komplex intézkedések tapasztalatairól kérdezősködtem, általában ketté oszlott a válaszadók tábora. Egyesek objektív nehézségekre hivatkozva alig szóltak a vállalatukban megtett konkrét lépésekről; úgy tűnt, mintha a felettes gazdasági szervek ,.meggyőzésében“ keresnék a kiutat Mások - minden kertelés nélkül - az új gazdasági föltételek közt hozott intézkedéseikről, eredményeikről, útkereső szándékukról adtak számot. Mégha a végleteket súroló véleménycsoportosításokról van is szó, megkérdezem: vajon az ön észrevételei melyikhez vannak közelebb?- Úgy válaszolok majd kérdéseire, hogy ez kicsengjen szavaimból. Elöljáróban azért elmondhatnám: vállalatunk a prágai CKD termelési-gazdasági egység szerves részeként kezdte - tavaly először, tehát a tapasztalatszerzés lehetősége nélkül - érvényre juttatni a komplex intézkedéseket. Felettes szervünk ebből az alkalomból kiadott egy külön dokumentumot, melyben megtalálható a saját föltételeinkre lebontott tennivalók egész sora. Alapvonásként lépett gazdálkodásunk módszertanába az ötéves tervek rendszere, megszűnt a bruttó termelési érték alkalmazása Lényegében a saját termelési érték és a termelési alap rentabilitása lett a két irányadó gazdasági mutató. Megváltozott a termelési-gazdasági egység szerepköre, helyet kapott benne az önálló elszámolási rendszer.. És még javában sorolhatnám mindazokat az általánosból feltételeink közé lebontott és módszertanilag érvényesített alapelveket, melyeket a CKD tavalytól kezdett alkalmazni.- És önök, a Prerovi Gépgyárban, meddig jutottak el a komplex intézkedések lebontásával?- A vállalati önálló elszámolási rendszer módosult elveit egészen a gazdasági részlegek szintjéig dolgoztuk ki, ami azt jelenti, hogy módszertanilag a lehető legkisebb gazdasági egységek munkáját is befolyásolják. Alacsonyabb szintű alkalmazásukat nem tartjuk sem célszerűnek, sem hasznosnak. Viszont a megnyilvánulási formákban mégiscsak különbséget teszünk, mert eleve erre vagyunk késztetve. Ugyanis más körülmények között végezzük mondjuk a szerelést és a fémmegmunkálást. Mindez a saját termelési érték mutatójában nem kapott szerepet, a vállalatban egyértelműen érvényes a termelési részlegig bezáróan. Viszont a rentabilitást már nem tudjuk egyértelműen megadni minden termelési részlegnek. így ezt a mutatót különbözőképpen konstruáljuk. Van ahol a készletek, van ahol az állóeszközök nagyságát vesszük alapul csupán azért, hogy béreszközökhöz jussunk. Ugyanis ezek az alapmutatók - saját termelési érték, rentabilitás - szabják meg végsősoron a munkatermelékenységhez viszonyított sikert vagy sikertelenséget úgy az egyes termelési-gazdasági egységek, mint az egész vállalat szintjén. Kérdésére felelve azt mondhatom: a komplex intézkedések módszertanát vállalatunkban maradéktalanul életbe léptettük.- És tapasztalataik, észrevételeik mire engednek következtetni?- A mindennapok gyakorlatára gondol? Az azért más; egy nyitott folyamat, melynek többféle momentuma van. S ezek arra késztetnek bennünket, hogy állandóan foglalkozzunk a gazdasági mechanizmus újszerű kérdéseivel, azok gyakorlati tapasztalataival. Ilyen nagyobb horderejű, megoldásra váró feladatkomplexum mostanában nálunk a bérrendszerek hatékonyságának növelésére és az árképzés területére összpontosul. S ha már itt tartunk, néhány észrevételemnek helyet szorítanék. Vállalatunk gazdálkodását érzékenyen érinti a beruházások visszafogása. Beruházási egységeket gyártunk, s emiatt a szükségletek csökkenésével eleve számolnunk kell. De vajon hogyan, milyen mértékben? A kereslet visszaesését ugyanis ötéves időszakra irányozták elő, viszont a gyakorlat ezidáig az éves terveket alkalmazza, így lehetetlen kidolgozni egy hosszútávú megbízható elképzelést. A gyakorlatban még a komplex intézkedések bevezetése előtti módszer érvényes! A szállítói-megrendelői kapcsolatokban sok még a rendeznivaló, nem sikerült elérni, hogy az biztonságos rendszerré váljon. Bennünket ez azért érint nagyon, mert a beruházási egységek kivitelezésében rengeteg alvállalkozóval működünk együtt, s bizony megérezzük. ha akadozva szállítanak. A gépi berendezések gyártásának állandó növelése sem mindig lehetséges, alkalmazkodni kell a népgazdaság szükségleteihez Most például a közúzóberendezések kivételével alig van igény az építögépgyártó kapacitásokra. Ezért a mostani ötéves tervidőszak során nagy problémáink lehetnek termékeink értékesítésével, ha nem sikerül termelési programunkban némi változást eszközölni, illetve termékeinket nagyobb arányban értékesíteni külföldön. Az is sok problémát okoz, hogy csupán évi feladatainkat ismerjük, mert több éves célkitűzéseinket így még körvonalazni is nehéz. • „Főleg a tettekben érzek adósságot...“ (Archív felvétel)- A fenti problémafoszlányok ismeretében mégis megkérdezem: hogyan teljesítik a terv egyes mutatóit?- Mégha a nehézségek egész sorával találkoztunk is az elmúlt évben, eredményeink arra engednek következtetni, hogy mind a nyolc kötelező mutatót teljesítettük, s így az érvényben lévő gazdasági gyakorlat értékelése alapján nagyon jól megálltuk a helyünket. Elsősorban a külfölddel szembeni kötelezettségeinket léptük jóval túl. Teljesítettük a termékek műszaki színvonalának követelményeit, a nyereségképzést öt százalékkal túlléptük, s több beruházást kulcsrakészen adtunk át rendeltetésének. Nem teljesítettük viszont a saját termelési értéket, igaz, ez nincs a kötelező mutatók között, de a rentabilitással együtt a béreszközök képzésében van nagy szerepe. Milyen következményekkel járt ez a lemaradás? így nem teljesíthettük a munkatermelékenységet sem, s ez rögtön az anyagi érdekeltségben „ütött visz- sza“. A vállalat kulturális és szociális alapjába 1 millió koronával kisebb összeg került, és minden olyan dolgozó, akinek munkáját az egyéni érdekeltség szabályai szerint díjazzák, átlagban bérének húsz százalékától kényszerült megszabadulni. ' - Az intézkedések „ anyagi oldala“ hozott-e változásokat az emberek gondolkozásában?- Vitathatatlan, hogy radikális változás történt az emberek gondolkozásában. Erre a helyzetük kényszeríti rá őket A névtelen cselekedeteket íassan fölváltja a felelősségteljes hozzáállás. Tehát bíztató a változás, azonban személy szerint többet vártam azok után, hogy milyen nagy kampány indult a komplex intézkedésekről. Főleg a tettekben érzek adósságot, még akkor is, ha tudom: problémák, állandó konfliktusok nélkül elképzelhetetlen lenne az előrelépés- Milyen elképzelésekkel indulnak harcba a jövő feladatainak teljesítéséért?- Az észak-morvaországi kerület pártós állami szerveivel karöltve kidolgoztuk az ötéves terv sajátos koncepcióját, mégpedig a XVI. pártkongresszus határozataiból kiindulva. Ebben számolunk azzal, hogy az építőgépgyártás ágazata - a kilengések ellenére - tovább fejlődik, s termékeinket főleg külföldön tudjuk majd értékesíteni. Tavalyi tapasztalataink azt mutatják, hogy a 7. ötéves tervből várhatóan vállalatunkra háruló feladatok az általunk tartott ütem közelében lesznek. ★ ★ ★ Beszélgetésünk még tovább folytatódhatna, ha az igazgatóhelyettesre nem várnának további kötelességek. A hatalmas gépgyár gazdasági életének irányításában nincs megállás, a hétköznapok gyors egymásutánban váltják egymást, s így minden órát hasznosítani kell a módszertan és a gyakorlat sodrásában eltöltött időszakból. J. MÉSZÁROS KÁROLY CÉLJUK: vonzóbbá tenni a munkahelyet A CSKP XVI. kongresszusa az építkezési beruházások szakaszán igen nagy figyelmet fordított a befejezetlen beruházások csökkentésére. A kongresszus óta eltelt időszakban - mint azt Lubomír Stroug^l elvtársnak a CSKP KB 4. ülésén elhangzott felszólalásából megtudtuk — némi javulás állt be ezen a téren, ám még mindig elég nagy a befejezetlen beruházások száma, s csökkentésükre a mezőgazdaságban is figyelmet kell foidítani. Az Alsópéteri (Dolny Peter) Efez vezetősége - amint azt ottjártamkor Brányik Károly mérnöktől, a szövetkezet elnökétől megtudtam - komoly feladatokat kíván megvalósítani az ötéves tervidőszakban a beruházások terén. Fontossági sorrendet nehéz lenne felállítani, mert a szövetkezetben nagy szükség van a korszerűsítésre, a dolgozók szociális körülményeinek javítására. 'A szövetkezet vezetősége így elsősorban a befejezetten akciókra fordítja a legnagyobb figyelmet. Erről Brányik Károly mérnök így nyilatkozik:- Elsősorban megemlítem szövetkezetünk épülő üzemi konyháját, amelyre több mint 1 millió koronát fordítunk. Ezt az akciót 1982 április végéig szeretnénk befejezni. Az üzemi konyha üzembe helyezésével aszö- vetkezetünkben dolgozó asszonyok munkáján szeretnénk könnyíteni, akik ebédre mindig hazajárnak. Meg kell jegyeznem, hogy ez a fáradságon kívül sok időbe is telik, hiszen szövetkezetünk földjei hosszúkás alakban terülnek el, és bizony az asszonyoknak naponta hosz- szú utat kell megtenniök. Ugyancsak a szövetkezeti dolgozónők munkáját hivatott könnyíteni a ,,Z“-akció keretében épülő Iskolai ebédlő, amelybe a szövetkezet építőcsoportja is besegít, mégpedig nem kis mértékben. A szövetkezet vezetősége nagyon szeretné, ha az iskolai etterem egy időben kerülne átadásra a szövetkezet üzemi konyhájával, hogy a dolgozó asszonyok munkáját valóban megkönnyítsék. Az elmúlt év folyamán a szarvasmarha-tenyésztés hatékonyságának növelése érdekében építettek fel egy szarvasmarha-istállót. Ennek felépítését a szövetkezet vezetősége azért tartotta sürgős feladatnak, mert Brányik Károly mérnök, az Alsópéteri Efsz elnöke (A szerző felvétele) a szövetkezet üszőit ezelőtt szabad istállókban nevelték. Az életszínvonal emelkedéséhez tartozik az is, amikor az ember javítja munkakörnyezetét A szövetkezet a gazdasági udvarok betonozását még az elmúlt évben elkezdte, s amint engedi az időjárás, tovább folytatja, hogy a dolgozóknak se kelljen a sarat taposniok és a gépeket is tisztábban lehet tartani. Ha már a munkakörnyezet javításáról esett szó, el kell mondani, hogy a szövetkezet jelenlegi irodaházát mindennek lehetne nevezni, csak éppen irodaháznak nem. Nagyon idejét múlta ez az épület. Éppen ezért a szövetkezet vezetősége így döntött, hogy ebben az ötéves tervidőszakban a hnb-vel közösen egy új irodaházat építenek, amelyben helyet kap majd a községi postahivatal is. Késő őszig folytak a zsaluzási munkák, s ha majd az idő engedi, koratavasszal ismét folytatják az irodaház építését. A szövetkezet 50 tagú építőcsoportjára bizony komoly feladat hárul. Már az elmondottak alapján is csak dicsérőleg lehet nyilatkozni munkájukról, megállásról azonban szó sem lehet. A szövetkezet létesítményeinek zömét az ötvenes években építették, s ezek már elavultak. Rengeteg munka vár rájuk az ötéves tervidőszak hátralevő éveiben. Többek között a szövetkezet beruházási tervében szerepel egy korszerű szarvasmarhatelep építése. 1983-ban kezdik el az építését. Továbbá tervezik még raktárak, gépszín, mosórámpa, szociális épületek, valamint lakások építését. A szövetkezet vezetősége az építkezéssel a termelés hatékonyságának növelésére és a dolgozók munkakörülményeinek javítására, vonzóbbá tételére törekszik KOLOZSI ERNŐ ( ÚJ SZÚ 6 1982. III. 19. A komplex intézkedések érvényesítése a Prerovi Gépgyárban
