Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)
1982-10-21 / 250. szám, csütörtök
A párt bizalma alkotó igyekezetre kötelez Alig néhány hete fejeződött be a SZISZ harmadik kongresszusa. A kongresszusok történetében először tárgyaltak a küldöttek négy szekcióban. így kifejezésre jutott a kongresszus munkajellege és szélesebb körű véleménycserére is sor kerülhetett, mint az eddigi kongresz- szusokon. Hiszen a három nap alatt száznál több, minden szociális és korcsoportot képviselő küldött felszólalt, s minden szervezeti típust képviseltek. Nagy részük - a kongresszusi beszámolóval összhangban - főként a szövetségben folyó munka ismétlődő hibáira mutatott rá, vagy ezek okát elemezte, konkrét javaslatokat tettek arra is, hogyan fokozható a szövetség befolyása fiataljainkra, s mekkora részt vállaljon a szövetség a párt programjából eredő bonyolult feladatok megoldásából. Ez végül is nagyon jól tükröződött a kongresszusi határozat konkrétságában, programot adó jellegében. KOMMENTÁLJUK EMBERFORMÁLÓ VÁLLALÁSOK A szocialista munkabrigádok kötelezettségvállalásai közül kétségkívül mindenütt azokra irányul a fő figyelem, amelyek a termelőmunkával, a feladatok teljesítésével kapcsolatosak. Ez részben érthető is, hiszen az üzemekben, vállalatoknál a szocialista munkakollektívák döntő szerepet játszanak a feladatok teljesítésében. Van azonban a szocialista munkabrigádok kötelezettségvállalásai közt számos olyan is, amely nem, vagy csak nagyon kis mértékben függ össze a termeléssel. Éppen ezért ezekről lényegesen kevesebb szó esik, jóllehet, jelentőségük nem kisebb amazokénál. Kivált a szocialista ember formálása szempontjából fontosak. Az olyan vállalásokra gondolunk, mint a kulturális rendezvények közös, szervezett látogatása, együttes kirándulások szervezése (például a Szlovák Nemzeti Felkelés hősi harcainak színhelyére), sportversenyek rendezése, egyéb vetélkedők szervezése (ezek közül említést érdemelnek azok, amelyeket a csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából rendeznek a szovjet emberek életének még alaposabb megismerése céljából). Igen hasznos a tanulmányi kirándulások szervezése más munkahelyekre. Nem egy brigád tagjai, például a vágsellyei (Šaľa) Dusló- ban, azt is vállalták, hogy bővítik szakképesítésüket. Ennek különösen a nyári szabadságok idején veszik hasznát, amikor a hiányzó szakembereket helyettesíteni tudják. Hasonló vállalás a szakközépiskola, esetleg főiskola esti tagozaton történő elvégzése. Ilyen kötelezettséget teljesítettek pl. a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyikombinát egyik Dimitrov-bri- gádjának tagjai. Óvodák, iskolák patronálása is elég gyakran szerepel a szocialista munkabrigádok kötelezettségvállalásai között, így van ez pl. a Vágmenti Gépgyár motorkerékpárt gyártó gútai (Kolárovo) üzemében, ahol a brigádtagok nemcsak az óvodások játszóteréről gondoskodnak, de hibás játékaikat is megjavítják. A bratislavai Slovnaft egyik brigádja viszont a testi fogyatékosok patronkai intézete felett vállalt védnökséget. Számos brigád szociális otthonok lakóinak igyekszik színesebbé tenni az életét. Igen humánus kötelezettségvállalásnak tekinthető az önkéntes véradás megszervezése a brigádokban. Akadnak brigádtagok, akik rendszeres véradókká váltak. Sőt, Juraj Matáš, a Tŕineci Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vasmű 13-as kokszolótelepe brigádjának tagja már 42-szer adott vért. Egymást is különböző formában segítik a brigádtagok. Egyebek közt a családi házat építő dolgozókat, különösen a sokgyermekes apákat. A legtöbb brigádban már hagyomány, hogy beteg tagjaikat meglátogatják. Az is a szép szokások közé tartozik, hogy a kollektívák nyugdíjas tagjaival rendszeres kapcsolatot tartanak fenn. A kollektívák nevelő hatása egyes tagjaikra olyan nagy, hogy olykor a munkafegyelmet nem éppen tisztelő emberekből a brigádban kiváló dolgozót nevelnek. Pontosan ez történt a bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzem egyik brigádjában, ahol egy fiatal lány a kollektíva nevelő hatásának köszönhetően az utolsók közül az elsők sorába lépett elő. Sok-sok olyan köztelezettségvállalást említhetnénk még, amelynek értéke számokban aligha fejezhető ki. Szólhatnánk a brigádok környezetszépítő akcióiról, faliújságok gondozásáról, sajtóbeszámolók rendezéséről, könyvekről való beszélgetésekről, író-olvasó találkozókról, megannyi egyéb hasznos vállalásról. A kötelezettségvállalások értékelése során a termelési terv teljesítését közvetlenül szorgalmazó törekvéseken kívül az ilyen kezdeményezéseket is megfelelően méltányolni kell, hiszen a szocialista ember nevelését szolgálják. FÜLÖP IMRE KÉPZETTSÉGE DARUS A gazdasági élet intenzitásának növelése elképzelhetetlen az ifjúság aktív részvétele nélkül. Ezért a kongresszus első szekciója a munkaaktivitással és az intenzív tanulással, ezek továbbfejlesztésével foglalkozott. Figyelmüket arra a kérdéskörre irányították, hogy mit tehet az ifjúság annak érdekében, hogy az ugyanolyan, vagy az azt megelőzőnél szűkösebb anyagi forrásokat kihasználva minél többet adhassanak a társadalomnak. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a fiatalokat hatékonyan mozgósítani elsősorban a munkakollektívák tudják, meggyőzve őket arról, hogy fokozott mértékben vegyenek részt a termelés irányításában a munka- és szociális feltételek javításában. Az ifjúsági kollektívák és racionalizációs munkabrigádok mindenütt munkába állnak, ahol az új technikát illetve technológiát bevezetik, nő a képzettséggel szemben támasztott követelmény, a tradicionális munkamódszereket újak váltják fel. Persze, akadnak a fiatalok között is olyanok, akiket kielégítenek a meggyökeresedett, ósdi munkaformák és módszerek, bár gazdasági hatékonyságuk - ezáltal nevelő hatásuk is - nagyon alacsony szintű. Az ifjúsági szervezetek egész sora passzívan várja, hogy milyen igényekkel lép fel velük szemben a vállalat gazdasági vezetősége, kötelezettséget is vállalnak, mert vállalni kell, de anélkül, hogy tekintetbe vennék munkahelyük tényleges szükségleteit. A fiatal szakemberek, az ifjúsági szervezet tagjai eddig még nem kapcsolódtak be kellő mértékben a gazdasági tervek készítésébe. A szekcióüléseken nyilvánvalóvá vált, hogy a mai fiúk és lányok többsége a tudomány és a technika fejlődésében látja az intenzitásnövelés legfőbb forrását. Érzik, hogy a tanuláson és a munkán kívül elsőrendű kötelességük, hogy megtanuljanak alkotó módon gondolkodni. Hisz nemcsak az a célunk, hogy egyre több tudományos és technikai kört, részleget és állomást hozzunk létre, hanem az is, hogy ezek hasznot hajtsanak, amellyel már a fiatalok gyarapítják - az elsajátított ismeretek felhasználásával - a társadalmi hasznot. Ha magukra hagyjuk őket, akkor csak nehezen tudnak egy ilyen feladattal megbirkózni. Ezért javasolják, hogy közösen, a párt- és állami szervekkel, a szakágazatokkal és társadalmi szervezetekkel együttműködve ki kell dolgozni a gyermekek és az ifjúság tudományos-technikai aktivitásának egységes és átfogó programját, amely magában foglalná a speciális központok kialakítását, így például a fiatalok bekapcsolódhatnának a robotok gyártásába és az elektronika kifejlesztésébe. A program megvalósításához szükséges anyagi forrásokat természetesen az ifjúsági szervezetek patronálta tudományos-technikai feladatok konkrét eredményeitől és ezek hasznából akarják biztosítani. Értékelnünk kell, hogy törekszenek a pazarlás, a gépek, a nyersanyagok és alapanyagok gazdaságtalan kihasználása okainak, sőt következményeinek fel- használására, rámutatnak a szervezés és irányítás hibáira. Az ideológiai munka nem csak képzést jelent Az ilyen feladatok csak úgy oldhatók meg, ha sokoldalúan fejlett fiatalokat nevelünk, akik fokozatosan átveszik tőlünk a szocializmus építésével járó változások minden felelősségét. A kongresszus második szekciója tehát a szövetség ideológiainevelő és tömegpolitikai munkájának kérdésével, a munka hatékonyságával foglalkozott. Foglalkoztak a tudományos világnézet, az öntudatos szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus, a nemzeti büszkeség, a tudományos ateizmus és a szocialista erkölcs kialakítását kísérő problémák teljes kérdéskörével. Nagy figyelemmel kísérték a nyugati ideológiai diverzió egyre rafináltabb fegyvereire, s az ezekben rejlő veszélyekre, figyelmeztető felszólalót, mert ezek az ifjúságot veszik célba, s arra törekszenek, hogy a fiatalokban bizalmatlanságot keltsenek a kommunista párt és a szocialista állam iránt. Az ifjúság közt elvhű osztálypolitikát és nyílt offenzív propagandát kell folytatni. Ez az ifjúsági szövetség tagjaitól is több kezdeményezést követel, keresni kell az észre és érzelmekre egyaránt ható eszközöket. A szövetség ideológiai munkája azonban gyakran felületes és általános, s árt neki az is, ha lebecsülik. Néhány - az ifjúsággal dolgozó - tisztségviselő és propagandista nem eléggé türelmes, így nem sikerül megérteniük a fiatalok gondolkodásmódját, s nem reagálnak idejében a fiatalokat legjobban foglalkoztató problémákra, pedig ezeket kell a leggyorsabban megoldanunk. Kevesen veszik figyelembe hallgatóik ismereteit és műveltségi színvonalát. Ezen a területen az eddiginél jobban fel kell használnunk a pártszervezetek, a pedagógusok és a legtapasztaltabb propagandisták tapasztalatait. De maguknak a SZISZ-tagok- nak is az eddiginél sokkal gyakrabban és bátrabban fel kell lépniük a kispolgári magatartás a burzsoá erkölcs és a társadalomellenes megynilvánulások ellen. A szabad idő és a nevelés A sokoldalúan képzett, müveit fiatalok nevelésében fontos szerepe van a szabad idő célszerű kihasználásának. A szakköri tevékenység szervezésével a SZISZ a fiataloknak azt a természetes igényét elégíti ki, miszerint értékeket nemcsak elfogadni kell, hanem meg is kell alkotni őket. A kongresszus harmadik szekciójában főleg azt hangsúlyozták, hogy ez a tevékenység - a szórakoztató jellegű elfoglaltság kivételével - a kommunista nevelés hatékony eszköze lehet. Csakhogy ennek a fontosságát nem minden SZISZ- tag érti meg. Egyoldalúan fogják fel a művészetek, a kultúra és a nevelés viszonyát is, mintha megfeledkeznének arról, hogy a fiatalok magatartáskultúrája is ebbe a kategóriába tartozik. A SZISZ munkájának legnagyobb hiányosságai a szabad idő szervezésében nyilvánulnak meg. A falvakban, de különösen a lakótelepeken rendszerint nem is vesz részt a SZISZ a kulturális és nevelő tevékenység tervezésében, sem szervezésében, bár e területen a SZISZ-nek szorosan együtt kellene működnie a többi tömegszervezettel és a nemzeti bizottságokkal. A tömegsport, a turizmus és a honvédelmi gyakorlatok fejlesztésénél is elmondható, hogy eddig nagyon kis mértékben használták fel a SZISZ, A CSSZTN és a Honvédelmi Szövetség széleskörűen kiépített anyagi bázisát. Kevesebb papírmunka - nagyobb aktivitás Hogy az ijfúsági szövetség tovább szilárdítsa társadalmi tekintélyét és hatást gyakorolhasson a fiúk és lányok tömegeire, különösen a munkásfiatalokra, szükséges, hogy az eddig gyengén működő szervezetekben is sokoldalúbb és hatékonyabb munkát folytassanak. A SZISZ szervek és szervezetek irányító, politikai és szervező munkájának javításával, a lehetőségek feltárásával újabb kongresszusi szekció foglalkozott. Újból figyelmeztettek arra, hogy a SZISZ tisztségviselőinek kell legjobban ismerniük az ifjúság problémáit és szükségleteit, s a saját működési területükön össze kell hangolniuk az egyén érdekét a társadalom érdekével és biztosítaniuk kell a fiatalok részvételét a szervezet változatos és sokrétű életében. Ehhez hozzájárulhat az is, ha a SZISZ csökkenti adminisztratív tevékenységét. A tisztségviselő aktíva képzésével kapcsolatban gyakrabban kikérhetnék a pártszervezetek taná-# csát. A kommunistáknak, a gazdasági dolgozóknak és a pedagógusoknak viszont sosem eshet nehezükre elmenni a fiatalok közé és kioktatás nélkül segíteni nekik. A SZISZ harmadik kongresszusa a fiatalok sikereinek seregszemléje volt. A siker nem kevés. A tanulás, a jó gazdasági eredmények, a tudomány és az új technikai berendezések gyakorlati fel- használása, a termeléshez nyújtott segítség, a művészet és a sport területén érik el őket. De a kongresszus egész légköre azt fejezte ki: nyíltan meg kell beszélni, hol és hogyan kell javítani, hogy a fiatalok lendülete és az a vágya is érvényre jusson, hogy mindenütt ott legyenek, ahol legnagyobb szükség van rájuk. HANA LABUDOVÁ Micsoda hatalmas üzem a tŕineci vasműt Éjjel, nappal üzemel, több mint 20 000 dolgozót foglalkoztat, a vasmű szaktanintézetében ezer fiatal tanul. Itt dolgozik Emilie Byrtusová. Képzettsége darus, két gyermeket nevel. Munkahelye a 2-es számú munkacsarnok.- Nem tudtam, hogy engem keres - mondja. - A magasból ugyan észrevettem, hogy idegen jár a szalag mellett, kihajoltam, még intettem is, gyorsan tűnjön odébb, baj lehet, ha meglendül a láncra akasztott kampó, de nem figyelt, hát lassítottam. Megköszönöm figyelmességét, aztán ellenőrzőm a kapott adatokat, és persze igyekszem őket pontosítani. Kérdezősködnöm nem kell, mert miközben teát főz, minden fontosat elmond:- A név? Hát az inkább lengyel, mint cseh. A férjem is itt dolgozik, a hengerdében. Mi három műszakban dolgozunk, ők négy műszakban, de így van jól. A család életrendje miatt is. Egyik kislányunk, Mihalka, már iskolás, elsős, Petra, egy évvel fiatalabb, óvodás. Nem könnyű az időt jól beosztani. Talán még nehezebb is, mint a pénzt beosztani. Tudja, hogy van az, kisgyerek kis gond, nagyobb gyerek nagyobb gond. Nőnek, okosodnak a gyermekek, többet kell velük törődni... Közbeszólok:- Láttam az ifjúsági szervezet faliújságját - mondom. - Egészen ügyes és szép is. Ott láttam a nevét, hogy összeállította...- Igen, én vagyok a felelős- válaszol. - És ha tudni akarja, hát megmondom, hogy a nagyobbik kislányom is segített, ő vágta ki a képeket.- Szóval, az ifjúsági szervezet vezetőségi tagja, felelős a faliújságért...- Miért csodálkozik? - kérdi.- Tagjelölt vagyok, és ez egyben pártfeladat is. Elmondja, hogy már egy éve tagjelölt. Ladislav Cihán mester, Emil Kaleta pártelnök és az ifjúsági szervezet az ajánlói. Ismerik őt jól, hiszen nemcsak a férje dolgozik a vasműben, innen ment nyugdíjba az édesapja is.- Miért akar kommunista lenni?- Nem tudom olyan szép szavakkal elmagyarázni, ahogy erről az újságokban, meg a könyvekben szoktak írni, csak egyszerűen. Jó anya akarok lenni, aki úgy neveli a gyermekeit, hogy azok békében éljenek, okosak, ügyesek legyenek. Amikor a pártért cselekszem, magunkért is teszem. így érzem. Nehéz mágyarázni az érzést. Lehet, hogy később, évek múlva majd megtanulom ezt is, de most csak így tudom elmondani. Meg sem kérdi, hogy mi a véleményem a válaszról olyan magabiztos. Különben sincs már ideje a beszélgetésre. Elköszön. HAJDÚ ANDRÁS Új szennyvíztisztító berendezés kezdte meg próbaüzemelését Ružom- berokban. A napi 123 köbméter szennyvíz tisztítására alkalmas berendezés egyike a legnagyobbaknak Szlovákiában. A felvételen Anna Kollárová biológus (balról) és Zdena Feriancová laboránsnő mintát vesz a tartályokból. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK)
