Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-05 / 9. szám
megvizsgálták és elemezték. A síkos úton való csuszamlást azonban a rendőri és igazságszolgáltatási szervek nem tekintik mentő- körülménynek, s így újra csak szabályzatnak, ezúttal a haladási sebességről szóló, 12. paragrafusa jut eszünkbe, amelynek első bekezdése így hangzik: ,,A járművezető a haladási sebességet főként képességeinek, a jármű és a rakomány tulajdonságainak, az időjárási viszonyoknak és egyéb elől e- látható körülménynek megfelelően köteles megválasztani; csak olyan sebességgel szabad haladnia, hogy jármüvével a belátható távolságon belül meg tudjon állni.“ Télidőben, de más évszakokban is könnyen kerül a jármű síkos útra vagy csúszós helyzetbe, amelyből csak szerencsés körülmények közrejátszása folytán juthat ki ép szervezettel és anyagi károsodás nélkül. A járdára került, kőkerítésnek ütközött személy- gépkocsi (lenti kép) két mit sem sejtő járókelőt ütött el, akiknek emlékét már csak hozzátartozóik és barátaik őrzik. A járművezető, aki nem tudott úrrá lenni a helyzeten és halálukat okozta, nem is ismerte őket. Stanislav Stefáöek felvételein érdemes elgondolkodnunk. nt A közúti közlekedési szabályzat 8. paragrafusának első bekezdése meghatározza: ,,A közúton az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, ha ezt különös körülmények nem gátolják, jobbra tartva kell közlekedni.“ Ennek ellenére gyakori eset, hogy valamelyik járművezető hibájából - ritkábban önhibáján kívül, géphiba következtében - az út másik oldalára kerül egy gépkocsi és a szembejövő járművek egyikét vagy egész sorát veszélybe sodorja. Az idézett paragrafusra ama taxinak és teherautónak váratlan összeütközése láttán kellett gondolnunk (fenti kép), amelynek során ugyan az ijedségen kívül senkinek sem történt baja, de a baleset húszezer korona kárt okozott. Azt, hogy a balesetet ki vagy mi idézte elő, mint minden más esetben, ez alkalommal is gondosan MOTOROSOK Szabályok és képek Magyarországon a Volán 8. sz. Vállalat gépjárművezető szocialista brigádjai a címben idézett megnevezéssel mozgalmat kezdeményeztek. Lényege, hogy a tehergépkocsik, autóbuszok, kamionok jelzésekkel és mozgásukkal elősegítsék a mozgékonyabb, gyorsabb járművek előzését. Ugyanakkor a mozglom célja, hogy a személygépkocsik gyorsabban és biztonságosabban tudják az előzést végrehajtani, a viszonylag lassan haladó, nehézkesebben mozgó és az út nagyobb felületét elfoglaló gépjárművek ne legyenek a közúti forgalom akadályozói. így, a hivatásos gépjárművezetők példamutató közlekedési magatartásukkal kívánják elhárítani a közúti baleseteket. Minthogy e nemes kezdeményezés elterjedésétől a közlekedési balesetek számának csökkenése, mindenesetre a közlekedési morál javulása várható, ezért a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Munkavédelmi Felügyelősége is pártolóan támogatja a kibontakozó mozgalmat. A mozgalomhoz való csatlakozás önkéntes. A résztvevők egységes formájú (sablonnal felfesthető), sárga színű feliratot festenek fel az autóbuszok hátsó szélvédő üvegének bal oldalára, a tehergépkocsik és teherpótkocsik hátsó ajtajának közepére - vagy a középtől balra. Célszerű, ha a felirat egyaránt felkéri)! a vontatójárműre és pótkocsira is. Jó lenne a példát nálunk is követni. ,om. A fiatal autósok hamarabb halnak meg A halál többnyire a hét végén csap le. Amikor az autós a diszkóból hazafelé tart vagy éppenséggel versenyt fut az idővel, hogy pontosan visszaérjen a kaszárnyába. Az áldozatok nagyon fiatalok. „Közölnünk kell önnel, hogy gyermeke közlekedési baleset során életét vesztette“. A legutóbbi időben a rendőrök* nagyoh gyakran kénytelenek ezt a szomorú értesítést átadni a megrendült szülőknek. És a balesetekről szóló jelentésekben szinte mindig ez szerepel: túl gyorsan hajtott, túl vakmerőén száguldott, túl sok szeszes italt fogyasztott. Egy év alatt 1000 fiatalkorú hal meg Ausztria útjain. Ha a statisztikai hivatal legújabb felméréseit összhasonlítjuk, kísérteties mérleg adódik: a 15 és 24 év közötti fiataloknál a leggyakoribb halálok a közlekedési baleset. „Csak 600-an halnak meg öngyilkosság következtében, 470-en rákban és 230-an szívbetegségben. Az az illúzió, hogy a 100 lóerős kocsi szabadságot, függetlenséget és erőt ad, ugyanez a szabadságérzet egy nagy teljesítményű motorkerékpár nyergében, a saját teljesítőképesség kipróbálása szélsőséges helyzetekben, a sebesség mámora vezetési gyakorlat hiánya mellett - mindez gyakran a baleseti kórházban vagy a hullaházban végződik. Az autó vagy a motorkerékpár e téves értelmezéséről nem utolsó sorban a gyártó cégek reklámjai tehetnek. Ezek váltig dicsérik motorkerékpárjaikat: olyan „erősek é. élesek, akár a szamuráj kardja“, és „a szabadság vad kalandját“ ígérik a négy keréken. A fiatalok pedig úgy érzik, pontosan ez kell nekik. 98 százalékuk átlagon felüli jó autóvezetőnek tartja magát; ez elfojtja a félelmet, és elősegíti az agresszív vezetést. Az illetők azt képzelik, hogy hibákat csak mások követnek el - így megy ez, míg csak be nem következik a baj. A halálos kimenetelű balesetek száma növekszik. Körülbelül tíz évvel ezelőtt Ausztriában a 15-24 évesek 33 százalékkal szerepeltek a közlekedési balesetek sérültjei között. 1981-ben pedig részarányuk a közlekedési balesetek áldozatai között 41 százalékra emelkedett. Bár a lakosságnak csupán 16 százalékát képviselik, 1981-ben az utcai forgalom majdnem minden második halottja vagy sebesültje 24 évesnél nem volt idősebb. Az osztrák közlekedési minisztérium szakértőkkel tanácskozik arról, miként lehet gátat vetni ennek az őrületnek. A vita során ilyen javaslatok is elhangzottak: 1. Meg kell változtatni a gépjárművek és a közúti forgalom iránti beállítottságot. Az autót vagy a motorkerékpárt használati tárgynak kell tekinteni. 2. Törvényes intézkedésekkel nagyobb fegyelmet kell kikényszeríteni, elsősorban egy jobb kétszakaszos autóvezetöképzés útján: először, az „alapvizsga“ letétele után, az illető megszerzi a jogot arra, hogy bizonyos feltételek mellett (óránkéhti 100 kilométeres sebesség az autópályákon, 80 kilométeres sebesség az országutakon, sportkocsik és nehéz járművek vezetési tilalma) a gyakorlatban tanulhasson tovább. Csak további vizsgák (éjszaka, téli viszonyok között, autópályán való vezetés) letétele után lehetne valaki teljes értékű jogosítvány tulajdonosa. (Volksstimme) SZÁNTÓ GYÖRGY SEGÉLY-TANFOLYAM Sérülések a nyakon A gépjármű ütközésénél keletkező üveg vagy fémrepesz, esetleg más hegyes vagy éles tárgy szúrt vagy hasított sebet ejthet a nyakon. Ámde tompa ütés vagy zúzódás is okozhat olyan sérülést, amely komoly zavart okozhat a légzésben vagy a vérkeringésben. Például a nagyerek sérülése folytán vérömleny képződhet a nyak izmai közt vagy a bőr alatt. A légcső sérülése által a bőr alá levegő kerülhet, ami duzzanat alakjában jelenik meg; ez általában gyorsan átterjed az arcra és a mellkas felső részére. A sérült állapota, mert fulladozni kezd, ilyenkor gyors segélyt igényel. Az ilyen belső, zárt sérülést is igen komolyan kell vennünk; az ellátás halogatására a sérült életével fizethet rá. Ugyancsak mindig súlyos és veszélyes állapot a nyaktájon keletkezett nyílt seb. Ha a vérző nyaki seben át levegő fúvódik ki, ez a légcső sérülésére utal. Megfigyeljük, mily mértékben észlelhető a mellkas légző mozgása s nem kékülnek vagy lilásodnak-e sérült ajkai és arcbőre (cianózis), ami fulladásveszélyt jelez. A nyaki erek vérzését csak közvetlen nyomás állítja el. Az eret vagy a sebet ujjunkkal - de ha lehet, tiszta zsebkendő vagy kötszeranyag közbeiktatásával - szorítjuk el. A sebre elegendő kötszert helyezünk azután, amely képes felszívni a vért a sebből. Biztosítani kell a kielégítő légzést és gondoskodni arról, hogy a sérültet a lehető leggyorsabban szállítsák a szakszerű ellátás helyére. A MELLKAS SÉRÜLÉSEI A sérüléssel járó baleseteknek kb. tíz százalékát teszik ki a mellkas és a mellüregben elhelyezett szervek sérülései, amelyek a kombinált sérüléseknél is a legsúlyosabb károsodást képezik. Különösen közúti balesetek során fordulnak elő. Például a kormánykerék ütése vagy nyomása következtében vagy közvetve a mellkasi gerinc-csigolyák törésénél a szegycsont szenvedhet törést. így következhet be ütés vagy nyomás következtében bordatörés is. A mellkas zárt sérüléseinél, szegycsont- vagy bordatörésnél a sérültet levetkőztetjük, mély kilégzésnél 10 cm-nél szélesebb kendővel vagy rugalmas pólyával rögzítjük a mellkast, de nem túl szorosan hogy ne nehezítsük a sérült légzését. A pólya vagy a kendő felhelyzésénél a sérültet előredőlt helyzetbe hozzuk, kezével támasztja meg magát. Ha az átkötés fájdalommal járna vagy kedvezőtlenül hatna állapotára, eltekintünk tőle. A bordatöréssel tűdösérülés járhat. Következményeképen mellüregi vérzés állhat be, levegő juthat a bőr alá. A sérült légzése felületi, a mély lélegzetvétel fájdalommal jár, arcacianoti- kus, kékes. Ily esetben is rugalmas pólyával rögzítjük a mellkast s a sérültet félfekvőülésben szállítjuk kórházba. A felköhögött vért papírzacskóba vagy edénybe fogjuk fel. A mellkas zárt sérüléseinél a fájdalom gátolja a légzőmozdulatokat. Ez okozhatja a légzésben ill. az oxigénellátásban beálló zavarokat. A légzömozdulatok fájdalmassága a zárt mellkasi sérülések legfontosabb tünete. A fájdalom helyét a sérült többnyire maga jelöli meg. Szemmel is megfigyelhető az ún. „ellentétes légzés“: a sérült oldalon, ahol a mellkas törést szenvedett, lélegzetvételnél behorpad, ahelyett, hogy tágulna. A sérült fulladozik, bőre kékes, arca félelmet fejez ki. Ilyenkor beszélünk zárt pneumotoraxról, ami oly állapot, midőn a tüdő sérülése vagy a légcső felszakadása következtében összeköttetés létesül a mellhártyaüreg és a légutak, ill. a környező levegő közt. Ezért a tüdő lélegzetvételnél nem tágulhat ki. Ez az állapot is gyors elsősegélyt igényel. A sérültet megnyugtatjuk. Félig ülő helyzetbe fektetjük, fejét megtámasztjuk. Ha ä mellkas egy része egyenlőtlenül kiáll, nyilvánvalóan törésről van szó, ezért széles rugalmas pólyával rögzítjük. Ragtapaszt ne tekerjünk a törzs köré, mert nehezítené a légzőmuzdu latokat. Veszélyes állapot a szelepszerű pneumotorax, ami oly nyílt mellkasi sérülés, amelynél belég- zésnél a mellhártya üregébe levegő szívódik, kilégzésnél elzáródik a nyílás és nem engedi a beszívott levegő távozását (mellkasfal-tö- résnél, tüdősérülésnél, stb.). Gyorsan fejlődik ki a túlnyomás, a légzőfelület kisebbedik, a nagyerek és a szív nagy nyomásnak vannak kitéve. Gondoskodnunk kell a sérülés (nyílás) gyors elzárásáról és a sérült azonnali kórházba szállításáról. A mellkas kisebb vagy nagyobb mértékű nyílt sérülése nyitott pneumotoraxot jelent. Ennél a mellhártyaüregbe jutott levegő oly nyomást gyakorol a tüdőre, hogy az összenyomódik és nem lélegzik. A sértetlen oldalon levő tüdőrész légcseréje korlátozott, nehezebbé válik a vér áthaladás a vénákon és zavar állhat be a szívműködésben. A bőr és a nyálkahártyák elkékülnek. Gyorsan kifejlődik a baleseti sokk. A mellkasi nyíláson át minden légbeszívás súlyosbítja a sérült helyzetét. Ezért mindenekelőtt bármily alkalmas módon légmentesen zárjuk el a mellkas falában keletkezett nyílást, ha máskép nem tehetjük, középszerű erővel a tenyerünket nyomjuk rá. Ezután mérlegeljük, hogyan rögtönözzük az elzárást a kórházba szállítás idejére. Ha eszméletén van a sérült, szólítsuk fel, lélegezzék nyugodtan s rendszeresen. A nyílásra steril géz, vatta vagy használatkész kötszercsomag anyagát nyomjuk rá és ragtapasszal rögzítsük úgy, hogy a szalagok kb. féltávolságban egymást fedjék cserépszerűen. A tapaszt csak száraz bőrön alkalmazzuk. A légmentes zárás érdekében nem árt, ha Akutol spray-t permetezünk rá és átkötjük. • Következik: A HAS SÉRÜLÉSEI ÚJ SZÚ 16 1982. III. 5.
