Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-19 / 7. szám
Atomreaktorok sorozatgyártásban Az atomreaktor napjaink tudományának és nehézgépiparának egyik legnagyszerűbb alkotása. Olyan acélszerkezet ez, amely képes korlátok közé szorítani, szabályozni, békés és hasznos munkára fogni a pusztító erejű atomenergiát. Még az is nagy tisztelettel gondol erre az energetikai csodára, aki talán nem Is tudja, hogy működése közben mi zajlik le benne, hogyan jön létre az a hatalmas hőmennyiség, amely a hagyományos gőz közvetítésével óriási turbinákat forgat, nagy mennyiségű áramot termel, amely nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az élet. Egy-egy műszakilag fej lett termék elég sok kutatási-fejlesztési munkát testesít meg, amikor elkészül. Az atomreaktorban egyaránt megtestesülve láthatjuk a legutóbbi évtizedek magfizikai tudományos kutatásának korszakalkotó eredményeit, valamint a konstruktőrök, a műszaki tervezők és rajzolók pontos és kitartó munkáját. Ezért minden olyan ország büszke lehet fejlett gépiparára, ahol sorozatban gyártják ezeket a rendkívül bonyolult és precíz 'munkát, s különleges kohászati alapanyagokat igénylő berendezéseket. Az új reaktorüzem Nem csekély kíváncsisággal és némi megilletődéssel hallgattuk ezért Jifi Sekyra mérnöknek, a Skoda Művek mérnök mondja, a célberuházások keretében itt is felszerelnek egy hasonló méretű kalapácsot. A Vítkovicéröl visszaszállított kovácsolt gyűrűk megmunkálása azonban elég bonyolult feladat. Ezek ugyanis aránylag olcsóbb, gyengén ötvözött fémből készülnek, ezért belső felületüket először 9 mm vastag, erősen ötvözött, különleges acélréteggel vonják be. Ugyanígy készítik elő a fenékrészt, valamint a reaktor felső részéhez csatlakozó fedő- részt. Az egész reaktortartály hat ilyen gyűrűből, a fenékrésszel együtt hét darabból áll, a fedőrészt ugyanis hatvan darab, hatalmas méretű csavarral erősítik a tartályhoz. Űrhajósok színvonalán A tartály gyártásának legigényesebb művelete a gyűrűk és a fenékrész összehegesztése. Külön gondot jelent a két ki- és bemeneteli gyűrű elkészítése, amelyekbe a primer kör csöveinek csatlakoztatásához hat-hat csonkot kell behegesz- teni. E munkák igényességére jellemző, hogy a 216 tonna tömegű reaktortartály mintegy 40 tonna hegesztéssel felvitt fémet tartalmaz, s a belső ausztenites védőréteg tömege 3300 kg. Ugyanakkor a tartálynak semmiféle zárványt, gázbuborékot, vagy apró repedést nem szabad tartalmaznia. Nem is csoda, ha az itt dolgozó hegesztők munkájának az igé• Jifi Sekyra mérnök, a Skoda Művek Energetikai Gépgyárának műszaki igazgatóhelyettese múlva lesz komplett, beszerelhető egység. Ez a hosszú gyártási idő részben a tüzetes és nagy felelősséggel végzett minőségi ellenőrzésekkel függ össze. Ezt részben ultrahangos vizsgálatokkal, valamint egy speciális részecskegyorsítóval ellátott kamrában radiográfiai eljárással végzik. A reaktortartály minden egységét külön nyilvántartásba vett, 10x10 cm2, vagy 20x20 cm2 területű részekre osztják fel, s a többször megismételt ellenőrzések adatait számítógép segítségével dolgozzák fel. Amint az előbbiekből is kitűnik, a tartályok gyártási folyamatában rendkívül nagy gondot fordítanak a hibavizsgáló ellenőrzésekre. Ezek az ellenőrzési munkák a reaktorok gyártásával járó munkafeladatoknak körülbelül az egyharmadát teszik ki. Az atomerőmüveknél ugyanis rendkívül szigorú biztonsági követelményeknek kell eleget tenni, s e biztonság döntő feltétele a rendkívüli megterheléseknek és hatásoknak évtizedeken át egyfolytában kitett nyomástartályok tökéletes, hibátlan kivitelezése. Arról van szó, hogy a reaktortartály áktív övezetében, a fűtőelemek között mintegy 300 C° hőmérsékletű hűtővíz kering, amely 12,5 MPa, vagyis körülbelül 160 atmoszféra nyomást fejt ki a tar• A reaktortartály két egybehegesztett csatlakozási gyűrűjét, amelyeken a 12 szerelvénycsonk helyezkedik el, radiográfiai ellenőrzésre a részecskegyorsítóval felszerelt kamrába szállítják (A szerző felvételei) tály falaira. A reaktor aktív zónájában ilyen nyomás mellett óránként 43 000 köbméter víz áramlik át, amit hat speciális primer-köri szivattyú keringtet a reaktor és a hőcserélő közötti szerelvényrendszerben. A tartály ennek következtében jelentős rezgéseknek is ki van téve, amihez még a radioaktív sugárzás is társul. S mindezt a tartálynak legalább három évtizeden át változatlan, tömör állapotban kell elviselnie, semmiféle szivárgásnak nem szabad előfordulnia, mert ez működésének a végét jelentené. Nem csoda tehát, hogy a reaktorüzemben ilyen nagy felelősséggel végzik a tartály egyes részeinek, főleg a varratoknak az ellenőrzését, s a nyomáspróbánál is mintegy 25 százalékos túlterheléssel vizsgálják az ellenállását. A nyomáspróba után még egy részletes ellenőrzés következik, annak felülvizsgálására, hogy esetleg próba közben nem keletkeztek-e valamilyen^lváltozások a tartály szerkezetében, Wjlönösen az alapanyag és a belső védőréteg találkozásánál, vagy a varratok mentén. Ha ez az utolsó ellenőrzés sem mutat ki hibát, a tartályt elindíthatják rendeltetési helyére. A reaktorüzem többi részében, ahol a reaktor felső részét, a szabályozórendszert készítik, ugyanilyen elvárásoknak kell eleget tenni, emellett itt sokkal bonyolultabb szerkezetek gyártásáról van szó, a pontosság tehát itt további szigorú követelmény. Az atomreaktorok gyártásával új fejezet kezdődött a mintegy 65 000 dolgozót foglalkoztató, s még most is sokágazatú termelést folytató Skoda Müvekben. A reaktorok gyártásával ugyanis szorosan összefügg az atomerőművekben használt speciális gőzturbinák gyártása is. A WER atomerőmüvek 220 MW-os gőzturbináit szintén a Skoda Müvek turbinagyárában fejlesztették ki és itt is gyártják. Jelenleg már az 1000 MW-os turbinák gyártását készítik elő a WER 1000-es atomerőművekhez. Idejében el kell kezdeni ezeket a fejlesztési munkáikat is, mert ahhoz, hogy a nyolcvanas évek végén üzembe léphessen az első 1000 MW-os atomerőmű Csehszlovákiában, legalább 1986-ig be kell fejezni ezt a feladatot. Az elmondottakból is láthatjuk, hogy milyen nagy erőfeszítés volt, s jelenleg is milyen nagy feladatot jelent az atomerő- művi berendezések gyártásának meghonosítása. De megérte, mert az energiaellátás egyre nyomasztóbb problémája ellenére bizakodva és nyugodtan nézhetünk a jövőbe. MAKRAI MIKLÓS Energetikai Gépgyára műszaki üzemvezetőjének a tájékoztatását az új reaktorüzem bejáratánál. Amint elmondotta, a csehszlovák-szovjet tudományos-műszaki és termelési együttműködés keretében megvalósuló atomenergetikai gépgyártáshoz hatalmas méretű beruházásokat kellett megvalósítani az érdekelt vállalatokban, s nemcsak itt, a plzeni Skoda művekben, hanem Vítkovicében, a szerelvényeket gyártó Sigma konszernben, továbbá a Tlmacei Szlovák ■fenergetikai Gépgyárban is. E beruházások között legjelentősebb volt a plzeni reaktorüzem megépítése, amely a 6. ötéves tervidőszak éveiben készült el. E 260 méter hosszú, 85 méter széles és 32 méter magas csarnok építéséhez több mint húszezer tonna acél- szerkezetet használtak fel, ami csaknem száz reaktortartály tömegének felel meg. Az egész épületet előregyártott alumíniumelemekkel borították, s így a reaktorcsarnokot a hatalmas méretek mellett a korszerű kivitelezés is jellemzi. Emellett amilyen magas, csaknem ugyanolyan mély is, hiszen számos szerelési és- ellenőrző műveletet, például a kész reaktortartály nyomáspróbáit is - biztonsági okokból - földbe süllyesztett betonaknákban kell elvégezni. A reaktorcsarnok belterülete a gyártási folyamatoknak megfelelően több részre tagozódik. A csarnok két legnagyobb részlegén folyik a másfél méter magas, 3,84 méter átmérőjű és 140 mm vastag falú gyűrűk megmunkálása. Ezeket helyben, a Skoda Művek fémkohászati üzemében öntik, de a 800 C° hőmérsékletű tuskókat speciális vagonokban azonnal a vítkovicei kovácsüzembe szállítják, mert egyelőre csak ott van megfelelő méretű és teljesítményű kalapács. Ez a különleges szállítás azonban egy-két éven belül megszűnik, mert amint Sekyra nyességét az űrhajósokéhoz hasonlítják. Valóban, különleges adottságokkal kell rendelkezniük az itt dolgozó hegesztőknek, nem is beszélve a szükséges szakmai felkészülésről. Egy-egy hibás mozdulat, vagy pillanatnyi oda nem figyelés ugyanis milliós károkat okozhat a tartály gyártási folyamatában. A tartály részeinek felületi megmunkálása hatalmas méretű, számjegyvezérlésű, karusszeles esztergapadokon történik. E gépek többségét, valamint a két számjegyvezérlésű WEQ 160 NC fúrógépet a Skoda Művek Szerszámgépgyárában készítették. A csarnokban jelenleg egy 265 tonna teherbírású portáldaru látja el a nagyobb darabok, valamint az egész reaktortartály mozgatását, ez emeli be a kész tartályokat is a nyomáspróbára szolgáló aknába. Ehhez a daruhoz rövidesen egy másikat is csatlakoztatnak, s így a két portáldaru együttes teherbírása 400 tonnára növekszik. Ez már a WER 1000-es reaktortartályok gyártásával függ össze, amire a nyolcvanas évek második felében kerül sor. Egy próbagyűrűt már ehhez a tartályhoz is legyártottak, ennek valóban tekintélyesek a méretei, külső átmérője 4,6, magassága pedig 3 méter. A jelenleg sorozatban gyártott WER 440-es reaktorokból körülbelül húsz készül el. Eddig már kettőt szállítottak belőle a magyarországi paksi atomerőműbe, egyet a Jaslovské Buhunice-i V 2 atomerőmű építéséhez, a soron következőt szintén ide, a továbbiakat pedig az ugyancsak hazai dukovanyi atomerőmű, valamint az NDK-beli Nord atomerőmű számára készítik. A reaktoroknak tehát a fele hazai felhasználásra, fele pedig exportra készül. Egy-egy reaktor elkészítése körülbelül öt évig tart, így a csarnokban jelenleg látható elemekből is csak évek • A csehszlovák-szovjet tudományos-műszaki együttműködés keretében kifejlesztett, s a nemzetközi gyártásszakosítás keretében Csehszlovákiában is gyártott WER 440-es atomreaktort aranyéremmel tüntették ki a brnói nemzetközi gépipari vásáron. A vásáron a reaktor modelljét mutatták be, amelyen jól megkülönböztethető a tartály a benne elhelyezett fűtőelemekkel és a szabályozó rudakkal, valamint a reaktorral csaknem azonos méretű felső rész, a szabályozó- rendszer ÚJ SZÚ 6 1982. II. 19. yiÄß ki It" 2Í íi ŐS 1 Ül A K
