Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-26 / 281. szám, péntek
HAZÁNK 1983. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSI ÁLLAMI TERVÉRŐL (Folytatás az 5. oldalról) a beruházások terjedelme és a létrehozott nemzeti jövedelemhez viszonyított részaránya tovább csökken. A beruházásokat a legfontosabb szerkezetátalakítási szándékok megvalósítására összpontosítjuk, főleg pedig a tüzelőanyag- és energetikai ipar fejlesztésére, az állami célprogramok megvalósítására, az agrokomplex fejlesztésére és az exportképesség erősítésére. A tervek révén olyan fejlesztési mód érvényesítését biztosítjuk, amely lehetővé teszi, hogy a döntő jelentőségű építkezéseken határidőre történjék a kapacitások üzembe helyezése. Rendkívüli figyelmet kell fordítanunk arra a 105 központilag kiemelt építkezésre, amely döntően befolyásolja népgazdaságunk további fejlődését. Ezek közé tartozik elősorban a Jaslovské Bohunice-i V-2-es Atomerőmű első blokkjának építése, és ugyanilyen fontosságot tulajdonítunk a Dukovanyi Atomerőmű első blokkja építésének is. Ebbe a kategóriába tartozik a kő- és barnaszénbányák fejlesztése is, és ugyanilyen jelentős akció a paskovi cellulózgyár, a kassai (Košice) kokszoló, a sokolovói akrilsav-gyár, a vágsellyei (Šaľa) Duslo. a žilinai papírgyár és a hnúšťai műszaki gumigyár építése és továbbfejlesztése is. A mezőgazdasági beruházások elsősorban a veszteségek minimalizálására, az öntözés kiterjesztésére, új istállók építésére és az élelmiszeripar hat gyáregységgel való bővítésére irányulnak. A vasúti közlekedésben 65 kilométer vasúti szakasz villamosítását fejezzük be, 29 kilométeres vonalszakasz üzemeltetését pedig automatizáljuk. Terveink értelmében további autópálya-szakaszokat adunk át, a telefonállomások számát 70 ezerrel növeljük, csaknem 400 kilométer távolsági vezetéket fektetünk le, és két tv-adóál- lomást helyezünk üzembe a második program sugárzására. Az újonnan megkezdett építkezések egyes szerkezeti átalakulások megvalósítását, a népgazdaság intenzív fejlesztését szolgálják. Továbbra is ügyelünk arra, hogy csak olyan beruházásokhoz fogjanak hozzá, amelyeket megfelelően előkészítettek, amelyek teljesítik a hatékonyság igényes kritériumait, és amelyek hozzájárulnak az exportképesség növeléséhez, a célszerű importkorlátozáshoz, a korszerűsítéshez, a tüzelőanyag-, energia- és nyers- anyag-megtakarítási program végrehajtásához. A termelési-gazda- sági egységek és vállalatok beruházási programjait éppen ezekből a szempontokból kell bírálóan értékelni. Feltételeket teremtünk ahhoz, elsősorban az ipari vállalatok számára, hogy saját hatáskörükben célgépeket, -berendezéseket és ésszerűsítési eszközöket gyártsanak termelési bázisuk műszaki színvonalának fejlesztésére. Az igényesebbé tett beruházási politika hatékonyságát egyelőre gyengítik az előkészítésben és a megvalósításban felmerülő fogyatékosságok. Még mindig az tapasztalható, a beruházók nyomást fejtenek ki annak érdekében, hogy az építkezéseket besorolják a tervbe, noha késik ezek tervezési és kivitelezői előkészítése. Egyelőre még nem találtuk meg a költségvetési kiadások gyakori és nagy mértékű túllépése megakadályozásának módját. Pedig a költségek túllépése rontja a hatékonyságot, és korlátozza más, szükséges beruházások végrehajtásának lehetőségeit. A jövő esztendőben is következetesen szabályozzuk az újonnan megkezdett építkezések terjedelmét, és ez bizonyos mértékben kedvezően hat a befejezetlen építkezések számának alakulására és az építkezések időtartamának csökkenésére. Ez abban nyilvánul meg, hogy a 7. ötéves tervidőszak első három esztendejében 50 milliárd koronával csökken a költségvetési kiadások egyenlege. Ez csaknem 30 százalékos egyenlegcsökkenést jelent, és az építkezések időtartama átlagosan több mint egy évvel lesz rövidebb. Továbbra is következetesen ezen az úton kell haladnunk. A jövő évi beruházási terv a fejlesztési folyamat minden résztvevője számára, elsősorban azonban a beruházók, a tervezők, az építési kivitelezők és a gépszállítók számára igényes programot jelent. A központi bizottság elnöksége, a szövetségi kormány és a két nemzeti kormány megvitatta az építőiparban kialakult helyzettel és az építőipar 7. ötéves tervidőszakra szóló elodázhatatlan feladataival kapcsolatos Állásfoglalást. A jóváhagyott intézkedésekben az idei lemaradás pótlásáról, az építőipar nyári hónapokban kimutatott teljesítőképességének növeléséről, a tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztésével kapcsolatos munkák biztosításáról, főleg pedig az építőipari kapacitásnak a 7. ötéves tervidőszak igényeihez történő hozzáigazításáról volt szó. Ez év második felében fokozatosan javult a helyzet, ami azt bizonyítja, hogy érvényesülnek az Állásfoglalásban megfogalmazott szándékok. A tervben előfeltételeket teremtenek e szándékok jövő évben való érvényesítéséhez is. A beruházásfejlesztés minden érdekeltje iránt szigorúbbá váltak a beruházáspolitikai feltételek. Ez az irányzat összhangban van a népgazdaság intenzív fejlesztésére irányuló törekvésekkel. Ezen az úton kell továbbhaladnunk akkor is, ha ezek az elképzelések helyenként meg nem értésbe ütköznek, sőt még akkor is, ha konfliktusokra kerül sor azokkal, akik igényeit vagy elképzeléseit ezek a törekvések nem tudják kielégíteni. A SZEMÉLYI ÉS TÁRSADALMI FOGYASZTÁS NÖVEKEDÉSE Az életszínvonal alakításában a megnehezült belső és külső feltételek között is a XVI. kongresszus irányvonalából indulunk ki, és biztosítjuk a személyi fogyasztás 1,3 százalékkal történő növekedését. A lakosság pénzbevétele 2 százalékkal növekszik, ezen belül a szociális bevételek 3,7 százalékkal. Hozzávetőleges számításaink szerint a népgazdaságban foglalkoztatottak havi átlagbére eléri a 2 820 koronát. A további bérnövekedés attól függ, miként növelik a vállalatok a teljesítményt és a munkatermelékenységet. A gazdasági vezetőknek ezért a pártszervezetekkel és a szak- szervezetekkel együtt arra kell törekedniük, hogy a gazdasági eredmények javításával - a munkatermelékenység növelése révén- biztosítsák a bérek növelését. Eközben következetesen az érdem szerinti jutalmazás elvének érvényesítésére, differenciálásra kell törekedni. További szervezetekben is érvényesíteni kell azoknak a vállalatoknak a tapasztalatait, amelyek a béreket a munka eredménye szerint differenciálják, amelyek bevezették a jutalmazás progresszív formáit, a normák progresszív rendszerét, amelyek premizálják a jó minőséget és a gazdaságosságot, és amelyek megszüntetik a jutalmazási egyenlósdi sokéves gyakorlatát. A jövő évben továbbra is szigorúan szabályozzuk, a gazdasági eredmények függvényévé tesszük a bérfejlesztést. Egyik fontos feltétele ez a belső piaci egyensúlynak. A lakossági pénzbevételek tervezett alakulásával összhangban úgy tervezzük, hogy a kiskereskedelmi forgalom 5,3 milliárd koronával növekszik. Számításaink szerint az iparcikk-forgalom gyorsabban növekszik az élelmiszer- forgalomnál. Erőteljesebben növekszik (1981-hez viszonyítva) néhány iparcikk kiskereskedelmünkbe kerülő mennyisége. A növekedés mértéke egyes termékeknél a következő lesz: hűtőszekrények- 12,5 százalék; edények - 29 százalék; magnetofonok - 34 százalék; akkumulátorok - 17 százalék; ágynemű -17 százalék; kerék- párbelsők és -köpenyek-több mint 30 százalék; hengerelt áruk - 31 százalék. Több mint 111 millió darab kötött fehérnemű és felsőruházati cikk, 27,6 millió darab készruha, több mint 66 millió pár cipő, legalább 85ezerszemélygépkocsi, 345 ezer hűtőszekrény, 240 ezer televízióskészülék, ezen belül 80 ezer darab szí nestv-készülék, több mint félmillió rádiókészülék és nagy mennyiségű egyéb iparcikk kerül a belső piacra. Az élelmiszerellátásban alapvető feladatot jelent a legfontosabb cikkekből való ellátás folyamatosabbá tétele. Ez főleg a tejtermékekre, a zsiradékokra és az italfélékre vonatkozik. Úgy tervezzük, hogy mérsékelten növekszik a húsfogyasztás. Noha az idén már elég nagy mértékben megnövekedett a vaj-, zsír- és sörfogyasztás, illetve más élelmiszerek fogyasztása, biztosítjuk a szállítások további növelését. Erőteljesen növeljük a szirupfélék gyártását. A belső piaci helyzet javításához a termelő és kereskedelmi szervezetek aktív együttműködésének is hozzá kell járulnia. Rugalmasabb áruterítésre van szükség, a boltoknak nyomban reagálniuk kell a lakossági kereslet változásaira. A termelő vállalatokra vár az a feladat, hogy az eddiginél jobban biztosítsák a szállítások olyan szerkezetét, amelyek révén lényegesen javul, bővebbé válik a választék, különösen ami a mindennapi fogyasztási cikkeket illeti, és amelyek hiányára a lakosság különösen érzékenyen reagál. Ugyanakkor növelni kell a nagy használati értékű és kiváló esztétikai tulajdonságokkal rendelkező termékek kínálatát. A szövetségi kormány a közelmúltban foglalkozott a belső piaci helyzettel és az áruválaszték alakulásával. Szemügyre vette azokat a termékeket, amelyekből hosszabb ideje nem tudjuk kielégíteni a lakossági keresletet, majd meghagyta az illetékes minisztereknek, hogy gondoskodjanak a keresett áruféleségek rendszeres gyártásának biztosításáról és új termékek gyorsabb bevezetéséről. Ez a kötelezettség azokat a szervezeteket is érinti, amelyek eddig nem foglalkoztak fogyasztási cikkek gyártásával. A központi bizottság 6. ülésének határozatával összhangban elvárjuk, hogy az ipari szövetkezetek és a helyi gazdálkodási vállalatok bővítik a belső piaci árukínálatot. A fizetett lakossági szolgáltatások fejlődésének dinamikáját pozitívan kell befolyásolnia a szolgáltatások tökéletesítésére és rugalmasabbá tételére irányuló intézkedések aktív végrehajtásának. Számolunk vele, hogy tovább növekszik a lakosság társadalmi fogyasztására szánt eszközök ,mennyisége. A szocialista társadalom egyik nagy vívmánya, hogy nagy figyelmet fordítunk a társadalmi fogyasztásra, amely jövőre személyenként több mint 10 300 koronát tesz ki. Tovább erősíti' ez a lakosság szociális biztonságát. Még színvonalasabbá válik az iskolaügy, az egészségügy, s kultúra és más területek szükségletei kielégítésének színvonala. Ezekben a szférákban ingyenesen, nagy társadalmi dotációk igénybevételével biztosítjuk a lakossági szolgáltatásokat. Az iskolaügyben gondoskodunk a nevelő-oktató rendszer átépítése további szakaszának végrehajtásáról, hatékonyabbá tesszük e tevékenységet, hozzáigazítjuk a gazdasági és a tudományosműszaki fejlesztés távlati igényeihez. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a közép- és szakiskolák hálózatának anyagi és személyi szempontból való teljes kiépítésére. Lényegesen bővül az iskoláskor előtti és az iskolán kívüli gondoskodás, és ebbe beletartozik az iskolai étkeztetés, az iskolai napközi otthonok és az óvodák fejlesztése is. A 3-5 évek korú gyermekek több mint 90 százalékát helyezzük el óvodákban. Állandóan növeljük az egészségügyi kiadásokat. Mind az orvosi munkahelyek, mint a kórházi ágyak számát tekintve túlteljesítjük a 7. ötéves tervidőszak 1983- ban elérendő feladatait. A 7. ötéves tervidőszak első három esztendejében olyan egészségügyi létesítményeket adtak, illetve adnak át rendeltetésének, mint például a Prága-Malešice-i poliklinika, a brnói, a jihlavai, a kassai, az érsekjújvári (Nové Zámky) kórház stb. Egyre jobb feltételeket teremtettünk az idős és rokkant állampolgárokról való gondoskodáshoz is. Bővítettük a szociális intézetek befogadóképességét és a nemzeti bizottságok által irányított szociális szolgáltatásokat. A jelenlegi gazdasági helyzet sürgetően megköveteli, hogy az iskolaügyi, egészségügyi és kulturális létesítményeket igazgató nemzeti bizottságok is hatékonyabban és körültekintőbben gazdálkodjanak a terv által előirányzott eszközökkel. Társadalmunk biztosítja a kultúra továbbfejesztésé- hez szükséges eszközöket. A jövő évben fejezik be a prágai Nemzeti Színház rekonstrucióját és korszerűsítését. E fontos történelmikulturális intézmény megnyitásának 100. évfordulóján kerül erre sor. Több mint 1,2 milliárd koronát fordítunk műemlék-karbantartásra és -felújításra, bizonyítva ezzel is, hogy tárdadalmunk pozitívan viszonyul nemzeteink történelmi örökségéhez. A terv megfelelő eszközöket irányoz elő a lakásállomány fejlesztésére és korszerűsítésére, a lakótelepek ellátottságának javítására, amellyel egyelőre nem lehetünk elégedettek. A nemzeti bizottsági szervezetek kezelésében levő lakásállomány javításának ütemével is törődünk. Jövőre több mint 300 ezer állampolgár költözik be a csaknem 100 ezer új, illetve korszerűsített lakásba. Az állam továbbra is pénzügyi és műszaki segítséget nyújt 32 ezer családi ház és 45 ezer szövetkezeti lakás építéséhez. Ezen kívül államunk a jövő esztendőben körülbelül 5 milliárd korona dotációt nyújt a lakásgazdálkodási vállalatoknak a lakáskarbantartási, -javítási és igazgatási költségek fedezésére. A személyi és társadalmi fogyasztás növekedésének terve azt mutatja, hogy a megnehezült körülmények között is megteremtjük a felhasznált nemzeti jövedelem révén az életszínvonal megőrzésének és további tökéletesítésének feltételeit. A NEMZETI KÖZTÁRSASÁGOK FEJLESZTÉSE A nemzeti köztársaságok fejlesztésében olyan intézkedésekkel számolunk, amelyek éredmé- nyeként hozzájárulunk az egységes csehszlovák népgazdaság sürgető és bonyolult feladatainak megoldásához. A gazdasági feltételekkel és a reális lehetőségekkel összhangban arra számítunk, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságban 3,5 százalékkal, a Cseh Szocialista Köztársaságban pedig 2 százalékkal növekszik a társadalmi termék és az ipari termelés. Szlovákiában tehát gyorsabb lesz a növekedés, így növekszik az SZSZ-nak az országos ipari termelésben való részesedése. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a fejlődés dinamizálásához nagy mértékben hozzájárul a gépipari termelés, amely 8,2 százalékkal növekszik. A gazdasági lehetőségekkel összhangban feltételeket teremtünk az észak-csehországi kerület, továbbá Prága és Bratislava - a két főváros -, valamint az ostravai agglomeráció fejlesztésével kapcsolatos terv végrehajtásához. A szövetségi és a nemzeti szerveknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk e feladatok végrehajtására, különösen azokon a területeken, ahol a teljesítés egyelőre teljesen még nem biztosított. Itt elsősorban a prágai és az északcsehországi beruházásokra, illetve a komplex lakásépítésre gondolunk. A jövő évben további intézkedéseket valósítunk meg annak érdekében, hogy a területi egységek ' komplex gazdasági és szociális fejlesztésében fokozódjék a nemzeti bizottságok tevékenysége, és erősödjék a nemzeti bizottságok helyzete. Elsősorban arról van szó, hogy nagyobb mértékben hozzá kell járulniuk népgazdaságunk intenzív fejlesztéséhez, a munkaerő célszerűbb hasznosításához, a beruházások hatékonyságának növeléséhez és a társadalmi eszközök gazdaságosabb felhasználásához, hogy mindezek eredményeként jobban kielégíthessük a lakosság jogos igényeit és szükségleteit. Számos intézkedést már végrehajtottunk, további intézkedések végrehajtásának előkészítésére pedig, a központi bizottság 6. ülésének határozataival összhangban a jövő évben kerül sor. Ezzel kapcsolatban pozitívan kell értékelnünk a nemzeti bizottságok kezdeményezését, amelynek eredményeként megnyerték az állampolgárokat a városok és a községek fejlesztésére és a környezet fejlesztésére. Továbbra is számítunk az ilyen közhasznú tevékenységre. Akárcsak a múlt esztendőben, ezúttal is körülbelül 3,2 milliárd koronát irányzunk elő a beruházási Z-akciók végrehajtására. A népgazdaság lehetőségei azonban megkövetelik, hogy gondosan mérlegeljük minden egyes elképzelés célszerűségét. A rendelkezésünkre álló eszközöket a nemzeti bizottságoknak elsősorban a szolgáltatások fejlesztésére, környezetfejlesztésre kell fordítaniuk, illetve olyan akciókra, amelyek eredményeként rövid idő alatt kedvezőbbé alakulnak az állampolgárok széles rétegeinek létfeltételei. HATÉKONYABBAN HASZNÁLJUK KI A KOMPLEX INTÉZKEDÉSEKET Ahhoz, hogy a lényegesen nehezebb és bonyolultabb feltételek között teljesíteni tudjuk az 1983- as terv igényes céljait és feladatait, minden eddiginél színvonalasabb tervezői és irányítási tevékenységre van szükség mindenütt. Az összes vezető, függetlenül attól, hogy hol dolgozik, teljes mértékben felelős az állami tervből, az állami költségvetésből, a pénzügyi tervből és a felettes szerv tervéből a saját termelésigazdasági egység, nemzeti bizottság, vállalat, üzem és szervezet számára következő feladatok gondos lebontásáért. Ezeknek a feladatoknak biztosítaniuk s alkotóan konkretizálniuk kell a XVI. kongresszus határozatait és a központi bizottság gazdasági témájú üléseinek határozatait az érintett szervezetek feltételeinek megfelelően, és a konkretizálást minden vállalati munkahelyig, egészen az egyes munkaszakaszokig végre kell hajtani. A gazdasági vezetésnek, a pártszervezeteknek és a gazdasági szerveknek ki kell alakítaniuk az igényesség, a magas fokú munkahelyi aktivitás légkörét, és szilárdítaniuk kell a munkafegyelmet. A vezetők számára nem lehet más ismérve a rátermettségnek és az irányítási készségnek, mint a tervteljesítésben elért eredmény, a hatékonyság színvonala, a tudományos- műszaki haladásban rejlő lehetőségek kihasználása és a munka magas színvonala. Ezek a dolgozók csak ilyen szempontok szerint értékelhetők és jutalmazhatók anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt. Számos irányítási dolgozó teljesíti ezeket a követelményeket, nagyon sokan aktívan közelítik meg a terv lebontásával és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, a problémák megoldását, a nehézségek és a fogyatékosságok leküzdését. Az ilyen vezetők kockázatot is vállalnak, új munkamódszereket keresnek, és a XVI. kongresszus határozatainak szellemében a társadalmi érdekeket helyezik előtérbe. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy nem jelentéktelen azoknak az irányítási dolgozóknak a száma, akik a rutinszerűséghez ragaszkodnak, akik következetlenek és igénytelenek, kevéssé kez- (Folytatás a 7. oldalon) DJ SZÚ 6 1982. Xi.
