Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)
1982-10-14 / 244. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1982, X. 14. Miért lassan valósítják meg a szójaprogramot? Szója termesztésével Szlovákia déli járásaiban már fél évszázaddal előtt foglalkoztak a földművesek. Az élelmiszeripari szakemberek felismerték jelentőségét, és néhány vállalatnál fogyasztásra dolgozták fel. Az üzletekben ízléses csomagolásban árulták az édesített, ízesített, sok fehérjét tartalmazó szójadarát. A számítások szerint egy kilogramm szója több fehérjét tartalmaz, mint két kilogramm borjúhús, vagy nyolc liter tej. Bár napjainkban vita folyik a szója élelmiszerként való fogyasztásának módjáról, tény, hogy takarmányozási célokra teljes mértékben megfelel. Párt- és gazdasági szerveink ezért a fehérjeprogram megvalósításában nagy jelentőséget tulajdonítanak a szójatermesztés fellendítésének. Feladatul adták a keszegfalusi (Kameničná) Steiner Gábor Efsz vezetőségének, hogy a bélés külföldi tapasztalatokat felhasználva kísérletezzék ki a legmegfelelőbb termelési módszereket, és érjék el, hogy minél több mező- gazdasági üzemben termesszék ezt a fontos növényt. A határozat óta a szövetkezetben már kétszer takarították be termését, ezért választ kértünk a vezetőségtől a termelési eredményekről, és általában a program megvalósításáról. Varga Kálmán, az efsz elnöke elmondotta, hogy nem véletlenül szemelték ki gazdaságukat ezen igényes növény termesztésére. Országos méretben ebben a körzetben a legmegfelelőbbek az éghajlati viszonyok, sok a napsütés és az átlagos hőfok a legmelegebb. Megbízóik arra is számítottak, hogy ezen a vidéken már termesztettek szóját. Az elnök - korábban a Gadóci (Hadovce) Efsz elnöke - már a hatvanas- Ha megvásárolhatnánk a szükséges gépeket, akkor lényegesen nagyobb hozamokat érhetnénk el- állítja Jaroslav Čibik mérnök, főgépesítő években minden szaktudását felhasználva irányította a szójater- melést. Változó sikereket értek el, de miután nem kaptak elég támogatást, egy időre felhagytak a termesztéssel. Amikor azonban a felsőbb szervek fehérjehiányra hivatkozva úgy döntöttek, hogy ebben a körzetben kell megtenni az első lépéseket a növényi eredetű fehérjék nagyobb területen való termesztésére, úgy gondolták, még egyszer nekifognak a termesztésnek, és felhasználják a kisebb szövetkezetben szerzett tapasztalataikat is. Egyidejűleg szorosra fűzték kapcsolataikat Mohácsi Károllyal, a magyarországi Bolyi Mezőgazdasági Kombinát szójater- mesztési osztályának vezetőjével. A neves szakember többször járt nálunk, tanácsokat adott a termelési módszerekhez és segített a legmegfelelőbb szójafajták vetőmagjának beszerzésében. A szövetkezet vezetői is többször jártak a kombinátban, ahol hosszabb ideig tanulmányozták a termelési és betakarítási módszereket. Az együttműködés eredményeként 1981-ben már tíz szójafajtával kísérleteztek. Az idén szintén tíz fajtával indultak, kétszáz hektáron. Az elnök az eredmények alapján bátran hangoztatta, hogy a szója a jövő növénye, bár egész sor problémát kell még megoldaniuk. Az elnök kijelentésével a többi vezető is egyetértett, és arról beszéltek, hogy ezt a fehérjedús növényt akkor lehet nagyobb területen termeszteni, ha fokozatosan létrejönnek a kedvező feltételek. Jaroslav Čibik mérnök, a szövet- Négy bő termő szőjafajtát választottunk ki - mondja bizakodva Pavol Hradzo mérnök, főagro- nőmus kezet főgépesítője első helyre sorolta a gépi ellátottságot. Olyan gépekre lenne szükségük, amelyekkel jobb minőségben végezhetnék a talajmüvelési munkákat, és kevesebb veszteséggel takaríthatnák be a termést. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának gépesítő osztályára benyújtották az igénylést egy Multitiller talajelőkészítőre, egy ti- zenkétsoros Pneumasem vetőgépre és egy talajhoz jól simuló hajlékony kaszálószerkezetre. Egyes szójafajták termésének egy része ugyanis a szár alsó részén helyezkedik el, ezért, ha magas tarlót hagy a gép, nagyok a veszteségek. Idén az E-512-es kombájnok vágószerkezetét alakították át kisebb-nagyobb sikerrel, a szükségesre csökkentették a cséplődob forgósebességét, a veszteségek mégis elérték a 16 százalékot. Több száz tonna értékes fehérjedús takarmány maradt a tarlón. Gál Jenő, a szövetkezet szakosított agronómusa azt emlegette: csak a kedvező időjárásnak köszönhető - hosszabb ideig nem esett az eső hogy nem keletkezett több milliós kár a szabad ég alatt tárolt szójában. Betakarítás közben és utána is nagyon sok gondjuk volt a termés elhelyezésével. Egy részét a Bálványi (Balvany) Magtermesztő Állami Gazdaságban, más részét a Piešťanyi Növénytermesztő Kutatóintézet sósszigeti (Solary) kutató állomásán tisztították és szárították, és szállítottak belőle Sárosfára (Blatná na Ostrove) is. Az agronómus nem győzte eleget hajtogatni, mennyi üzemanyagot fogyasztottak el a járművek a szállításokkal. Véleménye szerint, ha a felsőbbb szervek komolyan gondolják a gesztorságot, akkor minél hamarább fel kellene építeni szövetkezetükben egy szárítóberendezést. A Pardubicei Szerszámgép- gyár le is gyárthatná ezeket a berendezéseket, de egyelőre még ígéretet sem kaptak. A komáromi járásban tehát hozzáfogtak egy olyan nagy program megvalósításához, amely lényegesen enyhíthetné a mező- gazdasági üzemek takarmányellátási gondjait. A szövetkezetnek 18 mezőgazdasági üzemmel kellene együttműködni, illetve tanácsokat adni a termelési módszerek alkalmazásához, megfelelő vetőmagot biztosítani és javaslatokat tenni a szükséges gépek beszerzésére. Sajnos, a jelenlegi időszakban ezt a feladatát a szövetkezet még nem tudja betölteni. Ennek ellenére a vezetőség tagjai nem csüggedtek el. A tervek szerint a jövő évben már 250 hektáron, a 7. ötéves tervidőszak végén pedig 500 hektáron termelnek szóját. Pavel Radzo mérnök, a gazdaság főagronómusa arról beszélt, hogy nem félnek a nehézségektől, mert az öntözött területeken a megfelelő fajták 3,2 tonnás hektárhozamot adtak, ami világméretben is jó eredménynek számít. Megfigyeléseik alapján négy olyan fajtát választottak ki, amelyek az itteni viszonyok között a legbővebben teremnek. Az öntözhető területet 400 hektárra bővítik, így lehetővé válik a szója nagyobbméretű öntözése. Az új évben tehát már- Sok gondot és nehézséget okoz a termés tisztítása és szárítása- panaszkodik Gaál Jenő, szakosított agronómus (A szerző felvételei) kedvezőbb feltételek között kezdhetnek hozzá a termesztéshez. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának kimutatása szerint Szlovákiában 2156 hektáron termeltek szóját a mezőgazdasági üzemek. Amint a termeléssel megbízott szövetkezet példája is bizonyítja, elég sok gond, nehézség közepette. Ideje lenne ezzel a fejlesztési programmal komolyabban foglalkozni az illetékes szerveknek, hogy az igényes feladatra vállalkozók kedvezőbb körülmények között minél több nagy fehérjetartalmú szóját termelhessenek. BALLA JÓZSEF Befejezés előtt a burgonya betakarítása A múlt hét közepén az esős idő egy kicsit ugyan megzavarta, lelassította a mezei munkákat, de amint azt Mária Kováčovától, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság agronómusától megtudtuk, Kelet- Szlovákiában ez nem veszélyezteti az idei szép termés teljes begyűjtését. A kerületben az őszi mezőgazdasági teendők közül néhányat, így például a silókukorica betakarítását már befejezték. Nincs sok munka a burgonyaföldeken sem, hiszen mindössze ezer hektárról kell még felszedni a második kenyerünkként emlegetett eledelt. Ezekben a napokban a szemes kukorica begyűjtése túljutott a felén, ez elsősorb?'1 a michalovcei, és a tőketerebesi (Trebišov) járások érdeme. A Kassa (Košice) vidéki járás viszont feladatát eddig 35 százalékra teljesíti. A közel 8000 hektár cukorrépából még ötezer hektár termését kell kiszántani, megtisztítani és eljuttatni a cukorgyárakba. A mezőgazdasági termékek őszi betakarításával egyidöben teljes ütemben halad a gabonafélék vetése. Bár az utóbbi néhány nap időjárása nemigen kedvezett ennek a munkának, egyelőre nincs különösebb ok az izgalomra, hiszen a tervezett vetésterület háromnegyedén már földben a mag. Itt elsősorban a tőketerebesi járásnak kellene ,,nagyobb sebességre kapcsolnia“. (gazdag) A Klíčanyi Állami Gazdaságban 195 hektárról nedves tárolási módszerrel takarítják be a kukoricát, mégpedig a Trnavai Kukoricatermesztő Intézet felügyeletével. A módosított kombájnokkal a kukoricaszárat is betakarítják. A felvételen Jaroslav Brezina kiüríti a kombájn tartályát. (Felvétel: ČTK - František Tóth) Mezőgazdaságunk tartalékai Képviselői helyzetfelmérések tapasztalatai a Nemzetek Kamarájának 2. önálló ülésén A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS Nemzetek Kamarájának 2. önálló ülését, amelynek középpontjában a szocialista mezőgazdaság és az élelmezés időszerű kérdéseinek a megvitatása állt, széles körű előkészületek előzték meg. A kamara bizottságai, szoros együttműködésben a Népi Kamara állandó bizottságaival, a szövetségi és a nemzeti kormányszervekkel, valamint a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal, összesen 28 járás 112 helységében végeztek helyzetfelmérést. Egységes föld- müvesszövetkezetekben, állami gazdaságokban és élelmiszeripari üzemekben, gépipari vállalatoknál, járási mezőgazdasági igazgatóságoknál. kutatóintézetekben vizsgálták meg, milyen tartalékai vannak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejfesztésének. A helyzetfelmérés során szerzett tapasztalatok ösztönzően hatottak az állandó bizottságok munkájára, s jó alapul szolgáltak október 6-án a Nemzetek Kamarája 2. önálló ülése tanácskozásához. Az ülésen elhangzott vitafelszólalások jól tükrözték a helyzetfelmérés tapasztalatait és sok értékes javaslatot is tartalmaztak. A képviselői felmérések során kitűnt, hogy bizonyos eredmények ellenére továbbra is állandó feladat a termőföld védelme, illetve egyes helyeken - pl. a határvidékeken - az ugar termővé tétele. Nálunk egy lakosra alig fél hektár termőföld jut, s ezért csakis elkerülhetetlen esetekben engedhető meg a termőföld építkezési célokra való lefoglalása. A képviselők bírálóan szóltak azokról az esetekről, amikor maguk a mezőgazdasági üzemek csökkentik a termőföldterületet. Kifogásolni való például az, ha egyes efsz területén hosszú, egyáltalában nem kihasznált utak haladnak át. Sőt, a cukorrépasorok szélességével, a répafejek közti távolságokkal is jelentős földterület takarítható meg. Több felszólaló mutatott rá a nagyüzemi megművelésre alkalmatlan termőföld kistermelők, kisállattenyésztők általi kihasználására, amihez azonban az eddiginél rugalmasabb kisgép- és szerszámgyártás, valamint a felvásárlás további ésszerűsítésére van szükség. SOK SZÓ ESETT a parlamentben a talajjavító és öntözési munkák hasznosságáról. A Lipovái Efsz (Érsekújvári járás) nyolc hektár öntözött területén hektáronként 10 tonna hozamot ért el a Miro- novszkája búzafajtából. Felszólalásaikban kitértek a képviselők a tökéletesített mezögazdaságirá- nyítási rendszer tapasztalataira is. Egy csallóközi képviselő - Csémi József mérnök, a nemesócsai szövetkezet elnöke - a többi közt a tervfeladatok széles körű, még a jóváhagyás előtti megvitatásának fontosságáról, a mezőgazda- sági és a feldolgozó vállalatok közös anyagi érdekeltségének előnyeiről szólt. Silvester Ács képviselő a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Ág tapasztalatai alapján egyes mezőgazdasági géptípusok magas energia- és üzemanyagfogyasztására mutatott rá. Több vitafelszólaló hívta fel a figyelmet a megfelelő emberi és munkakörnyezet fontosságára, a szövetkezeti demokrácia és a szocialista jutalmazási rendszer következetes alkalmazásának szükségére. Hangoztatták, hogy a növénytermesztés kiszélesítésének szinte egyedüli járható útja az intenzifi- kálás, a hektárhozamok agrotechnikai módszerekkel történő emelése. A gabonaprogram teljesítése szorosan összefügg a tömegta- karmány-termelés fokozásával. Alapvető változást sürgettek a képviselők a rét- és legelőgazdálkodás terén. Az állam mező- gazdasági földterületének kb. 25 százaléka rét és legelő, ez azonban - tápanyagban kifejezve - csupán 12 százaléka a takarmányalapnak. Visszatérő téma volt a felszólalásokban a mezőgazdasági gépellátás és gépgyártás helyzete. Sok helyütt elavult, több főjavítást megért gépekkel dolgoznak. Például a kladnói járás traktorállományának több mint a fele már leírt, nulla-értékű traktor. De más járásokban is viszonylag magas az elavult, sok javítást igénylő technika aránya. A törvényhozó testület tagjai egyértelműen támogatták a mező- gazdasági vállalatok nagyobb teljesítményű gépek iránti igényeit, s hangoztatták: az iparban minden tartalékot mozgósítani kell a mezőgazdaság korszerű gépekkel való ellátása érdekében. Elsősorban a hatékony talajművelő és takarmánybetakarító gépekre van szükség mezőgazdaságunkban. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a gépállomány élettartama és teljesítőképessége nem csupán a műszaki adottságoktól, de a gépeket kezelő ember hozzáértésétől karbantartásától is függ. Többször elhangzott a megállapítás: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előrehaladásának fő tartaléka az ember. Az emberek politikai tisztánlátásától, gyakorlati tapasztalataitól, szervezőképességétől függ az új, igényes feladatok teljesítése, a rendelkezésre álló eszközök hatékony kihasználása. A NEMZETEK KAMARÁJÁNAK képviselői a mezőgazdasági üzemek helyzetének alapos ismeretében, határozatban fejezték ki egyetértésüket a kormánynak a mezőgazdasági termelés fellendítését, az élelmiszerellátás további javulását célzó intézkedéseivel. A képviselők arra szóllították fel a kormányt, hogy folytassa erőfeszítéseit a mezőgazdasági-élel- miszeripari komplexum tartalékainak feltárására és kihasználására. Meg kell teremteni a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gépipar és a vegyipar, valamint más ágazatok közti, a tudományos-müsza- ki haladás érvényre jutását elősegítő hatékony együttmüködés feltételeit. A mezőgazdaság és az élelmezés fejlesztése az egész társadalom feladata. SOMOGYI MÁTYÁS Tizennyolc mezőgazdasági üzemmel kellene együttműködniük
