Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-11 / 294. szám, szombat

ÚJ szú 3 1982. XII. 11. Az ENSZ-közgyűlés fontos határozatokat hagyott jóvá A világszervezet elítéli Pretoria apartheid-politikáját (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés jóváhagyta a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország, valamint az el nem kötelezettek által előter­jesztett javaslatot, amely szorgal­mazza a nukleáris fegyverkísérle­tek azonnali betiltását. Az indít­vány ellen csak öt ország szava­zott, köztük az Egyesült Államok. A határozat kötelezi az ENSZ le­szerelési bizottságát, hogy mie­lőbb kezdjen tárgyalásokat a nuk­leáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltására vonatkozó szerződés tervezetéről. Egy másik elfogadott határozat­ban a Közgyűlés résztvevői nagy­ra értékelték azt a szovjet kötele­zettségvállalást, hogy a Szovjet­unió nem vet be elsőként atom­fegyvert. Az ENSZ-közgyűlés küldöttei megszavazták a tömegpusztító fegyverek új fajtái kifejlesztésének Befejeződtek Tyihonov helsinki tárgyalásai (ČSTK) -*• Helsinkiben tegnap befejeződtek Nyikolaj Tyihonov és Mauno Koivisto tárgyalásai. A szovjet kormányfő és a finn köztársasági elnök a kétoldalú együttműködés elmélyítéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott megbeszéléseket. Nyikolaj Tyihonov és vendéglá­tója aggodalommal szólt az egyre éleződő nemzetközi helyzetről. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a nukleáris háború elhárítása, a lázas fegyverkezés leállítása és a nemzetközi légkör javítása érde­kében minden országnak megfon­toltságot és politikai jóakaratot kell tanúsítania. A szovjet miniszterel­nök emlékeztetett az új szovjet békejavaslatokra és megerősítet­Agresszív akciók Nicaragua ellen 75 gyermek pusztult el (ČSTK) - Managuában a nica­raguai nemzetvédelmi minisztéri­um sajtóértekezleten tájékoztatott a somozista ellenforradalmi ban­dák hondurasi támasztpontokról indított újabb agresszív akcióiról. Közölték, hogy december 8-án nagy létszámú terrorista csoport hatolt be Hondurasból nicaraguai területre. Megtámadták a nicara­guai határőröket, és több órán át ágyútűz alatt tartották Nueva Se­govia tartomány több települését. A nicaraguai határőrök a bandát kiszorították az ország területéről és súlyos veszteségeket okoztak nekik. Az ellenforradalmárok akcióik során a polgári lakosságot sem kímélik. A managuai kormány ezért a veszélyeztetett határmenti falvakból a gyerekeket, nőket és öregeket biztonságosabb helyekre szállítja. Tegnap az ellenforradal­mi bandák lelőttek egy helikoptert, amely gyerekeket menekített a ha­tármenti területekről. A nicaraguai nemzetvédelmi minisztérium közöl­te, hogy a helikopter lezuhant és 75 gyermek életét vesztette. Tárgyalások Gibraltárról (ČSTK) - Brüsszelben tegnap brit-spanyol tárgyalások kezdődtek Gibraltár jövőjéről. A Pireneusi-félszi­get déli csücskében lévő brit gyarmat sorsáról Francis Pym brit és Fernan­do Mórán spanyol külügyminiszter kezdett megbeszéléseket. Mindketten részt vettek a NATO tegnap befejező­dött tanácsülésén, és kifejtették állás­pontjukat a két ország között már több mint két és fél évszázada vitatémát okozó problémáról. te, hogy a Szovjetunió nem tér le az enyhülési politika útjáról. A megbeszéléseken mindkét fél részéről egyaránt hangsúlyozták a helsinki konferenciával elkezdő­dött enyhülési folyamat fontossá­gát, és megerősítették, hogy mindkét ország mindent elkövet a madridi találkozó sikeres befeje­zéséért. Nyikolaj Tyihonov és Mau­no Koivisto egyaránt úgy vélte, hogy a jelenlegi bonyolult nemzet­közi helyzetben rendkívüli fontos­sággal bírna, ha megvalósulhatna az észak-európai atommentes övezet létrehozását szorgalmazó finn javaslat. Kalevi Sorsa finn kormányfő tegnap ebédet adott Nyikolaj Tyi­honov tiszteletére, melyen jelen volt Koivisto elnök is. A finn miniszterelnök az ebéden elhangzott beszédében hangsú­lyozta, hogy a finn-szovjet kap­csolatok a jelenlegi kiéleződött nemzetközi helyzetben is szilárd alapokon fejlődnek. Nyikolaj Tyihonov válaszában ki­emelte. hogy a Szovjetunió és Finn­ország kapcsolatai példát mutat­nak a többi államnak a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös, egyenjogú együttműködésében. és gyártásának betiltására vonat­kozó határozatot, melyet a Szov­jetunió terjesztett a világszervezet elé. A közgyűlés ismét sürgette egy olyan nemzetközi szerződés megkötését, amely fokozná az atomfegyverrel nem rendelkező országok biztonságát. A neutron­fegyver gyártására hozott wa­shingtoni döntésekkel kapcsolatos világméretű felháborodást tükröz­te a neutronfegyverek betiltását sürgető határozat. A közgyűlés résztvevői tíz hatá­rozatban bélyegezték meg a dél­afrikai fajüldöző rezsim apartheid­politikáját és a szomszédos füg­getlen afrikai országok elleni is­métlődő agressziókat. Lesotho a BT sürgős összehívását kéri (ČSTK) - Miután a dél-afrikai rezsim csapatai csütörtökön be­törtek a Lesothói Királyság főváro­sába, Maseruba, a lesothói kor­mány az ENSZ Biztonsági Taná­csának sürgős összehívását kér­te. Charles Dube Molapo lesothói külügyminiszter a BT elnökéhez küldött üzenetében hangsúlyozza, a dél-afrikai csapatok betörése egy független állam területére a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetését jelenti. Az ártat­lan emberek, a dél-afrikai mene­kültek és a lesothói polgárok hi­degvérű legyilkolásáért teljes mér­tékben a Dél-afrikai Köztársaság kormányát terheli a felelősség. Az áldozatok jelentős részét alvás közben ölték meg. A New York-i ENSZ-központból érkezett információk szerint a Biz­tonsági Tanács valószínűleg hét­főn foglalkozik majd a lesothói üggyel. Véget ért a kínai parlament ülésszaka Új alkotmány, új ötéves terv (ČSTK) - Pekingben tegnap befejeződött a kínai parlament ülésszaka, melyen elfogadták az ország új alkotmányát és a 6. ötéves gazdaságfejlesztési tervet. Jie Csien-jing, a parlament állan­dó bizottságának elnöke zársza­vában az új alkotmány elfogadá­sát úgy minősítette, mint „új sza­kasz kezdetét a kínai szocialista demokrácia fejlesztésében“. A jó­váhagyott ötéves tervet olyan do­kumentumnak nevezte, melynek teljesítése hozzájárul ahhoz, hogy Kína az évszázad végére „elérje stratégiai céljait.“ A Kínai Népköztársaság 1949- ben történt megalakulása óta elfo­gadott immár negyedik alkotmány rendelkezik arról, hogy felújítják az államfői funkciót, melyet a „kultu­rális forradalom“ idején szüntettek meg. Az új alaptörvény értelmé­ben úgynevezett különleges köz- igazgatási körzeteket hoznak létre, és megváltozik a falusi népi kom­munák helyzete, melyek ezentúl csak termelési egységet alkotnak, de ugyanakkor nem lesznek köz- igazgatási egységek is. Az 1981-85-ös évekre szóló ötéves terv feladatait lényegében az első két évben nem valósították meg a gazdaságpolitikában bekö­vetkezett változások miatt. A most jóváhagyott ötéves terv értelmé­ben a kínai gazdaságpolitika köz­ponti célkitűzése az egész gazda­sági rendszer szerkezetének mó­dosítása, annak fokozatos átérté­kelése és konszolidációja. A terv előirányozza, hogy az évszázad végéig az ipar és a mezőgazda­ság termelése megnégyszere­ződjön. A kínai parlament jóváhagyta a jövő évi tervet és költségvetést, valamint néhány olyan törvényt, melyek növelik a parlament, a kor­mány és más szervek hatáskörét. A jelenlegi kínai parlament mandátuma az ötödik megbízatási időszakban jövő év februárjában jár le. A parlamenti választásokat 1983 áprilisának végén tartják, majd májusban vagy júniusban kerül sor az új összetételű parla­ment első ülésére, melyen az al­kotmány értelmében megválaszt­ják a Kínai Népköztársaság állam­főjét. A BTA visszautasítja a koholt vádakat (ČSTK) - Több nyugati ország hírközlő eszközei már hónapok óta koholmányokat terjesztenek arról, hogy állítólag bolgár állam­polgárok is részt vettek a római katolikus egyház feje elleni me­rénylet végrehajtásában közli a BTA bolgár hírügynökség nyilatkozata. November 25-én Rómában letar­tóztatták Szergej Ivan Antonov bolgár állampolgárt azzal a vád­dal, hogy részt vett a merényletkí­sérlet végrehajtásában. A BTA no­vember 29-i jelentésében a bolgár fél már kifejtette álláspontját erről a törvénytelen, önkényes és alap­talan ellenséges lépésről. Bulgária a valóságban bizonyította, hogy kategorikusan elítéli a terroriz­must, s aktívan részt vett az ellene Nyugati rágalomkampány Bulgária ellen vívott nemzetközi harcban. A té­nyek előterjesztése után a bolgár fél elvárta, hogy intézkedéseket foganatosítanak a Bolgár Népköz- társaság elleni kampány megállí­tására, és szabadon bocsátják a törvénytelenül fogva tartott Szer­gej Antonovot. Az ellenséges kampányt azon­ban tovább folytatják. Sőt a Nyu­gat hírközlő eszközeiben újabb rá­galmazások látnak napvilágot, melyek szerint más bolgár állam­polgárok is részt vettek a II. János Pál pápa elleni merényletben, ami abszurd állítás. Egy bizonyos Be- kir Cselenka nevét is közölték, akit azzal vádolnak, hogy több bolgár állampolgárral közösen belekeve­redett az ügybe és hogy Bulgária területén tartózkodik. Ezzel kapcsolatban felhatal­mazták a BTA-t a következők köz­lésére: a Bolgár Népköztársaság főállamügyészsége a vádaskodá­sokról értesülve döntést hozott, hogy az illetékes szervek tegyék meg a kellő lépéseket. Bekir Cse­lenka török állampolgár tartózko­dási helyét megállapították, s most a bolgár hatóságok ellenőrzése alatt áll mindaddig, amíg sikerül tisztázni, valóban belekeveredett-e a merényletkísérletbe. A bolgár fél ismét kategorikusan visszauta­sítja a bolgár állampolgárok elleni vádaskodásokat, s elvárja, hogy Szergej Antonovot azonnal bo­csássák szabadon. Merre sodorják Európát? M i történik, ha az európai atomfegyverekről folytatott szovjet-amerikai tárgyalások si­kertelenül végződnek, és Nyugat- Európa több száz közepes hatótá­volságú rakétával lesz „gazda­gabb“? Hiszen nemcsak az Egye­sült Államok javára történő meny- nyiségi erőeltolódásról lenne szó. hanem ez be nem látható minősé­gi következményekkel is járna. Első- csapásmérő fegyverekről van szó, melyeknek célja az, hogy a „po­tenciális ellenség“ politikai és ka­tonai irányításának fejét vegyék úgy, ahogy azt az USA legújabb háborús stratégiai doktrínája előír­ja. E doktrína alapja az, hogy a csapás irányának és pillanatá­nak megválasztásakor nem kell figyelemmel lenni annak a térség­nek az eseményeire, ahová eze­ket a fegyvereket telepítették. Wa­shington készen áll arra, hogy e kérdést a konkrét konfliktushely­zet alakulásától függetlenül oldja meg. Célja: maximális kárt okozni az ellenségnek, amely ekkor már nemcsak potenciálisan az. M indez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy mielőtt a földgo­lyó bármely részén kialakulna bár­milyen konfliktushelyzet, Wa­shington már korábban teljes harci készültségbe helyezi a nukleáris eszközöket, beleértve nyugat-eu­rópai közepes hatótávolságú fegy­vereit is. Természetes, hogy eb­ben az esetben a másik fél is készültségbe helyezné eszközeit, amelyek létrehozására elkerülhe­tetlenül sor kerül, ha a Szovjetunió területeinek közelében elhelyezik a Pershing-2 típusú és a szárnyas rakétákat. Mit tehetnek ilyen esetben a nyugat-európaiak? Nyilvánvaló, csak várhatnák és remélhetnék, hogy a specifikus stratégiai ameri­kai fegyverek telepítése egyes NATO-országokba nem rántja őket bele egy NATO-szférán túli konfliktusba. Vagy egy másik al­ternatíva, amit nem mi találtunk ki. A nyugati források is közölték, az utóbbi néhány évben az amerikai jelzőrendszerek több mint ötven esetben riasztották tévesen a köz­pontot, hogy állítólag atomtáma­dás veszélye áll fenn. Az informá­ció hitelességének ellenőrzése és a helyzet tisztázása nyolc vagy ennél több percet vett igénybe. Feltesszük a kérdést: a felek ren­delkezésére állnak majd e percek akkor is, ha Nyugat-Európában megjelennek az új amerikai raké­ták, a Szovjetunió pedig válasz­ként azonos rendszerekkel közelíti meg az USA területét? A Per-' shing-2 típusú rakéta 4-6 perc alatt éri el célját... Nincs nagy választási lehetősé­günk: vagy az együttműködés, vagy pedig a konfrontáció logikáját választjuk, az egyik is, a másik is meghatározza az emberek, a tár­sadalmak magatartását. Ha az együttműködést választják, akkor ezzel a kormányok nemet monda­nak az erőpolitikának. Ha ez utób­bit helyezik előtérbe, akkor a harc mellett törnek lándzsát. Az erőpo­litika alkalmazására tett kísérlet egyben az önkéntes, egyenjogú megállapodások tagadását jelenti, vagy pedig azt feltételezi a másik félről, hogy nem képes megvédeni érdekeit. S mi történik akkor, ha a nyomásra a másik fél is ugyan­azzal válaszol? Akkor folytatódik a fegyverkezési verseny, az egyensúlyozás a háborús szaka­dék szélén mindaddig, amíg valaki meginog, félrelép, és mindenkit magával ránt a mélybe. E urópában az atomfegyverek 1948-ban jelentek meg. Ezek a Szovjetunió ellen irányuló eszközök voltak. Az amerikai fe­nyegetésre adott szovjet válasz az ötvenes évek végén vált kézzel­foghatóvá. A kihívás és az erre adott válasz közötti arányt a Szov­jetunió és az USA a hatvanas és a hetvenes években többször is megtárgyalta. Az amerikaiak a kö­zepes hatótávolságú szovjet raké­tákat saját szempontjukból nem tekintették időszerű problémának mindaddig, amíg azok nem érhetik el az USA területét. A szovjet rakétákról, mint az egész Nyugat biztonságát veszélyeztető ténye­zőről az amerikai propaganda az 1978-79-es években kezdett írni, amikor az USA katonai doktrínájá­nak felülbírálása után döntés szü­letett az elsőcsapásmérő potenci­ál létrehozásáról. Emellett azt állí­tották, hogy „a NATO önmegtar­tóztatása“ mellett a Szovjetunió fegyverkezett. A szakemberek vi­szont jól tudják, hogy a hordozó- eszközök felújítására mindkét fél­nél sor került. Az ezerkilométeres vagy ennél nagyobb hatótávolságú atomesz­közök száma 1982. január 1-ig a következő volt: a NATO-orszá- gok 986, a Szovjetunió pedig 975 egységgel rendelkezett. A nukleá­ris robbanófejek számát tekintve a NATO-nak 50 százalékos fölé­nye van. A z európai országok különle­ges helyzetét és a lakosság sűrűségét tekintve az igazi megöl dás az lenne, ha mindkét fél fel­számolná nemcsak a közepes ha­tótávolságú fegyvereit, hanem a taktikai eszközöket is. A Szovjet­unió készen áll erre. Washington egyes szövetségesei támogatásá­val azonban a tényekkel szemben azt a benyomást akarja kelteni, mintha Európa biztonsága csupán a szovjet közepes hatótávolságú rakéták felszámolásán múlna. A saját eszközeikről nem beszél­nek. Mellőzik azt a tényt, hogy a szovjet rakéták nem valami jövő­ben lehetséges kihívásra, hanem a jelenleg fennálló helyzerte ad­nak választ. Washington továbbá kijelentette, hogy csak a saját ne­vében tárgyal, mivel Anglia és Franciaország egyelőre nem kí­ván bekapcsolódni az atomfegy­ver-korlátozás folyamatába. Ezt nekünk figyelembe kell vennünk, s London és Párizs álláspontjának tisztázásáig a közepes hatótávol­ságú eszközök egy részéről nem lehet tárgyalni, annyiról, amennyi a francia és a brit eszközök szá­mát ellensúlyozza. Hiszen a brit és francia eszközök nemcsak egy­két tucatot tesznek ki. Az angolok 263, a franciák 550 egységgel rendelkeznek. A fejlesztési tervek szerint a britek tengeralattjáróikon 640 nukleáris robbanófejet he­lyeznek el (egyenként 100-150 kilotonna robbanóerővel), s ezeket a Trident rakéták 5 ezer kilométe­res körzetben juttathatják célba. Mindent összevetve megközelítik azt a nagyságrendet, amellyel a Szovjetunió európai területein telepített SS-20-as szovjet raké­ták rendelkeznek. S azt kívánják tőlünk, hogy mindezt hagyjuk figyel­men kívül. Washington és szövetségesei nem hajlandók komoly párbeszé­det folytatni az atomeszközök fel­számolásáról. A Szovjetunió java­solta, hogy 1990-ig a közepes ha­tótávolságú rendszerek számát csökkentsék az egyharmadára, hozzávetőleg 300 egységre. Az USA ezt nem fogadta kedvezően. A Szovjetunió minden le­szerelési kérdésben igent mond a becsületes együttműkö­désre. Ez irányban már számos lépést tett. Egyoldalúan megállí­totta a közepes hatótávolságú rakéták telepítését európai terüle­tein. Sőt mi több, korlátozza is ezek számát, s az Uralon túl sem telepít olyan eszközöket, amelyek szintén elérhetnék Nyugat-Euró- pát. Az európaiak azt sem hagy­hatják figyelmen kívül, hogy a Szovjetunió egyoldalúan kötele­zettséget vállalt: nem alkalmazza elsőként az atomfegyvert. Meg kell állapítanunk, az USA és NATO-szövetségesei nem vá­laszoltak a szocialista országok kezdeményezéseire, hogy a nem­zetközi kapcsolatokat a józan ész alapján alakítsák. VALENTYIN FALIN, az SZKP KB Tájékoztatási Osztályának helyettes vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom