Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-19 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1982. február 19. XV. évfolyam Ára 1 korona É lénken él emlékezetemben egy néhány -évvel eze­lőtt nálunk is nagy sikert aratott szovjet vígjáték. A mulatságos történet arról szólt, hogy szilveszter éjszakáján egy kapatos fiatalember rossz repülőjáratra szállt fel, így Moszkva helyett Leningrádba érkezett. Lakótelepen lakott s ebben a városban is volt ugyano­lyan nevű utca, ugyanolyan lakótelep. Típusépítkezés lévén a hasonló emeleten lévő leningrádi lakást ugyan­az a kulcs nyitotta, mint a moszkvai. A fiatalember egy ideig észre sem vette, hogy idegen lakásba jutott, mert a belső elrendezés is teljesen azonos volt. Gyakran felidézem ezt a történetet, amikor dél­szlovákiai kisvárosaink új lakótelepein vagy nagyváro­saink új negyedeiben igyekszem eligazodni a beton­rengetegben. Gyakran bizony nem könnyű feladat. Kétségtelen, hogy a megnövekedett életszínvonal egyik jele a kisebb és nagyobb városokba való áramlás és a sokasodó lakásigénylés is, amelyek tervezőt, kivitelezőt arra ösztönöznek, hogy gyorsan, viszonylag ne drágán építsenek minél több összkomfortos lakást. Aki több éves várakozás, rossz körülmények között eltötött nehéz esztendők után kapja meg a lakáskiuta­lást, az egy ideig nem törődik a környezettel, elviseli azt is, hogy akár éveken át nincs üzlet, szolgáltatóház, játszótér a közelben: érthetően örül az új lakásnak. Ezzel az ideiglenes állapottal azonban sehol sem szabadna visszaélni. Úgy véljük, tervezőknek, kivitele­zőknek, felelős állami szerveknek jóval többet kellene törődniük az új lakótelepek környezetével, esztétiku­mával. Hogy ne csak gyorsan és sokat, hanem szépen is építsünk. Mert jóleső érzés látni-tudni, hogy nálunk ezrek és ezrek jutnak korszerű lakáshoz. Am még e imponáló adatok tudatában is lehangoló látvány a sok szürkére, jellegtelenre mázolt panelház és lakótelep, amely ráadásul nem mindig épül be a tájba, a környe­zetbe. Elképesztő tapasztalni, hogy sok helyütt a nagy por miatt nappal nem ajánlatos kinyitni az ablakokat, és vannak olyan új városi negyedek, lakótelepek is, ahol nagyobb esőzések idején ajánlatos sárcipőt húzni, mert még mindig nincs rendes járda, fákról, zöldöve­zetről nem is beszélve. S elgondolkoztató az is, hogy Dél-Szlovákia számos városában az aránylag nagy­méretű lakásépítkezéseknél megfeledkeztek a helyi sajátosságok megőrzésének jelentőségéről, nem egy esetben az építészeti ritkaságok megóvásáról is. Kis­városaink lakótelepei néhány kivételtől eltekintve uni­formizáltak, kevés különbséget látni például egy síksá­gon vagy hegyvidéken épült lakóházak elrendezése között. A modern panellházas építkezés és a jóízlés pedig nem zárja ki egymást. A nagy mennyiség mellett gondolni lehet, kell az esztétikumra, a helyi sajátossá­gok megtartására is. Aki járt például az új moszkvai városnegyedekben, a Szovjetunió balti országrészé­ben, vagy a hangulatos NDK-beli és magyarországi kisvárosokban, az a fenti állítást a gyakorlatban is tapasztalhatta. Néhány szép városrészt természetesen nálunk is építettek. Példaként Bratislavában a károly- falui lakótelepet említem, és tiszteletet parancsol a du- naszerdahelyiek (Dunajská Streda) szakértelme is, akik a Vámbéry téren ízlésesen hangolták össze a műemlé­ket a bevásárlóközponttal és a lakóteleppel.. Sajnos, meg kell vallanunk, hogy nálunk nem ezek az eredeti és szépérzékről tanúskodó megoldások vannak túl­súlyban, hanem a jellegtelen, sokszor lehangoló lát­ványt nyújtó lakótelepek. Tudjuk, a szép lakótelepek, a hangulatos városne­gyedek értékét pénzben, számokban lehetetlen kifejez­ni. Mindennek mégis nagy társadalmi jelentősége van. Mert sem egyénnek, sem a társadalomnak nem mind­egy, hogy az ember jól érzi-e magát a lakóhelyén, betonrengeteg közé van-e szorítva, vagy teremtenek számára környezetet, hangulatot a társas együttléthez, szellemi és a fizikai erejének regenerálódásához. Ezek a jó vagy rossz körülmények valamiképp minden em­ber hangulatára, közérzetére és végső soron munkájá­ra, teljesítőképességére is kihatnak. Ezeket a tudomá­nyos felmérésekkel, érvekkel alátámasztott tényeket még inkább tudatosítanunk kellene. Peter Záhradník felvétele SZILVÁSSY JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom