Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)
1982-10-15 / 245. szám, péntek
í>»w HARMINCKÉTEZER FACSEMETE A kiadnál Egyesült Acélművek környezetvédelmi tapasztalatai KOMMENTÁLJUK Korunk egyik nagy aggodalmának forrásai az ipari és mezőgazdasági termelésben, az energetika terén bekövetkezett, technikai fejlődés okozta környezeti ártalmak. Gondoljunk csak az erdők pusztulására, a vegyszerek túlzott és helytelen használatára, az erőművek és ipari üzemek kéményein a levegőbe jutó kéndioxid természetpusztító hatására. Érthető tehát, hogy nálunk is nagy figyelmet fordítunk a környezetet leginkább szennyező iparágak - a vegyipar, kőolajvegyészet, acél- és alumíniumipar, papír- és cementgyártás környezetromboló hatásainak megelőzésére, illetve megszüntetésére. A környezetvédelem sürgető feladataival ma nemcsak egyes államok, hanem nemzetközi szervezetek is behatóan foglalkoznak. Cikkünkben Jifí Burian mérnöknek, a Kladnói Egyesitett Acélművek műszaki igazgatóhelyettesének tájékoztatása alapján ismertetjük, hogy Csehszlovákia négy legnagyobb vaskohászati üzeme egyikében milyen tapasztalatokat szereztek a környezetvédelem terén. Együtt a várossal A kladnói kohászok komolyan veszik tagságukat a természetvédelmi szöveségben. Bizonyítja ezt tavalyi - a kollektív szerződésben is rögzített - felajánlásuk, miszerint az acélmű minden dolgozója elültet egy fát vagy bokrot a vállalat meghatározott helyén, vagy a vállalaton kívül. Az eredmény impozáns: 1981-ben a kladnói kohászok társadalmi munkában több mint harminckétezer díszcserjét, tűlevelű és lombos facsemetét ültettek, azaz felajánlásukat 160 százalékra teljesítették A fűvel bevetett területek nemcsak környezetvédelmi, de gazdasági hasznot is hoztak: a kohászok a Kladnói Állami Gazdaságnak ezekről a rekultivált területekről 318 mázsa szénát és 347 mázsa zöldtakarmányt adtak át. Küzdelem a légszennyeződés ellen- A környezetvédelmi intézkedések a vállalat gazdasági és szociális fejlesztési tervének elválaszthatatlan alkotóelemei. Munkánkat ezen a téren a városi és a járási nemzeti bizottsággal együtt tervezzük, s elképzeléseinket is közösen valósítjuk meg. 1980-ban a vállalat kollektív tagként felvételét kérte a Cseh Természetvédelmi Szövetségbe. Nem formális tagságról van szó, hiszen már a múltban is sokat tettünk az üzem és város, illetve az egész környék zöldövezeteinek, parkjainak bővítéséért és fenntartásáért. Tudatában vagyunk a parkosítás, a zöldövezetek létesítése fontosságának, higiéniai szerepének, mivel ezek fontos tényezők a levegőbe került ipari égéstermékek és más szennyező anyagok semlegesítésében, illetve a zajártalmak megelőzésében - mondja bevezetőül az igazgatóhelyettes, majd rátér a környezetvédelmi intézkedések eredményeire: Az Egyesült Acélművek egyik első jelentősebb környezetvédelmi intézkedése a Konyev-vaskohó közel 20 hektárnyi hányójának rekultiválá- sa. A régi meddőhányót ma zöld növényzet borítja. Ez a rekultivált terület évente közel háromezer tonna szilárd szennyezöanyagot fog fel, s ez már számottevő környezet- és természetvédelmi eredmény! Az acélmű körül is tervszerűen folyik a parkosítás. Az acélműhöz vezető útvonalak mentén zöldsávo- kat létesítettek és zöldsáv övezi a vállalati parkolóhelyeket is. A kohászok „házon kívül", elsősorban az üzemi munkásszállók, óvodák és bölcsődék, kulturális és sportlétesítmények körül is fásítottak. Mindenki egy fát Kéményerdó Kladno felett szennyeződésszűróknek, valamint egyes kohászati kemencéknél a fűtőolajra való áttérésnek köszönhető. A fűtőolaj használata egy kemencénél évente 3000 - 3500 tonnával csökkenti a levegőbe szálló pernye mennyiségét. Az egyik legártalmasabb, komoly gondokat okozó szennyeződés a levegőbe kerülő kéndioxid. A vaskohó egyes kemencéinek földgázzal való fűtése a káros égéstermék mennyiségét évente ezer tonnával csökkentette. Mindezek ellenére az acélművek vezetőit többször éri bírálat a levegő szennyezése miatt. Válaszaikban rámutatnak, hogy nagy segítség lenne, ha például a kéndioxidelvonó berendezés szériagyártása megkezdődne, ugyanis a ma használt különféle berendezések sokba kerülnek. (Az ívfénykemencék például sok szennyezöanyagot is „termelnek. Felszerelték rájuk az 54 millió korona értékű égéstermékelvonó berendezéseket. Tehát a 70-es években a szennyezőanyag egy tonnával való csökkentése százezer koronába került!) Nyitott kérdés a Kladnó környéki buštéhradi hányó okozta másodlagos környezetszennyezés. E lávaszerű égéstermékhányó egy részét - 130 ezer négyzetmétert - közel 1,5 millió korona ráfordítással rekuttiválták. Az Egyesült Acélművek mindezeken kívül cselekvóen részt vesz a Kladnó környéki vizek tisztításában, biológiai értékük megőrzésében. Középpontban (ČTK felvétele) foglalkoznak a környezetvedelem- mel, bizonyítja az is, hogy a prágai Kohóipari Tervezőintézettel együtt kidolgozták az Egyesített Acélművek környezetvédelemmel összefüggő teendőit tartalmazó tanulmányt. Ez a munka konkrét javaslatokat tartalmaz a környezet javítására a vállalat valamennyi munkaszakaszán. Az acélművek, a szakszervezet és a SZISZ-tagság is megértette a környezetvédelmi törekvések megvalósításának fontosságát. A Z- akció keretében már eddig is - szinte minden műhelyben és munkaszakaszon - értékes kezdeményezésekkel járultak hozzá a környezet javításához. SOMOGYI MÁTYÁS Ne csak egy hétig Mint arról lapunkban mi is hírt adtunk, a napokban vendéglátóiparunk rangos nemzetközi rendezvény házigazdája volt: Práqában zajlott a szakácsok, pincérek, cukrászok és bárpincérek nemzetközi vetélkedője. Ami viszont a híradásból kimaradt - a rendezőbizottság felszólította az összes vendéglátóipari létesítményt, hogy a Gastroprag ’82 verseny Idején mindenhol szervezzék meg „a példás közétkeztetési és vendéglátási szolgáltatások napjait“. Őszintén szólva, ennek hallatán kissé meghökkentem. Mert ha szó szerint értelmezzük a felhívást, akkor a verseny szűk egy hetét leszámítva, elmaradhat a vendéglátóipar nyújtotta szolgáltatások példás jelzője? A gyakorlat bizony - sajnos - azt mutatja, sok esetben nem kell a feltételes módot alkalmaznunk, mert a jelző valóban elmarad. Szlovákiában a vendéglátóipar 50 ezer dolgozójával a kereskedelem „legnépesebb“ szakágazatának számít. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy ezek az emberek nem dolgoznak mindig és mindenhol a legkedvezőbb körülmények között. A konyhák, az üzemegységek felszereltsége, anyagi- műszaki alapja sok esetben elavult, ebben az ágazatban sem ismeretlen a munkaerőgond, főleg a kisegítő személyzet kevés, az alapanyag ellátásra szintén sok a panasz. Ezek objektív nehézségek, amit a vendégek, a fogyasztók nem látnak, s részben a hiányosságokra is magyarázatot adnak, mentségül viszont semmiképpen sem szolgálhatnak. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nem egy esetben ugyanazon körülményekkel rendelkező, egyazon árosztályú vendéglátóipari egységek szolgáltatásai között mekkora különbségek találhatók. A különbségek, eltérések oka pedig már az emberekben keresendő. Hiszen, hogy az alacsonyabb árosztályú vendéglőkben, presszókban, falatozókban is tisztaság, rend legyen, ehető, ízletes ételek, s nem utolsósorban udvarias, valóban vendégszerető kiszolgálás várja a vendégeket (tegyük hozzá, nemegyszer az első osztályú létesítményekben sem találkozunk a fesoroltakkal) - erről már az itt dolgozóknak kell gondoskodniuk. Mert bizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki meglepődik azon, ha - mint a napokban velem előfordult - a pincér jó étvágyat kívánva teszi elém az ételt, s a fizetésnél megkérdi, ízlett-e az ebéd. Az ilyesmi csekélység, de a jó, illetve példás vendéglátás ezeket a csekélységeket semmiképp sem mellőzheti. A szakmai berkekben gasztronómiai olimpiának nevezett versenyből indultunk ki, melyen természetesen az említett szakmák hazánkban legjobbnak tartott mesterei is részt vettek. Olyan szakemberek, akik a hétköznapokon valamelyik vendéglátóipari létesítményben dolgoznak. Közülük többen éppen az utánpótlás gyakorlati nevelésével is foglalkoznak. Az ő feladatuk és a nemzetközi versenyen csak szemlélödö- ként résztvevő többi vendéglátóipari szakemberé, oktatóé, hogy a fiatalokat, munkatársaikat a szakma fortélyainak elsajátításán kívül arra is neveljék: olyan légkört teremtsenek a vendéglőkben, éttermekben, hogy a vendégek számára élményt, kellemes időtöltést jelentsenek az ott töltött percek. S ne csupán „a példás vendéglátás“ napjaiban, hanem mindenkor. FLÓRIÁN MÁRTA 1 ORVOSI TANÁCSADÓ A szívinfarktus 3. az ember A környezetre rendkívül károsan hat a légszennyezés, amelynek megelőzése nemcsak bonyolult, de egyben nagyon költséges feladat is. A kladnói acélműben ennek tudatában szentelnek nagy figyelmet a hulladékszegény fűtési technológiák kidolgozásának. Ennek következtében az elmúlt 10 év alatt 31 százalékkal csökkent a levegőbe kerülő gáz- és szilárd égéstermék mennyisége. Ez főként a jól működő kén- savelválasztó berendezéseknek. A kladnóiak környezetvédelmi és kömyezetfejlesztési tevékenységének középpontjában az ember áll. Nagy gondot fordítanak az egészségre káros, a kohászati munkát kísérő zaj megszüntetésére, valamint az egészségre veszélyes munkahelyek számának csökkentésére. Az acélműben a dolgozók széles körű egészségügyi ellátásban részesülnek. Minden munkaszakaszon korszerűsítették az orvosi rendelőket, s 1983 végére elkészül az új vállalati rendelő. A dolgozókról való gondoskodás javítása megtérülő befektetés. A vaskohászati ágazatban a kladnói acélműben a legalacsonyabb a foglalkozási betegségek, illetve az území balesetek aránya. Ha közelebbről megvizsgáljuk a kladnói acélmű környezetvédelmi koncepcióját, láthatjuk, hogy itt is előtérbe kerültek a minőségi szempontok. Azt, hogy nagyon komolyan Már foglalkoztunk a szívinfarktus okaival és megelőzésével, ma gyógyításáról szólunk. A szívinfarktusos beteg számára a legnagyobb veszélyt az elsó órák jelentik. Ezért a lehető legrövidebb időn belül orvosi ellátásban kell öt részesíteni. Hogy ez megtörténjen, az magától a betegtől, de az egészségügyi dolgozóktól is függ. Az utóbbi években nálunk lényegesen javult a szívinfarktusos betegek kezelése. Kórházainkban koronáriás őrzőket létesítünk, ahol kardiológus szakorvos gyógyítja az első pillanattól az infarktust szenvedett beteget. Ma a műszaki vívmányok gyakorlati alkalmazásának köszönhetően hatékony eszközökkel rendelkezünk az infarktus akut szakaszának gyógyítására is. A közelmúltban az infarktus keletkezése utáni 48-72 óra olyan időszakot jelentett, amelyben az orvostudomány szinte tehetetlen volt. Ma gyakorlatilag az összes szívinfarktusos beteget már a kezdeti szakaszban kórházban, a koronáriás osztályon kezelünk. A koronáriás őrző olyan kisebb kórházi osztály. amelyben az elektronikus gépek segítségével televíziós képernyőn figyelhetjük a szív működésének legfontosabb mutatóit - az elektrokardiogrammot, a vérnyomást, a pulzust, a légzést és a test hőmérsékletét. A készülék jelzi, ha ezeket a mutatókat illetően bármilyen zavar áll be és így az orvosok idejében beavatkozhatnak. Ezzel sikerült lényegesen csökkenteni az ún. aritmia, a szabálytalan szívműködés előfordulását, a közelmúltban még ez okozta a kritikus 2-3 napon a leggyakrabban a beteg halálát. A koronáriás osztályok működése óta lényegesen csökkent az elhalálozás a betegségnek ebben a veszélyes szakaszában. Az aritmiát megszüntető elektronikus műszereken kívül számos hatásos gyógyszer áll a rendelkezésünkre, amelyeket azonnal adagolunk a ritmuszavar keletkezése után. Továbbá hatásos gyógyszerünk van a vérnyomás csökkenése, a szívgyengeség, a fájdalom ellen és a beteg nyugtatására. Az orvos mindig egyénileg, a beteg állapota szerint választ a gyógyszerek közül. Meg kell említenünk a szívinfarktus gyógyításának egyik újabb módszerét is. Az idejében elrendelt mozgásról van szó. Világszerte ma térhódít az a nézet, hogy a betegnek minél előbb mozgásra van szüksége. Természetes, hogy ez nem alkalmazható minden beteg esetében egyformán, a mozgást csak a szakorvos rendelheti el a beteg állapota szerint, az elektrokardiogram és a vérvizsgálatok alapján. A megterhelés adagját csakis az orvos határozhatja meg, a beteg sohasem dönthet maga, még akkor sem, ha szubjektíve jól érzi magát. Még gyakran történik meg, hogy a fegyelmezetlen beteg a szigorú tilalom ellenére felkel az ágyból, nem hallgat orvosára. Sajnos, több ilyen beteg már nem is tér vissza szobájába, a nagy megterhelés következtében az infarktus gócpontjában a szívizom elszakad. Országunkban gyakorlatilag az összes beteg a kórházi kezelés után gyógyfürdői beutalót kap, a fürdőben folytatja a rehabilitációt és fokozatosan az állapotának megfelelő fizikai megterhelésre tér át. Rendkívül fontos, hogy tudatosítsuk: a szívinfarktus nem jár szükségszerűen rokkantsággal, nem jelenti azt, hogy a beteg már nem kapcsolódhat be a társadalom életébe Ezért a betegség után a betegnek be kell kapcsolódnia a számára alkalmas munkafolyamatba, mint társadalmunk teljes értékű tagjának. Milyenek a szívinfarktus utáni életmód alapszabályai? Miután a beteget haza engedik a kórházból, elsősorban az alábbiakra kell ügyelnie: • 1. Nem szabad túlbecsülnie erejét, csak fokozatosan szabad testi és szellemi munkát végeznie. 2. Nem szabad túlbecsülnie a leküzdött betegség veszélyességét, minél előbb be kell kapcsolódnia az aktív életbe. E két alapelv megtartása során a betegnek szigorúan a kezelőorvosa tanácsai szerint kell eljárnia, aki meghatározza az utókezelés módját. Vannak azonban a helyes életmódnak általános szabályai is. Ezek a következők:- az első 3-6 hónapban sokat kell pihenni; naponta friss levegőn sétáljunk, éjszaka 7-8 órát aludjunk és függetlenítsük magunkat a napi problémáktól;- a szervezetre jó hatással van az úszás, kerülni kell azonban a nagyobb hőmérséklet-ingadozásokat (hideg vízbe való ugrást); óvakodjunk főleg ősszel és télen a hideg szél elől;- ne fogyasszunk zsíros ételeket, együnk gyakrabban, de kisebb adagokat. A vacsora köny- nyen emészthető legyen. Fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt;- a rossz szokásaink közül okvetlenül mondjunk le a dohányzásról;- mivel a cukorbaj, magas vérnyomás és anyagcserezavarok szívinfarktushoz vezethetnek, ha nem kezelik ezeket a betegségeket, panaszainkkal forduljunk idejében orvoshoz. Dr. RÉPÁSSY BÉLA ÚJ SZÚ 4 1982. X. 15.
