Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-12 / 6. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1982. február 12. XV. évfolyam 6. szám Ára 1 korona Ünnepi hangulatban (Stanislav Barőák felvétele) A z egységes földmúvesszövetkeze- tek tagjai zárszámadó közgyűléseiken azért vitatják meg az elmúlt év termelési és gazdasági eredményeit, hogy a tapasztalatok hasznosítása alapján tovább javuljon a közös munka színvonala és eredményessége. Az idei zárszámadások ugyanakkor olyan évet zárnak, amelyben utoljára érvényesültek a ma már réginek mondható árak és egyéb gazdasági szabályozók, amelyek az elért hektárhozamok és az állatállomány teljesítménye mellett úgyszintén fontos szerepet játszottak a gazdálkodás mérlegének alakulásában. A gazdálkodás feltételei tehát az új esztendőbe lépve minőségileg lényegesen megváltoztak, ami azt jelenti, hogy az elmúlt év tapasztalatait is az új feltételek tükrében kell megvizsgálni, mert csak így vonhatók le reális és hasznos következtetések. Ez a körülmény ezért különleges és rendkívüli jelleget ad az idei zárszámadó közgyűléseknek, s egyúttal jelentős mértékben növeli a vezetőség felelősségét is a beszámolók és a javaslatok előkészítésében, hiszen ez a társadalmi esemény nemcsak az elmúlt időszakot zárja le, hanem a következőt is megalapozza. A mezőgazdasági termelés gazdasági szabályozóinak új rendszere az egész népgazdaság feltételeiből, a hazai erőforrások optimális kihasználásának a követelményéből, valamint a lakosság élelmiszer-ellátásának ésszerű biztosításából kiindulva általános érvényű intézkedéseket tartalmaz. Ezek az intézkedések azonban különböző módon és mértékben hatnak az egyes mezőgazdasági vállalatok konkrét feltételei között. Kedvezőbb helyzetben vannak azok az egységes földmúvesszövetkezetek és állami gazdaságok, amelyek eddig is szem előtt tartották a mezőgazdasági termelés hagyományos tapasztalatait és alapvető törvényszerűségeit, s a kedvezőtlenebb jövedelmezőségi feltételek ellenére nagy gondot fordítottak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. Régi igazság ugyanis, hogy a szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságát nem lehet csupán a tej és a hús értékesítési árán keresztül vizsgálni. A jól gondozott szarvasmarha-állománynak sokkal szélesebb a jelentősége. Ez főleg a helyi másodlagos takarmányforrások értékesítésében, valamint az istállótrágya termelése és felhasználása által a talaj termő- képességének a fenntartásában és növelésében nyilvánul meg. Ezek a másodlagos hatások az intenzív növénytermesztés jelenlegi feltételei között nem lebecsülendők. Az elmúlt Időszak egyik jellegzetes vonása volt a mezőgazdaságban, hogy az aránylag olcsó, gyorsan ható és köny- nyen kezelhető műtrágyák az istállótrágya jelentőségét kissé a háttérbe szorították. A világméretekben ható energia- válság következtében azonban ez a helyzet is megváltozott. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a nagy energiafelhasználással gyártott műtrágyák ára, s ezzel párhuzamosan a jó minőségű istállótrágya értéke is növekszik Nem véletlen az sem, hogy általában a magas színvonalon gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok rendelkeznek a legjobb szarvasmarha-, illetve tehénállománnyal. A mai magas terméshozamok és a talaj szervestrágyázása között ugyanis egyre nyilvánvalóbb az összefüggés. Ez is azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelésben érvényesülő új gazdasági szabályozók minden szempontból összhangban vannak a fejlődés objektív irányzataival, s ösztönző hatásuk is ilyen értelemben érvényesül. Az új gazdasági szabályozók érvényesítése több gondot jelent azokban a mezőgazdasági vállalatokban, ahol az új követelményekhez igazodva nagyobb arányokban kell módosítani a termelés szerkezetét. Ahol ez együtt jár a termelés és a gazdálkodás színvonalának szükségszerű emelésével, vagyis ahol aránylag alacsony szintről indulnak el az új feltételekhez való alkalmazkodás útján, ott az árutermelési növekményprémiumok rendszere jelent megfelelő támpontot a gazdasági egyensúly megtartásához. A mezőgazdasági termelés tökéletesített irányítási rendszerének azonban közös nevezői is vannak. Ezek elsősorban a termelés minőségi oldalainak a szorgalmazásában, a jobb termelési és gazdasági eredményeket biztosító munka- bérezési-munkadíjazási és jutalmazási rendszer érvényesítésében nyilvánulnak meg. Ezeken a területeken a mezőgazdasági vállalatok egyenlő esélyekkel és lehetőségekkel rendelkeznek. Ugyanakkor ezeken a szakaszokon érvényesül leginkább az emberi tényező, itt mutatkozik meg a legjobban az irányítás, a munkaszervezés és a konkrét termelőmunka színvonala. A gazdálkodás új anyagipénzügyi feltételei között ezért nagyon sok függ attól, hogy az egyes vállalatokon belül miként érvényesítik az önálló elszámolási rendszer lehetséges formáit, s hogyan használják ki a személyi vagy csoportos anyagi érdekeltség és felelősség növelését a termelés mennyiségi és minőségi eredményeiben. Gyakran emlegetett, ezért eléggé elhasználódott szó napjainkban a tartalék. A gazdasági életben azonban, különösen a mezőgazdaság területén nem nélkülözhetjük a használatát. A szövetkezeti zárszámadókon is felmerül a kérdés, hogy vajon hol vannak még belső tartalékok a termelés intenzitásának további növeléséhez, a gazdasági egyensúly megtartásához, a jövedelmezőség szükséges szintjének biztosításához és fokozatos fejlesztéséhez, s végső fokon az anyagi érdekeltség gyakorlati érvényesítéséhez. Nem fér hozzá kétség, hogy a tartalékok keresése és kihasználása egyre igényesebb feladat, hiszen a termelés növelésének megszokott módjai és formái egyre inkább kimerülnek. A további vegysze- resítéssel és gépesítéssel kapcsolatban nyomban felmerülnek a gazdaságosság kérdései, s a hatékonyság szempontjából alaposan mérlegre kell tenni minden intézkedést, befektetést vagy beruházást. Mindez azt jelenti, hogy azokat a bizonyos tartalékokat elsősorban a munka- szervezésben, a termelési tényezők hozzáértő és maximálisan célszerű kihasználásában, a közös vagyon következetes védelmében és gyarapításában, a lehető legjobb minőségű takarmányok és mező- gazdasági végtermékek előállításában kell keresni. Ez nehezebben járható út, de ezen is meg kell tanulni a járást. MAKRAI MIKLÓS rr / // ELORENEZO ZÁRSZÁMADÁSOK mm
