Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-19 / 11. szám
! k ÚJ szú A SZOCIALISTA ÚJSÁGÍRÁS NEMES KÜLDETÉSE Társadalmunkban az egész ideológiai rendszer, annak minden része a sokoldalúan fejlett szocialista személyiség formálásának jelentős eszköze. A párt politikai irányvonalával összhangban e nagyon fontos munkába különböző intézmények is bekapcsolódnak. Hatnak az emberek tudatának, gondolkodásának, cselekvésének formálására, miközben az ideológiai rendszer minden alkotóeleme pótolhatatlan szerepet tölt be ebben a munkában. A kommunista párt és a szocialista állam legfontosabb ideológiai eszközei közé tartoznak a tömegtájékoztató és propagandaeszközök. Ezek a szocializmusban nemcsak nevelő, propaganda- és agitációs szerepet töltenek be, hanem a társadalom szervezésének és irányításának is nagyon fontos eszközei, a párt és a szocialista állam politikájának közvetlen társalkotói, a legfontosabb események, az újért és a haladóért vívott küzdelem aktív részesei. A szocialista társadalomban így a tömegtájékoztató és propagandaeszközök funkciói és feladatai közvetlenül kapcsolódnak a társadalom objektiv szükségleteihez. Nemcsak a pártpolitika megvalósításának megszervezői, hanem a társadalmi gyakorlatban az új és a haladó megismerésének és felfedezésének alkotóelemét képezik, részt vesznek eszmecserék megszervezésében, s így a szocialista társadalom kollektív bölcsességének kulcs- fontosságú eszközei. Annak ellenére, hogy a sajtó, a rádió és a televízió hatékonysága nem mérhető le műszaki és gazdasági paraméterekkel, nem vitás, hogy munkájuk eredményei a társadalmi élet minden területén érezhetők. Munkájuk színvonalát és hatékonyságát aszerint mérjük le, hogy az emberek mennyire értik a párt politikáját, s mindennapi munkájukban milyen mértékben valósítják meg. A fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában az anyagi-műszaki bázis fejlesztésével és kiegészítésével együtt az emberek szellemi élete is szüntelen gazdagszik, emelkedik politikai, szakmai, műveltségi és kulturális színvonaluk. Ezek a tények a tömegtájékoztató és propagandaeszközök munkájával szemben is fokozott igényeket támasztanak. Hiszen köztudott, hogy a társadalmi tudatra és közvetve a társadalmi gyakorlatra irányuló sokoldalú hatásukkal a kommunista párt és a szocialista állam legjelentősebb eszközei közé tartoznak. Valamennyien tanúi vagyunk annak, hogy társadalmunkban növekszik a tömegtájékoztató és propagandaeszközök jelentősége. Másrészt viszont nőtt az emberek érdeklődése a sajtó, a rádió és a televízió iránt. Szociológiai felmérések szerint nálunk egy ember heti átlagban a munkaidő felének megfelelő időt tölt el a tömegtájékoztató eszközök „társaságában“. Ma már minden család 2-3 lapot fizet elő, olvas, s legalább 2 rádiókészülék áll rendelkezésére. Nincs messze az az idő, amikor egy családból sem fog hiányozni a tévékészülék. A sajtónak, a rádiónak és a televíziónak óriási potenciális lehetőségei vannak ahhoz, hogy hasson minden emberre, csoportra, az egész társadalomra. A KÖZVÉLEMÉNY, A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ ÉS A PROPAGANDAESZKÖZÖK Az újságírás a civilizáció elválaszthatatlan részét alkotja, korunk kiapadhatatlan információforrása. Más eszközökkel együtt a közvélemény-formálás fontos tényezője. Elsősorban azzal hat rá, hogy a közvélemény tájékoztatásával elengedhetetlenül szükséges ösztönzést ad, ami a közérdekű jelenségekkel kapcsolatos álláspontok kialakításához, a különböző időszerű adatok közléséhez fontos. A közvéleményt ezzel minőségileg magasabb szintre emeli. Az újságírás hozzájárulása a közvélemény formálásához abból ered, hogy azok az információk, amelyeket közöl, a széles közvélemény mindennapi érdeklődésének, a különböző viták, elmélkedések és álláspontok tárgyát képezi. A CSKP XVI. kongresszusa nagyon igényes feladatokat tűzött ki a sajtó, a rádió és a televízió elé. Akárcsak a társa» dalmi mechanizmus más szféráiban, a tömegtájékoztató eszközökben is elsősorban a munka minőségének és hatékonyságának elmélyítése a fontos. „A tömegtájékoztató eszközök a párt ideológiai munkájának jelentős eszközei. Polgáraink fejlettsége, az emberi tényező szerepének megnövekedése a társadalmi fejlődésben, a társadalmi átalakulások dinamikája, az ideológiai harc kiéleződése - mindez megköveteli a tömegtájékoztató eszközök színvonalának lényeges emelését, a politikai szervező és nevelő szerepet, valamint a társadalmi hatékonyságot " A kongresszus egyértelműen meghatározta a tömegtájékoztató eszközök kulcsfontosságú feladatait: a közvéleményt továbbra is ellátni sokoldalú információkkal, a bel- és külpolitika alapvető kérdéseivel kapcsolatos világos állásfoglalásokkal, megmutatni a szocialista építés távlatait, marxista-leninista szempontból megvilágítani társadalmunk, domináns fejlődési irányvonalát, nyíltan megmagyarázni a hiányosságok okait és rámutatni kiküszöbölésük módjára. A KOR SZÍNVONALÁN A kitűzött feladatok teljesítése új igényeket és követelményeket támaszt az újságírók munkájának módszereivel, eszközeivel és stílusával szemben. Az említett tartalmi feladatokkal elválaszthatatlan egységben lép fel az a követelmény, hogy tömegtájékoztató eszközeinkből eltűnjenek a frázisok, eltűnjön a szürkeség, a formalizmus és a leegyszerűsített érvelés. Tömegtájékoztató eszközeinknek jobban ki kell használniuk az újságírói műfajok széles palettáját, élő nyelven kell szólniuk, tiszteletben kell tartaniuk az egyén és az egész lakosság érdekeit, törekedniük kell arra, hogy az egyes lapoknak, folyóiratoknak, az egyes rádió- és tévéműsoroknak egyéni arculatuk legyen, hogy nagyobb teret biztosítsanak a munkásoknak, a szövetkezeti parasztoknak, ez értelmiségieknek és a közéleti személyiségeknek. Rugalmasabban és alaposabban kellene válaszolniuk életünk égető kérdéseire, részt venni- konkrét konstrukív kritikával - a negatív jelenségek megoldásában és felszámolásában. Tudatosítanunk kell: ahol mi szabad teret hagyunk, oda eszmei ellenfelünk igyekszik utat találni. S ehhez nemcsak új módszereket, hanem tökéletes műszaki eszközöket is alkalmaz. Ma már világos, hogy a televíziós technika gyors fejlődése korunk objektív ténye A helyszíni tévéközvetítés új minőségi változást jelent a televízió mint korszerű tömegtájékoztató eszköz történetében. A közvetlen műholdközvetítés megindulásával Európa jelentős része az ellenséges propaganda, az importált amerikai program állandó hatása alá kerül. A szocialista országok szempontjából ez sokkal súlyosabb következményekkel jár majd. Ugyanis a szocialista orzágok a nyugat-európai kapitalista országok közvetlen szomszédságában vannak, és számolniuk kell azzal, hogy területük jelentős részén foghatók lesznek a nyugati tévéműsorok. Nem táplálhatunk illúziókat, hogy a tévéprogramok terjesztésének új formáit nem használják ki az ideológiai harchoz. Ezért kerül előtérbe az a feladat, hogy még jobban összehangoljuk a szocialista országok törekvéseit, propaganda- és tájékoztató eszközeit, még jobban együttműködjünk elsősorban a rádió és a tévéprogramok összeállításában. A külföldi tévéprogramok elleni aktív harc feltételezi egyrészt a szovjet űrtechnika eredményeinek fel- használását, másrészt az értékes programok alkotása terén való sokoldalú együttműködést. Elsősorban olyan programokra gondolunk, amelyek sokoldalúan tükrözik a szocialista társasalmi rendszer előnyeit a kapitalista társadalmi rendszerrel szemben, a szocializmus értékeit, eszményeit és kultúráját. E törekvés lényege az, hogy szocialista szellemben még jobban és még sokoldalúbban hassunk a dolgozókra, tegyük őket érdekeltté a népgazdasági feladatok teljesítésében- a társadalmi szükségletek megmagyarázásával. A gazdasági publicisztika központi gondolata a munka hatékonyságának és minőségének emelése olyan módon, hogy minden tevékenységgel a legjobb eredményt érjük el, hogy minél jobban kielégíthessük a társadalmi szükségleteket. A sajtó, a rádió és a televízió érdeklődésének kulcsfontosságú területe az új, bevált munkaformák népszerűsítése úgy, hogy azok példaképül szolgáljanak. A legjobb eredmények népszerűsítése, a legjobb dolgozók és kollektívák munkamódszereinek ismertetése a különböző munkaszakaszok képviselőinek aktív részvételével valósul meg - munkások, technikusok, közgazdászok, kutatók segítségével, akik a legjobban ismerik azokat az embereket és problémáikat, akikről írnak. AZ ÚJSÁGÍRÁS ÉS AZ ÚJ MŰVÉSZI FORMÁK Az újságírást az újkori kultúra jelenségeként jellemezzük, amely keletkezése óta mindig szorosan kapcsolódott és kapcsolódik a társadalmi-gazdasági fejlődés konkrét, történelmileg adott szakaszához. Ez teljes mértékben vonatkozik a szocialista újságírásra is, amely a kommunista párt ideológiai és tömegpolitikai munkájának jelentős tényezőjévé vált, s amely egyidejűleg hat e terület egyéb formáival és módszereivel. A tömegtájékoztató és propagandaeszközök a kulturális-nevelő témakörrel kapcsolatos információk hatékony terjesztői. Az érdeklődőkhöz a múlt és a jelen kulturális értékeit juttatják el, bővítik műveltségi színvonalukat, és a szocialista életmód további fejlesztésében jelentős eszközként hatnak. Vitathatatlan és pótolhatatlan hozzájárulásuk nemzeteink és nemzetiségeink kultúrájának kölcsönös gazdagításához, a szocialista országok publicisztikai és kulturális alkotásainak felhasználásához, a világ haladó kultúrájának a megismeréséhez. A sajtó, a rádió és a televízió a kulturális forradalom megvalósításának fontos láncszemét alkotja. Oktató-nevelő és kulturális-művészi hatásával hozzájárul a valóban szocialista értékeknek, az emberek Ízlésének és életstílusának formálásához. A rádió és a televízió a legkülönbözőbb művészi műfajok közvetítésével nemcsak az esztétikai Ízlés, hanem a tudományos világnézet formálásában, az erkölcsi és politikai nevelésben is nagy szerepet játszik. A rádió és a televízió új művészeti formák kialakulására adott lehetőséget. Ilyen például a rádiójáték, a tévéfeldolgozás, a tévéfilm vagy hangjátékok sorozatos előadása. Az utóbbi években elsősorban a tévéjáték-sorozatok lettek nagyon népszerűek. Nagy visszhangra találnak azok a témák, amelyeknek középpontjában napjaink erkölcsi problémái és konfliktusai állnak A hallgató és a néző itt azonosíthatja magát legjobban a sorozat tartalmával. Számos sorozat hőse, mint például a Hamr, Bavor, Zeman, Pláteník, Sova doktor valósággal fogalommá vált. Életükről és munkájukról a nézők vitáznak, követik őket, azonosítják magukat velük. A szabad idő növekedésével kapcsolatban növekszik a társadalmi igény az értékes rádió- és tévéjáték-sorozatok iránt. Ezért a sajtó, a rádió és a televízió munkájában előtérbe kerül a szórakoztató funkció. Természetesen elsősorban értékes szórakozásról van szó, amely az olvasónak, nézőnek és hallgatónak pihenést és felüdülést nyújt. A KONSTRUKTÍV BÍRÁLAT SZEREPE A tömegtájékoztató és propagandaeszközöktől megkövetelik, hogy mindig legyen saját véleményük a közélet gyakorlati kérdéseiről, hogy a közvélemény figyelmét a legfontosabb eseményekre és jelenségekre összpontosítsák és irányítsák. E feladat teljesítése során a bírálatnak meg kell erősítenie azokat a pozitív irányzatokat, amelyek társadalmunk szocialista fejlődése folyamány születtek, hozzá kell járulnia a társadalom további fejlődéséhez szükséges értékek és hagyományok megteremtéséhez, semlegesítenie az elavult káros nézeteket, pellengérre kell állítania a kispolgári szokásokat és megnyilvánulásokat, s harcolnia minden ellen, ami árt társadalmunknak. Az újságírói műfajok gazdag skálájában ezért megkülönböztetett helyen szerepelnek a bíráló cikkek, amelyek a különböző negatív jelenségekkel foglalkoznak. Tekintettel tömegjellegükre, a tömegtájékoztató és propagandaeszközökben a kritika és önkritika társadalmi jellegű, a dolgozók széles rétegeit kapcsolja be a hibák és a hiányosságok elleni aktív küzdelembe, összehangolja érdekeiket és társadalmi aktivitásukat. A kritikai anyagok egyre lényegesebb helyet foglalnak el a lapok és folyóiratok hasábjain, a rádió- és tévéműsorokban. Olyan bíráló cikkek jelennek meg, amelyek leleplezik a munkafegyelem megsértését, a társadalmi tulajdon elherdálását, a megvesztegetést, a tisztséggel való visszaélést és a szocialista erkölcs megsértését. De ennek ellenére még mindig nem felel meg a követelményeknek a jelenlegi állapot, a bírálat és az önbírálat színvonala. Mi ennek az oka? Az újságírók részéről nemegyszer a rossz megalapozottság, a gyenge meggyőződés, a bíráló cikkek általánossága és ennek következtében elégtelen hatása. Másrészt viszont még mindig tanúi lehetünk annak, hogy egyes emberek, intézmények helytelenül viszonyulnak a bírálathoz, megsértik azt az elvet, hogy a sajtóban, a rádióban és a televízióban megjelent kritikára válaszolni kell. Ezt a követelményt hangsúlyozta Vasil Bil'ak a CSKP KB 15. ülésén, amikor megállapította: „Ismét figyelmeztetni és emlékeztetni kell arra, hogy minden szerv és intézmény köteles reagálni a kritikára, de főleg kiküszöbölni a bírált hiányosságokat." A mai napig még mindig találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek arra irányulnak, hogy csökkentsék a felvetett tények jelentőségét és fontosságát, hogy kitérjenek az önkritika elől. Az is előfordul, hogy a bírált hiányosságok felszámolására nem tesznek idejében intézkedéseket. A bíráltak nemegyszer fordulnak alaptalan és lényegtelen tiltakozásokkal a különböző intézményekhez, bizalmatlanságot keltenek az újságírókkal szemben, és nem riadnak vissza a nem helyeselhető intézkedésektől sem. Még a legélesebb bírálatnak is, amely alaposan ellenőrzött tényekből, aijírált hiányosságok és hibák őszinte elemzéséből indul ki, hozzá kell járulnia ezek kiküszöböléséhez és a kivezető út új megtalálásához. A sajtóban, a rádióban és a televízióban közölt kritika csak akkor éri el a kívánt hatást, ha konstruktív. Társadalmunknak pedig valóban bátor és konstruktív kritikára van szüksége, amely pártosan érvényre juttatná a pozitív eredményeket, és harcolna minden fékező jelenség ellen, s Így meggyorsítaná a társadalmi haladást. A tömegtájékoztató és propagandaeszközök küldetéséből következik, hogy épp az ilyen kritika fejlesztésében kell egyre aktívabb szerepet játszaniuk. AZ ÚJSÁGÍRÁS AKTÍV TÁRSALKOTÓI A szocialista társadalom fejlődésének jelenlegi szakaszát az jellemzi, hogy szüntelenül mélyül a tömegek részvétele az irányításban és a társadalmi ügyek intézésében. A szocialista demokrácia állandó fejlesztése a dolgozók aktivitása és kezdeményezése fokozásának elválaszthatatlan részét alkotja az igényes politikai, gazdasági, szociális és kulturális feladatok teljesítése során. A tömegtájékoztató és propagandaeszközök tevékenységét nem lehet elképzelni a dolgozók széles körű részvétele nélkül. Lenin gyakran hangsúlyozta, hogy az emberek legsajátabb érdekeit és a társadalmi fejlődés legégetőbb problémáit kifejező sajtótermékeket a dolgozók közvetlen részvételével kell készíteni. A dolgozók széles körű részvétele a sajtó, a rádió és a televízió munkájában a legjobban fejezi ki a tömegtájékoztató eszközök tömegjellegét és népi jellegét, a kollektív propagandista, agitátor és szervező lenini meghatározását. Napjainkban a sajtó, a rádió és a televízió valóban a dolgozók fóruma. Egyik fontos színtere a dolgozók részvétele a társadalom irányításában és igazgatásában. Épp ebben látjuk az egyik alapvető különbséget a szocialista és a burzsoá tömegtájékoztató és propagandaeszközök között. A burzsoá újságokat ugyanis lényegében csak hivatásos újságírók .készítik. Ezek lényege, jellege és célja távol áll a tömegek éfdekeitöl és szükségleteitől. A sajtó, a rádió és a televízió sikeres munkájának egyik kulcsfontosságú tényezője a munkatársak és levelezők széles körű aktívája. A levelezők mozgalmával valósul meg a tömeg- tájékoztató eszközök pártirányításának fontos része: a tömeg- tájékoztató eszközök és a dolgozók szoros kapcsolata. A levelezők mozgalmának fejlesztésével biztosítjuk, hogy tömegtájékoztató és propagandaeszközeink a jövőben tovább mélyítsék tömeg- és népi jellegüket, ami a szocialista újságírás alapelve. A levelezők aktív segítsége nélkül újságírásunk nem lenne az, ami - dolgozóink sokoldalú életének, a szocializmus nemes céljainak megvalósítását követő alkotó törekvéseinek hú tükrözője. JOZEF BORÍSEK professzor 1982. III. 19.
