Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-26 / 281. szám, péntek

HAZÁNK 1983. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSI ÁLLAMI TERVÉRŐL (Folytatás az 5. oldalról) a beruházások terjedelme és a létre­hozott nemzeti jövedelemhez viszo­nyított részaránya tovább csökken. A beruházásokat a legfontosabb szerkezetátalakítási szándékok megvalósítására összpontosítjuk, főleg pedig a tüzelőanyag- és ener­getikai ipar fejlesztésére, az állami célprogramok megvalósítására, az agrokomplex fejlesztésére és az ex­portképesség erősítésére. A tervek révén olyan fejlesztési mód érvényesítését biztosítjuk, amely lehetővé teszi, hogy a döntő jelentőségű építkezéseken határidő­re történjék a kapacitások üzembe helyezése. Rendkívüli figyelmet kell fordítanunk arra a 105 központilag kiemelt építkezésre, amely döntően befolyásolja népgazdaságunk to­vábbi fejlődését. Ezek közé tartozik elősorban a Jaslovské Bohunice-i V-2-es Atomerőmű első blokkjának építése, és ugyanilyen fontosságot tulajdonítunk a Dukovanyi Atomerő­mű első blokkja építésének is. Ebbe a kategóriába tartozik a kő- és bar­naszénbányák fejlesztése is, és ugyanilyen jelentős akció a paskovi cellulózgyár, a kassai (Košice) kok­szoló, a sokolovói akrilsav-gyár, a vágsellyei (Šaľa) Duslo. a žilinai papírgyár és a hnúšťai műszaki gu­migyár építése és továbbfejlesztése is. A mezőgazdasági beruházások elsősorban a veszteségek minimali­zálására, az öntözés kiterjesztésére, új istállók építésére és az élelmi­szeripar hat gyáregységgel való bő­vítésére irányulnak. A vasúti közle­kedésben 65 kilométer vasúti sza­kasz villamosítását fejezzük be, 29 kilométeres vonalszakasz üzemelte­tését pedig automatizáljuk. Terveink értelmében további autópálya-sza­kaszokat adunk át, a telefonállomá­sok számát 70 ezerrel növeljük, csaknem 400 kilométer távolsági ve­zetéket fektetünk le, és két tv-adóál- lomást helyezünk üzembe a máso­dik program sugárzására. Az újonnan megkezdett építke­zések egyes szerkezeti átalakulá­sok megvalósítását, a népgazda­ság intenzív fejlesztését szolgál­ják. Továbbra is ügyelünk arra, hogy csak olyan beruházásokhoz fogjanak hozzá, amelyeket meg­felelően előkészítettek, amelyek teljesítik a hatékonyság igényes kritériumait, és amelyek hozzájá­rulnak az exportképesség növelé­séhez, a célszerű importkorláto­záshoz, a korszerűsítéshez, a tü­zelőanyag-, energia- és nyers- anyag-megtakarítási program vég­rehajtásához. A termelési-gazda- sági egységek és vállalatok beru­házási programjait éppen ezekből a szempontokból kell bírálóan ér­tékelni. Feltételeket teremtünk ahhoz, elsősorban az ipari vállalatok szá­mára, hogy saját hatáskörükben célgépeket, -berendezéseket és ésszerűsítési eszközöket gyártsa­nak termelési bázisuk műszaki színvonalának fejlesztésére. Az igényesebbé tett beruházási politika hatékonyságát egyelőre gyengítik az előkészítésben és a megvalósításban felmerülő fo­gyatékosságok. Még mindig az ta­pasztalható, a beruházók nyomást fejtenek ki annak érdekében, hogy az építkezéseket besorolják a tervbe, noha késik ezek tervezé­si és kivitelezői előkészítése. Egyelőre még nem találtuk meg a költségvetési kiadások gyakori és nagy mértékű túllépése meg­akadályozásának módját. Pedig a költségek túllépése rontja a ha­tékonyságot, és korlátozza más, szükséges beruházások végrehaj­tásának lehetőségeit. A jövő esz­tendőben is következetesen sza­bályozzuk az újonnan megkezdett építkezések terjedelmét, és ez bi­zonyos mértékben kedvezően hat a befejezetlen építkezések szá­mának alakulására és az építke­zések időtartamának csökkené­sére. Ez abban nyilvánul meg, hogy a 7. ötéves tervidőszak első három esztendejében 50 milliárd koronával csökken a költségvetési kiadások egyenlege. Ez csaknem 30 százalékos egyenlegcsökke­nést jelent, és az építkezések idő­tartama átlagosan több mint egy évvel lesz rövidebb. Továbbra is következetesen ezen az úton kell haladnunk. A jövő évi beruházási terv a fej­lesztési folyamat minden résztve­vője számára, elsősorban azon­ban a beruházók, a tervezők, az építési kivitelezők és a gépszállí­tók számára igényes programot jelent. A központi bizottság elnöksége, a szövetségi kormány és a két nemzeti kormány megvitatta az építőiparban kialakult helyzettel és az építőipar 7. ötéves tervidőszak­ra szóló elodázhatatlan feladatai­val kapcsolatos Állásfoglalást. A jóváhagyott intézkedésekben az idei lemaradás pótlásáról, az épí­tőipar nyári hónapokban kimuta­tott teljesítőképességének növelé­séről, a tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztésével kapcsolatos munkák biztosításáról, főleg pedig az építőipari kapacitásnak a 7. ötéves tervidőszak igényeihez történő hozzáigazításáról volt szó. Ez év második felében fokozato­san javult a helyzet, ami azt bizo­nyítja, hogy érvényesülnek az Ál­lásfoglalásban megfogalmazott szándékok. A tervben előfeltétele­ket teremtenek e szándékok jövő évben való érvényesítéséhez is. A beruházásfejlesztés minden érdekeltje iránt szigorúbbá váltak a beruházáspolitikai feltételek. Ez az irányzat összhangban van a népgazdaság intenzív fejleszté­sére irányuló törekvésekkel. Ezen az úton kell továbbhaladnunk ak­kor is, ha ezek az elképzelések helyenként meg nem értésbe üt­köznek, sőt még akkor is, ha konf­liktusokra kerül sor azokkal, akik igényeit vagy elképzeléseit ezek a törekvések nem tudják kielé­gíteni. A SZEMÉLYI ÉS TÁRSADALMI FOGYASZTÁS NÖVEKEDÉSE Az életszínvonal alakításában a megnehezült belső és külső feltételek között is a XVI. kong­resszus irányvonalából indulunk ki, és biztosítjuk a személyi fo­gyasztás 1,3 százalékkal történő növekedését. A lakosság pénzbe­vétele 2 százalékkal növekszik, ezen belül a szociális bevételek 3,7 százalékkal. Hozzávetőleges számításaink szerint a népgazda­ságban foglalkoztatottak havi át­lagbére eléri a 2 820 koronát. A to­vábbi bérnövekedés attól függ, mi­ként növelik a vállalatok a teljesít­ményt és a munkatermelékeny­séget. A gazdasági vezetőknek ezért a pártszervezetekkel és a szak- szervezetekkel együtt arra kell tö­rekedniük, hogy a gazdasági eredmények javításával - a mun­katermelékenység növelése révén- biztosítsák a bérek növelését. Eközben következetesen az ér­dem szerinti jutalmazás elvének érvényesítésére, differenciálásra kell törekedni. További szerveze­tekben is érvényesíteni kell azok­nak a vállalatoknak a tapasztala­tait, amelyek a béreket a munka eredménye szerint differenciálják, amelyek bevezették a jutalmazás progresszív formáit, a normák progresszív rendszerét, amelyek premizálják a jó minőséget és a gazdaságosságot, és amelyek megszüntetik a jutalmazási egyenlósdi sokéves gyakorlatát. A jövő évben továbbra is szigo­rúan szabályozzuk, a gazdasági eredmények függvényévé tesszük a bérfejlesztést. Egyik fontos felté­tele ez a belső piaci egyen­súlynak. A lakossági pénzbevételek ter­vezett alakulásával összhangban úgy tervezzük, hogy a kiskereske­delmi forgalom 5,3 milliárd koro­nával növekszik. Számításaink szerint az iparcikk-forgalom gyor­sabban növekszik az élelmiszer- forgalomnál. Erőteljesebben növekszik (1981-hez viszonyítva) néhány iparcikk kiskereskedelmünkbe ke­rülő mennyisége. A növekedés mértéke egyes termékeknél a kö­vetkező lesz: hűtőszekrények- 12,5 százalék; edények - 29 százalék; magnetofonok - 34 szá­zalék; akkumulátorok - 17 száza­lék; ágynemű -17 százalék; kerék- párbelsők és -köpenyek-több mint 30 százalék; hengerelt áruk - 31 százalék. Több mint 111 millió darab kötött fehérnemű és felsőru­házati cikk, 27,6 millió darab kész­ruha, több mint 66 millió pár cipő, legalább 85ezerszemélygépkocsi, 345 ezer hűtőszekrény, 240 ezer televízióskészülék, ezen belül 80 ezer darab szí nestv-készülék, több mint félmillió rádiókészülék és nagy mennyiségű egyéb iparcikk kerül a belső piacra. Az élelmiszerellátásban alap­vető feladatot jelent a legfonto­sabb cikkekből való ellátás folya­matosabbá tétele. Ez főleg a tej­termékekre, a zsiradékokra és az italfélékre vonatkozik. Úgy tervez­zük, hogy mérsékelten növekszik a húsfogyasztás. Noha az idén már elég nagy mértékben megnö­vekedett a vaj-, zsír- és sörfo­gyasztás, illetve más élelmiszerek fogyasztása, biztosítjuk a szállítá­sok további növelését. Erőteljesen növeljük a szirupfélék gyártását. A belső piaci helyzet javításá­hoz a termelő és kereskedelmi szervezetek aktív együttműködé­sének is hozzá kell járulnia. Ru­galmasabb áruterítésre van szük­ség, a boltoknak nyomban reagál­niuk kell a lakossági kereslet vál­tozásaira. A termelő vállalatokra vár az a feladat, hogy az eddiginél jobban biztosítsák a szállítások olyan szerkezetét, amelyek révén lénye­gesen javul, bővebbé válik a vá­laszték, különösen ami a minden­napi fogyasztási cikkeket illeti, és amelyek hiányára a lakosság kü­lönösen érzékenyen reagál. Ugyanakkor növelni kell a nagy használati értékű és kiváló esztéti­kai tulajdonságokkal rendelkező termékek kínálatát. A szövetségi kormány a közel­múltban foglalkozott a belső piaci helyzettel és az áruválaszték ala­kulásával. Szemügyre vette azo­kat a termékeket, amelyekből hosszabb ideje nem tudjuk kielé­gíteni a lakossági keresletet, majd meghagyta az illetékes miniszte­reknek, hogy gondoskodjanak a keresett áruféleségek rendsze­res gyártásának biztosításáról és új termékek gyorsabb bevezetésé­ről. Ez a kötelezettség azokat a szervezeteket is érinti, amelyek eddig nem foglalkoztak fogyasztá­si cikkek gyártásával. A központi bizottság 6. ülésé­nek határozatával összhangban elvárjuk, hogy az ipari szövetkeze­tek és a helyi gazdálkodási válla­latok bővítik a belső piaci árukíná­latot. A fizetett lakossági szolgál­tatások fejlődésének dinamikáját pozitívan kell befolyásolnia a szol­gáltatások tökéletesítésére és ru­galmasabbá tételére irányuló in­tézkedések aktív végrehajtá­sának. Számolunk vele, hogy tovább növekszik a lakosság társadalmi fogyasztására szánt eszközök ,mennyisége. A szocialista társa­dalom egyik nagy vívmánya, hogy nagy figyelmet fordítunk a társa­dalmi fogyasztásra, amely jövőre személyenként több mint 10 300 koronát tesz ki. Tovább erősíti' ez a lakosság szociális biztonságát. Még színvonalasabbá válik az iskolaügy, az egészségügy, s kul­túra és más területek szükségletei kielégítésének színvonala. Ezek­ben a szférákban ingyenesen, nagy társadalmi dotációk igénybe­vételével biztosítjuk a lakossági szolgáltatásokat. Az iskolaügyben gondoskodunk a nevelő-oktató rendszer átépíté­se további szakaszának végrehaj­tásáról, hatékonyabbá tesszük e tevékenységet, hozzáigazítjuk a gazdasági és a tudományos­műszaki fejlesztés távlati igényei­hez. Fokozott figyelmet kell fordí­tanunk a közép- és szakiskolák hálózatának anyagi és személyi szempontból való teljes kiépítésé­re. Lényegesen bővül az iskolás­kor előtti és az iskolán kívüli gon­doskodás, és ebbe beletartozik az iskolai étkeztetés, az iskolai nap­közi otthonok és az óvodák fej­lesztése is. A 3-5 évek korú gyer­mekek több mint 90 százalékát helyezzük el óvodákban. Állandóan növeljük az egész­ségügyi kiadásokat. Mind az orvo­si munkahelyek, mint a kórházi ágyak számát tekintve túlteljesít­jük a 7. ötéves tervidőszak 1983- ban elérendő feladatait. A 7. öté­ves tervidőszak első három esz­tendejében olyan egészségügyi létesítményeket adtak, illetve ad­nak át rendeltetésének, mint pél­dául a Prága-Malešice-i poliklini­ka, a brnói, a jihlavai, a kassai, az érsekjújvári (Nové Zámky) kórház stb. Egyre jobb feltételeket terem­tettünk az idős és rokkant állam­polgárokról való gondoskodáshoz is. Bővítettük a szociális intézetek befogadóképességét és a nemzeti bizottságok által irányított szociá­lis szolgáltatásokat. A jelenlegi gazdasági helyzet sürgetően megköveteli, hogy az iskolaügyi, egészségügyi és kultu­rális létesítményeket igazgató nemzeti bizottságok is hatéko­nyabban és körültekintőbben gazdál­kodjanak a terv által előirányzott eszközökkel. Társadalmunk bizto­sítja a kultúra továbbfejesztésé- hez szükséges eszközöket. A jövő évben fejezik be a prágai Nemzeti Színház rekonstrucióját és kor­szerűsítését. E fontos történelmi­kulturális intézmény megnyitásá­nak 100. évfordulóján kerül erre sor. Több mint 1,2 milliárd koronát fordítunk műemlék-karbantartásra és -felújításra, bizonyítva ezzel is, hogy tárdadalmunk pozitívan vi­szonyul nemzeteink történelmi örökségéhez. A terv megfelelő eszközöket irányoz elő a lakásállomány fej­lesztésére és korszerűsítésére, a lakótelepek ellátottságának javí­tására, amellyel egyelőre nem le­hetünk elégedettek. A nemzeti bi­zottsági szervezetek kezelésében levő lakásállomány javításának ütemével is törődünk. Jövőre több mint 300 ezer állampolgár költözik be a csaknem 100 ezer új, illetve korszerűsített lakásba. Az állam továbbra is pénzügyi és műszaki segítséget nyújt 32 ezer családi ház és 45 ezer szövetkezeti lakás építéséhez. Ezen kívül államunk a jövő esztendőben körülbelül 5 milliárd korona dotációt nyújt a lakásgazdálkodási vállalatoknak a lakáskarbantartási, -javítási és igazgatási költségek fedezésére. A személyi és társadalmi fo­gyasztás növekedésének terve azt mutatja, hogy a megnehezült körülmények között is megteremt­jük a felhasznált nemzeti jövede­lem révén az életszínvonal megőr­zésének és további tökéletesíté­sének feltételeit. A NEMZETI KÖZTÁRSASÁGOK FEJLESZTÉSE A nemzeti köztársaságok fej­lesztésében olyan intézkedések­kel számolunk, amelyek éredmé- nyeként hozzájárulunk az egysé­ges csehszlovák népgazdaság sürgető és bonyolult feladatainak megoldásához. A gazdasági felté­telekkel és a reális lehetőségekkel összhangban arra számítunk, hogy a Szlovák Szocialista Köz­társaságban 3,5 százalékkal, a Cseh Szocialista Köztársaság­ban pedig 2 százalékkal növekszik a társadalmi termék és az ipari termelés. Szlovákiában tehát gyorsabb lesz a növekedés, így növekszik az SZSZ-nak az orszá­gos ipari termelésben való része­sedése. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a fejlődés dinami­zálásához nagy mértékben hozzá­járul a gépipari termelés, amely 8,2 százalékkal növekszik. A gazdasági lehetőségekkel összhangban feltételeket terem­tünk az észak-csehországi kerü­let, továbbá Prága és Bratislava - a két főváros -, valamint az ostravai agglomeráció fejlesztésé­vel kapcsolatos terv végrehajtásá­hoz. A szövetségi és a nemzeti szerveknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk e feladatok végrehajtá­sára, különösen azokon a terüle­teken, ahol a teljesítés egyelőre teljesen még nem biztosított. Itt elsősorban a prágai és az észak­csehországi beruházásokra, illetve a komplex lakásépítésre gondo­lunk. A jövő évben további intézke­déseket valósítunk meg annak ér­dekében, hogy a területi egységek ' komplex gazdasági és szociális fejlesztésében fokozódjék a nem­zeti bizottságok tevékenysége, és erősödjék a nemzeti bizottságok helyzete. Elsősorban arról van szó, hogy nagyobb mértékben hozzá kell járulniuk népgazdasá­gunk intenzív fejlesztéséhez, a munkaerő célszerűbb hasznosí­tásához, a beruházások haté­konyságának növeléséhez és a társadalmi eszközök gazdasá­gosabb felhasználásához, hogy mindezek eredményeként jobban kielégíthessük a lakosság jogos igényeit és szükségleteit. Számos intézkedést már végre­hajtottunk, további intézkedések végrehajtásának előkészítésére pedig, a központi bizottság 6. ülé­sének határozataival összhang­ban a jövő évben kerül sor. Ezzel kapcsolatban pozitívan kell értékelnünk a nemzeti bizott­ságok kezdeményezését, amely­nek eredményeként megnyerték az állampolgárokat a városok és a községek fejlesztésére és a kör­nyezet fejlesztésére. Továbbra is számítunk az ilyen közhasznú te­vékenységre. Akárcsak a múlt esztendőben, ezúttal is körülbelül 3,2 milliárd koronát irányzunk elő a beruházási Z-akciók végrehajtá­sára. A népgazdaság lehetőségei azonban megkövetelik, hogy gon­dosan mérlegeljük minden egyes elképzelés célszerűségét. A ren­delkezésünkre álló eszközöket a nemzeti bizottságoknak elsősor­ban a szolgáltatások fejlesztésére, környezetfejlesztésre kell fordíta­niuk, illetve olyan akciókra, ame­lyek eredményeként rövid idő alatt kedvezőbbé alakulnak az állam­polgárok széles rétegeinek létfel­tételei. HATÉKONYABBAN HASZNÁLJUK KI A KOMPLEX INTÉZKEDÉSEKET Ahhoz, hogy a lényegesen ne­hezebb és bonyolultabb feltételek között teljesíteni tudjuk az 1983- as terv igényes céljait és feladata­it, minden eddiginél színvonala­sabb tervezői és irányítási tevé­kenységre van szükség minde­nütt. Az összes vezető, függetle­nül attól, hogy hol dolgozik, teljes mértékben felelős az állami terv­ből, az állami költségvetésből, a pénzügyi tervből és a felettes szerv tervéből a saját termelési­gazdasági egység, nemzeti bizott­ság, vállalat, üzem és szervezet számára következő feladatok gon­dos lebontásáért. Ezeknek a feladatoknak biztosí­taniuk s alkotóan konkretizálniuk kell a XVI. kongresszus határozatait és a központi bizottság gazdasági témájú üléseinek határozatait az érintett szervezetek feltételeinek megfelelően, és a konkretizálást minden vállalati munkahelyig, egészen az egyes munkaszaka­szokig végre kell hajtani. A gazda­sági vezetésnek, a pártszerveze­teknek és a gazdasági szerveknek ki kell alakítaniuk az igényesség, a magas fokú munkahelyi aktivitás légkörét, és szilárdítaniuk kell a munkafegyelmet. A vezetők szá­mára nem lehet más ismérve a rá­termettségnek és az irányítási készségnek, mint a tervteljesítés­ben elért eredmény, a hatékony­ság színvonala, a tudományos- műszaki haladásban rejlő lehető­ségek kihasználása és a munka magas színvonala. Ezek a dolgo­zók csak ilyen szempontok szerint értékelhetők és jutalmazhatók anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt. Számos irányítási dolgozó telje­síti ezeket a követelményeket, na­gyon sokan aktívan közelítik meg a terv lebontásával és végrehajtá­sával kapcsolatos feladatokat, a problémák megoldását, a nehéz­ségek és a fogyatékosságok le­küzdését. Az ilyen vezetők kocká­zatot is vállalnak, új munkamód­szereket keresnek, és a XVI. kongresszus határozatainak szel­lemében a társadalmi érdekeket helyezik előtérbe. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy nem jelentéktelen azoknak az irányítási dolgozóknak a száma, akik a rutinszerűséghez ragaszkodnak, akik következetle­nek és igénytelenek, kevéssé kez- (Folytatás a 7. oldalon) DJ SZÚ 6 1982. Xi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom