Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-26 / 8. szám

7“X AUTÓSOK MOTOROSOK AMIRE KEVESEN GONDOLNAK Tél végén és kora tavasszal, amikor a szervezet ellenállóképessége a hosszú tél és a vitaminhiány miatt csökken, könnyebben megbetegszik az ember. Aki megszokta a gépkocsin való közlekedést vagy hivatásos gépkocsivezető, amint átvészelte a betegséget, igyekszik mielőbb volán­hoz ülni. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a lábadozó beteg vagy az éppen csak meggyógyult ember nem biztos, hogy megerőltető vagy hosszabb úton helyt tud állni vezetés közben. A betegség csökkenti a teljesítőképességet akkor is, ha csupán fokozott fáradékonyságot hagy maga után. Ilyenkor az autóvezetésre a fokozatosság megtartása érvényes. Vagyis a vezető apránként szoktassa meg magát az igénybevételhez. Nagyobb veszélyt jelent közlekedés szempontjából az olyan állapot, amely újabb rosszullétekkel fenyeget. Az ilyen betegségből gyógyuló ember azonban ezt általában tudja magáról, és megfelelő önkontrollal megelőzheti a veszélyhelyzetet. - Előfordulhat olyan eset is, hogy a beteg nem tudja vagy nem is akarja maga eldönteni, vezethet-e, és ha igen, milyen feltételek mellett. Az orvos feladata értékelni a beteg személyiségét, hogy rá lehet-e bízni teljesítőképessége mérlegelését. Ha úgy tapasztalja, hogy páciense lekicsinyli a veszélyt, kötelessége javasolni a gépjárművezetői alkalmatlanságot teljes felgyógyulásig. Ezzel megelőzhetők az előre nem látható veszélyek, balesetek. p NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁSSAL Az egyre szaporodó közúti ba­lesetek arra késztették az egyes országok ezzel foglalkozó hatósá­gait, szervezeteit, hogy ne elszi­getelten, külön-külön folytassák a küzdelmet ez ellen, hanem nem­zetközi összefogással igyekezze­nek megelőzni a közlekedési bale­seteket. - Olvasóink közül talán kevesen tudják, e célból alakult meg 1957-ben Párizsban - 11 ország képviselőiből - a „Préven- tion Routiére Internationale“ (PRI), vagyis a Nemzetközi Közúti Balesetmegelőzési Szervezet, amelynek 1970-ben 31, ma pedig kb. 35 ország a tagja. E jelentős nemzetközi szervezethez tagál­lamként szocialista országok is csatiatkoztak. - A PRI nem állami, hanem tanácsadó, alapszabályos nemzetközi szervezet, amely ta­nácskozási joggal rendelkezik az ENSZ-ben és az Európa Ta­nácsban. A PRI célja: a nemzeti szervek összefogása a közúti biztonság növelése, a közlekedési balesetek megelőzése érdekében. Főbb fel­adatai: 1/ A tagállamok között in­formációs és propagandaanyagok rendszeres cseréje. 2/ A közleke­désnevelés minden alkalmas esz­közzel történő elősegítése, és a helyes közlekedési magatartás kialakítása. 3/ Közös akciók (kam­pányok) szervezése. 4/ Nemzet­közi konferenciák szervezése. 5/ A baleseti statisztika központi fel­dolgozása és kiértékelése. 6/ Az ELALUDT A VOLÁN MÖGÖTT A járművezető alapvető köte­lességeit a közúti forgalom sza­bályzata - a 100/175 Tt. rendelet - határozza meg. Stanislav Stefá- cek feltétele azonban egy oly te­hergépkocsi roncsát mutatja, amelynek vezetője, mint megál­lapították, vezetés közben - még­pedig meglehetősen nagy sebes­séggel haladva - elaludt a volán mögött. A rendőri jelentés szerint épen megúszta a balesetet, de a járművön esett károsodást ötve­nezer koronára becsülik. Elaludni emberi dolog, mond­hatná valaki. Ha fáradt, kimerült az ember, könnyen elnyomhatja az