Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-21 / 302. szám, kedd

s'.awť.­Levelezőink írják JÓL HASZNOSÍTHATÓ ÖTLETEK Guizon József a vágsellyei (Ša­ľa) Duslo gépészmérnöke, a válla­lat tervezési osztályának vezetője. Tizennyolc éve dolgozik a vállalat­nál, s ez alatt az idő alatt a talál­mányok és újítások egész sorát dolgozta ki. „Nem szívesen dolgo­zom az asztalfióknak“ - mondja, s erre eddig nem is volt példa. Minden ötlete jól hasznosítható, új gyártási eljárásai nagymértékben hozzájárulnak a termelés haté­konyságának növeléséhez. Ter­mészetesen, nemcsak újítónak ki­váló. Vezetői tevékenységében főleg kitűnő szervezőkészsége segíti, no meg az a figyelemre méltó tulajdonsága, hogy meg tudja nyerni az embereket. Példa­adó munkaszeretete, a jó ügy iránti lelkesedése a vele együtt dolgozókra is átragad, öntudatos kommunista, s most, a Marxiz- mus-Leninizmus Esti Egyetemén folytatott tanulmányai elvégzése után a pártszervezet lektoraként tevékenykedik. Szorgalmáért, eredményeiért a Vállalat érdemes dolgozója címmel tüntették ki. Milan Aľakša KÖVETKEZETES MUNKÁVAL Nagytárkányban (Veľké Tra- kany) fontos szerepet tölt be a pol­gári ügyek testülete a lakosság életében. Következetes munkával irányítja, formálja a község lakos­ságának szocialista tudatát, nép­szerűsíti az új életstílus formáit és az emberek figyelmét a kulturál­tabb, tartalmasabb életre irányít­ják. Valovcsik Ilona anyakönyve- zető már 26 éve tevékenykedik ezen a téren, szervezi a polgári szertartásokat. A testület tagjai nem hiányoznak a jelesebb ün­nepségekről, évfordulókról. Az idén 51 házasságkötés volt, me­lyen a pionírok kulturális műsort adtak. Nem feledkeznek meg az idősekről sem. Megrendezik az ezüst-, arany- és a gyémántlako- dalmi ünnepségeket. Ott vannak a szamélyazonossági igazolvá­nyok átadásánál, búcsúztatják a bevonuló sorköteleseket. Kázsmér Éva Ünnepi est A csehszlovák-szovjet barátság hónapjának befejezése alkalmá­ból ünnepi estet rendeztek Karlovy Vary-ban az Imperial szanatóri­umban, ahol a szovjetunióbeli pácienseket is gyógykezelik. A sza­natórium nagytermében a város pedagógiai szakközépiskolájának tanulói adtak kulturális műsort. Versek, népdalok hangzottak el oroszul, s szerepelt az iskola 62-tagú énekkara (a felvételen) Štrunc professzor vezényletével. Kovács Árpád Egy járás életéből JAVÍTJÁK A SZOLGÁLTATÁST A szolgáltatások állandó bővíté­sét fontos feladatának tartja a Lo­sonci (Lučenec) Járási Ipari Válla­lat. Legutóbb Füleken (Fiľakovo), Poltáron és Kokava nad Rimavi- cou-ban nyitottak új - esernyőjaví­tó, kés és olló köszörülő, valamint kulcskészítő - részleget. Füleken a varroda megnyitásával 26 nő számára biztosítottak munkalehe­tőséget. Poltáron új ruhajavító áll a lakosság rendelkezésére. ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK Ünnepélyes alapkőletétellel el­kezdték a 10 millió korona beruhá­zást igénylő 8-tantermes alapisko­la építését Divínben. Nagydaró- con (Veľké Dravce) a közelmúlt­ban kezdte meg működését az új művelődési otthon, mely helyett adott a hnb irodáinak, a postának, a könyvtárnak és az ifjúsági klubnak. KIÁLLÍTÁS Több mint 50 művész alkotását mutatja be a losonci Nógrádi Ga­léria november közepén megnyílt és december 20-ig megtekinthető kiállítása. A bratislavai városi ga­léria gyűjteményéből álló váloga­tást - tájképeket, portrékat - a rendezők a helyi képtár anya­gával, Kotász Károly, Gyurkovits MUJÉGPALYA Új létesítménnyel gazdagodott Komárom (Komárno). Felavatták a Duna és a hajógyár közötti szi­geten az új műjégpályát. A két év alatt Z-akcióban négymillió korona beruházással felépült műjégpályát 1981 decemberében adták át ide­iglenes rendeltetésének. A kör­nyezete még rendezetlen volt, az épület is csak félig készült el, de mindezek mellett mégis nagy volt a látogatottság. Az első téli idény alatt 24 ezren keresték fel a jégpá­lyát. A nyári hónapokban folytató­dott az épület befejezése. Elké­szültek az öltözők, az iro­da- és a szociális helyiségek. Rendbe hozták a létesítmény kör­nyékét, új betonutakat és járdákat építettek. Megnyitották a büfét és tervbe vették egy kölcsönző üze­meltetését. A létesítmény a járási idegenforgalmi vállalathoz tartozik és teljes mértékben kihasználják. A reggeli órákban az iskolások tanári felügyelettel veszik birto­kukba a pályát, délután a nagykö­zönség rendelkezésére áll, este pedig a jégkorongozók edze­nek. Hostina Irén A Zdroj dolgozói nyitrán az Úspech üzletközpontban kiállítást rendeztek különféle hidegtálakból és csemegékből. A háziasszonyok mindezt megvásárolhatják vagy megrendelhetik a közelgő ünnepekre. Pavol Matis Ferenc és Szabó Gyula műveivel kiegészítve mutatják be a közön­ségnek. MEGEMLÉKEZÉS December 13-án volt 250 éve, hogy Katona István, a szegény - paraszti családból származó, ki­váló magyar történetíró, számos tankönyv és egyéb jelentős mű szerzője meglátta Bolykon (Boľ- kovce) a napvilágot. Annak idején a jeles író halálának 100. évfordu­lóján, 1911. június 18-án a losonci tanulóifjúság a szülőház előtti tel­ken emlékoszlopot emeltetett, amelyet az utóbbi években min­den születési évfordulón megko­szorúznak. Az idén a 250. évfor­dulón a helybeliek és a CSEMA­DOK szervezet tagjai koszorúikkal róták le kegyeletüket a község nagy szülöttjének emlékhelyén. Kanizsa István JÓ MUNKÁT VÉGEZNEK Már tíz éve működik a nyugdíja­sok klubja Losoncon, mely az utóbbi években Molnár László el­nök vezetésével jó munkát végez. Évente több alkalommal tartanak a tagok részére egészségügyi elő­adásokat, közös kirándulásokat, esztrádműsorokat szerveznek. Rendszeresen megemlékeznek fontos évfordulókról, jelentős tör­ténelmi eseményekről. Közösen látogatják meg a kulturális rendez­vényeket, filmvetítéseket, előadá­sokat. Jól sikerült műsoros estet rendeztek a csehszlovák-szovjet barátság hónapjának befejezése alkalmából. Dicséretet érdemel­nek mindazok a klubtagok, akik a kétórás műsorban szerepeltek, melyet Janáčik Etelka nyugdíjas tanítónő állított össze. Lelkese­déssel énekeltek, szavaltak, örö­met szerezve a jelenlevő több mint 100 nyugdíjas társuknak. Csák István Ifjú tűzoltók A tűzoltók és a Honvédelmi Szövetség galántai járási bizottsá­ga évek óta nagy figyelmet szentel az ifjúság nevelésének. Már 11 éve rendszeresen megrendezik a Láng honvédelmi játékokat és részt vesznek a Mindig kész or­szágos honvédelmi versenyben. A járásban 1976-ban a fiatal tűzol­tók 26 szakköre működött és az országos honvédelmi sportjáté­kokban 15 szakkör vett részt. Idén az ifjú tűzoltók 68 köre működik már és a Láng ’82 versenybe 45 kollektíva kapcsolódott be. Az ifjú­ság nevelésének bevált formái kö­zé tartoznak a beszélgetések, a tűzoltószertárak megtekintése, valamint a tűzvédelmi hónap kere­tében megrendezett rajzverseny. Az idén a tűzvédelmi hónap kere­tében az alapiskolákon a jnb isko­laügyi osztályával közösen 393 beszélgetést és tanfolyamot szer­veztek, 89 tűzoltószertárat láto­gattak meg, tűzoltótematikáról 681 fogalmazást írtak és 9325 rajzot készítettek az alapiskolák ifjú tű­zoltói. Oláh Gyula A felmondási jog korlátozása L. E.: A munkaszerződésem szerint 1983 júniusáig dolgozha­tok. Szeretném tudni, hogy hama­rább is elmehetek-e a munkálta­tómtól, vagy köteles vagyok ott­maradni júniusig? Milyen jogaim vannak a felmondást illetően? önnek határozott időre szóló munkaszerződése van. A munka- viszony - aránylag közeli - meg­szűnésében lényegében már a munkaszerződés megkötésekor megállapodtak. Ezért a munkavi­szony idő előtti megszüntetésének lehetőségei nagymértékben korlá­tozottak. A meghatározott idő le­telte előtt munkaviszonyát első­sorban a munkáltatójával kötött megegyezéssel szüntetheti meg. Munkaviszonyát felmondással csak a Munka Törvénykönyve 51. § 1. bek. A, B, és c. pontjaiban említett indokok alapján szüntet­hetné meg (pl. ha más vállalattal kötött volna munkaszerződést a nemzeti bizottság által szerve­zett munkaerőtoborzás keretében, vagy ha felvették volna önt vala­melyik középiskola vagy főiskola nappali tagozatára, vagy ha orvosi szakvélemény szerint nem végez­heti eddigi munkáját, esetleg, ha a felmondást azzal indokolja, hogy várandós, vagy azzal, hogy a gyermekéről kíván gondos­kodni). Az ún. 6+1 hónapos felmon­dást ön nem alkalmazhatja és ami a munkaviszony azonnali meg­szüntetését illeti, ahhoz ismét or­vosi szakvéleményre lenne szük­ség, amely igazolná, hogy a mun­káját nem folytathatja komoly egészségromlás veszélye nélkül. Munkaviszonyát megszüntetheti azonnali hatállyal abban az eset­ben is, ha az orvosi szakvélemény (amely igazolja, hogy nem végez­heti eddigi munkáját) benyújtásá­tól számított 15 napos határidőn belül a munkáltatója nem helyezi át egészségi állapotának megfele­lő munkára. Rokkantsági nyugdíjas munkaviszonya K. J.: 50 éves vagyok és teljes rokkantsági nyugdíjat élvezek. Le­hetőségem nyílott arra, hogy ide­iglenesen dolgozzak. Azt szeret­ném tudni, érintené-e valamikép­pen a rokkantsági nyugdíjam fo­lyósítását az, ha dolgoznék? A teljesen rokkant szémélyektől a társadalom nem várja el, hogy dolgozzanak. A teljes rokkantság­nak nem feltétele az anyagi hát­rány (mint a részleges rokkant­ságnak); tehát az esetleges mun­kavállalás és az ebből származó kereset nem vonja maga után a teljes rokkantság (jogi) megszű­nését, sem a rokkantsági nyugdíj­ra való jogigény elvesztését vagy a nyugdíj folyósításának leállí­tását. A társadalombiztosítási jog ren­delkezései a rokkantsági nyugdíj élvezőit nem korlátozzák munka- vállalásukban, legyen az akár ide­iglenes akár állandó jellegű mun­kaviszony. Sőt, bizonyos körülmé­nyek között egyenesen feltételezik a rokkant munkábalépését. így van ez például akkor, ha azért nyilvánítottak valakit rokkantak, mert egészségi állapota nagymér­tékben romolhat tovább, vagy mert az előző munkájához képest aránytalanul alacsonyabb társa­dalmi jelentőségű és képesítést megkívánó munkát végezhet csak, esetleg egészen rendkívüli körülmények között. Még az olyan rokkant személy munkába lépése sem vonja maga után a rokkantsági nyugdíjra való igénye elvesztését, akit azért nyil­vánítottak rokkanttá, mert a társa­dalombiztosítási véleményező bi­zottság szakvéleménye szerint képtelen állandó jelleggel dolgoz­ni. A járási nemzeti bizottság véle­ményező bizottsága ilyen esetben megtárgyalja a rokkantság további tartamát és megváltoztathatja a teljes rokkantságot részlegesre, esetleg meg is szüntetheti a rok­kantságot, ha a rokkant egészségi állapota kimutathatóan javult. A rokkantsági nyugdíjat ilyen ese­tekben csak a döntést követő idő­szakban vonhatják meg (tehát nem visszamenőleg a munkába lépés időpontjától). A használati jog olykor erősebb a tulajdonjognál SZ. J.: A szüleim kb. 25 évvel ezelőtt cserébe a saját földjükért kaptak egy másik telket. Ezt a tel­ket most én használom a testvé­remmel közösen és mi fizetjük az adót is a föld használatáért. Nem­rég jelentkezett a volt tulajdonos özvegye azzal, hogy a föld az övé és ő akarja használni. Nem tudom mit tegyek, mi a kötelességem. Vissza kell adnom a földet, vagy használhatom tovább? Követelhe­tem én is, hogy adják vissza azt a földet, amelyet 25 évvel ezelőtt vettek el a szüleimtől a tagosítás során? A földrendezéssel és a határkii­gazításokkal (tagosítással) kap­csolatban a múltban elég gyakran került sor földcserére a 47/1955 sz. kormányrendelet alapján. A ta­gosítással érintett tulajdonos föld­jét hozzácsatolták a szocialista mezőgazdasági szervezet földa­lapjához, anélkül, hogy kisajátítot­ták, vagyis megfosztották volna a tulajdonjogától. Cserébe pedig másutt kapott földet. Ennek nem lett a tulajdonosa, csak nagyon erős ún. póthasználati joga kelet­kezett, amely alapján megilleti öt a pótföld birtoklásának, használa­tának és a hasznok szedésének joga, építkezhet rajta (az építésü­gyi jogszabályok betartása mel­lett) stb. Ezenkívül jogigénye van védelemre mindenkivel szemben, aki jogellenesen zavarja haszná­lati jogainak gyakorlásában (még akkor is, ha a föld tulajdonosa próbálkozna ezzel). A póthaszná­lati jog terjedelme és tartalma te­hát majdnem azonos a tulajdonjog tartalmával, csak éppen az, aki az említett jog alapján használja a földet, nem idegenítheti el (va­gyis nem adhatja el és nem is ajándékozhatja másnak), illetve nem terhelheti meg a földet. Ezek a jogok továbbra is a tulajdonost illetik meg (bár a tulajdonos nem használhatja a földet és az sem, akinek esetleg eladná). A pót­használati jog szorosan kapcsoló­dik annak a földnek a tulajdonjo­gához, amellyel kapcsolatban lét­rejött. A földet tehát nem köteles a tu­lajdonosának átengedni és mind­addig használhatja, míg valame­lyik állami szerv (bíróság, építés­ügyi hatóság, stb.) jogerős dönté­se meg nem fosztja ettől a jogától. Pótidő a társadalom- biztosításban BB: 1971-től gondozom és tö­rődöm az apósommal minden nap. Azt szeretném tudni, beszá­mítják-e majd nekem ezt az időt a ledolgozott évekbe a nyugdíj kiszámításánál. Az apósa ápolása csak akkor számítana pótidőnek a nyugdíj ki­számításánál, ha az apósa telje­sen vagy legalább túlnyomórész­ben magatehetetlen volt. Ennek eldöntése a társadalombiztosítás szerveire tartozik. Az 1971-től 1976 január elsejé­ig eltelt időt viszont még a fent említett feltételek teljesítése mel­lett sem számíthatják be önnek pótidőként, mivel a közeli személy gondozása csak 1976 január else­jétől, az 1975. évi 121. számú társadalombiztosítási törvény ha­tályba lépésétől számít pótidőnek. Építkezés D. I.: Műhelyt szeretnék építeni. Jártam a helyi nemzeti bizottsá­gon mondták, hogy ez már nem tartozik rájuk. Kihez forduljak? Az építésügyi eljárás lefolytatá­sára és az építkezési engedély kiadására általában a járási nem­zeti bizottság építésügyi osztálya illetékes. Ezt a hatáskörét a járási nemzeti bizottság csak kivétele­sen ruházhatja a helyi nemzeti bizottságra. (m-n.) DJ SZÓ 6­1982. XII. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom