Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-12 / 269. szám, péntek

ÚJ szú 5 Í9S2. XI. 12. Példamutató együttműködés Szélesedő tudományos-műszaki kapcsolatok a Grúz SZSZK-val A gazdasági és társadalmi fejlődés jelenlegi feltételei között a szocia­lista közösség országainak növekvő érdekük fűződik a tudományos­műszaki együttműködés sokoldalú elmélyítéséhez. Ezért napjainkban kiemelkedő jelentőségűek az együttműködés fejlesztésében érdekelt állami és gazdasági szervek képviselőinek rendszeres tanácskozásai, amelyeken felmérik és értékelik az elmúlt időszak munkáját, az elért eredményeket, megtárgyalják a kölcsönösen hasznos kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeit, s jóváhagyják az erre vonatkozó javasla­tokat. Ilyen értelmű kapcsolatok ala­kultak ki 1972-ben a Grúziái SZSZK Tudományos-Műszaki Ál­lami Bizottsága, valamint az SZSZK Beruházási és Műszaki Fejlesztési Minisztériuma között, azzal a céllal, hogy elősegítsék a szocialista gazdasági integrá­ció keretében megvalósuló tudo­mányos-műszaki együttműködés intenzitásának növelését, s meg­gyorsítsák a tudományos-kutatási eredmények gyakorlati hasznosí­tását. E hét folyamán az említett grú- ziai és szlovákiai szervek vezetői gyakorol az üdülni, pihenni vágyó emberekre. A rendkívüli területi tagoltság­nak azonban az energiagazdálko­dás szempontjából is nagy jelen­tősége van. A grúziai vízi energia kihasználásával már a GOELRO terv is számolt. Az első vízi erő­müvet 1927-ben helyezték üzem­be, s jelenleg már 60 vízi erőmű szolgáltat áramot a köztársaság területén. Ezek között szinte mű­szaki csodának számít az Inguri Vízi Erőmű, amely a tudományos­műszaki haladás legkorszerűbb eszközeivel épült a magas hegyvi­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a bratislavai Csehszlovák-Szovjet Barátság házában, amely sokoldalúan mutatja be a Grúz SZSZK tudományos-műszaki és gazdasági fejlődését. A kiállítás látogatói többek között a jellegzetes grúziai élelmiszeripari termékekkel, valamint a mezőgazdasági szakága­zatokban alkalmazott gépesítési eszközökkel is megismerkedhetnek. (A ČSTK felvétele) már a hetedik közös tanácskozás­ra jöttek össze Bratislavában. En­nek az ülésszaknak ünnepi jelle­get nyújtott a Grúz SZSZK tudo­mányos-műszaki és gazdasági fejlődését bemutató kiállítás meg­nyitása a bratislavai Csehszlovák -Szovjet Barátság Házában, amelyre a barátsági hónap egyik jelentős rendezvényeként került sor. A tanácskozás alkalmából ki­adott tájékoztatás szerint a grúziai és a szlovákiai intézmények kö­zötti tudományos-műszaki együtt­működés eddig elsősorban a me­ző- és az erdőgazdaság, a geoló­gia, az orvostudomány, az építé­szet és a városfejlesztés, továbbá az életszínvonal egyes területeire vonatkozott. Amint azt a Csehszlovák-Szov­jet Barátság Házában rendezett kiállításon is tapasztalhatjuk, Grú­zia és Szlovákia tudományos-mű- szaki és gazdasági fejlődésében nagyon sok a közös vonás, ami elsősorban az azonos célokból, s a hasonló természeti-gazdasági feltételekből következik. A kiállítás szervezői többek között elmond­ták, hogy Grúzia területének 40 százalékát erdők borítják, s a köz­társaság nagyobb részét magas hegyvidékek képezik. Grúzia ég­hajlata rendkívül változatos. Ami­kor a hegyekben, például Szvaneti környékén még síelni lehet, alig száz kilométerre innen már a mandulafák virágzanak. Kelet- Grúzia hegyes vidékein télies az időjárás, amikor a nyugati tenger­parti területeken a narancsot és a citromot szüretelik. Grúziában ugyanazon a napon lehet téli spor­tokat űzni, vagy a Fekete-tenger partvidékén napozni és fürdeni. Grúziát ezért a hazai és a külföldi turisták szívesen látogatják, nem is beszélve a grúz nép hagyomá­nyos vendégszeretetéről, a grúz szőlészet és borászat gazdag ha­gyományairól, az elmúlt évszáza­dok, főleg a megelőző évezred kultúráját őrző műemlékekről, s a