Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-14 / 244. szám, csütörtök

MINŐSÉGI TÖBBLET TELJESÍTI Á PÁRTMEGBÍZATÁST • SZOCIALISTA MÓDON ÉLNI KOMMENTÁLJUK Helyszín: a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű 2-es számú üze­mének KL jelzésű munkacsarno­ka. Ahol az acélöntőből begördülő, óriási, 50 tonna súlyú fémtuskók- ból hajócsavarokat készítenek. Nyolcvanan dolgoznak itt, több munkacsapatba szervezve. A megmunkálás utolsó feladata a lakatosoké. Ők az ellenőrök is. Ha befejezik munkájukat, akkor már igazán kész a hajócsavar. Felemeli a daru, viszi acsomago- lóba. Zdenek Fiáéra, a lakatosok brigádvezetője még bemegy a szerszámraktárba, előveszi a munkalapokat, számol: össze­ad, kivon és szoroz, ezután a falon függő grafikonra is feljegyzi az eredményt. És ilyenkor a grafikon­vonal felfelé ível, vagy éppencsak mozdul előre vízszintesen, neta­lán, néha lefelé görbül.- Néha, csak néha! - hangsú­lyozza. - Ami azonban korántsem jelent igazi lemaradást, a tervet mi mindig teljesítjük. Lemaradni a túl­teljesítésben szoktunk. És indokol:- Mi, hatan szocialista munka­brigád aranyjelvényes tagjai va­gyunk, fejlettebb kollektíva, mint bármelyik munkacsapat. Azért. Feljegyzem a lakatosok nevét: Evald Honus, a mester, öccse, Richard, Milan Groda, Peter Mruzek, Jaroslav Trojan. Vala­mint ő, a brigádvezető. Közben eszébe jut, hogy milyen magyar nyelvű szólásokat ismer: Gyerünk fiúk! Csak ügyesen!- A mi brigádunk neve - ma­gyarázza a nemzetközi barát­ság szocialista munkabrigádja. Dolgoztunk mi már magyarokkal, komáromiakkal, meg szegediek­kel is. Eltanultunk tőlük néhány szót. Aztán németül sorol fel néhány szakkifejezést. Hans Ims műve­zetőtől, a rostocki hajógyár megbí­zottjától tanulta mindegyiket.- Ö veszi át tőlünk a kész hajócsavarokat - tájékoztat -, és tavaly ő szervezte meg a nyaralá­sunkat. Náluk, Warnemündében nyaraltunk mind a hatan család­tagjainkkal együtt. Családjáról szívesen beszél.- Tudja, mi úgynevezett mun­kásdinasztia vagyunk - mondja. - Az apám is itt dolgozott, kazán­kovács volt, a nagyapám meg akárcsak én, lakatos, a feleségem raktáros a másik üzemben, a fiam ugyan autóműszerész, de itt dol­gozik a gyárban.- Úgy mondta - emlékeztetem -, hogy lemaradni esetleg csak a túlteljesítésben szoktak, mert munkabrigádjuk fejlettebb kollektí­va, azért.- Igen, azért - válaszol de ez korántsem olyan egyszerű dolog, mint ahogy általában gondolni szokás. A terv törvény. A túlteljesí­tés meg a brigádunk törvénye, így kell érteni. Ha lemaradunk a túltel­jesítésben, még nincs gondja, ba­ja velünk az üzemvezetésnek, de nekünk, magunkkal annál inkább. Mutatja a grafikonon: a vonal legmélyebbre görbülése 101,5 százalékos tervteljesítést jelez.- Minőségben is - magyarázza hiszen mi vagyunk a minőségi Zdenek Fiáéra, a brigádvezető A szerző felvétele ellenőrök, kezeskedünk a minősé­gért, és eddig még soha senki szóvá nem tette, hogy netalán lett volna valamiféle kifogása, pedig újabb ellenőrzés nélkül nem szo­kás beszerelni a hajócsavarokat. Mi ezt tudjuk. Különben már évek­kel korábban szakítottunk a na­gyon is kétes értékű véleménye­zéssel, hogy talán észre se ven­nék, ha kihagynánk olyan munkát, amit csak egyszer fizetnek meg, de kétszer kell megcsinálni, ha jónak akarjuk.- Az ilyen dolgokban a legtelje­sebb eszmeiség, az öntudat mérv­adó a brigádban? - kérdem. Megigazítja a szemüvegét.- Részemről feltétlenül - vála­szol mert kommunista vagyok, egyetlen a munkabrigádban. Egyébként inkább azt mondanám, hogy a munka becsülete játssza ebben a főszerepet, meg a brigád büszkesége. A közös ügy. Azért szoktam mondani, hogy a fejlet­tebb kollektíva minőségi többlet. Megjegyzem:- A brigádvezető tehát jól telje­síti a kapott pártmegbízatást. Azon nyomban tiltakozik:- Nem, ez nem megbízatás. Ez a munkahelyi beosztással, tiszt­séggel járó természetes feladat. Pártmegbízatásként a népi milí­cia lövészrajában egészségügyi felelős, szanitéc, és a vasmű 5. számú üzemében a pártszervezet intsruktora. Pártfeladatként pedig vállalta, hogy a másik műszakban dolgozó, 26 éves lakatos, Lubor Lükastik ajánlójaként törődni fog a fiatal tagjelölt eszmei-politikai nevelésével. Nincs vége kérdezősködésem- nek, bár igyekszik befejezni a be­szélgetést. Bizonyára okkal, hi­szen már kétszer nyitottak ránk ajtót, nem szóltak, de nyilvánvaló, hogy őt keresték. Következő kér­désemmel ,,a szocialista módon élni“ jelmondat megvalósításáról szeretnék megtudni egyet, s mást.- Kezdetben bizonytalanok vol­tunk - magyarázza. - Nem is tudtuk, hogy mit értsünk rajta konkrétan. Példa sem volt. És ugyebár csak úgy tudunk élni, ahogy a körülményeink engedik. Törtük is a fejünket amikor a fel­ajánlásokat megfogalmaztuk. Ele­inte bizony csak azért írtunk be egy-két dolgot, előfizetés újságra véradás, könyvkölcsönzés, meg ilyesmit, hogy a pontokat minél előbb kipipálhassuk, ezt is, azt is teljesítettük. Azután rájöttünk, másról van szó, az életvitel minő­ségéről. Utólag írtuk be a brigád­naplóba, hogy mi történt az éle­tünkben. Névadóünnepség, kirán­dulás, érettségizett a fiú... Harmadszorra is ránk nyitják az ajtót.- Megyek már! - szól. - Rövi­den tehát, lényeges a barátság, nem a formaságok. Az alkalmak maguktól adódnak. Nem vagyunk sokan, csak hatan, ismerjük egy­mást, tudjuk, hogy mikor, kinek, miben kell segíteni. És amit már az előbb mondtam, az életvitel minősége. Jött volna el velünk a múlt héten amikor elmentünk az operettszínházba. Dicsekedjek? Nem, de mondom, hogy ha akkor közénk téved egy nyugati újság­író, talán el se hiszi, lakatosokkal találkozott össze. Erről van szó. HAJDÚ ANDRÁS A pártoktatás sikeréért Minden szinten megkezdődött a pártoktatás, mely a kom­munisták eszmei-politikai nevelésének legbeváltabb formája. Természetesen a párttagok mellett a legtöbb helyen párton- kívülieket is besorolnak az oktatás különböző formáiba. Kivált párton kívüli gazdasági tisztségviselőket, például mes­tereket, munkacsoport-vezetőket és a tömegszervezetek pár­ton kívüli vezetőit. A pártoktatás sikere nem kis mértékben függ a jó besorolástól, vagyis attól, hogy mindenki a neki legmegfelelőbb szinten, tanulmányi körben ismerkedjék az ugyancsak jól megválasztott témával. Az anyag megválasz­tása - ezt aligha kell hangsúlyozni - akkor helyes, ha megfelel az oktatás résztvevői politikai színvonalának csak­úgy, mint a velük szemben támasztott igényeknek. Vagyis például a mezőgazdaságban dolgozók mezőgazdaságunk, esetleg általában népgazdaságunk kérdéseivel foglalkoznak, míg mondjuk a kommunista pedagógusok az ifjúság kommu­nista nevelésével kapcsolatos témával ismerkednek. Az oktatás résztvevőinek besorolása és a témakörök megválasztása azonban már megtörtént, s igen helyesen, általában alapos fontolgatás előzte meg. Sőt, az előadók kiválasztása is megvolt már. Most már az oktatás sikeres lefolyásának biztosítása a pártszervek és -szervezetek fel­adata. Ennek egyik alapfeltétele a pártoktatás menetének rendszeres ellenőrzése és értékelése. Beleértve az előadók felkészültségének értékelését csakúgy, mint az oktatás résztvevőinek megjelenését és aktivitását az előadásokat követő szemináriumok vitáiban. Az előadók felkészültsége leginkább abban nyilvánul meg, hogyan kötik le hallgatóik figyelmét, ami viszont nagy mértékben attól függ, mennyire tudják a tárgyalt témát aktualizálni, helyi adatokkal, példákkal szemléltetni. Ugyanis minél közelebbiek, a mindennapi élet­ből valók a példák, annál inkább kiváltják a hallgatók érdeklő­dését, annál élénkebb a vita, melyben az emberek elmondják a felvetett kérdéssel kapcsolatos saját tapasztalataikat, rámutatva a fogyatékosságokra, tartalékokra. Bármilyen gondosan is készül fel az előadó, munkája nem lehet elég eredményes, ha túl sok a hiányzó az egyes témák megtárgyalásakor. Éppen ezért az alapszervezetek pártbi­zottságainak a hiányzás ellenőrzését állandóan figyelemmel kell kísérniük, s az igazolatlanul távolmaradottakkal szemben következetesen és határozottan fel kell lépniük. Számos helyen, így például a Galsai (Holiša) Efsz, a Rima- szécsi (Rimavská Seč) Efsz, a Királyi (Kráľ) Efsz pártalap- szervezetében, a gottwaldovi Svit egyik-másik alapszerveze­tében - bevált az a módszer, hogy a pártoktatás "hiányzóinak a taggyűlésen kell megindokolniuk mulasztásuk okát. Ez hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevesebb a hiányzó. Természe­tesen az is fontos, hogy az előadásokat és szemináriumokat mindig a lehető legmegfelelőbb időpontban tartsák meg, úgy, hogy az mindenkinek megfeleljen. Azoknak is, akik több műszakban dolgoznak. Nagy mértékben vonatkozik ez a mezőgazdasági üzemek, állami gazdaságok, földműves- szövetkezetek dolgozóira, akik a csúcsmunkák idején nem mindig maradhatnak ki a munkából. Számukra pótelőadások megtartásáról vagy egyéb megoldásról kell gondoskodni. Ilyen például a téli bentlakásos tanfolyamok rendezése, melyeken behozható a lemaradás, illetve egyszerre több témakör átvehető. FÜLÖP IMRE Tagjelölttel — almaszüret közben „Mások munkájáért is felelősséggel tartozom“ Hosszú, a távolban egymásba futó almafasorok. Az egyiket pi­roslón feszülő jonatán díszíti, a szomszédos sor fáin sárga Gol­den delicious várja a szüretelőket. A lombok sűrűjén áthatoló hang­foszlányok sejtetik, már nem so­káig. Szorgos kezek nyomán ha­marosan raktárba kerül a termés. A szüretelők hangját motor ber­regése harsogja túl. A sorközben egy piros Zetor tűnik fel. Lassan közeledik, meglehetősen erőlköd­A Pálkovicei Efsz korszerű takarmánygyár­tó központjá­ban évente 4 tonna szárított takarmányt és takarmánypo­gácsát állíta­nak elő. A mag­vas takarmányo­kat helyettesítő granulátumokat a szarvasmarhák téli etetésére használják. (Petr Berger fel­vétele - CTK) ve, hiszen a maga után vontatott pótkocsi nagyságú, kétkerekű ra­kodólapon széltében-hosszában almával teli ládák sorakoznak. Takács Vilmos traktoros figyel­mesen irányítja gépét. Ügyel, hogy a sorköz közepén haladjon, a ládák s főleg a vezetőfülke ne súrolják az ágakat, ne „segítse­nek“ be időelőtt a szüretbe.- A gyümölcsösben a kétsze­res figyelem alapkövetelmény - mondja kézfogás közben. - Le­gyen az permetezés, talajműve­lés, vagy akár metszéskor a galy- lyak összegyűjtése, a fákra mindig ügyelni kell. A kíméletet többletter­méssel hálálják meg, de ez fordít­va is érvényes. Nem véletlen, hogy a gyümöl­csösökben a legtapasztaltabb, gépre, munkára odafigyelni tudó s akaró traktorosok dolgoznak. S amint beszélgetünk, ahogy tel­nek a percek, úgy lesz egyre nyil­vánvalóbb, hogy a vásárúti (Trho­vé Mýto) Csehszlovák-Szovjet Barátság Egységes Földműves­szövetkezet vezetői sem véletle­nül bízták meg őt a gyümölcsös­ben munkákkal. Tizenkilenc éve tagja a földművesszövetkezétnek, s e hosszú idő háromnegyed ré­szét a kormánykerék mellett töltöt­te el. Gépe tiszta, sárnak, masza- tos, olajos-poros részeknek nyo­ma sincs rajta. Akár újnak is nézné az ember.- Pedig már második éve hasz­nálom. De hát, hogy is nézne ki, ha ebben a környezetben, almail­lattal tele gyümölcsösben elha­nyagolt, maszatos géppel dolgoz­nék - mondja komoly arccal. Az­tán így folytatja: - A karbantartást, olajcserét nagyobb gonddal végzi az ember, egyáltalán szívesebben nyúl a géphez, a motorhoz, ha tiszta. S a másik szempont: gaz­daságosan csak karbantartott géppel lehet dolgozni.- Takarékoskodás az üzem­anyaggal az első számú pártfelada­ta, s ezt edőig példásan teljesíti - jutnak eszembe Házi Vince párt­elnök szavai. - Mint tagjelöltet még azzal is megbíztuk, hogy a gyümölcsösben szorgalmazza a jó, felelősségteljes munkát, s mert régi tagja a szövetkezet­nek, sokéves tapasztalattal ren­delkezik, ismeri a gazdálkodás részleteit, ha szükségét látja, szól­jon a gazdaságos és hatékony termelés érdekében Takács Vilmos természetesnek veszi a megbízatást, s úgy érzi, azzal senkit sem bánt meg, ha takarékosságra int. Hiszen min­denki tudja, hogy a közös érdeké­ben szól.- Mint tagjelölt a korábbiaknál is jobban tudatosítom, hogy mások munkájáért is felelősséggel tarto­zom. Vegyük például az almaszü­retet. A fákon függő gyümölcshöz az állandóan itt dolgozóknak tör­vényszerűen más a vonzalma, mint azoknak, akik csak szüret idején, napokra jönnek a gyümöl­csösbe. Főleg az idénymunkáso­kat kell itt-ott figyelmeztetni, hogy kíméletesebben bánjanak a ter­méssel. Hiszen, az az alma, amely szedés közben leesik a fáról, kihull a kézből vagy a szedőtáskából, már csak félértékü, tárolásra alkal­matlan. Másik példát is említ. Tavasszal a taggyűlésen, amikor az öntözés volt napirenden, ő is felszólalt. Elmondta, hogy véleménye szerint jobban ki kellene használni a be­rendezéseket. Szerinte, ha úgy kí­vánja a helyzet, vállalni kell a több­letmunkát. Amikor permetezni kell, ők is dolgoznak a hétvégeken, vagy ha nagy a meleg, akkor haj­nalban'és este is. A mezőgazda­ságban ez természetes. Szavaival akaratlanul is ismé­telten a pártelnököt igazolja. El­mondta ugyanis, hogy évente két -három tagjelöltet vesznek fel. Azok köréből, akiket a pártcsoport javasol, s akik a pártbizottság po­zitív állásfoglalása után a pártcso­port tagjainak egyetértésével ma­guk kérik felvételüket a pártba. Úgy érzik, hogy a munkában, fele­lősségérzetben és kezdeménye­zőkészségben kollégáik számára példakép tudnak lenni. A pártbi­zottság ugyanakkor a tagjelöltek eszmei-politikai nevelésére is nagy gondot fordít, s elvárja, hogy e téren is kezdeményezőek legye­nek. Takács Vilmos ebben is pél­dát mutat.- Eszmei-politikai ismereteim gyarapításában sokat segítenek a párttaggyülések - vallja. - A gyűléseken az időszerű bél­és külpolitikai eseményekről a lé­nyeges gazdaságpolitikai kérdé­sekről és sok más mindenről szó esik. A rendszeres és folyamatos pártoktatás is az ismeretek bővü­lését szolgálja, de ugyanakkor az egyéni kezdeményezést sem sza­bad mellőzni. Gondolok itt a rend­szeres olvasásra, a napi hírek fi­gyelemmel kísérésére, de arra is, hogy az ember találjon időt elbe­szélgetni javaslóival, akiknek ta­pasztalata, véleménye számos kérdésben segítheti ilyen vagy olyan kérdésekben eligazodni. A gondos kiválasztást, valamint a tagjelöltek sokoldalú s tervszerű eszmei-politikai nevelését hang­súlyozva mondta a pártelnök.- Nálunk még nem történt meg, hogy a két év letelte után meg kellett volna vonni valakitől az elő­legezett bizalmat. S remélem, hogy jövő év augusztusában sem kerül erre sor. Akkor lesz ugyanis időszerű Ta­kács Vilmos tagfelvétele. EGRI FERENC ÚJ szú 4 1982. X. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom