Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-26 / 8. szám
A l/’j már címezett levelet az Egye/\i\l sült Államok legnagyobb városába, az tudja, hogy kétszer kell léírnia egy földrajzi nevet. így: New York, New York. Nem afféle postai szószaporítás ez. Az első a várost jelzi, a második az államot. Amerikában ugyanis nagyon sok az azonos nevű város, és ha nem tüntetnék fel utánuk az államot is, zavarban lenne a posta, hogy hova vigye a levelet. New York pedig nem csak egy város, hanem egy egész állam neve is. És nem is akármilyené! Területe egy egész kevéssel nagyobb mint Csehszlovákiáé és lakossága meghaladja a 18 milliót. És ennek csupán a kisebbik fele él New York városában. Arról, hogy mi tartozik New York városához, ugyancsak lehetne vitatkozni, Mert való igaz, hogy hivatalosan öt kerületből áll: a kontinensen fekvő Bronxból, két önálló szigetből - Manhattan-bö\ és Staten /s/andbőí - valamint a Long Is- land-en (a Hosszú Szigeten) elterülő Brooklynból és Queens-böl, ám a hétköznapi nyelvben csupán Manhattant emlegetik New Yorkként. Ha a brooklyni embert vidéken vagy külföldön megkérdezik, hogy hova valósi, nem azt mondja, hogy New Yorkba, hanem azt, hogy Bro- oklynba. Sőt, még a posta is ezt vallja. Legalább is a postacímet így adják meg: Brooklynból és Queens-böl, ám a hétnév, mint említettem, nem a várost, hanem az államot jelöli. Manhattan felöl az East River hídján áthaladva ez a felirat ötlik az ember szemébe: Üdvözöljük Brooklynban, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városában! De térjünk vissza az államhoz. Amerikában ritka kivételektől (például a georgi- ai Atlantától) eltérően az a szokás, hogy nem a legnagyobb város a főváros. így van ez a szövetségi szinten (lásd: Wa- shinton), és így van ez az egyes szövetségi államokban is. így aztán New York állam fővárosa sem New York városa, hanem Albany. A Hudson folyó völgyében fekvő, ma 120000 lakosú várost a XVII. század elején alapította a Holland Nyugat-Indiai Társaság, a gyarmatosítás akkori egyik fő motorja, a gyarmatáruk talán legnagyobb korabeli kereskedöháza. A holland eredetre utalnak Albany építészeti műemlékei - a XVIII. század végéről fennmaradt és ma múzeumként szolgáló kastélyok, kúriák - is, amelyeknek gazdái a Schuylerek a van Renssela- erek, a Bröckök voltak. Főként mezőgazdasági termékekkel kereskedtek. Felvásárolták, ami a szomszédos grófságokban termett (New York ma is híres gyümölcs-, főként almatermesztéséről és szarvasmarha-tenyésztéséről) és kihasználva a kedvező közlekedési adottságokat, viszonylag messzire eljuttatták ezeket az árukat. A városnak ma sincs különösebben nevezetes ipari üzeme. Fő iparága - amerikai szóhasználattal élve - a bürokrácia. A „bürokráciaipar“ persze nem más, mint a 18 millió lakosú szövetségi állam hivatalainak apparátusa. Albany központi terét az Állami Capital, továbbá az ugyancsak a századunk elején emelt közhivatalok épülete, valamint az állam legfelső bíróságának palotája és a közkönyvtár övezi. Tudvalevő, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának (parlamentjének) a washingtoni épülete az eredeti Capitol (már tudniillik Amerikában, mert hiszen nevét természetesen az antik Róma Capitóliumáról nyerte). Nagyon sok szövetségi állam fővárosában található arra emlékeztető (csak éppen kisebb, vidékiesebb, szegényesebb) kupolás palota, amely ugyanerre a névre hallgat és rendeltetése is ugyanaz: a helyi törvényhozás otthona. New York - nem hiába viseli az Empire State (birodalmi állam) nevet - ebben nem követte Washingtont, legalábbis nem szolgaian. Az Albany-i Capitol ugyanis valóban nem emlékeztet a washingtonira, ezzel szemben akár ikertestvére is lehetne egy másik, a századforduló táján emelt fővárosi épületnek, mégLevél Albany-ból pedig annak, amelyben a Fehér Ház apparátusa helyezkedik el. Ugyanolyan európai várkastély-elemekkel, ál-barokk ablakokkal díszített óriási tömb ez is. Széles központi erkéllyel és parádés lépcsőfeljáróval, köröskörül pedig (amint az egy igazi birodalomban illik) különféle helyi nagyságok, hajdani kormányzók, tábornokok lovas és ló nélküli bronzszobrai sorakoznak. Az Állami Capitol egyben New York állam kormányzójának hivatala is. Ez ma is nagyon fontos tisztség, de különösen így volt azelőtt, amikor még nem Kalifornia, hanem New York volt az Unió legnépesebb állama. Az itteni kormányzó általában országosan ismert személyiség, ami elősegítheti további karrierjét. Innen indul világpolitikai színpadára Franklin A Nelson Rockefeller tér néhány irodaépülete Delano Roosvelt, itt volt kormányzó az 50-60-as években Nelson Rockefeller. Az utóbbinak ugyan nem sikerült valóra váltania álmát nem lett belőle az Egyesült Államok elnöke, de az alelnöki székig azért eljutott. Tavalyig a bennfentesek úgy tudták, hogy hasonló szándékai vannak Hugh Carey-nek, a jelenlegi demokratapárti kormányzónak is, Az év elején azonban váratlanul bejelentette, hogy visszavonul a politikától, kormányzónak sem kívánja újra jelöltetni magát az idén. A Capitolon dolgozó riporterek szerint arról van szó, hogy Carey, a tapasztalt politikai róka felmérte, hogy az utóbbi időben hozott intézkedéseivel olymértékben haragította magára a választók többségét, hogy semmiképpen sem számíthatna győzelemre. Ezért - a vereséget elkerülendő - nem is indul, és így emelt fővel távozhat. Hugh Carey politikai pályafutásának ezenkívül még más is megártott. A hatvanas éveiben járó fiatalos kormányzó nemrégiben nősült újra. Egy chicagói ingatlanügynökség nála jóval fiatalabb milliomos társtulajdonosnöjét vette feleségül. Ekörül azonban különféle bonyodalmak keletkeztek. A görög származású kormányzóné, Evangeline asszony cégének ugyanis meglehetősen rossz híre van. Még üzleti körökben is gátlástalannak, mohónak, nem tiszta eszközökkel dolgozónak mondják. Ettől persze még az oltár elé vezethette volna jegyesét a kormányzó. Mivel azonban a hölgy elvált, katolikus pap nem vállalkozott arra, hogy összeadja őket. (Carey katolikus, ami a jelentős mértékben ír és olasz lakosságú New York államban politikai bázis számára. Éppen ezért az egyházi esküvőt sem akarta mellőzni.) A görög ortodox pópa hajlandónak mutatkozott a szertartás elvégzésére, el is végezte. Amikor azonban a polgári anyakönyvvezetőnél be kellett diktálni a személyi adatokat, az ara úgy nyilatkozott, hogy kétszeresen elvált. A újságíróknak pedig azt mondta, hogy első férje már nincs is az élők sorában. Alig néhány nappal később azonban fény derült az újsütetű kormányzóné „feledé- kenységére". Mint bebizonyosodott: Evangeline asszony korábban nem kétszer, hanem háromszor kötött házasságot, és első férje legjobb egészségnek örvend. Mindezt maga Carey kormányzó is az újságokból tudta meg. De hagyjuk a sajtópletykákat és térjünk vissza Nelson Rockefellerre, a korábbi kormányzóra. Ö volt az a ritka amerikai multimilliomos, aki nem másokon keresztül szólt bele a politikába, hanem személyesen művelte azt. Gondos munkamegosztással: egyik testvére Albany madártávlatból eközben az Egyesült Államok harmadik legnagyobb bankjának volt az elnöke, a másik pedig jótékonysági akcióival és a művészet pártolásával hívta fel magára a figyelmet. Nem próbálom itt értékelni Nelson Rockefeller kormányzói vagy alelnöki tevékenységét. Van azonban egy dolog, amely minden bizonnyal maradandó emléket állít neki: az Albany-ban az ó kezdeményezésére létesített hivatali épület- komplexum. Nem tudom, hogy milyen magán- és egyéb érdekek fűződtek a megteremtéséhez, hogy kinek mennyit jövedelmezett, de azt tanúsíthatom, hogy lenyűgöző, rendkívül korszerű és praktikus. A harmincnyolc hektáron elterülő Nelson Rockefeller Empire State-tér (ez ma a hivatalos neve) négy 16-emeletes iroda-toronyépületből, egy 42-emeletes ugyancsak hivatalokat befogadó felhőkarcolóból, egy múzeumtömbből és egy művelődési palotából áll. Tizenegy ezer ember dolgozik ezekben az épületekben. A komplexum közepén: óriási betonozott tér, parkosítva, medencékkel, szökőkutakkal, absztrakt szobrokkal. A teret egyik oldalról a régebben emelt Capitol zárja le. Az Egyesült Államok fennállásának 200. évfordulójára befejezett együttes épületeit széles folyosók kötik össze az alagsor szintjén. Valóságos földalatti város ez, amelyben ajándéküzletek, turista- irodák, bankfiókok, kávéházak, falatozók tucatjai állnak az alkalmazottak és a látogatók rendelkezésére. A falakat festmények díszítik. A művelődési palota különösen eredeti. Óriási tojás alakú megemelt betonszerkezet ez, amelyben a többi között egy ovális, amfiteátrum-szerűen kiképzett 1600 személyes színházterem, egy kamaraterem, és alagsorában egy 2000 személyes kongresszusi terem található. Mindez a régi hivatali központ tőszomszédságában, egy hajdani nyomornegyed helyén épült, 2 milliárd dollár költséggel. Hogy mennyire fizetödött ez ki a Birodalmi Államnak és adófizetőinek - arra vonatkozó számításokat és értékeléseket nem láttam. A turisták viszont boldogan fényképezik... De természetesen nem ezért építették KULCSÁR ISTVÁN muvmMm ÚJ szú 15 ófia, Bulgária fővárosa, Európa legrégibb városai közé tartozik. Az emberi civilizáció létét ezen a településen hétezer évre visszamenően lehet bizonyítani. A város - földrajzi helyzetéből kifolyólag is - viharos múltat mondhat a magáénak. Leigázás, rombadöntés, újjáépítés váltakoztak története során. Szépségét - akkor még Serdica néven - a rómaiak is nagyra becsülték. Az országnak Szófia a negyedik fővárosa, de rangját immáron egy évszázada szilárdan tartja. A szocialista forradalom győzelmének kivívása után, 1944-ben Szófiában mindössze 320 ezren laktak, ma a főváros 1 millió 100 ezer lakost számlál. A város jelentős szerepet tölt be Bulgária népgazdaságában. Az ország ipari termelésének 16,2 százalékát a szófiai üzemek adják. Fontos feladatot vállalt a főváros az ország kulturális életében is - 11 felsőoktatási intéznény, 13 színház, 31 múzeum, 200 egészségügyi létesítmény működik a területén. Az ország tudományos potenciáljának 70 százaléka itt összpontosul. A mai Szófia a fiatalok városa. Több mint 86 ezer fiatal dolgozik az iparban és a szolgáltató ágazatokban. A felsőoktatási intézményekben tanulók száma meghaladja a 46 ezret. SZÓFIA EGYKOR ÉS MA Az elmúlt évtizedekben a város megőrizte ugyan történelmi értékeit, de emellett modern nagyvárossá fejlődött. A város déli részén magasházak sora övezi a széles sugárutakat. Itt található a nemrégiben felépült Kultúra Palotája is, amelyet az ország fennállásának 1300.évfordulójára adtak át rendeltetésének. A városban az elmúlt évtizedekben 240 ezer új lakás épült. A jelenlegi, VII. ötéves tervben újabb 90 ezer lakást építenek a fővárosban. Szófia további fejlesztésének terveit gondosan készítik elő a városrendezésért felelős szervek. A lakásokhoz időben kommunális létesítményeket építenek, fejlesztik a közlekedést, bővítik és korszerűsítik a felszíni úthálózatot és épül a metró. Az ötéves tervben új repülőteret is kap Szófia. Ügyelnek a természetvédelemre is. Ma 18 négyzetméter zöldterület jut egy-egy lakosra a városban, 1990-ben viszont már 60 négyzetméter. A történelmi városmag műemlékeinek rekonstrukciója, állandó karbantartása a múlt tiszteletét mutatja, a ma itt élő emberek szép és egészséges környezetének megteremtése pedig a lakosság iránt érzett felelősséget. A város környékén, a Vitosa hegy lábánál, az Iszkar folyó mentén valóságos viziparadicsomot létesítenek a szófiaiak nagy örömére. (SOFIAPRESS) AZ ELSŐ METRÓ SZIBÉRIÁBAN Novoszibirszk lakossága megközelíti a másfél milliót, s egyre növekszik. Ez az ország negyedik legnagyobb területű városa. Gyorsan fejlődik az ipara, szaporodnak és bővülnek a tudományos intézményei. Az Ob folyó mindkét partján állandóan dolgoznak a toronydaruk, újabb és újabb lakótelepek épülnek. Mint minden nagyváros, Novoszibirszk számára is gondot jelent a közlekedés. Kiváltképpen azért, mert a rendkívüli hideg miatt a gépkocsik, autóbuszok, trolik sokkal rövidebb életűek, mint egyebütt. Ezért döntöttek úgy, hogy megépítik az első szibériai metrót. Az építés megkezdődött. Alagutakat fúrtak, készül az első földalatti állomás, hídpillérek magasodnak az Ob folyón. A több mint két kilométer hosszúságú híd a földalatti vonalának egyik fontos szakasza. A téli hidegek miatt - amikor a hőmérséklet olykor ötven fokig süllyed, és napokig tartanak a hóviharok - a hidat minden oldalról befedik. A földalatti gyorsvasút építését három szakaszra tervezik. Az első szakaszban hat állomás épül. Az alagútfúráshoz a legkorszerűbb gépeket használják; közöttük egy 55 méter hosszú és 360 tonna súlyú kísérleti gépóriást. Ez a berendezés havonta 150 méter hosszú, 5,6 méter átmérűjű alagút ki fúrására képes. Tizenöt szakember kezeli. A szibériai fagyok közepette újdonság a földalatti vasút. Erős hatású légfüggönyök teszik majd kellemesebbé a be- és kijáratoknál a levegőt, meleg levegőt vezetnek a lépcsöfeljáratok alá is. az itt szerzett tapasztalatokat felhasználják a következő szibériai metróépítésnél. A novoszibirszki metrót az ország különböző részeiből érkező szakemberek - a kuznyecki szénmedence bányászai, közép- ázsia és jakutföldi bányák vájárai, Moszkva és Taskent metrósai építik. Az első metrószerelvényeket 1985-ben helyezik üzembe. V. LESCSENKO 1982.11.26.
