Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-26 / 281. szám, péntek
HAZÁNK 1983. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSI ÁLLAMI TERVÉRŐL ÚJ szú 5 1982. XI. 26. (Folytatás a 4. oldalról) az első eredményeket. Fokozódik a mezőgazdasági termékek naturális fogyasztása és terjed a szerződéses hizlalás. Az ilyen irányú intézkedések érvényesítéséről továbbra is következetesen kell gondoskodni. Ez a hasznos munka nemcsak a tenyésztők és a termelők, hanem az egész társadalom javára is szolgál. A mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termelés feladatainak teljesítéséhez az anyagi feltételeket a népgazdaság lehetőségei szerint biztosítjuk. Azokkal a határozatokkal összhangban, amelyek a 7. ötéves tervidőszakra a nép élelmezését biztosító ágazatok fejlesztésére irányultak, a beruházások terjedelme mérsékelt ütemben növekszik. A szállító ágazatoknak azonban a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal együtt hatékonyabban kell megoldaniuk a szállítások válasz-'' tékának a gépsorok teljességének a problémáit, s javítaniuk keli ezek minőségét és műszaki színvonalát. A növénytermesztés növelésének egyik intenzifikációs tényezője az öntözőrendszerek további kibővítése és kihasználása. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok - további százezer hektár öntözőrendszer kiépítését - nem sikerül kielégítően teljesíteni. Ebből az illetékes szerveknek főleg a beruházóknak és a szállítóknak, le kell vonniuk a szükséges következtetéseket, s hatékony intézkedéseket kell tenniük az alapvető fordulat elérése érdekében. A műtrágya, a tüzelőanyagok, az energia, az üzemanyagok, a fémek és egyéb alapanyagok szállítása olyan színvonalon van, amely ésszerű és hatékony gazdálkodás mellett lehetővé teszi a mezőgazdaság és az élelmezésügy feladatainak teljesítését. Vegyiparunknak keresnie kell azokat a módszereket, amelyek a mezőgazdasági vegyszerek termelésének növeléséhez vezetnek, s elő kell segíteniük a veszteségek kifejező csökkentését a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaság és az élemi- szertermelés legfontosabb feladatait és problémáit sokoldalúan és részletesen megtárgyaltuk központi bizottságunk 4 ülésén. Az elfogadott határozatok teljesítésének a jelenlegi kifejezetten igényesebb feltételek között tovább fokozódik a jelentősége, s ezek alapvető politikai-gazdasági irányvonalat képeznek a mezőgazdaságiipari komplexumban tevékenykedő párt- és gazdasági szervek számára. Ezért rendszeresen vissza kell térni a 4. ülés határozataihoz. A mezőgazdaság irányításának minden szintjén tovább kell fejleszteni a tökéletesített tervszerű irányítási rendszer alapelveit is,fő- leg az egységes fölművesszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, s a többi mezőgazdasági vállalatban érvényesülő önálló elszámolási rendszert. Ezáltal fokozni kell a mezőgazdasági termelés dolgozóinak felelősségét és érdekeltségét a hatékonyság növelésében, s a tartalékok mozgósításában, amelyek még bőségesen rendelkezésünkre állnak. Elvárjuk, hogy a kezdeményezés és az aktivitás további fejlesztésével az irányítási és a szervező munka színvonalának emelésével a terv előirányzatait a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari termelés minden szakaszán teljesíteni fogjuk, ahogy azt a XVI. kongresszus határozatai előirányozták. Nagyobb súlyt helyezünk a tudomá- nyos-műszaki fejlesztés eredményességére. Állandóan nagy figyelmet szentelünk a tudományos-műszaki fejlesztés érvényesítésének a népgazdaság minden ágazatában. Korlátozott lehetőségeink ellenére egyre nagyobb teret biztosítunk a kutatás és a fejlesztés számára, s az eredményeik megvalósítására. A tudományos és műszaki fejlesztésre fordított nem beruházási eszközök teljes mennyisége csaknem 18 milliárd koronát ér el, amiből körülbelül 60 százalék a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok forrásaiból származik. Növekszik a tudományos kutatási alap dolgozóinak a száma, a beruházások és a devizaeszközök terjedelme, amelyek elsősorban a műszerek és a mérőberendezések behozatalára valamint licencek vásárlására irányulnak. Ezeket az eszközöket a döntő feladatokra összpontosítjuk. Az új feladatoknak körülbelül a fele a gépipari szakágazatokra vonatkozik, s az eszközöknek csaknem egyharmadát fordítjuk azokra a feladatokra, amelyek az állami célprogramok megvalósításával függnek össze. A műszaki fejlesztés befejezett feladatainak gyakorlati érvényesítése a termelésben javuló irányzatot mutat. Ez körülbelül hét százalékkal jobb lesz, mint az idén, s több mint 12 milliárd koronát képvisel. Az idei nemzetközi gé- ipari vásár is azt bizonyította, hogy a termelők bizonyos javulást értek el a gyártmányfejlesztés szakaszán. Arra van szükség, hogy a kutatási és fejlesztési innovációk állandóan fokozódjanak, s maximálisan meggyorsuljon a gyakorlati érvényesítésük. Pozitív eredménynek tekinthetjük, hogy a feladatokat rövidebb idő alatt sikerül megoldani. Az új feladatoknál például ez 3,7 évet vesz igénybe, míg az idén besorolt feladatok megoldásához 4,1 évre van szükség. E javulás ellenére a megoldások ideje még mindig túl hosszú, nem felel meg sem a világátlagnak, sem azoknak az irányzatoknak, amelyek szerint a termelési vonatkozású kutatási feladatok megoldási ideje maximálisan három évig terjedhet. Az 1983-ban befejezésre kerülő feladatok száma - a teljes mennyiségnek körülbelül a 10 százaléka - szintén nincs arányban a ráfordított eszközökkel. A központi bizottság elnöksége az 1983-as évi tervjavaslat megtárgyalása során figyelmesen értékelte a tudományos-műszaki fejlesztés eredhiényességét. Egyes pozitív jelenségek ellenére továbbra sem lehetünk elégedettek az ezen a területen elért eredményekkel. A tudományos-műszaki fejlesztés a gazdaság intenzifikációs folyamatának alapvető feltétele. Annak szerves részét, a tervezési és irányitó tevékenység alapját képezi minden szinten. A gyakorlatban azonban nem mindig van így. Sokkal gyorsabban kell érvényesíteni a termelésben azt, amit már ismerünk, s nálunk és a világon is bevált. A legközelebbi években a közepes és a kis termelési innovációk döntő szerepet fognak betölteni az egész gazdaság színvonalának és hatékonyságának emelésében, s a lakosság szükségleteinek jobb kielégítésében. Ebben az irányban még sok tartalékunk rejlik az új termékek gyártásának rugalmasabb bevezetésében, a progresszív technológiai eljárások, az újítások és a javaslatok érvényesítésében. A gazdaság további fejlesztésének döntő arcvonaláról, a párt gazdaságpolitikai stratégiai irányvonalának érvényesítéséről van szó..Ilyen értelemben kell viszonyulnunk a tudományos-műszaki fejlesztés érvényesítéséhez. A HATÉKONYABB PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS KÖVETELMÉNYEI Az intenzifikálás és a hatékonyság növelése döntő tényező a népgazdaság forrásainak növekedésében. Ezért a jövő évi terv tovább erősíti ezt az irányvonalat, s nagyobb nyomást fejt ki a vállalatok és a termelési gazdasági egységek gazdálkodására. Számos területen progresszívebb feladatokat irányoztunk elő, mint amilyenek a 7. ötéves tervben szerepelnek. Ez elsősorban az anyagi ráfordítások részarányának további csökkenésében mutatkozik meg, ami hárommilliárd koronát képvisel, s csaknem egy milliárd korona értékben növeli a nyereséget. A minőségi mutatók erősítésének jelentősége abban is megnyilvánul, hogy szoros összefüggéshez vezet a bérfejlesztés és az elért eredmények között. Az ezen a területen elért bizonyos fokú haladás ellenére a XVI. kongresszus követelményeinek még sok tekintetben nem tettünk eleget. Céltudatosan kell hatni abban az irányban, hogy a hatékonyság a minőség és a gazdaságosság a vezető dolgozók, a pártszervezetek és szervek, a szakszervezetek és minden dolgozó mindennapi ügyévé váljon. Rendkívüli figyelmet kell szentelnünk a készletek fejlődésének és azok kihasználásának is, ahol tartós fogyatékosságok vannak. A készletekben jelentős értékek vannak lekötve és befagyasztva, amelyekre béreket s gyakran nagy költségekkel beszerzett tüzelőanyagokat, energiát és nyersanyagokat fordítottunk. A szövetségi kormány megtárgyalta a készletek fejlődésében kialakult helyzetet,, s intézkedéseket fogadott el ezek jobb kihasználására, s a 7. ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítésére. Ezek az intézkedések a jövő évi tervben is érvényesülnek, s teljesítésük, vagyis a készletek tervszerű fejlesztésének a biztosítása sokkal konkrétabb irányítási munkát követel meg főleg a termelés területén, a gazdálkodásban, az anyagi-műszaki ellátásban, s a pénzügyi és a bankszerveknek a pénzügyi, a hitel- és a béreszközök által nagyobb nyomást kell kifejteniük ebben az irányban. Az intenzifikálásban a hatékonyság és a minőség javításában elért eredmények döntő szerepet játszanak a források képzésében, s megalapozzák az állam pénzügyi mérlegét. Nem oszthatunk el több pénzt, mint amennyit a termelésben szerzünk és megtakarítunk. A pénzügyi egyensúly stabilitása és erősítése érdekében az állami költségvetés a bevételek és a kiadások területén egyensúlyt biztosít. Az 1982-es évhez viszonyítva az állami költségvetés bevételei és kiadásai 2,6 százalékkal növekednek, s több mint 309 milliárd koronát érnek el. Az állami költségvetés döntő bevételei a szocialista gazdaság forrásaiból származnak. A kiadások döntő részét a nem termelési szférára fordítjuk, államunk ezzel biztosítja a lakosság élet- színvonalát és a társadalmi fogyasztás növekedését. Ezek a kiadások csaknem 230 milliárd koronát érnek el. Az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlya az egész 7. ötéves tervidőszakban az egyik legfontosabb feladatot képezi, s alapvető feltétele a nép- gazdasági arányosságok és a pénzügyi kapcsolatok általános egyensúlyának. E cél megvalósítása érdekében döntő fontosságú a hatékonyság növelésére és a gazdálkodás szilárdítására irányuló feladatok teljesítése az egész gazdaságunkban. Az állami terv alapvető céljait és feladatait a pénzügyi és hitelpolitika is támogatja, ahogy azt a CSSZSZK pénzügyi terve előirányozza. Az állami terv, az állami költségviselés és a pénzügyi terv azt feltételezi, hogy a szükséges pénzügyi forrásokat az intezifikálás útján, a hatékonyság és a minőség valamint a szigorú gazdaságosság érvényesítésével érjük el a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. Az 1981-ben jóváhagyott gazdaságossági program meghozta már az eredményeit. Megvalósítása továbbra is folyamatban van, s az 1983-1985-ös évekre további intézkedéseket készítünk elő az anyagi és pénzügyi források célszerűbb és hatékonyabb felhasználása érdekében. A jövő évre vonatkozó céljaink megvalósítása során el kell érnünk, hogy az intenzifikáció a gazdaságosság, a hatékonyság és a minőség fogalmai ne csak a gazdasági szótár részét képezzék, hanem a gazdasági tevékenység és viselkedés fő szempontjaival s a gazdasági eredmények értékeléseinek mércéjévé váljanak. A KÜLGAZDASÁGI VISZONYOK KIEMELT SZEREPE A külgazdasági viszonyok gazdaságunk magas fokú nyitottsága mellett meghatározó szerepet játszanak a terv alapvető népgazdasági részarányainak képzésében, főleg a nemzeti jövedelem létrehozásában és felhasználásában. Ezért kiemelt jelentőséget tulajdonítunk azoknak a feladatoknak, amelyek a tervben a külgazdasági kapcsolatok területére vonatkoznak. A terv koncepciója biztosítja fizetési mérlegünk egyensúlyát a szocialista országokkal szemben és következetesen folytatja az egyensúlyunk fokozatos felújítását a konvertibilis valuták területén. Külkereskedelmi forgalmunk mintegy kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Külkereskedelmünknek ez az irányzata alapozza meg gazdaságunk fejlődésének stabilitását és biztonságát. Ezért a külkereskedelem jövő évi tervének is fő jellemvonása gazdasági kapcsolataink fejlesztése a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval. A szocialista országokkal árucsereN-forgalmunk több mint 8 százalékkal nő. Azzal számolunk, hogy folytatjuk a változások végrehajtását a kivitel struktúrájában, ahol nő a gépipar részaránya. A tervben nagyobb súlya lesz a KGST-országokkal folytatott kooperációnak és szakosításnak. Több mint 300 érvényes megállapodásunk van, ezek mintegy egyötöde sokoldalú szerződés. Számunkra a legnagyobb jelentőségű a Szovjetunióval a gépipar területén folytatott kooperáció és szakosítás programja, a kölcsönös gép- és berendezésszállítmányok 40 százalékát a szakosított termékek képezik. A KGST-országokkal folytatott külkereskedelem terve több kétoldalú módosítást tartalmaz, melyeket a beruházási tervek megváltoztatása okozott. Számolni kell a minőséggel, a választékkal, a pótalkatrész-ellátással szemben támasztott igények növekedésével és rugalmasan kell reagálnunk partnereink szükségleteire. Hasonlóan kell eljárnunk behozatali szükségleteink biztosításában is. Külgazdasági kapcsolataink szempontjából döntő fontossága van és lesz a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünknek. A szovjet elvtársakkal a párt- és állami küldöttségeink májusi tárgyalásainak eredményei alapján most dolgozunk az együttműködés további elmélyítésén és további területekre való kiterjesztésén. Elsősorban a szakosítás és a kooperáció fejlesztéséről, az együttműködés új, korszerű formáinak alkalmazásáról, tehát az egyes termelési ágazatok és szervezetek közti közvetlen kapcsolatokról illetve a közös vállalatok létesítése feltételeinek megteremtéséről van szó. A KGST-országokkal való szocialista gazdasági integráció további elmélyítése megköveteli, hogy sokoldalúan egybehangoljuk gazdasági tudományos-műszaki és beruházási politikánkat az egyes ágazatokra és vállalatokra is lebontva. A KGST XXXVI. ülésszakának határozataival összhangban már folynak az előkészületek az 1985- ig szóló terveink egybehangolására a Szovjetunióval és a többi országgal is. A Szovjetunióval folytatott jelentős együttműködésünk egyik példája a területünkön átvezető gázvezeték építése, ami nemcsak rendkívül hatékony akció, hanem európai viszonylatban is a békés együttműködés egyik fontos tényezője. Jövőre kezdjük meg a gázvezeték 4. ágazatának építését. Műszaki és technológiai szempontból egy rendkívül igényes építkezésről van szó, amely próbára teszi munkásaink, technikusaink és szervezőink képességeit. Az 1420 mm átmérőjű csővezetéket első ízben alkalmazzuk nálunk, és a 25 mW-os kompresz- szorok gyártása a prágai ČKD- ban is jelentős tudományos-műszaki haladást jelent, a világ élvonalbeli termelői közé kerülünk. A földgáz tranzitiiletéke jelentős hozzájárulás lesz tüzelőanyagenergetikai mérlegünkhöz. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulója, amelyről a jövő hónapban az egész haladó világ megemlékezik, arra ösztönöz bennünket, hogy megemlékezzünk arról a segítségről, amelyet szocialista hazánk építésének döntő szakaszaiban a Szovjetunió nyújtott nekünk, arról, hogy a Szovjetunió barátsága a vele való szövetség és a testvéri együttműködés szavatolja hazánk sokoldalú fejlődését. Ami a nem szocialista országok iránti kapcsolatainkat illeti, azt feltételezzük, hogy jövőre is éreztetik hatásukat a nehéz, bonyolult feltételek. A terv figyelembe veszi ezt és a forgalom növekedésének alacsonyabb ütemével számol. Számításaink szerint csökken a tüzelőanyagok, az energia és a kohóipari termékek kivitele és nő a gépipar és a fafeldolgozó ipar termékeinek kivitele. A külföldi piacokon lévő helyzethez kell módosítanunk a könnyűipari termékek elsősorban a textíliák, a lábbelik, az üveg és a bizsutéria kivitelét. Az igényes kiviteli feladatok teljesítése érdekében már az év elejétől nagy figyelmet kell szentelni a külkereskedelem és a termelés szervezésének, főleg fokozott kezdeményezéssel kell keresni az új piacokat, ugyancsak kezdeményezően kell eljárni a termékszerkezet felújításában, a műszakigazdasági mutatók javításában, a szakmai és a termelési kooperáció kipróbálásában. Jobban kell kihasználnunk a kereskedelmi-politikai kapcsolatokat. Főleg ott vásárolunk majd, ahol teret biztosítanak kivitelünk számára. Elsősorban az innovált és jó minőségű termékektől elvárjuk, hogy lényegesen magasabb kiviteli árat érjenek el. Minden exportáló vállalatnak kiviteli árkalkulációt kell készítenie, össze kell hasonlítania eredményeit a konkur- rensek eredményeivel és ebből le kell vonni a következtetéseket. Ismernie kell, hogyan hat az árakra az infláció, valamint saját termékeink műszaki gazdasági paramétereinek javítása. Az exportra termelő termelésigazdasági egységeknek és vállalatoknak figyelembe kell venniük a gyorsan változó nemzetközi feltételeket és a műszaki fejlesztési tervekben gyorsabban kell reagál- niunk s idöszerűsíteniük a szerkezetfelújítási koncepciókat. A termelésnek jobban kell megfelelnie a választékot és a termékek minőségét illetően, a szállítási határidők lerövidítésével, a szolgáltatások rugalmasságával, a pótalkatrészek szállításával stb. a külföldi piacok igényeinek. Intenzívebben kell kihasználni a termelés előkészítő szakaszában és a termelésben dolgozó szakemberek anyagi ösztönzését a termékek műszaki- gazdasági és használati értékeinek növelésére, szoros kapcsolatban a kiviteli árakkal. A behozatal nagyságát a kivitel által szerzett források határozzák meg. A realizált kivitel szabja meg behozatali lehetőségeink maximális színvonalát. Ez megköveteli, hogy megvalósítsuk a behozatali megtakarításokra vonatkozó programot. Ezen a téren jelentős tartalékaink vannak. A központi bizottság elnöksége és a szövetségi kormány elnöksége a külkereskedelem és a termelés munkája hatékonyságának növelése érdekében megtárgyalta és jóváhagyta az ezen a téren kifejtett tevékenység tökéletesítésének fő irányvonalát. Új kísérleti formákat dolgoztak ki, amelyeknek célja a termelés és a külkereskedelem eredményei közti szorosabb gazdasági kapcsolat megteremtése és a nagyobb rugalmasság elérése a kiviteli terv teljesítésében. IGÉNYESEBBEN A BERUHÁZÁSI POLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN A 7. ötéves tervidőszak feladataival és a felhasználható nemzeti jövedelem erőforrásaival összhangban (Folytatás a 6. oldalon)