álom. Igen, ez természetes jelen­ség. Csakhogy a járművezetés az embernek nem magánügye, ha­nem társadalmi ügy, s éppen ezért dolgozták ki és emelték törvénye­rőre a közúti közlekedés szabály­zatát. Mit olvashatunk ki e baleset kapcsán a rendelkezésekből? Elsősorban azt, hogy ,,A közúti közlekedés valamennyi résztve­vője köteles fegyelmezetten, elő­zékenyen és kíméletesen visel­kedni, nem veszélyeztetheti a köz­úti közlekedés biztonságát és fo­lyamatosságát vagy a közlekedés többi résztvevőjét és önmagát, sem pedig a vagonbiztonságot“, olvashatjuk az 1. paragrafus 2. bekezdésében, ha pedig csökkent testi vagy szellemi képessége kö­vetkeztében veszélyezteti - s az elalvás ténye erre enged követ­keztetni, hogy kialvatlanul vagy fáradtan vezetett - az 5. bekezdés rendelkezése szerint,,akkor vehet részt a közúti közlekedésben, ha megfelelő gondoskosás történt a veszélyeztetés elkerülése érde­kében“, tehát kialussza vagy kipi­heni magát. Az általános rendelkezések 3. paragrafusának ' 1. bekezdése meghatározza: „Járművezető csak megfelelő testi és szellemi képességű személy lehet...“, aki a 4. paragrafus 1. bekezdésének b/ pontja értelmében „köteles fi­gyelmét teljes mértékben a jármű vezetésére összpontosítani és al­kalmazkodni a forgalmi helyzet­hez“. Erre persze nem képes, ha járművezetői képessége pl. sze­szes ital fogyasztása következté­ben korlátozott, mint e paragrafus 2. bekezdése mondja, esetleg, ha alkalmassága „kábítószerek vagy gyógyszerek hatására, továbbá fáradtság, rosszullét, sérülés, be­tegség stb. következtében csök­kent.“ A baleset megítélésekor, okai­HÍREK ■ A Toyota autógyár - látva több arab ország nemtetszését- elejtette azt a tervet, hogy az amerikai Forddal közös vállalatot alapít - jelentette az Egyesült Arab Emírségek hivatalos távirati irodája. Az egyik kormánytisztvi­selőt idézve arról írt, hogy a japán autókonszern, az Abu Dhabiban levő arab bojkottirodához benyúj­tott levelében hivatalosan is letett róla, hogy a Forddal együttműköd­ve kis személyautókat és buszo­kat gyártson. A japán gyár dönté­sének háttere: három arab ország, Szaúd-Arábia, az Emírségek és Bahrein júniusban figyelmeztette a Toyotát, hogy bojkottálni fogják- azaz, nem vesznek tőle autót -, ha az általuk feketelistára tett Forddal lép együttműködésre. ■ Nyugat-Berlinben közlekedik a világ első olyan autóbusza, amely tiszta metilalkoholból ké­szült üzemanyaggal működik. Ugyan kétszer annyi anyagot fo­gyaszt, mint a dízelolajjal üzemelő hasonló autóbuszok, a metilalko- hol ára azonban csak a fele a dí­zelolajénak. egyes tagországok szervezetei­nek támogatása. - A PRI rendsze­resen küldi tájékoztatóit, amelye­ket a balesetmegelőzési munka során kiadtak. Részt vesz azok­ban a kampányokban, amelyeket nemzetközi méretekben a közle­kedés biztonsága érdekében ren­deznek. A különféle cimen indított akciói - mint pl. „Látni és látható­nak lenni“, az „Alkohol a volán mellett", a „Biztonsági öv fontos­sága“ stb. hatásosan szolgálták kitűzött céljait. Alkalmat ad a kü­lönböző tagországok tevékenysé­gének megismerésére, az egyes közlekedésbiztonsági kampányok hatásosságának lemérésére és a kölcsönös tapasztalatok felhasz­nálására. Eddigi működésünk igen eredményesnek bizonyult. -P. P.­SZÁNTÓ GYÖRGY A GERINCOSZLOP SÉRÜLÉSEI Közúti balasetek sérültjeinek kimentése, vizsgálata és ellátása során szem előtt kell tartanunk a gerincoszlop és a belsejében elhelyezkedő gerincvelő károsodásának lehetőségét. A hátge­rinc sérüléseit dinamikus és mechanikus erőhatások idézhe­tik elő többféle módon. A balesetest az ütközés ereje kirepíti a gépjármű üléséből vagy hirtelen elörehajlott helyzetbe hozza. Ha az ember pl. magasról esik a fejére vagy kinyújtot alsó végtagjaira, a csigolyákra és a gerincvelőre hosszanti irányban préselő erő hat. Autóbaleseteknél gyakoribb az előre- vay hátra- hajlásos gerinctörés, amely a gerincvelő szakadását is előidéz­heti. A gerincoszlop tengelyére merőlegesen, egymással ellenté­tes irányba ható erők találkozása helyén ollószerűen működő mechanizmus okoz károsodást; Így jöhet létre csigolyaelmozdu­lás, ficam, törés vagy a gerincvelő átmetszése. Hozzá kell tennünk, hogy a gerincoszlop ill. a gerincvelő sérülését okozhatja, vagy a létrejött sérülést súlyosbíthatja a helytele­nül alkalmazót elsősegély, pl. a vigyázatlan kiemelés, fekte­tés, hordágyra helyezés vagy alkalmatlan eszközön való szállítás is. A gerincoszlop csigolyáinak töréses sérülése a károsult szaka­szon fájdalommal és mozgásgátlással nyilvánul meg. Fel kell hívni az olvasó figyelmét arra, hogy fájdalmas tünetet többnyire csak tudatánál levő sérülten ismerhetünk fel; az eszméletlennél is gondolnunk kell a gerincoszlop sérülésének lehetőségére. Egyébként minden balesettel kapcsolatos gerincfájdalmat a gerincoszlop sérülésének gyanújával kezelünk. A hangya­mászás érzete, az érzéktelenség vagy a mozgásgátoltság a gerincvelő károsodásának tünete. A gerincvelő sérülése követ­keztében az alsó végtagok részleges vagy teljes bénulása, esetleg a felső és alsó végtagok egyidejű bénulása is felléphet. A gerincoszlopot nyaki, melikasi és derék- ill. ágyéki részén is érheti komoly sérülés. Legsúlyosabbaknak a nyakcsigolyák szakaszának sérülé­seit tekintjük; ez a leghajlékonyabb része a gerincoszlop és a gerincvelő vonulatának, ezért van a legnagyobb mértékben kitéve a balesettel járó erőszakos, váratlan erőhatásoknak. A gerincoszlop nyaki szakaszán előállhat pl. az első és második nyakcsigolya elmozdulása ill. ficama vagy csigolyatörés. Erőtelje­sebb hatás a folyamatos gerincvelő részleges vagy teljes meg­szakadásával járhat. A nyakcsigolyák sérüléseinek tünetei jelentkezhetnek pl. a tar­kótájon érzett tompa fájdalomban. Más esetben fájdalommal járhat még a legkisebb mozdulat megkísérlése is. A tünetektől eltekintve is azonban minden súlyosabb balesetnél gondolnunk kell a nyakcsigolyák sérülésére. Ebből a szempontból a gerincoszlop-sérüléses embert sohse emeljük kezénél és lábánál fogva. Fejét (nyakát) nem szabad hirtelen mozdítani, hajlítani. A legkisebb vigyázatlanság is helyrehozhatatlan következményekkel járhat. nak és következményeinek elem­zése során a fennálló rendelkezé­sekből kell kiindulnunk. Ámde te­kintetbe vesszük a köznapi gya­korlatot is. Ezúttal tekintsünk el a szeszeö italok fogyasztásától, amiről már mindenki tudja, hogy nem csak vezetés közben tilos, hanem a járművezetést megelő­zően is. Szóljunk a paragrafusok s a baleset kapcsán olyan jelensé­gekről, amelyeket általában a jár­művezetők és szolgálati felettesei is felületesen kezelnek. Ha a gépkocsi vezetője késő éjszaka érkezik vissza hosszú, fá­radságos túráról, és hajnalban új­ra útnak kell indulnia, egyrészt nem pihenhetett, másrészt jármű­vét sem készíthette fel megfelelő­en. Előfordul, hogy a járművezető pl. építkezésen dolgozott szabad­napján, és indulásig nem aludhat- ta ki a szokatlan fáradalmat. Némely sofőr lábon hordja pl. meghűléses betegségét, nem for­dul orvoshoz, és végkimerülésig dolgozik. Van eset, hogy az orvos oly gyógyszert ír fel betegének, nem tudván, hogy az gépkocsit vagy motorkerékpárt vezet, amelyet jár­művezető éppen az összpontosító képességét csökkentő vagy tom­pító mellékhatása miatt nem hasz­nálhat e tevékenység során. S így folytathatnánk, de eddig is eleget mondtunk ahhoz, hogy ki­tűnjék: járművezetői alkalmassá­ga, képessége fenntartásáért, pi- hentségéért, munkája és magatar­tása egészéért teljes mértékben az ember maga felelős. Ha úgy érzi, hogy egészségi állapota, fá­radtsága, idegkimerültsége vagy esetleg más körülmények miatt nem képes következetesen eleget tenni a járművezetéssel járó köte­lezettségeknek és igényeknek, beszéljen felettesével vagy orvo­sával. Könnyebb s a társadalom és család szempontjából is elő­nyösebb a munkabeosztás indo­kolt megváltoztatása, átszervezé­se, mint az esetleges baleset kö­vetkezményeinek helyrehozása és az anyagi terhek viselése. nt A nyakcsigolya-töréses sérült helyes ellátásának első köve­telménye a lapos, nem hajló alátéten való vízszintes fektetés; így történjék majd elszállítása is. Rázódás, hajlás ellen a fejet lekötött homokzacskókkal, táskákkal vagy ruhadarabokba bugyo- lált kövekkel rögzítjük. Ha eszméletlen sérültnél feltételezzük, hogy nyakcsigolya­sérülést szenvedett, hátonfekvő állapotban biztosítjuk légzőutai átjárhatóságát fejének óvatos hátrahajtásával, szája feltárásával s alsó állcsontja előremozdításával, amint azt tanfolyamunk „A légzés pótlása" c. fejezetében tárgyaltuk. Ha a sérült nem lélegzik, vigyázva ellenőrizzük, nem mutatkozik-e rendellenes lazulás a gerinc nyaki szakaszán. A gerincoszlop és a gerincvelő mellkas-, derék- ill. ágyéktáji sérüléseit a legtöbb esetben a balesetes ülőhelyzetbe, kinyújtott alsó végtagjaira, esetleg a hátára esése okozza; közlekedési baleseteknél a test hirtelen nagyerejű előrehajlítása is. Ily sérülés tünete a gerincoszlop megfelelő szakaszán mutatkozó tompa fájdalom. Olykor némi egyenetlenséget, esetleg kipúposodást tapintunk vagy látunk a hátgerincen. A gerincvelő egyidejű károsodása mozgásképtelenséggel és érzéketlenséggel járhat. A járműből nagy körültekintéssel szabadítsuk ki a feltételezett gerincoszlop-sérülést szenvedett embert. A legelőnyösebb, ha ketten ketten emelik ki fejénél és combjainál fogva, miközben a harmadik alulról biztosítja a törzsét meghajlás ellen. Kemény, vízszintes alapon, háton fektetve rögzítjük. Ha közönséges hord­ágyra kell helyeznünk, fektessük inkább hasára, kissé mege­melve és megtámasztva derékrészét és felsőtestét. A törött gerincet nem lehet a szó mindennapi értelmében sínbe tenni s úgy rögzíteni. A leírt módon való fektetés az a módszer, amely a gerincet övező izomat segítségével mégis kielégíthető helyzetet biztosít a törött csigolyának s megbízhatóan csillapítja a fájdalmat a sérült első ellátásának és kórházba szállításának időtartarfiára. Emellett ne feledkezzünk meg a baleseti sokkról, kifejlődésé­nek meggátlásáról ill. következményeinek elhárításáról, valamint a nyílt sérülések haladéktalan, steril kötszerrel való ellátásáról sem. KsA/otUo->iLr- CPRI'll KFK A NIVÁKON ÚJ szú 16 1982.11.26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom