Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-21 / 250. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1982. X. 21. A libanoni kormányfő az izraeli csapatok távozását követeli Amin Gemajel az amerikai elnökkel tárgyalt LENGYELORSZÁG Összehívták a LEMP Központi Bizottságának 10. ülését Napirenden a társadalmi-gazdasági fejlesztés kérdései (ČSTK) - Az izraeli egységek, amelyek megszállva tartják Liba­non nagy részét, Tel Aviv ígéretei­vel ellentétben folytatják állásaik megerősítését a Bekaa-völgyben. Izrael a térségbe szállította a leg­korszerűbb elektronikai felderítő rendszereket, hogy ezek segítsé­gével szemmel tarthassa a szíriai egységeket. Ezenkívül az izraeli katonákat a Bekaa-völgyben téli felszereléssel látták el. Az izraeli hadsereg ténykedé­sét nagyon élesen elítélte Safik Vazzan libanoni kormányfő. Kije­lentette, hogy Libanon valódi sza­badsága érdekében az új kormány elsőrendű feladata az izraeli meg­szálló csapatok távozásának elé­rése. Elsősorban valamennyi idegen katona mielőbbi libanoni távozá­sáról tárgyalt kedden Washington­ban Amin Gemajel libanoni ál­lamfő Ronald Reagan amerikai elnökkel. Reagan a tárgyalások után közölte, hogy a kérdésben sikerült haladást elérniük, de - mint hozzáfűzte - semmilyen konkrét dátumot sem határoztak meg. Ezzel összefüggésben meg­jegyezte, hogy tárgyalások folynak az amerikai és az izraeli külügymi­niszter között. Úgyszintén kijelen­tette, hogy „mérlegelni“ fogja a li­A z október elsején bekövet­kezett Rajna-parti kancel­lár- és kormányváltozás után a nemzetközi közvélemény első­sorban az új nyugatnémet kor­mány külpolitikai szándékaira, lé­péseire figyel. Bár Helmut Kohl, az új kancellár mindjárt megválasztá­sát követően több nyilatkozatban is körvonalazta elképzeléseit, kije­lentve, hogy az új koalíció Kelet és Nyugat számára egyaránt meg­bízható partner kíván lenni, és ál­lamközi kapcsolatait a folyamatos­ság jellemzi majd, még így is nagy figyelem előzte meg a hivatalos kormányprogram bejelentését. A Bundestag ülésén elmondott kormánynyilatkozatában Kohl is­mét azt hangoztatta, hogy az új bonni kabinet párbeszédre, együttműködésre és jó kapcsola­tokra törekszik a szocialista orszá­gokkal, de a hangsúlyt arra he­lyezte, hogy ezt a NATO stratégiá­ja alapján teszi. Mint mondotta, az NSZK és az Egyesült Államok kapcsolatait Bonn meg akarja sza­badítani „az eddigi árnyékoktól“, s a barátság megszilárdítására tö­rekszik. Ezt a célt szolgálja majd a kancellár novemberben esedé­kes washingtoni látogatása is. A bonni kormányprogram han­goztatja a szocialista országokkal való együttműködés szükséges­ségét is, a velük korábban megkö­tött szerződések tiszteletben tartá­sát. S ez nemcsak a külpolitikára, fegyverzetellenőrzési és leszere­lési tárgyalásokra, hanem a gaz­dasági kapcsolatokra is érvényes. A nyilatkozat azonban ismét hang­súlyozta, hogy bár az NSZK a szo­cialista országokhoz fűződő gaz­dasági kapcsolatokat a kelet-nyu­gati viszony fontos részének tekin­ti, s ezért azokat folytatni akarja, banoni elnök kérését, hogy növel­jék a nemzetközi felügyelő erők létszámát, és erősítsék meg kül­detésüket Libanonban. Libanoni hír az is, hogy a parla­ment elnökévé kedden ismét Ká­rnál Asszadot, a kiemelkedő poli­tikái személyiséget választották meg. Az egyetlen jelölt volt, és rá szavazott a képviselők többsége. Az izraeli parlament kedd este jóváhagyta Begin kormányfő nyi­latkozatát, amelyben elutasította a jordániai palesztin konföderáció létrehozására tett javaslatot, és megerősítette Izrael „örökös jo­gát“ a megszállt Ciszjordániára és a Gázai-övezetre. Tel Aviv így ismét figyelmen kívül hagyta a világ közvélemé­nyét, amely Izrael távozását köve­teli valamennyi megszállt területről és a független palesztin állam létre­hozását. Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága Tel Avivban kedden ülést tartott, amelyen Meir Vilner, az Izraeli KP KB főtitkára tartott beszámolót a politikai hely­zetről és a pártfeladatokról. A ta­nácskozáson jóváhagyott határo­zat hangsúlyozza, hogy a Libanon elleni háború az amerikai izraeli globális stratégia része, és célja ezt - úgymond - „természetesen a nyugati szövetségi rendszer biz­tonsága érdekeinek figyelembe­vételével“ teszi. A kormánynyilat­kozat tehát nem hagyott semmi­lyen kétséget afelől, hogy az új koalíció kül- és biztonságpolitiká­jának alapját a NATO, illetve az amerikai-nyugatnémet barátság képezi. Az elmúlt évtized enyhülési po­litikájától elhatárolódást jelent a kormányprogramnak az a kitéte­le, hogy a keresztényliberális koa­líció a szocialista országokhoz fű­ződő viszonyt a reagani „valódi“ enyhülés keretében kívánja alakí­tani. Kohl kormánynyilatkozatában nem mondott le a „ német újra­egyesítésről“, de azt csak hosszú, történelmi folyamat keretében ne­vezte megvalósíthatónak. A kan­cellár biztosította az NDK-t, hogy meg fogja tartani az elődök által vállalt minden kötelezettséget és a Nyugat-Berlinre vonatkozó négy­oldalú megállapodást. Az új bonni kormány - és ez az egyik legveszélyesebb kiemelt té­tele a programnak - „minden fenntartás nélkül“ támogatja a NATO 1979-es kettős határoza­tát, annak tárgyalási és rakétatele­pítési részét egyaránt. A kormány kitart a nyugati fél „nullamegoldá­si“ javaslata mellett, amely - mint ismeretes - egyoldalú engedmé­nyeket követel a Szovjetunió ré­széről. Figyelemre méltó az is, hogy Kohl nyilatkozatában - a Schmidt-kormánnyal ellentét­ben - a szocialista országokkal az amerikai ellenőrzés létrehozá­sa az egész közel-keleti térség felett. A határozat továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a véres intervenciók ellenére a Begin-kor- mánynak az erő alkalmazásával sem sikerült felszámolnia a pa­lesztin kérdést, amely a közel- keleti megoldás kulcskérdése. A közelmúlt tömeges háborúel­lenes tüntetéseivel összefüggés­ben az Izraeli KP KB kijelentette, hogy az agresszió elleni harcnak a Begin-kormány lemondásáért és új választások kiírásáért folytatott harccá kell változnia. Az ország növekvő militarizálá- sának és a libanoni agressziónak következményei mindinkább érez­hetőek az izraeli gazdasági élet­ben is. Az El AI izraeli állami légitársaság súlyos gondjait a kor­mány úgy próbálja megoldani, hogy a társaságot a dolgozók ha­tározott tiltakozása ellenére ma­gánvállalkozóknak adja át, akik máris ezer alkalmazott meneszté­sével akarják „enyhíteni“ a gon­dokat, habár a társaság átadásá­ról csak kedden született meg a döntés. Szovjet-kínai konzultációk Pekingben (ČSTK) - A kínai központi napi­lapok közölték Hu Jao-pangnak, a Kínai KP KB főtitkárának nyilat­kozatát, amelyet francia újságírók­nak adott. A kínai fél őszintén reméli - mondotta Hu Jao-pang -, el lehet hárítani azokat az akadá­lyokat, amelyek a kínai-szovjet kapcsolatok normalizálása útjá­ban állnak, hogy ezentúl a két ország közti kapcsolatok normáli­san fejlődhessenek. Leonyid lljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes Peking­ben már megkezdte konzultációit Csien Csi-csen külügyminiszter­helyettessel - mondotta Hu Jao- pang. A két fél megállapodása értelmében a -megbeszélésekről részleteket nem tesznek közzé. A megbeszélések a jövőben is folytatódnak majd Moszkvában és Pekingben felváltva. Mindemellett a Kínai KP KB fő­titkára az újságírók kérdéseire vá­laszolva ellenséges kirohanásokat intézett a szovjet külpolitika ellen. kapcsolatban nem használta a „biztonságpolitikai partnerség“ kifejezést. Schmidt felfogása sze­rint ez a kifejezés azt jelentette, hogy a nyugati fél a saját biztonsá­gát nem a szocialista országokkal szemben, hanem csakis azokkal együttműködve valósíthatja meg. Az új kancellár viszont a „bizton­ságpolitikai partnerséget“ csak a tőkés szövetségesekkel és a fej­lődő országokkal való viszonyban tartotta helyénvalónak. A kormányprogram bejelentését követő éles vitában az SPD és az új koalíciót nem támogató szabad- demokrata képviselők fenntartás­sal fogadták a külpolitika folyama­tosságát ígérő kijelentéseket, de elsősorban határozottan elutasí­tották a szociális kiadások draszti­kus csökkentését. Willy Brandt és más ellenzéki képviselők is rámu­tattak arra, hogy Kohl kormánya kifejezetten konzervatív módsze­rekhez tér vissza ahelyett, hogy az ígért fordulatra törekedne. Az SPD elnöke azt is leszögezte, hogy en­nek a jobboldali koalíciónak és az általa előterjesztett programnak nincs többsége a választók köré­ben. Ezt igazolja a bonni úgyneve­zett gazdasági szükségprogram rendkívül kedvezőtlen belpolitikai visszhangja, mivel ez a program az NSZK súlyos gazdasági hely­zetéből kivezető utat az állami és magánberuházások növelésében s ugyanakkor a szociális kiadások csökkentésében látja. Adókedvez­ményeket ígér a beruházó vállal­kozóknak, de növeli a kiskereske­(ČSTK) - A LEMP KB Politikai Bizottságának ülésén úgy döntöt­tek, hogy október 27-28-ra össze­hívják a központi bizottság 10. ülését. A politikai bizottság megvi­tatta és jóváhagyta a plénum elé terjesztendő anyagokat, melyek az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének kérdéseivel, de legfőképpen a válság leküzdésé­vel összefüggő feladatokkal kap­csolatosak. A politikai bizottság ülésén átte­kintették a társadalmi és gazdasá­gi helyzetet az országban az új szakszervezeti törvény elfogadá­sa után. A politikai bizottság fel­hívta a figyelmet az ellenséges propagandára, amely zavargások kiprovokálásával próbálja meghiú­sítani az új szakszervezetek létre­hozását, és újabb feszültségeket idéz elő, melyek az érvényben levő szükségállapot elhúzódásá­hoz vezethetnek. A politikai bizott­ság javasolta a pártszerveknek és -szervezeteknek, hogy aktívan szánjanak szembe a helyzet stabi­lizálódásának ártó cselekedetek­kel. Figyelmeztette őket arra, hogy feladatuk a szakszervezeti moz­galom létrejöttéhez és kibontako­zásához megteremteni a politikai feltételeket. Az ülés résztvevői leszögezték, hogy kibontakozóban van a nem­zeti megújhodás hazafias mozgal­ma, és hangsúlyozták a mozga­lom fontosságát a válság leküzdé­se szempontjából. Kedden este Varsóban Roman Malinowski, a lengyel miniszter- tanács alelnöke sajtóértekezletet tartott külföldi újságírók számára. Ezen kijelentette, hogy az ország­ban idén 21,2 millió tonna gabo­nát vagyis 1,5 millió tonnával töb­(ČSTK) - Helmut Kohl nyugat­német kancellár kedd esti londoni villámlátogatása során Margaret Thatcher brit kormányfővel a Nyugat-Európa és az USA kö­zötti feszült kereskedelmi kapcso­latokról, a Közös Piaccal szembe­delem és a szolgáltatások forgalmi adóját. Máris, tiltakoznak a szak- szervezetek, rámutatva, hogy ez a program újabb milliárdos terhe­ket rak a munkavállalók, a bete­gek, a diákok, a munkanélküliek és a nyugdíjasok vállára. Az új bonni koalíció tervei bél­és külföldön egyaránt meglehető­sen vegyes fogadtatásra találtak, inkább aggodalmat mint derűlátást keltenek. így a moszkvai elemzé­sek rámutatnak, hogy bár az új nyugatnémet vezetés a kelet-nyu­gati kapcsolatok fontos tényezőjé­nek tekinti az együttműködést a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával, Kohl kancellár ezzel kapcsolatban „ko­moly akadályokat és nehézsége­ket“ emlegetett. Aggasztónak tart­ják, hogy a bonni kormány hang­súlyosan támogatja a NATO 1979-es kettős határozatát, hogy a kancellár egýértelmúen a straté­giai fegyverzetekkel és a közép­hatótávolságú nukleáris eszkö­zökkel kapcsolatos amerikai ja­vaslatokat támogatja, amelyek az erőegyensúly megbontását céloz­zák Európában. Moszkvában az NSZK-ban be­következett politikai fordulat kap­csán emlékeztetnek arra, hogy a nyugat-német szociáldemokrata párt képviselői, a Willy Brandt és a Helmut Schmidt által irányított kormányok nem kis mértékben já­rultak hozzá az enyhülés, valamint a kelet-nyugati kapcsolatok fej­lesztésének ügyéhez. Jó volna, ha ezen a téren összegyűlt értékeket nem herdálná el az új vezetés. A Szovjetuniónak - ezt ismételten leszögezték Moszkvában - sem­miképpen nem áll szándékában változtatni az NSZK-val kialakított jó kapcsolatain. PROTICS JOLÁN bet takarítottak be, mint tavaly A termelők azonban a terveze 5 millió tonna helyett eddig csa 2,4 milliót adtak el az államnak Elsősorban a kisparasztok nen teljesítik az állammal szember gabonaeladási kötelezettségei A minisztertanács alelnöke kije lentette, ha az a veszély fog fe nyegetni, hogy kevés lesz a ke nyér Lengyelországban, utolsó le­hetőségként az állami szervei- kénytelenek lesznek kötelező ga- bonabeszolgáltatási kötelezettsé­get elrendelni. Nagyon gyenge volt a takarmánytermés és ez az­zal járhat, hogy visszaesés állhal be az állattenyésztésben. Roman Malinowski élesen elí­télte az Egyesült Államok és né­hány más nyugati ország Lengyel- ország-ellenes gazdasági szank­cióit. Tájékoztatott többek között arról, hogy Franciaország leállítot­ta a Lengyelországgal megkötött hosszú lejáratú gabonaszállítási megállapodás teljesítését. Jerzy Urban, a kormány sajtó­titkára tájékoztatott a lengyel kor­mánynak a szakszervezeti törvény elfogadása utáni helyzettel kap­csolatos értékeléséről. Megállapí­totta, hogy a szélsőséges csopor­tok mindeddig nem adták fel a har­cot, és újabb feszültséget szíta­nak. Erejükből azonban már nem futja nagyobb sztrájkok és utcai tüntetések szervezésére. A szük­ségállapot elrendelése óta állam­ellenes tevékenységért és kihá­gásokért mintegy ezer embert tar­tóztattak le és ítéltek el. A közel­múltban 308 személyt szabadon bocsátottak, és jelenleg mintegy 700-ra tehető az internáltak száma. ni brit követelésekről és a két or­szág vezetői rendszeres csúcsta­lálkozójának előkészítéséről foly­tatott megbeszéléseket. A tárgya­lásokról közleményt nem adtak ki, a két fél csupán rövid sajtónyilat­kozatra szorítkozott. Elismerték ugyan, hogy a két ország között vannak vitás kérdések, ám a hangsúlyt az érdekek azonossá­gára fektették. Kohl londoni látogatása nem a vitás kérdések megoldását cé­lozta. A kancellár - csakúgy mint korábban Párizsban és Brüsszel­ben - a nyugat-európai szövetsé­gesek nézeteit kívánta kitapogatni küszöbönálló washingtoni útja előtt. xxx Franz Josef Strauss, a CSU és a bajor tartományi kormány elnöke kijelentette, hogy „igen ko­molyan“ fontolóra veszi: jelöltes- se-e magát a jövő márciusra ter­vezett bonni parlamenti választá­sokon. Strauss megismételte, hogy a mostani bonni kormány csak „átmeneti“. Nem lehet kizárni, mi­szerint a CSU vezére bonni parla­menti képviselővé való megvá­lasztásával azt szeretné elérni, hogy ismét ö vezesse az uniópár­tokat, és ő legyen a kancellár. Kubai-vietnami barátsági szerződés (ČSTK) - A Vietnami Szocialis­ta Köztársaság párt- és állami kül­döttsége Truong Chinh, a VKP KB Politikai Bizottsága tagjának, az államtanács elnökének vezeté­sével kedden befejezte hivatalos baráti látogatását Kubában, és elutazott Havannából. A látogatás során a vietnami államfő hivatalos tárgyalásokat folytatott Fidel Castróval, a Kubai KP KB első titkárával, állam- és kormányfővel. Truong Chinh és Fidel Castro a tárgyalások befe­jeztével 25 évre szóló kubai-viet­nami barátsági és együttműködési szerződést írt alá. A libanoni had­sereg még min­dig folytatja raz­ziáit. Ezzel összefüggésben a libanoni nemzeti mozgalom képvi­selője figyelmez­tetett arra, hogy ezek a,, tisztoga­tó akciók“ gya­korlatilag az izra­eli agresszorok által megkezdett folyamat folyta­tását jelentik. A palesztinok és a baloldali liba­noniak zaklatá­sát tétlenül szemlélik az ún. nemzetközi fel­ügyelő erők is, ha­bár feladatuk éppen a polgári lakosság biztonságának védelme lenne. A felvételen az olasz kontingens kötelékébe tartozó orvosok ápolnak egy gyermeket, aki a Satila palesztin menekülttáborban 1 hónappal ezelőtt lezajlott véres tömegmészárlás során sebesült meg. (Telefoto - ČSTK) KOMMENTÁRUNK Bonni hangsúlyok Kohl londoni villámlátogatása Strauss nem mond le hatalmi törekvéseiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom