Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-15 / 245. szám, péntek

ÚJ szú 3 1982. X. 15. Az enyhülésnek folytatódnia kell AZ OSZTRÁK ÁLLAMFŐ CSEHSZLOVÁK ÚJSÁGÍRÓKAT FOGADOTT (ČSTK) - Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök szerdán a Hofburgban fogadta azokat a csehszlovák újságírókat, akik a hét eleje óta az osztrák sajtószolgálat meghívására tartózkodnak Bécsben. Az osztrák államfő hosszabb ba­ráti beszélgetést folytatott a cseh­szlovák újságírókkal, s a fö témák között szerepelt a nemzetközi helyzet, a békéért és a leszerelé­sért folytatott harc. valamint a csehszlovák-osztrák kapcso­latok. különös tekintettel Gus­táv Husák küszöbönálló auszt­riai látogatására. Az enyhülési folymatnak foly­tatódnia kell, — hangsúlyozta Kirchschläger —. ez a mostani bo­nyolult nemzetközi helyzetben va­lóban az egyetlen alternativa. Há­borúval nem lehet megoldani a nemzetközi problémákat, mert ez az emberiség pusztálását je­lenthetné. A csehszlovák-osztrák kapcso­latokról szólva Kirchschläger meg­ái lapította hogy Ausztria őszinte szándéka a kétoldalú együttmű­ködési viszony továbbfejleszté­se. Az országaink közötti jószom­szédi kapcsolatok példaként szol­gálhatnának a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés együttműködéséhez - mondotta az államfő, s hangsúlyozta: min­dent meg kell tennünk azért, hogy együttműködésünk példás legyen. Csehszlovákia államfőjének lá­togatása tulajdonképpen az el­ső legmagasabb szintű látoga­tás lesz, és nagy ösztönzést ad­hat Ausztria és Csehszlovákia kapcsolatainak hosszú távú po­zitív fejlődéséhez. Az osztrák elnök szavaiból ki­tűnt. hogy az ország vezetői a két­oldalú kapcsolatok kedvező ala­kulása mellett szállnak síkra. Arra fogunk törekedni, hogy létrejöjje­nek a feltételei a pozitív fejlődés­nek, s tudatosítjuk szilárd hidakat csak erős partokon lehet építeni - mondotta Kirchschläger. Vége­zetül hangsúlyozta, hogy örül a csehszlovák államfő ausztriai lá­togatásának, amelynek eredmé­nyei bizonyára kedvezően hat­nak majd a kétoldalú kapcsolatok­ra. A Nyugat szabad kezet akar kapni katonai programjainak megvalósításához Bolgár felszólalás a bécsi haderócsökkentési tárgyalásokon (ČSTK) - A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgya­lássorozat tegnapi plenáris ülésén Ljubomir Sopov, a bolgár kül döttség vezetője szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy Bulgáriát, amely mint külön statútummal ren­delkező ország vesz részt a tár­gyalásokon, főként az aggasztja, hogy a Nyugat megállapodáster­vezetéből teljesen kizárta AZ ETIÓP ÁLLAMFŐ MINSZKBEN (ČSTK) - Mengisztu Haíle Ma­riam, a Szocialista Etiópia ideigle­nes katonai kormányzó tanácsá­nak és az Etiópiái Dolgozók Pártja megalakításának előkészítésére létrehozott bizottság elnöke teg­nap Moszkvából a bielorusz fővá­rosba. Minszkbe utazott a fegyverzet csökkentését. Bul­gáriát azonban elérhetik olyan fegyverrendszerek, amelyeket Kö­zép-Európában állomásoztatnak, vagy a NATO tervének megfelelő­en a legközelebbi jövőben telepí­teni szándékoznak. Bulgária ezért nem lehet közömbös az iránt, mi­lyen döntés születik a fegyverzet­ről a bécsi tárgyalássorozaton. A bolgár küldöttség vezetője a továbbiakban figyelmeztetett: in­dokolatlan és tarthatatlan a bécsi tárgyalássorozat nyugati résztve­vőinek az a magatartása, hogy a fegyverzet kérdésében elfoglalt álláspontjukat a megállapodáshoz vezető út ,, megkönnyítésének“ szándékával igyekeznek magya­rázni. A Nyugatnak ez a negatív magatartása annak a törekvésé­nek az eredménye, hogy katonai téren szabad kezet biztosítson magának, és megvalósítsa ka­tonai programjait. Csehszlovák-finn kapcsolatok A feszült nemzetközi helyzet­ben örvendetes tény, ha két különböző társadalmi rendsze­rű ország amellett kötelezi el ma­gát, hogy együttműködését min­den területen tovább bővíti. Ľubo­mír Štrougal szövetségi miniszter- elnök Finnországban tett látoga­tása kétségtelenül hozzájárult az országaink közötti, már eddig is baráti viszony elmélyítéséhez. A kölcsönös kapcsolatok pozitív alakulása jó példája a békés egy­más mellett élésnek. Ennek alap­ját az teremti meg, hogy Cseh­szlovákia és Finnország legfőbb külpolitikai törekvése az enyhülési folyamat fenntartása. Ha az enyhülésről beszélünk — s erről sok szó esett Ľubomír Štrougal és Kalevi Sorsa megbe­szélésein is —, akkor az e téren elért eredményeket önkéntelenül is összekapcsoljuk Finnország. Helsinki nevével. Ugyanis mind­máig ható, a nemzetközi kapcso­latokat alapvetően befolyásoló do­kumentumot a hetvenes évek kö­zepén épp a finn fővárosban írta alá 33 ország legfelsőbb szintű képviselője. A helsinki Záróok­mány kidolgozásában Finnország jelentős szerepet játszott, örven­detes tény, s Európába r minden­képp stabilizálóan hat hogy a mostani finn államfő Mauno Koivisto is elkötelezte magát az ország két korábbi elnökének ne­véhez, Paasikivihez és Kekkonen- hez fűződő aktív semlegességi po­litika folytatása, vagyis valamennyi állam politikai, gazdasági, tudomá­nyos, műszaki és kulturális együtt­működésének szorgalmazása mellett. Ebből az alapállásból indul ki Finnország a közeljövőben foly­tatódó madridi értekezleten is, sak- tívan vesz részt egy olyan kompro- musszimos záródokumentum elő­készítésében, amely konkrét aján­lásokat tesz többek között az euró­pai katonai enyhülést illetően. Finnország semleges állam, a szocialista Csehszlovákia a Var­sói Szerződés tagja. Ahogy azt azonban Kalevi Sorsa hétfői po­Az International Herald Tribune karikatúrája Reagan változatlanul a szociális kiadások csökkentésében látja a „csodaszert“ Az elnök időzített beszéde a gazdasági helyzetről (ČSTK) — Ronald Reagan amerikai elnök tegnapra virradó éjszaka mondott tévébeszédében az amerikai gazdaság stagnálását és a nagyarányú munkanélkülisé­get „tragédiának“ nevezte, azon­ban korábbi nyilatkozataihoz ha­sonlóan ezért előd|eit hibáztatta. A mostani nehézségek szerinte több év, sőt egész évtizedek téve­déseinek eredményei. Reagan megerősítette, hogy az USA gazdasági gondjait megoldó „csodaszert“ továbbra is a szö­vetségi kiadások csökkentésében kívánja keresni. Igyekezett bebi­zonyítani, hogy ezen erőfeszítései következményeképp - amióta a Fehér Házba került, — az infláció és a kamatlábak csökkentek, s azt állította, hogy „a munkanélküli­ség csökkentése ezután kerül sorra“. Az amerikai elnök nem szóit arról, hogy az állami kiadások csökkentése mindenekelőtt a szo­ciális programokra érvényes A fegyverkezési kiadások ezzel szemben Reagan kormányzásá­nak ideje alatt rohamosan nőttek, s igy a költségvetési deficit ugyan­csak megnövekedett. A Reagarv beszed időzítésével kapcsolatban több politikus rámu­tat, hogy az elnök három héttel a kongresszusi választások előtt vállalta a tévészereplést, s hogy beszéde tulajdonképpen a re­publikánusok választási kam­pányának része. Erich Honecker Szíriából Ciprusra utazott (CSTK) - Erich Honecker. az NSZEP KB főtitkára, az NŐK Ál­lamtanácsának elnöke tegnap be­fejezte négynapos hivatalos baráti: látogatását Szíriában. A látoga­tásra Hafez Asszad, Az Arab Új­jászületés Szocialista Pártijának (BAATH) főtitkára szíriai államfő hívta meg. A látogatás végién Erich Honecker és Hafez Asszad közős nyilatkozatot írt alá a tár­gyalások eredmenyenrót megálla- podás született a két párt együtt­működéséről. s jegyzőkönyvet ír­tak aüá az árucseréről1, valamint a két ország közötti gazdaság», ipari és ttxJományos-múszakí együttmüködés kormányprogjrarn- ját is kézjegyükkel látták el. Erich Honecker Szíriából Cip­rusra utazott. A repülőtéren a vendéget Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke fo­gadta. Kijevi béketalálkozó (CSTK) - Kijevben befejeződött a szocialista országok békeszer­vezeteinek háromnapos találkozó­ja,. melyet a Szovjetunió megala­kulásának 60. évfordulója alkal­mából rendeztek. A Csehszlovák Béketanács küldöttségét a konfe­rencián Tomáš Trávníček, a CSSZSZK Nemzett Frontja Köz­ponti Bizottságának alelnöke ve­zette. A kijevi találkozón részt vett Romes Csandra, a Béke-viEágta- nács elnöke, aki a TASZSZ hír­ügynökségnek adott nyilatkozatá­ban rendkívüli eredményesnek ne­vezte a tanácskozást. BONNI PARLAMENTI VITA Kohlék gazdaságpolitikája az elitrétegnek kedvez A kommunisták szerint az új koalíció még jobban igazodik Washington konfrontációs politikájához (ČSTK) - A nyugatnémet parla­ment tegnap folytatta a vitát Hel­mut Kohl kancellár szerdai kor­mánynyilatkozatáról. A vitára az jellemző, hogy a kormánykoalíció pártjai (CDU-CSU-FDP) és az el­lenzéki szociáldemokraták egy­mást vádolják: nem képesek meg­oldani az ország gazdasági és társadalmi problémáit, s tisztes­ségtelenek a lakossággál szemben. A szerda délutáni vita két fő szónoka Horst Ehmke. az SPD parlamenti csoportjának aleinoke. Alfred Dregger, a CDU-CSU par­lamenti csoportjának elnöke és Hans-Dietrich Genscher, az FDP elnöke voltak. Ehmke rámutatott, hogy az új jobboldali kormány ugyanazokat a gazdasági és pénzügyi intézke­déseket szorgalmazza, amelyeket — míg ellenzékben volt — élesen bírált és elutasított. A meghirdetett „új kezdet“ ezért inkább rosszul rés együttmüködés. Történt ez olyan időszakban, amelyre az ál­talános világgazdasagi vissza­esésjellemző, így tehát az eredmé­nyek kétszerte értékesebbek. Az árucsere jelenleg az 1974 szeptemberében aláírt hosszú tá­vú kereskedelmi megállapodás alapján folyik. Csehszlovákia főleg megmunkáló gépeket, energetikai berendezéseket, kohóipari termé­kekek, személyautókat, traktora­KITÁRT KAPUK hárkőszőntójében megjegyezte: ebből kifolyólag esetenként lehet­nek a vélemények különbözőek, ám a két ország - mindegyik a maga módján — közös célt követ. A finn kormányfő azt is hangsú­lyozta: bár a nemzetközi helyzet alakulásáért a felelősség elsősor­ban a nagyhatalmaké, a kis orszá­gok is hozzájárulhatnak a nemzet­közi kapcsolatok javításához A kormáyfói tárgyalásokon többször is elhangzott, hogy or­szágaink között nincsenek megold­hatatlan politikai problémák Ez kétségtelenül ösztönzően hat a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokra. Akárcsak politikai téren, az együttműködésnek nagy hagyományai vannak a gazdaság területén is. A csehszlovák-finn gazdasági együttmüködést már 1927 óta szerződések szabályoz­zák. Az elmúlt esztendőkben nem csak hogy megszűntek a kölcsö­nös kereskedelmet fékező ténye­zők, hanem tovább nőtt a kereske­delmi árucsere, sőt a harmadik piacokon is megkezdődött a sike­kat, textilárut szállít Finnország­nak, az pedig erőművi berendezé­seket, színesfémeket, fafeldolgo­zó és papíripari gépeket, közszük­ségleti cikkeket exportál hazánk­ba. 1981-ben a kereskedelmi for­galom elérte a 651 millió korona értéket. A kooperációs kapcsolatok for­máit az a gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési szerződés határozza meg, amelyet 1971-ben írtak alá. A kormányküldöttségek tárgyalásai eredményeképp 1973- ban különleges munkacsoportokat hoztak létre a kooperációs együtt­müködés előmozdítására. 1980 márciusában jegyzőkönyv került aláírásra, amely az ipari kooperá­ció, a tudományos-műszaki együtt­müködés kereskedelmi—politikai feltételeit szabályozza. Ebből a rövid felsorolásból is kitűnik, hogy a gazdasági együtt­müködés megkülönbözteti terüle­te a csehszlovák-finn kapcsola­toknak. Kormányfőnk mostani hel­sinki látogatása alkalmával a két fél még tovább lépett: olyan szerző­dést írt alá, amely az árucsere, a kölcsönös kapcsolatok további bővítése mellett közös lépéseket határoz meg a harmadik piacokon is. A „csehszlovák-finn gazdásá­gi, ipari és tudományos-műszaki együttmüködés fejlesztésének és bővítésének hosszútávú program­ja“ az első ilyen megállapodás hazánk és egy nem szocialista ország között. A gazdasági kap­csolatok fejlődési ütemét ugyan­csak növeli a Finnish Export Credit Ltd. és a Csehszlovák Kereske­delmi Bank kedden aláirt híteimeg- állapodása, amely érteimében a Csehszlovákiába irányuló finn export hitelkeretét 2 millió ameri­kai dollárról 10 millióra emelik. A kormányfői tárgyalásokon mindkét fél megelégedését fejezte ki a minden területen élénk kapcsolatok eredményei feHett. Hozzá kell termi, hogy ez a gyü­mölcsöző 1 együttműködés nem csak Csehszlovákia és Finnor­szág javát szolgálja, hanem hoz zájárul az európai biztonság, a bé­kés egymás mellett élés. az eny­hülés elmélyítéséhez is. „Széles­re tárjuk a kaput az együttműkö­dés valamennyi formája előtt, s ez természetes két olyan állam kö­zött, amelyek kinyilatkoztatott cél­ja - ahogy azt Ľubomír Štrougal a helsinki Záróokmányt idézve szögezte le a tiszteletére adott hétfői díszvacsorán - támogatni az egymás közötti kapcsolatokat és biztosítani azokat a feltételeket, amelyek között népeik igazi és tartós békében élhetnek, mente­sítve a biztonságukat fenyegető veszélyektől“. PAPUCSEK GERGELY álcázott manőverként hat — mondotta. Erről egyébként az is tanúskodik, hogy az új kormány­ban szintén Otto Lambsdorff a gazdasági miniszter, akt közvet­lenül felelős a bírált hiányosságo­kért. Ehmke megállapította, hogy a Koh^ kormány gazdaságpolitiká­ja elsősorban a legmagasabb jö­vedelemmel rendelkező réte­geknek kedvez. Az SPD nevében Ehmke aggá­lyait fejezte ki az új kormány külpolitikai irányvonalával kap­csolatban is. Az uniópártok ugyanis Frarvz-Josef Strauss ve­zetésével az enyhülési politika minden konkrét eredrinénye eilen léptek fel. s elutasították a helsinki Záróokmányt. Genscher felszólalásában azonban a bonni kormány politiká­jának folyamatosságát ígérte, bár értésre adta hogy az jobbolda­libb lesz, mint eddig volt. Egy­részt a szocialista országokat arról biztosította, hogy az NSZK folytat­ni kívánja az enyhülés, az együtt­működés és a jószomszédi kap­csolatok politikáját, ugyanakkor azonban határozottan követelte, hogy a Nyugat dolgozzon ki egy­séges stratégiát a szocialista ál­lamokkal szemben. Genscher felszólalásában védelmébe vette a lengyel ellenforradalmi erőket, és támadta a sze jmet az új szak­szervezeti törvény miatt. Az NKP nyilatkozata Helmut Kohl kancellár kor­mánynyilatkozatát a nagytőke ih­lette, s legfőbb célja hogy a tőkés válság terheit a dolgozókra há­rítsa - hangsúlyozta Düsseldorf­ban kiadott nyilatkozatában a Né­met Kommunista Párt Elnöksé­ge. A párt vezetősége megállapí­totta. hogy az új kormány prog­ramja a lázas fegyverkezés foko­zásának jegyében született, s azt jelenti, hogy az NSZK még job­ban igazodik az USA konfrontá­ciós politikájához. A kormány- program jelzi, hogy Bonn kemény támadásokra készül mindaz ellen, ami az elmúlt években a szociális jogok és reformok területén szüle­tett a szakszervezetek és a de­mokratikus mozgalom nyomására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom