Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-30 / 232. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1982. IX. 30. Szovjet-laoszi csúcstalálkozó (ČSTK) - A moszkvai Kremlben Leonyid Brezsnyev az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap találkozott Kaysone Phomvihane-nal, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitkárával, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormányfőjével, aki szabadságát tölti a Szovjetunióban. A szovjet-laoszi ~ kapcsolatok sokoldalú fejlesztéséről tárgyalva hangsúlyozzák a két ország közti gazdasági együttműködés hatékonysága növelésének jelentőségét. Leonyid Brezsnyev arról biztosította Kaysone Phomvihane-t, hogy a szovjet emberek továbbra is testvéri segítséget nyújtanak a laoszi népnek a Laoszi Népi Forradalmi Párt III. kongresszusa által kitűzött igényes feladatok teljesítéséhez. A két politikus hangsúlyozta, hogy a jelenlegi aggasztó nemzetközi helyzetben, amely az agresz- szív imperialista erők, mindenekelőtt az amerikai kormány akcióinak következménye, szükséges és lehetséges is a feszültség csökkentése, a béke megőrzése és megszilárdítása. A tervezett ütemben — sőt számos esetben az eredeti határidőket lerövidítve - folytatódnak a Szibériát Nyugat-Eurőpával összekötő export-gázvezeték építésének munkálatai. Szeptember közepéig 743 kilométernyi hosszúságban forrasztották össze a csöveket és mintegy 450 kilométeres szakaszon már a földbe helyezték azokat. Felvételünk az épülő gázvezeték ukrajnai szakaszán készült, ahol kijevi szakemberek által kifejlesztett nagyteljesítményű félautomata hegesztő aggregátor segítségével naponta átlagosan egy kilométernyi szakaszon forrasztják össze a csöveket. _ . _ 7 1 (Telefoto: CSTK) Az imperialista körök felelősek a feszültség fokozódásáért (Folytatás az 1. oldalról) Ausztria arra törekszik, hogy ismét tért hódítson az enyhüléspolitika. Abdel Halim Khaddam szíriai külügyminiszter kijelentette, hogy a világban a feszültség fokozásáért az imperializmust terheli a felelősség. Dollármilliárdokat költenek katonai kiadásokra, így akarják befolyásukat növelni a világ egyes térségeiben, s ezeket mind gazdaságilag, mind pedig politikailag kizsákmányolni. A palesztin és a libanoni nép az USA- ban gyártott fegyverek áldozata lett a közelmúltban. Pierre But- rosz Ghali egyiptomi külügyminiszter szintén élesen elítélte Izrael palesztinellenes agresszív politikáját. Kijelentette, hogy Izraelnek feltétel nélkül ki kell vonulnia Libanonból, mert amíg csapatai jelen vannak az országban, addig ott soha nem érik el a stabilitást. A közel-keleti válság megoldásával kapcsolatban egyrészt kiállt a palesztin nép önrendelkezési és önálló államalapítási joga mellett, másrészt viszont azt ajánlotta, hogy a megoldást Ronald Reagan amerikai elnök ,,kezdeményezésének“ szellemében kell megtalálni. Felszólította az amerikai kormányt, hogy „tartsa pórázon“ izraeli szövetségesét. Pár Stenbáck finn külügyminiszter kijelentette, hogy a közel- keleti válság veszélyezteti a legjobban a világbékét. Uffe Elle- mann-Jensen dán külügyminiszter az Európai Közösségek nevében ítélte el Izrael Libanon elleni invázióját és a palesztinok legyil- kolását. A dán diplomácia vezetője a Közös Piac minisztertanácsának soros elnökeként pénteken találkozik a Palesztinái Felszabadítási Szervezet politikai osztályának vezetőjével, Faruk Kaddumival. Párbeszédet folytat majd az izraeli és az amerikai külügyminiszterrel is. Szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden a késő esti órákban találkozott George Shultz amerikai külügyminiszterrel. Véleményt cseréltek a jelenlegi nemzetközi helyzetről, s áttekintették a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatait. A szovjet külügyminiszter brit kollégájával, Francis Pymmel is párbeszédet folytatott. Áttekintették az európai biztonság és együttmüködés kérdéskörét, va: lamint a két ország kapcsolatait. Tanácskozásaik legfontosabb témája az atomháború veszélyének -elhárítása volt. Bohuslav Chňoupek eszmecseréi az ENSZ-ben Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter New Yorkban találkozott Hollai Imrével, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának elnökével. Áttekintették a nemzetközi kapcsolatok kulcsfontosságú kérdéseit, tekintettel a mostani ülésszak programjára, egyetértettek abban, hogy napjaink legfontosabb feladata a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a lázas fegyverkezés megállítása, az államok közötti gyümölcsöző együttműködés fejlesztése. Külügyminiszterünk osztrák kollégájával, Willibald Pahrral is tárgyalt. Részletesen elemezték a csehszlovák-osztrák kapcsolatok alakulását. Leszögezték, hogy ezek a kapcsolatok sikeresen fejlődnek. Bohuslav Chňoupek Stefan Ol- szowski lengyel külügyminiszterrel is találkozott. Az elvtársi megbeszélésen áttekintették a csehszlovák-lengyel kapcsolatok egyes vonatkozásait, főleg politikai téren. Figyelmet szenteltek az időszerű nemzetközi kérdéseknek és azoknak a feladatoknak, amelyek az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszaka előtt állnak. Legalább 4 százalékot fegyverekre Rogers követelése (ČSTK) - Bemard Rogers amerikai tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka Brüsszelben azt követelte az európai NATO-államok kormányaitól, hogy évente legkevesebb négy százalékkal növeljék fegyverkezési kiadásaikat. Ezt immár hagyományosan a Keletről fenyegető veszéllyel indokolta. Kijelentette, ha a NATO-országok az eddigieknél kisebb mértékben támaszkodnának az első atomcsa- pásró! szóló doktrínára, abban az esetben sokkal nagyobb mértékben kellene növelniük hagyományos fegyveres erőiket. Elmondta azt is, hogy a NATO brüsszeli központjában erre az esetre is kidolgozták a megfelelő tervet. Reagan pártjának választási esélyeit próbálja javítani A korábbi kormányokat hibáztatja a gazdasági bajokért [ľľJiôľn (ČSTK) - Az amerikai kongresszus mindkét házába novemberben választják meg a képviselőket. A harmincas évek óta most jegyzik az Egyesült Államokban a legnagyobb munkanélküliséget, amely eléri a 10 százalékot. A gazdasági szakértők nem zárják ki azt sem, hogy a jövőben még tovább gyarapodik a munkanélküliek tábora. Reagan amerikai elnöknek ezért volt olyan sürgős, hogy a tegnapra virradó éjszaka megtartott sajtóértekezletén hangsúlyozza: a gazdasági visszaesésnek hamarosan vége lesz, s a jövő évben már egészen biztosan felélénkül az ország gazdasági tevékenysége. Ezzel nyilvánvalóan a saját pártjának, a Republikánus Pártnak a választási esélyeit kívánta javítani. A jelenlegi gazdasági helyzetért természetesen az előző kormányokat tette felelőssé, mondván, hogy nem lehet húsz hónap alatt megoldani azokat a problémákat, amelyek húsz év alatt halmozódtak fel. Az igazság az, hogy mielőtt elfoglalta volna helyét a Fehér Házban, a munkanélküliség alig haladta meg az öt százalékot. Az egyedüli dolog, amire az elnök büszke lehet, az az infláció bizonyos mértékű csökkenése. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban Reagan ismét biztosította Izraelt arról, hogy teljes mértékben élvezhetik az amerikai kormány támogatását. Ezzel igazolta, hogy Izrael Libanon elleni agressziója, és a palesztinok tömeges lemészárlása után sem változott Washington és Izrael viszonyában semmi. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára tegnap Budapesten találkozott René Urbanyval, a Luxemburgi Kommunista Párt elnökével. LÁZÁR GYÖRGY magyar miniszterelnök, aki kedden érkezett hivatalos látogatásra Ausztriába, tegnap találkozott Bruno Kreisky osztrák kancellárral. Tegnap délután a magyar küldöttség többi tagja is megkezdte tárgyalásait osztrák partnereivel. SPANYOLORSZÁGBAN terrorista akciók egész sorozatát hajtották végre a tegnapra virradó éjszaka. Barcelonában négy, Madridban két, Sevillában és Oviedó- ban egy-egy középületben robbant pokolgép. MOZAMBIKBAN a kormánycsapatok folytatják a harcot azok ellen a terrorista csoportok ellen, amelyeket a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság küldött az ország területére. Az idén már több mint 800 banditát öltek meg. Kommentárunk Érdekazonosság A múlt héten tárgyalt Moszkvában Indira Gandhi India miniszter- elnöke, hétfőn pedig Leonyid Brezsnyev Bakuban mondott beszédet, melyben a nemzetközi helyzet egyes problémáival is foglalkozott. A két eseményt már csak azért is egymás mellett kell említeni, mert a szovjet párt és állam vezetője Bakuban ismét összegezte a szovjet-indiai kapcsolatok lényegét. Hangsúlyozta, hogy a két ország közötti barátság és együttműködés szilárd alapokra épül", s kapcsolataiknak jók a távlatai. Majd megállapította, hogy a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseivel, elsősorban a béke megőrzésével és a háború elhárításával kapcsolatban megegyező vagy közeli a két ország álláspontja. Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert egyes nyugati propagandaeszközök Gandhi asszony moszkvai útja előtt azt rebesgették, hogy netán valamilyen változás várható az indiai külpolitikában, vagyis fellazulhatnak a Szovjetunió és India hagyományosan jó kapcsolatai, melyek mindeddig a különböző társadalmi rendszerű országok sokoldalú együttműködésének kiváló példájául szolgáltak. Következtetéseiket pedig arra alapozták, hogy az indiai kormányfő előbb járt az Egyesült Államokban és azt követően utazott a Szovjetunióba. A hajuknál fogva előráncigált érvek azonban már az indiai kormányfő washingtoni látogatásának idején is tarthatatlannak bizonyultak. Az indiai-amerikai tárgyalások nem eredményeztek számottevő javulást a két ország kapcsolataiban, India az el nem kötelezettek egyik legtekintélyesebb tagjaként továbbra is szembehelyezkedik Washington militarista terveivel, következetesen enyhüléspárti és békepolitikát kíván folytatni. Szilárd alapok Amikor hagyományosan jó együttműködésről beszélünk a két ország között, ez azt is jelenti, hogy kapcsolataik szilárdsága Ázsia életében már hosszú évek óta fontos stabilizáló tényező, jelentős mértékben erősíti a térség békéjét és biztonságát. A politikai összhang mellett ebben nagy szerepük van a gazdasági kapcsolatoknak. Több mint hetven indiai nagyberuházás valósult meg eddig szovjet segítséggel, például az indiai gépgyártás 80, az acéltermelés 40, a kőolajkitermelés 60 százaléka a szovjet segítséggel épült üzemekből kerül ki. A mostani megbeszéléseken pedig hangsúlyozták, hogy még tovább kell lépni, lehetőség van az együttműködés fejlesztésére, pl. a vas- és színesfémkohászatban, a textiliparban, s szóba kerültek az atom- energetikai együttműködés távlatai is. A két ország különböző társadalmi rendszeréből eredően természetes, hogy egyes kérdésekben eltérőek a vélemények, de természetes az is, hogy ilyen nagyarányú és sikeres együttmüködés csak úgy jöhetett létre, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják egymás véleményét, álláspontját. De ami a legfontosabb, az emberiség sorskérdését: a háborús veszély elhárítását tekintve nézet- azonosság áll fenn a két fél között. Indira Gandhi rendkívüli je- lentöségüeknek nevezte a Szovjetunió legutóbbi békekezdemé- nyezéseit! s támogatásáról biztosította azokat. Fontos javaslatok Két nagy ország legfelsőbb szintű tárgyalásaira mindig odafigyel a világ, különösen ha olyan fontos, nemzetközi jelentőségű javaslatok hangzanak el, mint amilyeneket a szovjet fél tett az indiai kormányfő látogatásakor. Az ENSZ-közgyűlés határozata értelmében a jövő év első felében nemzetközi konferenciát rendeznek az Indiai-óceánról. Hogy a tanácskozás kedvező légkörben folyjon, a Szovjetunió felszólította azon országokat, amelyek hajói az Indiai-óceán vízi útjait használják, hogy a konferencia összehívásáig tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely még jobban bonyolíthatná a helyzetet ebben a térségben, azaz: ne vezényeljenek ide haditengerészeti egységeket, ne tartsanak hadgyakorlatokat, ne bővítsék a katonai támaszpontokat stb. Megerősítették: Moszkvában bármikor készek felújítani Washingtonnal a kétoldalú tárgyalásokat (az USA szakította ézeket félbe) az Indiai-óceánon kifejtett katonai tevékenység korlátozásáról. A washingtoni stratégia A szovjet-indiai tárgyalások egyik legfontosabb pontja az in- diai-óceáni helyzet megvitatása volt, s csak akkor tudjuk nyomon követni a szovjet javaslatok jelentőségét, ha röviden vázoljuk a térség problémáit is. Az USA napjainkban jelentős katonai erőt állo- másoztat itt, katonai befolyásának növelése tíz éve kezdődött, amikor a Chagos-szigetek legnagyobbikát, Diego Garciát ötven évre bérbe vette Angliától, Diego Garciát azóta a legkorszerűbb katonai bázissá fejlesztette, ahonnan könnyen elérhető a Perzsa-öböl, a Közel-Kelet, Dél- és Délkelet- Ázsia, szóval nagy mozgásteret biztosít az amerikai tengeri és légi erőknek. Washington 1985-ig további 30 milliárd dollárt kíván for:c dítani a térségben fegyveres erői fejlesztésére. A tervekbe azonban beleszól Mauritius új, szocialista párti miniszterelnöke, aki közölte: kormánya igényt tart a Diego Garciát is magába foglaló Chagos-sziget- csoport feletti szuverenitása helyreállítására, s kész az ENSZ elé vinni az ügyet. Egyébként már elfogadtak egy törvényt, amelyben Mauritius a sajátterületének nyilvánította a tőle egyébként több mint kétezer km-re fekvő Diego Garciát. (Nagy Britannia előbb adta bérbe az USA-nak Diego Garciát, s csak aztán adta meg a függetlenséget Mauritiusnak.) Egy másik szigetcsoportnak is fontos szerepe van az ügyben: a Seychelle-szigetek fővárosában, Victoriában néhány hete puccskísérletet hajtottak végre - nem először. Nem kétséges, hogy ki áll az Albert René elnök haladó politikája ellen irányuló akciók hátterében. Ez a szigetcsoport közel van Diego Garciához, s a Pentagon a Seychelle-szigete- ken is támaszpontokat szeretne létesíteni. Legyen békeövezet India támogatja a mauritiusi követeléseket, mivel azok elősegítenék a térség demilitarizálását. Hasonlóan járnak el az el nem kötelezett országok, amelyek tervet dolgoztak ki az Indiai-óceán atomfegyvermentesítésére, s az ENSZ-közgyülés már 1971-ben az Indiai-óceánt békeövezetté nyilvánította. Egy különleges ENSZ-bizottság is foglalkozik a kérdéssel, de az Indiai-óceánról a nemzetközi konferencia összehívását az USA mindeddig meghiúsította. A tanácskozásra a tervek szerint a jövő évben sor kerül. A Szovjetunió és a szocialista országok támogatják a fejlődőknek azt a szándékát, hogy az Indiaióceánt a béke és biztonság övezetévé tegyék. Ezért üdvözölte Indira Gandhi Moszkvában az újabb szovjet javaslatokat, mondván, azok a béke megőrzését segítik elő, s India további fejlődéséhez is arra van szükség, amit a szovjet fél is számtalanszor hangsúlyozott már: békére, biztonságra, együttműködésre MALINAK ISTVÁN
