Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-14 / 244. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1982, X. 14. Miért lassan valósítják meg a szójaprogramot? Szója termesztésével Szlovákia déli járásaiban már fél évszázad­dal előtt foglalkoztak a földműve­sek. Az élelmiszeripari szakembe­rek felismerték jelentőségét, és néhány vállalatnál fogyasztásra dolgozták fel. Az üzletekben ízlé­ses csomagolásban árulták az édesített, ízesített, sok fehérjét tartalmazó szójadarát. A számítá­sok szerint egy kilogramm szója több fehérjét tartalmaz, mint két kilogramm borjúhús, vagy nyolc liter tej. Bár napjainkban vita folyik a szója élelmiszerként való fo­gyasztásának módjáról, tény, hogy takarmányozási célokra tel­jes mértékben megfelel. Párt- és gazdasági szerveink ezért a fehér­jeprogram megvalósításában nagy jelentőséget tulajdonítanak a szójatermesztés fellendítésé­nek. Feladatul adták a keszegfalu­si (Kameničná) Steiner Gábor Efsz vezetőségének, hogy a bél­és külföldi tapasztalatokat felhasz­nálva kísérletezzék ki a legmegfe­lelőbb termelési módszereket, és érjék el, hogy minél több mező- gazdasági üzemben termesszék ezt a fontos növényt. A határozat óta a szövetkezetben már kétszer takarították be termését, ezért vá­laszt kértünk a vezetőségtől a ter­melési eredményekről, és általá­ban a program megvalósításáról. Varga Kálmán, az efsz elnöke elmondotta, hogy nem véletlenül szemelték ki gazdaságukat ezen igényes növény termesztésére. Országos méretben ebben a kör­zetben a legmegfelelőbbek az ég­hajlati viszonyok, sok a napsütés és az átlagos hőfok a legmele­gebb. Megbízóik arra is számítot­tak, hogy ezen a vidéken már termesztettek szóját. Az elnök - korábban a Gadóci (Hadovce) Efsz elnöke - már a hatvanas- Ha megvásárolhatnánk a szük­séges gépeket, akkor lényegesen nagyobb hozamokat érhetnénk el- állítja Jaroslav Čibik mérnök, főgépesítő években minden szaktudását fel­használva irányította a szójater- melést. Változó sikereket értek el, de miután nem kaptak elég támo­gatást, egy időre felhagytak a ter­mesztéssel. Amikor azonban a fel­sőbb szervek fehérjehiányra hivat­kozva úgy döntöttek, hogy ebben a körzetben kell megtenni az első lépéseket a növényi eredetű fe­hérjék nagyobb területen való ter­mesztésére, úgy gondolták, még egyszer nekifognak a termesztés­nek, és felhasználják a kisebb szövetkezetben szerzett tapaszta­lataikat is. Egyidejűleg szorosra fűzték kapcsolataikat Mohácsi Ká­rollyal, a magyarországi Bolyi Me­zőgazdasági Kombinát szójater- mesztési osztályának vezetőjével. A neves szakember többször járt nálunk, tanácsokat adott a terme­lési módszerekhez és segített a legmegfelelőbb szójafajták vető­magjának beszerzésében. A szö­vetkezet vezetői is többször jártak a kombinátban, ahol hosszabb ideig tanulmányozták a termelési és betakarítási módszereket. Az együttműködés eredményeként 1981-ben már tíz szójafajtával kí­sérleteztek. Az idén szintén tíz fajtával indultak, kétszáz hektáron. Az elnök az eredmények alapján bátran hangoztatta, hogy a szója a jövő növénye, bár egész sor problémát kell még megoldaniuk. Az elnök kijelentésével a többi vezető is egyetértett, és arról be­széltek, hogy ezt a fehérjedús nö­vényt akkor lehet nagyobb terüle­ten termeszteni, ha fokozatosan létrejönnek a kedvező feltételek. Jaroslav Čibik mérnök, a szövet­- Négy bő termő szőjafajtát vá­lasztottunk ki - mondja bizakodva Pavol Hradzo mérnök, főagro- nőmus kezet főgépesítője első helyre so­rolta a gépi ellátottságot. Olyan gépekre lenne szükségük, ame­lyekkel jobb minőségben végez­hetnék a talajmüvelési munkákat, és kevesebb veszteséggel takarít­hatnák be a termést. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának gépesítő osztá­lyára benyújtották az igénylést egy Multitiller talajelőkészítőre, egy ti- zenkétsoros Pneumasem vető­gépre és egy talajhoz jól simuló hajlékony kaszálószerkezetre. Egyes szójafajták termésének egy része ugyanis a szár alsó részén helyezkedik el, ezért, ha magas tarlót hagy a gép, nagyok a vesz­teségek. Idén az E-512-es kombáj­nok vágószerkezetét alakították át kisebb-nagyobb sikerrel, a szük­ségesre csökkentették a cséplő­dob forgósebességét, a vesztesé­gek mégis elérték a 16 százalékot. Több száz tonna értékes fehérje­dús takarmány maradt a tarlón. Gál Jenő, a szövetkezet szako­sított agronómusa azt emlegette: csak a kedvező időjárásnak kö­szönhető - hosszabb ideig nem esett az eső hogy nem keletke­zett több milliós kár a szabad ég alatt tárolt szójában. Betakarítás közben és utána is nagyon sok gondjuk volt a termés elhelyezé­sével. Egy részét a Bálványi (Bal­vany) Magtermesztő Állami Gaz­daságban, más részét a Piešťanyi Növénytermesztő Kutatóintézet sósszigeti (Solary) kutató állomá­sán tisztították és szárították, és szállítottak belőle Sárosfára (Blat­ná na Ostrove) is. Az agronómus nem győzte eleget hajtogatni, mennyi üzemanyagot fogyasztot­tak el a járművek a szállításokkal. Véleménye szerint, ha a felsőbbb szervek komolyan gondolják a gesztorságot, akkor minél ha­marább fel kellene építeni szövet­kezetükben egy szárítóberende­zést. A Pardubicei Szerszámgép- gyár le is gyárthatná ezeket a be­rendezéseket, de egyelőre még ígéretet sem kaptak. A komáromi járásban tehát hozzáfogtak egy olyan nagy prog­ram megvalósításához, amely lé­nyegesen enyhíthetné a mező- gazdasági üzemek takarmányellá­tási gondjait. A szövetkezetnek 18 mezőgazdasági üzemmel kellene együttműködni, illetve tanácsokat adni a termelési módszerek alkal­mazásához, megfelelő vetőmagot biztosítani és javaslatokat tenni a szükséges gépek beszerzésére. Sajnos, a jelenlegi időszakban ezt a feladatát a szövetkezet még nem tudja betölteni. Ennek ellené­re a vezetőség tagjai nem csüg­gedtek el. A tervek szerint a jövő évben már 250 hektáron, a 7. ötéves tervidőszak végén pedig 500 hektáron termelnek szóját. Pavel Radzo mérnök, a gazda­ság főagronómusa arról beszélt, hogy nem félnek a nehézségektől, mert az öntözött területeken a megfelelő fajták 3,2 tonnás hek­tárhozamot adtak, ami világméret­ben is jó eredménynek számít. Megfigyeléseik alapján négy olyan fajtát választottak ki, amelyek az itteni viszonyok között a legbőveb­ben teremnek. Az öntözhető terü­letet 400 hektárra bővítik, így lehe­tővé válik a szója nagyobbméretű öntözése. Az új évben tehát már- Sok gondot és nehézséget okoz a termés tisztítása és szárítása- panaszkodik Gaál Jenő, szako­sított agronómus (A szerző felvételei) kedvezőbb feltételek között kezd­hetnek hozzá a termesztéshez. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma nö­vénytermesztési osztályának ki­mutatása szerint Szlovákiában 2156 hektáron termeltek szóját a mezőgazdasági üzemek. Amint a termeléssel megbízott szövetke­zet példája is bizonyítja, elég sok gond, nehézség közepette. Ideje lenne ezzel a fejlesztési program­mal komolyabban foglalkozni az illetékes szerveknek, hogy az igé­nyes feladatra vállalkozók kedve­zőbb körülmények között minél több nagy fehérjetartalmú szóját termelhessenek. BALLA JÓZSEF Befejezés előtt a burgonya betakarítása A múlt hét közepén az esős idő egy kicsit ugyan megzavarta, le­lassította a mezei munkákat, de amint azt Mária Kováčovától, a ke­rületi mezőgazdasági igazgatóság agronómusától megtudtuk, Kelet- Szlovákiában ez nem veszélyez­teti az idei szép termés teljes be­gyűjtését. A kerületben az őszi mezőgazdasági teendők közül né­hányat, így például a silókukorica betakarítását már befejezték. Nincs sok munka a burgonyaföl­deken sem, hiszen mindössze ezer hektárról kell még felszedni a második kenyerünkként emlege­tett eledelt. Ezekben a napokban a szemes kukorica begyűjtése túljutott a fe­lén, ez elsősorb?'1 a michalovcei, és a tőketerebesi (Trebišov) járá­sok érdeme. A Kassa (Košice) vidéki járás viszont feladatát eddig 35 százalékra teljesíti. A közel 8000 hektár cukorrépá­ból még ötezer hektár termését kell kiszántani, megtisztítani és el­juttatni a cukorgyárakba. A mezőgazdasági termékek őszi betakarításával egyidöben teljes ütemben halad a gabonafé­lék vetése. Bár az utóbbi néhány nap időjárása nemigen kedvezett ennek a munkának, egyelőre nincs különösebb ok az izgalomra, hiszen a tervezett vetésterület há­romnegyedén már földben a mag. Itt elsősorban a tőketerebesi já­rásnak kellene ,,nagyobb sebes­ségre kapcsolnia“. (gazdag) A Klíčanyi Állami Gazdaságban 195 hektárról nedves tárolási módszerrel takarítják be a kukoricát, mégpedig a Trnavai Kukorica­termesztő Intézet felügyeletével. A módosított kombájnokkal a kukoricaszárat is betakarítják. A felvételen Jaroslav Brezina kiüríti a kombájn tartályát. (Felvétel: ČTK - František Tóth) Mezőgazdaságunk tartalékai Képviselői helyzetfelmérések tapasztalatai a Nemzetek Kamarájának 2. önálló ülésén A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS Nemzetek Kamarájának 2. önálló ülését, amelynek középpontjában a szocialista mezőgazdaság és az élelmezés időszerű kérdéseinek a megvitatása állt, széles körű előkészületek előzték meg. A ka­mara bizottságai, szoros együtt­működésben a Népi Kamara ál­landó bizottságaival, a szövetségi és a nemzeti kormányszervekkel, valamint a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal, összesen 28 járás 112 helységében végeztek helyzetfelmérést. Egységes föld- müvesszövetkezetekben, állami gazdaságokban és élelmiszeripari üzemekben, gépipari vállalatok­nál, járási mezőgazdasági igazga­tóságoknál. kutatóintézetekben vizsgálták meg, milyen tartalékai vannak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejfesztésének. A helyzetfelmérés során szer­zett tapasztalatok ösztönzően ha­tottak az állandó bizottságok mun­kájára, s jó alapul szolgáltak októ­ber 6-án a Nemzetek Kamarája 2. önálló ülése tanácskozásához. Az ülésen elhangzott vitafelszólalá­sok jól tükrözték a helyzetfelmérés tapasztalatait és sok értékes ja­vaslatot is tartalmaztak. A képviselői felmérések során kitűnt, hogy bizonyos eredmények ellenére továbbra is állandó fel­adat a termőföld védelme, illetve egyes helyeken - pl. a határvidé­keken - az ugar termővé tétele. Nálunk egy lakosra alig fél hektár termőföld jut, s ezért csakis elke­rülhetetlen esetekben engedhető meg a termőföld építkezési célok­ra való lefoglalása. A képviselők bírálóan szóltak azokról az ese­tekről, amikor maguk a mezőgaz­dasági üzemek csökkentik a ter­mőföldterületet. Kifogásolni való például az, ha egyes efsz terüle­tén hosszú, egyáltalában nem ki­használt utak haladnak át. Sőt, a cukorrépasorok szélességével, a répafejek közti távolságokkal is jelentős földterület takarítható meg. Több felszólaló mutatott rá a nagyüzemi megművelésre alkal­matlan termőföld kistermelők, kis­állattenyésztők általi kihasználá­sára, amihez azonban az eddigi­nél rugalmasabb kisgép- és szer­számgyártás, valamint a felvásár­lás további ésszerűsítésére van szükség. SOK SZÓ ESETT a parlament­ben a talajjavító és öntözési mun­kák hasznosságáról. A Lipovái Efsz (Érsekújvári járás) nyolc hek­tár öntözött területén hektáronként 10 tonna hozamot ért el a Miro- novszkája búzafajtából. Felszóla­lásaikban kitértek a képviselők a tökéletesített mezögazdaságirá- nyítási rendszer tapasztalataira is. Egy csallóközi képviselő - Csémi József mérnök, a nemesócsai szövetkezet elnöke - a többi közt a tervfeladatok széles körű, még a jóváhagyás előtti megvitatásá­nak fontosságáról, a mezőgazda- sági és a feldolgozó vállalatok kö­zös anyagi érdekeltségének elő­nyeiről szólt. Silvester Ács képvi­selő a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Ág tapasztalatai alapján egyes mezőgazdasági géptípusok magas energia- és üzemanyagfo­gyasztására mutatott rá. Több vi­tafelszólaló hívta fel a figyelmet a megfelelő emberi és munkakör­nyezet fontosságára, a szövetke­zeti demokrácia és a szocialista jutalmazási rendszer következe­tes alkalmazásának szükségére. Hangoztatták, hogy a növényter­mesztés kiszélesítésének szinte egyedüli járható útja az intenzifi- kálás, a hektárhozamok agrotech­nikai módszerekkel történő emelé­se. A gabonaprogram teljesítése szorosan összefügg a tömegta- karmány-termelés fokozásával. Alapvető változást sürgettek a képviselők a rét- és legelőgaz­dálkodás terén. Az állam mező- gazdasági földterületének kb. 25 százaléka rét és legelő, ez azon­ban - tápanyagban kifejezve - csupán 12 százaléka a takar­mányalapnak. Visszatérő téma volt a felszóla­lásokban a mezőgazdasági gépel­látás és gépgyártás helyzete. Sok helyütt elavult, több főjavítást megért gépekkel dolgoznak. Pél­dául a kladnói járás traktorállomá­nyának több mint a fele már leírt, nulla-értékű traktor. De más járá­sokban is viszonylag magas az elavult, sok javítást igénylő techni­ka aránya. A törvényhozó testület tagjai egyértelműen támogatták a mező- gazdasági vállalatok nagyobb tel­jesítményű gépek iránti igényeit, s hangoztatták: az iparban minden tartalékot mozgósítani kell a me­zőgazdaság korszerű gépekkel való ellátása érdekében. Elsősor­ban a hatékony talajművelő és takarmánybetakarító gépekre van szükség mezőgazdaságunkban. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a gépállomány élettartama és teljesítőképessége nem csu­pán a műszaki adottságoktól, de a gépeket kezelő ember hozzáér­tésétől karbantartásától is függ. Többször elhangzott a megálla­pítás: a mezőgazdaság és az élel­miszeripar előrehaladásának fő tartaléka az ember. Az emberek politikai tisztánlátásától, gyakorlati tapasztalataitól, szervezőképes­ségétől függ az új, igényes felada­tok teljesítése, a rendelkezésre ál­ló eszközök hatékony kihaszná­lása. A NEMZETEK KAMARÁJÁ­NAK képviselői a mezőgazdasági üzemek helyzetének alapos isme­retében, határozatban fejezték ki egyetértésüket a kormánynak a mezőgazdasági termelés fellen­dítését, az élelmiszerellátás to­vábbi javulását célzó intézkedései­vel. A képviselők arra szóllították fel a kormányt, hogy folytassa erő­feszítéseit a mezőgazdasági-élel- miszeripari komplexum tartalékai­nak feltárására és kihasználására. Meg kell teremteni a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar, a gépipar és a vegyipar, valamint más ága­zatok közti, a tudományos-müsza- ki haladás érvényre jutását előse­gítő hatékony együttmüködés fel­tételeit. A mezőgazdaság és az élelmezés fejlesztése az egész társadalom feladata. SOMOGYI MÁTYÁS Tizennyolc mezőgazdasági üzemmel kellene együttműködniük

Next

/
Oldalképek
Tartalom