grúz népművészet gazdaságá­ról, ami mind különleges vonzerőt dék rendkívül kedvezőtlen terepvi­szonyai között. Ez a korszerű energiaforrás je­lentős szerepet játszott Grúzia szocialista iparosításában. Az egyes ipari szakágazatok a helyi adottságokkal és szükségletekkel 1 összefüggésben, a hagyomá­nyokra építve fejlődtek. Különösen magas színvonalat értek el a geo­lógiai kutatásban, az elektrotechni­kai iparban, a műtrágyák és a vegyi szálak gyárfásában, a szí­nes- és a szürkefémkohászatban, valamint a gépipar számos terüle­tén. A Kutaisziban gyártott teher­gépkocsik fejlesztésénél a külön­leges hegyvidéki terepviszonyok követelményeiből, s a mezőgaz­dasági termelés szükségleteiből indultak ki, ezért ezek Csehszlo­vákiában is felkeltették a központi mezőgazdasági szervek, és az il­letékes külkereskedelmi vállalat érdeklődését. A grúziai gépipar hasonló nemzetközi sikereket ért el a szóló- és a teaültetvények művelésének gépesítésében, ahol főleg kisméretű traktorok és ter­mésbetakarító gépek, például tea­kombájnok gyártásáról van szó. A Grúziában gyártott úszómüvek között nagy népszerűségnek ör­vendenek a Kométa és a Kolhída személyszállító gyorshajók. A grúziai építészet gazdag ha­gyományaira épülve gyors ütem­ben fejlődik a helyi építőanyagok, elsősorban a grúz márvány kihasz­nálása, melynek egyes változatai a bratislavai kiállításon is láthatók. A grúz gazdaság legjelentő­sebb ágazatát azonban az élelmi­szeripar képezi, amely a rendkívül sokoldalú mezőgazdasági terme­lésre épül. A jellegzetes grúz ter­mékek között kiemelkedő szerepe van a teának. A teáültetvények területe meghaladja a 67 ezer hektárt, ahonnan több mint 500 000 tonna zöld tealevelet ta­karítanak be. A szőlőültetvények területét a szovjet hatalom évei­ben 36 ezer hektárról 125 ezer hektárra növelték. A kiváló minő­ségű grúz fehér és vörös borok, mint például a Cinandali, a Gurd- zsaani, Tibaani, Mukuzani, Napa­reuli, Odzsalesi, Ahaseni, Ahmeta, Tviši, előkelő helyezéseket érnek el a nemzetközi borversenyeken, s mivel jól tűrik a szállítást, a világ számos országába exportálják. Úgyszintén nevezetesek a grúz borpárlatok is, mint például az OS, a Jeniszeli, a Tbiliszi, a Jubilejnik és a Gremi márkák. Az éghajlati feltételek a gyü­mölcs- és a zöldségfélék, valamint egyes gyógynövények számára is kedvezők. A sok napfény és a pá­radús levegő ideális környezetet biztosít a növénytermesztés egyes speciális ágazatainak fej­lesztéséhez, a citromfélék ter­mesztését is beleértve. A Grúz SZSZK- ban több mint 200 tudományos-kutatási intéz­mény működik, amelyek az egyes szakterületeken szorosan együtt­működnek a fő- és a középiskolák állandóan bővülő hálózatával, s a termelővállalatokkal. A Grúz Tudományos Akadémia 45 tudo­mányos intézetében főleg fizikai, geológiai, nyelvészeti, régészeti és történettudományi kutatásokkal foglalkoznak, a fizikai kutatások területén különösen jó eredmé­nyeket értek el a holográfiában, az elemi részecskék rendszerezésé­ben, valamint a stabil izotópok ipari gyártásában. Az egészség- ügyi minisztériumhoz további húsz orvostudományi kutatóintézet tar­tozik, mezőgazdasági kutatással pedig tíz intézetben foglalkoznak. Az utóbbi 30 év alatt a Grúz SZSZK-ban ötszörösére nőtt a tu­dományos-kutatási dolgozók szá­ma, s jelenleg már meghaladja a 42 ezret. Sokoldalú munkájukat a Grúz SZSZK Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága koordi­nálja, amely döntő szerepet játszik a tudományos-műszaki fejlesztés programjainak kidolgozásában. Jelenleg 27 ilyen programban összpontosulnak a tudományos kutatás időszerű feladatai, ame­lyek között kiemelt helyen szere­pel az irányítási rendszerek auto­matizálása. Mindez egyértelműen bizonyít­ja, hogy szinte kimeríthetetlen le­hetőségek vannak a Grúz SZSZK- val folytatott tudományos-műszaki együttműködés további elmélyíté­séhez. Ez az együttműködés igen hasznosnak bizonyult eddig szá­mos szakterületen, többek között az öntözéstechnika, különösen a csepegtető öntözés fejlesztésé - ben, az erdei kártevők elleni véde­kezésben, a perlitek építő- és ke­rámiaipari alkalmazásában, a se­bészeti eljárások fejlesztésében, a geológiai kutatásban, a geoter- mális energiaforrások hasznosítá­sában, s más területeken. Az együttműködés további perspektív területeit képezheti a hegyvidéki és a hegyaljai mezőgazdasági ter­melés gépesítése, a juhtenyész­tés fejlesztése, az új hőszigetelő építőanyagok kifejlesztése a lakás­építés és az ipari építkezések számára, továbbá a házgyári ele­mekből szerkesztett épületek épí­tőművészet! színvonalának eme­lése. Az illetékes grúziai és szlo­vákiai szervek bratislavai tanács­kozásán részletesen megtárgyal­ták az együttműködés kiszélesíté­sének konkrét formáit és feltétele­it, s ezzel még szélesebbre tárul­tak a kapuk a kölcsönösen elő­nyös tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése előtt. MAKRAI MIKLÓS Az észrevételek minősítése EGY ISKOLAI PÁRTSZERVEZET NYILVÁNOS GYŰLÉSE UTÁN A garamgyörgyi (Júr nad Hro­nom) iskolai pártszervezetnek 10 tagja és 2 tagjelöltje van. Vladimír Kováč és Magdaléna Pajanková tagjelöltek kivételével mindegyik kommunista pedagógus előadója, munkatársa a járási politikai neve­lés házának, ami jelentős tényező. Arról nem is szólva, hogy a körzet­hez tartozó iskolák, óvodák és napközi otthonok pedagógusainak tevékenységét is ez a pártszerve­zet irányítja. A pártszervezet tegnap tartotta meg nyilvános pártgyűlését. Jó­nás Ilona, a pártelnök már a jövő heti pártbizottsági gyűlésre készül.- Soron következő feladatunk - mondja - az elhangzott észrevé­telek elemzése. Heten szólaltak fel. Számos javaslat, több kritikai észrevétel is elhangzott. Abban viszont minden felszólaló egyetér­tett, hogy sokat tettünk az oktató­nevelő munka hatékonyságának fokozásáért. Elismeréssel szóltak egyebek közt arról is, hogy a világnézeti oktatás és nevelés céljára szolgá­ló szaktanterem, melyet Ján Spiši- ák és Danis János iskolaigazgató rendeztek be, nemcsak szép, ha­nem otthonos és jól felszerelt is. Méltatták a pártelnök vezette ba­rátságklub tevékenységét a szlo­vák és magyar iskola tanulóinak barátkozásával, együttműködésé­vel kapcsolatosan. Helyeselték, hogy Korpás Margit tanítónő, a pi­onírok csapatvezetője rendszere­sen foglalkozik a körzethez tartozó iskolákban működő rajokkal is.- A bírálók főleg azzal foglal­koztak - tájékoztat a pártelnök -, hogy a hetedik évfolyamban hasz­nálatos történelemkönyv stílusa nem megfelelő. Mások arról a ta­pasztalatukról szóltak, hogy a tan­könyvek több illusztrációja érthe­tetlen a gyermekek számára. Elsősorban oktatási, nevelési kérdésekről, problémákról szóltak, ami érthető, de megtudom a párt­elnöktől, hogy más is szóba ke­rült.- Igen, a pedagógusok közéleti tovéu-pnysége is - magyarázza mert hiszen mi már szinte ösztö­nösen törekszünk az iskola és az élet kapcsolatának erősítésére. Ezen a téren főleg a Honvédelmi Szövetség tisztségviselőinek te­vékenységét, a velük való együtt­működést dicsérték. Kifogás más­sal kapcsolatosan került szóba. Kifogásolták, hogy nem eléggé élő, eleven a nem pedagógus kommunistákkal való kapcsolat. Ennek oka, hogy Garamgyörgy községben nincs se falusi, se föld- müvesszövetkezeti pártszervezet, csak egy határozati joggal nem rendelkező, néhány idősebb párt­tagot számláló pártcsoport mű­ködik. A hnb és az iskola jó kapcsola­tának erősítője a pedagógusok ré­széről Duba Károlyné, aki tagja a hnb tanácsának, és ha nem is párttag, lelkesedése, jó szervező készsége nagyrabecsült a pártbi­zottság szerint. Szóval, elhangzottak az észre­vételek, a javaslatok és a bírála­tok. Következik a minősítő eleVn- zés. Ez a pártbizottság dolga, jövő heti feladata, de előzetes tájékoz­tatást azért kapok.- Úgy vélem - mondja a pártel­nök hogy a javaslatok zöme helyben, a mi hatáskörünkben megvalósítható. Nemsokára meg­kezdjük az évzáró taggyűlésre va­ló felkészülést, így hát feltétlenül hasznát vesszük az észrevételek­nek. Amit lehet, hasznosítunk. Né­hány megjegyzés, mint például a tankönyvekkel, a szervezési mó­dosításokkal kapcsolatos, tehát mintegy egyharmada az észrevé­teleknek, a felsőbb szervek intéz­kedését igényli. Mi persze, továb­bítani fogjuk. Végül pedig így összegezi a nyilvános pártgyúlés utáni ta­pasztalatát:- Tetszett nekem, hogy min­denki, és nemcsak a kommunis­ták, mások is, igénylik a határo­zott, következetes irányítást, az ellenőrzés fokozását, az eszmei és politikai nevelés erősítését. HAJDÚ ANDRÁS Pártalapszervezeteink mind­egyikében felelősségteljesen fog­tak hozzá az új pártoktatáshoz. Erről győződtem meg Molnár Er­nő elvtárssal, a Nagymegyeri (Ča­lovo) Efsz üzemi pártbizottságá­nak elnökével folytatott beszélge­tésem során is. A pártelnök elő­ször röviden vázolta az elmúlt pártoktatási év eredményeit.- Szövetkezetünkben 25-25 taggal alapfokon végeztük az ok­tatást. Az eszmei-politikai nevelő munkába az elkötelezett pártonkí­vüliek mellett elsősorban a fiatalo­kat vontuk be. A nevelő munka tartalmi színvonalának emelése során jól bevált együttműködé­sünk a városi, utcai pártszerveze­tekkel. Hathatós segítséget kap­tunk Belucz János mérnöktől és Csicsay Károlytól, az ő támogatá­suk nélkül aligha értük volna el a jó eredményeket. A záróbeszélgeté­seken az elvtársak alapos elméleti tudásról, felkészültségről tettek bi­zonyságot. Legnagyobb sikerein­ket azonban az elmélet és a gya­korlat összekapcsolásával értük el. A pártcsoportok révén minden A litvínovi Csehszlovák- Szovjet Barát­ság Vegyipari Üzemben ered­ményesen mű­ködnek a komp­lex racionalizá­ciós brigádok. A 183 tagot tö­mörítő húsz bri­gád tavalyi munkásságá­nak eredmé­nyeként 23 mil­lió koronát ta­karítottak meg. A felvételen František Neče­saný mérnök, csoportvezető és Karéi Svoboda kutatómérnök a szivattyú műkö­dését ellenőrzik. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) elvtársunk tudja konkrét gazdasá­gi feladatát. A szélesebb politikai és szakmai ismeretek az állatte­nyésztés eredményeiben is tükrö­ződnek. Az elmúlt háromnegyed évben csaknem valamennyi muta­tót teljesítettünk. Növénytermesz­tésünk a közismerten kedvezőtlen viszonyok között is jól vizsgázott. Gabonafélékből 5,7 tonnás átlag­hozamot értünk el, ami közel 7 mázsával több a járási átlagnál. Az előadásaink sikerének leg­megbízhatóbb fokmérője a vita. A hallgatók kifejtették véleményü­ket, foglalkoztak az előadások anyagával kapcsolatos kérdések­kel, rámutattak munkahelyük konkrét problémáira,és azok meg­vitatásába sok esetben bevonták a pártonkívülieket is. Arra a kérdésre, hogy milyen előkészület előzte meg az új párt­oktatási évet, Molnár elvtárs a kö­vetkezőket válaszolta:- Részletes, konkrét tervet dol­goztunk ki az új pártoktatási évre, pontosan meghatároztuk az előa­dók és csoportvezetők feladatait. Reméljük, hogy a megkezdett ok­tatási év legalább olyan sikeres lesz, mint a tavalyi. Előadóinkkal nincsenek problémák, az idén is alapfokon folytatódik az oktatás, amelybe ötven párttagot és öt pár- tonkívülit soroltunk be. Az új okta­tási évben minden eddiginél rész­letesebben foglalkozunk a gazda­ságpolitikai kérdésekkel, de ügye­lünk rá, hogy munkánk mentes legyen a sablonoktól. Arra törek­szünk, hogy a kommunisták a tag­jelöltek érdeklődésüknek megfele­lően elsajátítsák a szükséges poli­tikai ismereteket. Meggyőződé­sünk, hogy az eszmei nevelés ha­tékonysága továbbra is kedvező­en tükröződik majd vissza a min­dennapi termelő munkában és a kötelezettségvállalások egyen­letes teljesítésében - mondta Mol­nár Ernő pártelnök. KRASCSENICS GÉZA KÖZÖS ERŐVEL Véleményt nyílvánítanak a pártoktatás résztvevői

Next

/
Oldalképek
Tartalom