Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-30 / 232. szám, csütörtök

A siker még jobb munkára ösztönöz A VÖRÖSKERESZT TEVÉKENYSÉGE A BRATISLAVA-VIDÉKI JÁRÁSBAN Különös a Bratislava-környék járás fekvése. Koszorúként övezi Szlovákia fővárosát, amely vonzza az embereket, mun­kába, szórakozásra egyaránt. Azt gondolná az ember, hogy ilyen körülmények között nehéz tömegpolitikai munkát végezni. A valóság azonban rácáfol erre, eredményesen dolgoznak a tömegszervezetek. Hogy a Vöröskereszt járási szervezete milyen munkát végez, efelöl Vilma Mendelovánál, a járási bizott­ság vezető titkáránál érdeklődtünk. • Hogyan jellemezné a járási szervezétüket?- A hetvenhárom alapszerve­zetben, amelyből tíz üzemi, több mint 17 600 tag tevékenykedik. Büszkék vagyunk arra, hogy járá­sunk minden nyolcadik lakosa tag­ja a szervezetünknek. Ez az arány Mariankán és Borinkán még jobb. Itt minden harmadik, Magyarbélen (Veľký Biel), Vysoká nad Moraván és Ivanka pri Dunajiban pedig minden negyedik. Ez is mutatja, hogy alapszervezeteink kellő gon­dot fordítanak a taglétszám növe­lésére, a jó és rendszeres szerve­zeti életre. Az említett alapszerve­zeteken kívül vonatkozik ez a szeneire, a félire (Tomášov) a stupavaira, a Nová Dedinkaira és a Plavecký Štvrtokira. A járási szervezetünk nagy figyelmet szentel az ifjúságnak, eddig sike­rült 1600 tizenöt-tizennyolc éves fiatalt megnyerni a vöröskeresztes munkára, igyekszünk gondoskod­ni az utánpótlásról is. • Milyen eredményeket érnek el a térítésmentes véradásban?- Évek óta eleget teszünk a központilag meghatározott fel­adatoknak. Az ez évi tervünket is már 86 százalékra teljesítettük. Eredményességünk titka a jó együttműködés a vértranszfúziós állomásokkal, valamint az, hogy a véradásban az alapszervezetek vezetőségének és a járási választ­mánynak a tagjai jó példával jár­nak elöl. Az idén is már 500 új véradót toboroztunk. Eddig heten kapták meg a Janský emlékérem arany, hatvanhatan az ezüst, és 511 -en a bronz fokozatát. Az idén további tizennégyen kapnak ezüst, és nyolcvanötén bronz fo­kozatot. A véradásban az eredmé­nyes alapszervezetek közé tarto­zik a szenei, a pezinoki, a stupavai és az ivánkai. • Mit tesznek a magukra ma­radt idős emberekért?- Járásunkban két nyugdíjas­otthon van, ezekben Vöröske- reszt-alapszervezetek tevékeny­kednek. Dicséretes munkát vé­geznek a magyarbéli nyugdíjasok, akik számos olyan akciót szervez­nek, amelyet más alapszerveze­tek irigyelhetnek tőjük. Járásunk­ban is sok a magára maradt idős ember, akiknek segítségre, de leg­alább jó szóra van szükségük. A félévi adatok szerint 95 önkén­tes szociális gondozónk 145 idős embert ápol. A szóban forgó idő alatt a nyugdíjasok részére 34 kul­turális akciót, 59 előadást rendez­tünk, több alapszervezetben az idős emberek részére kirándulást is szerveztek. Véleményem sze­rint, az eredmények ellenére a jö­vőben még többet kell tennünk az idős emberekért, s a lehetőség szerint növelni kell az önkéntes gondozónők számát, gyakrabban meg kell látogatni a magányos, idős embereket. Ebben továbbra is együtt akarunk működni a pol­gári ügyek testületeivel, a Nőszö­vetség alapszervezeteivel és mind­azokkal, akik szívügyüknek te­kintik az idős emberek életkörül­ményeinek javítását. 0 Hogyan kapcsolódnak be a környezetvédelembe és a tele­pülésszépítésbe?- Járási szervezetünk több tag­ja dolgozik a különböző szintű képviseleti szervekben. Tagsá­gunk az év első felében az egész­ségügy területén kilencezer, a te­lepülésfejlesztésben pedig közel két és fél ezer óra társadalmi mun­kát végzett. Figyelemre méltó az a tény, hogy a parkok, a közterüle­tek gondozása során több mint 12 000 órát dolgoztak, de segítet­tek a mezőgazdasági idénymun­kákban is. Közel 50 mázsa papírt, 15,7 kiló textilhulladékot és 120 mázsa ócskavasat értékesítettek alapszervezeteink, valamint több mint 5 mázsa gyógynövényt gyűj­töttek össze. • A lakosság honvédelmi felké­szítésében milyen eredményekről adhatnak számot?- Ezen a területen együttmőkö- dünk a Honvédelmi Szövetséggel, a polgárvédelem törzskarával. Szaktanfolyamokon képezzük ki azokat, akik a sorköteleseket tanít­ják meg az elsősegély alapisme­reteire, de segítünk az autóiskolá­ban a gépjárművezetők képzésé­ben is. Vöröskeresztes csapatunk szakmai ismereteinek növelését is szem előtt tartjuk. Az önkéntes egészségügyi nővérek, az idén már 2178 esetben nyújtottak első­segélyt. Előadóink, oktatóink kive­szik részüket a lakosság polgárvé­delmi felkészítéséből is. Az alapis­kolákban az első félévben 2414 tanuló sajátította el az alapvető egészségügyi ismereteket. Ta­pasztalataikról, ismereteikről az if­júsági egészségügyi járőrök járási és szlovákiai versenyén tettek ta­núbizonyságot. Az utóbbin a szen­ei Tajov utcai alapiskola raja a má­sodik helyen végzett. A pionírok szlovákiai honvédelmi játékán a szenei szlovák oktatási nyelvű alapiskola az első helyet szerezte meg. A továbbiakban is jól fel akarunk készülni a megnöveke­dett feladatok teljesítésére. • Az elmondottakat mivel egé­szítené még ki?- A Vöröskereszt munkája sok­rétű. A már említettek mellett jó eredményeket érünk el az egész­ségnevelésben is. A szenei alap­szervezet, amely a szemléltető agitáció szlovákiai versenyében tavaly már harmadszor lett első, elnyerte a példás alapszervezet címet, s az idén erre a šenkviceiek és az ivánkaiak pályáznak. NÉMETH JÁNOS Kiállítással köszöntik a III. kongresszust A prágai Kultúrpalotában ,,A jö­vőbe vezető utak - Zenit ’82“ címen megnyílt ifjúságunk fantázi­áját, alkotóképességét és ráter­mettségét szemléltető kiállítás. A prágai ifjúsági szervezetek és a Honvédelmi Szövetség ezzel a tizenegy napon át megtekinthető rendezvénnyel köszönti a SZISZ közelgő III. kongresszusát. A bemutatott korszerű moz­dony-, repülőgép- és űrhajómo- delleket kiegészítő integrált áram­körök, mikroprocesszorok, számí­tókészülékek és a többi elektro­technikai vívmány megérdemelten vonja magára a látogató figyelmét. Megtudjuk, hogy a barkácsolást az ifjúság nem csupán szórako­zásnak tekinti, hanem szabad ide­jében is igyekszik hasznos tevé­kenységet kifejteni. Sokan a fiata­lok közül - a jövendő gépszer­kesztők, technikusok és munká­sok - tervszerűen készülnek fel önként vállalt, máris életcéljuknak tekintett szakmájukra. A háromszáznál is több prototí­pusra méltón lehetnek büszkék a fiatalok, hiszen a kiállított tár­gyak között akadnak olyanok is, amelyekre már a kutató intézetek és vállalatok dolgozói is felfigyel­tek. Megvalósításukkal és üzem­behelyezésükkel ugyanis milliók takaríthatok meg a népgazdaság számára. A legtöbb alkotás a gép- és az elektrotechnikai ipar érdekeit szol­gálja. Ilyen például a prágai Che- moprojekt Vállalat fiataljainak mintegy másfél millió korona érté­kű alkotása: a víz tisztaságát és összetételét elemző automata ál­lomás, vagy akár a WER típusú atomreaktor programozójának továbbfejlesztett mása, a gépipari kutatóintézet dolgozóinak a műve, amelynek köszönhetően a meg­takarítások máris meghaladtak a nyolcmillió koronát. A ČKD szál­lító vállalatának dolgozója Petr Ji- rik a fejtőgépek távvezérlésére szolgáló programozó automatá­val, a Klement Gottwald Művek fiataljai a Prága 9 P-140 típusú sebességváltóval mutatkoznak be a kiállításon. Figyelemre méltó a letnanyi Avia gyár gépszerkesz­tőjének, Pavel Zubatynak Zupa- 125 típusú motorkerékpárja is. A Keramoprojekt fiataljai napkol­lektorokkal, az elektrotechnikai tanszék hallgatói pedig egy kor­szerű tévé stúdió makettjével je­lentkeznek a kultúrpalotában, ahonnan tervezőik művészi izie- sére valló fémüveg- és fakészít­mények sem hiányoznak. A bemutatott tárgyak kétségte­lenül komoly értékeket képvisel­nek. A vállalatok és üzemek ér­deklődését is megérdemli ez az ötletes, mindenki számára tanul­ságos, a fiatalok kezdeményezé­sét és korszerű technikánk jövőjé­be is betekintést nyújtó kiállítás, amely a takarékoskodási lehető­ségekre is rámutat. -km­Anyagismeret is kell Ismeri-e azt az anyagot, amely- lyel dolgozik? Ez a kérdés sokak számára az első pillanatban sértő­nek tűnhet. Hát persze, hogy is­meri - mondta is néhány megkér­dezett, különböző foglalkozású lo­sonci (Lučenec) ismerősöm hi­szen egyébként nem tudná alakí­tani, formálni, nem lenne engedel­mes a kezében. Ennyi azonban már nem elegendő a jó és gazda­ságos munkához, aminek szüksé­gességét több párthatározat, de legfőképpen a CSKP XVI. kong­resszusa is hangsúlyozta. A tapasztalatok ugyanis azt mu­tatják, hogy a dolgozók egy része még nem ismeri az alapanyagok árát, beszerzési körülményeit, ne­hézségeit és sok esetben még azt sem, hogy az elkészített munka­darabokat, terméket végül is mire használják fel. Pedig az ésszerű és takarékos anyagfelhasználás szempontjából nem mindegy, hogy a munkás tudja: van-e mód a spórolásra, s ha igen, mennyit nyerhet vele az adott üzem, a vál­lalat és szövetkezet. Különösen fontos ennek tisztázása minden olyan vállalat esetében, ahol az alapanyagok ára a végtermékek értékének jelentős hányadát teszi ki. Ott, ahol évente sok-sok millió koronát költenek különböző - nem egy esetben külföldről beszerzett- nyersanyagok vásárlására, csu­pán egy százaléknyi megtakarítás is, több tíz vagy százezer koroná­val növelheti a nyereséget, nem beszélve a raktárköltségek stb. számottevő csökkenéséről. Megéri tehát foglalkozni az anyagismerettel, a takarékosság gondolatával, nemcsak a vezetői, termelési értekezleteken, a kom­munisták gyűlésén, hanem az üzemben, a gépeknél, a munka- padoknál is. Talán - első lépés­ként - az sem lenne haszontalan, ha itt-ott felmérést végeznének a dolgozók körében az alapanya­gok tulajdonságának, árának, be­szerzésének témakörében. Mert az ugyan jó, hogy a vezető beosz­tású dolgozók és a kommunisták többsége megfelelően ismeri az üzemükben felhasznált anyagokat és helyesen tájékozottak a külön­böző fogyasztási normákról. Az viszont már korántsem jó, ha a közvetlenül a gépeknél dolgozók ismeretei sokkal szerényebbek. Ezért is kell a vezetőknek, a kom­munistáknak még többet átadni tudásukból a gépek mellett dolgo­zóknak, szem előtt tartva azt, hogy jól takarékoskodni csak a munká­sok szakmai képzettségének ál­landó javításával lehet. KANIZSA ISTVÁN KOMMENTÁLJUK Szocialista életmódunk alapja A XVI. pártkongresszus határozatainak, lényegében a CSKP KB szociálgazdasági programjának megvalósítása társadalmunk legsajátabb érdeke. Magától értetődik, hogy egész társadalmunk figyelme és igyekezete a 7. ötéves távlati terv, ezekben a hónapokban pedig főleg az 1982. évi tervfela­datok teljesítésére irányul. Lakosságunk túlnyomó többsége mindinkább tudatosítja, hogy életszínvonala s életmódja aszerint alakul, milyen mértékben járul hozzá munkájával népgazdaságunk tervezett fejlesztéséhez. Nincsenek - nem is lehetnek - pontos adataink arról, hogy hol tartunk idei tervfeladataink teljesítésében. Megbízhatóan csak a Szövetségi Statisztikai Hivatal népgazdaságunk 1982 első félévi fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről szóló jelentésére támaszkodhatunk. Fölösleges részletezés helyett hadd hivatkozzunk néhány főbb, kiragadott megállapítására, ill. adataira, amelyek szocialista építő munkánk és életmó­dunk összefüggéseit eléggé érzékeltetik. Az említett dokumentum szerint gazdasági fejlődésünk lényegében a tervelőirányzatokkal összhangban alakult. Ez elsősorban az iparnak s jelentős részben a legtöbb ágazat­ra kiterjesztett tudományos-műszaki haladás érvényesíté­sének köszönhető. Például az ipari szakágazatokban előállí­tott új termékek az elmúlt félévben elérték a 15,4 százalékos részarányt, a magas műszaki színvonalú termékek gyártásá­nak volumene és annak részaránya pedig 11,0 százalékot tett kí. E tetszetős eredmények azonban mégsem felelnek meg lehetőségeinknek, főleg a tudományos-műszaki fejlesztés irányításában vannak tartalékok. Jórészt ennek tulajdonít­ható, hogy számos ágazatban még mindig nem sikerült véghezvinni az intenzív gazdálkodáshoz szükséges szerke­zeti átalakításokat. Ennek ellenére az idei év első felében sikerült megtartani a lakosság elért életszínvonalát és szilárdítani létbiztonságát. Az alábbi tények ezt is meggyőzően tanúsítják. Hogy például a lakosság pénzbevételei összesen 182,4 milliárd koronát tettek ki, ami a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 3,4 százalékos növekedést jelent. Továbbá: a szociálpolitikai intézkedések hatására a szociális juttatások is növekedtek és elérték a 36,4 milliárd koronát. Ezekkel összefüggésben természetesen nőtt a társadalmi fogyasztás is, amelynek értéke 123,5 milliárd koronára rúgott - csupán a kiskereske­delmi forgalomban. S akkor még nem szóltunk társadalmi rendszerünk olyan vívmányairól, amelyek életmódunk szo­cialista sajátságait összesítik s folyamatosan erősítik. A tel­jesség igénye nélkül sorolva is: a törvényes család- és ifjúságvédelemről, az ingyenes oktatásról és egészségügyi ellátásról, valamint a kulturális fejlődésünket és a szabad időnk hasznos eltöltését biztosító különböző intézmények­ről, szervezett akciókról, stb. Mindent egybevetve, befejezésül két dolgot szeretnénk hangsúlyozni. Egyrészt, hogy szükségleteinknek vagy egyéni céljainknak megfelelően élnünk is kell velük, mint emberi kiteljesedésünk velejáróival. Amire egyébként a különböző szervek, intézmények és szervezetek révén államunk ösz­tönzi is polgárait. A másik tényező, hogy az említett jogaink és lehetőségeink alapján, valamint realizálásuk mértékét lel­kiismeretes, ha lehet, még hatékonyabb és jobb minőségű munkánk határozza meg. Egyúttal így fonódik egybe a társadalmi és az egyéni érdek, azaz jogaink és kötelességeink olyan szerves egy­sége, amelynek egyenes következménye s természetes kife­jeződése szocialista életmódunk. MIKUS SÁNDOR Villamosvezetők országos versenyét rendezték meg a SZISZ III. kongresszusának tiszteletére a Kassai (Košice) Városi Közlekedési Vállalat SZISZ-tagjai. A szeptember 25-én lezajlott versenyen hazánk öt városának 18 villamosvezetője vett részt. Az első három helyre kassaiak kerültek. A felvételen a verseny győztese, Ignácz László startol. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1982. IX. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom