Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-21 / 224. szám, kedd

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1982. szeptember 21 XXXV. évfolyam 224. szám ★ Ára 50 fillér Az ENSZ és a béke Hagyománytisztelök az ENSZ-ben: évről évre szeptem­ber harmadik keddjén nyílik meg a Közgyűlés soros, idén immár a XXXVII. ülésszaka. A tradíciókhoz való ragaszko­dás szép erény, de sajnálatos, hogy a már 156-os létszámra duzzadt világszervezet nem minden tagországa ennyire Alap­okmány-tisztelő. Megszegői­nek legkirívóbb példája Izrael, hiszen a csapatai által elfoglalt Nyugat-Bejrútban a hét végén olyan döbbenetes tömegmé­szárlást hajtott végre, ami miatt méltán veti meg a tagállamok döntő többsége. Izrael a legmarkánsabb pél­dája annak, hogy egy ország a világszervezet számtalan ha­tározata ellenére azt tesz, amit akar, de ezt csakis Washington „védőszárnyai“ alatt teheti. De tovább is sorolhatnánk a példá­kat: az USA manővereinek „kö­szönhető“, hogy Kambodzsa helyét továbbra is a polpotisták bitorolják, hogy késik Namíbia függetlensége, az igazságos vi­lággazdasági rend megteremté­se. S mindez azoknak az imperia­lista erőknek a „müve“, akik mindenáron a társadalmi hala­dás, az enyhülés megfékezésé­re törekednek. Ezt bizonyítandó szögezte le a napokban egy wa­shingtoni politikus: érdekeik azt kívánják, hogy az ENSZ ne le­gyen több „szóhivatalnál“, min­denki mondja el a magáét, de ennél több ne történjen. Sejthe­tő tehát, mit hoz tarsolyában az ENSZ-be az USA megbízottja. De nézzük csak az érem má­sik oldalát. Az ENSZ létezésé­nek 37 éve alatt sokkal többet jelentett puszta „szóhivatalnál“. A hatvanas években nem kis szerepet játszott tucatnyi or­szág függetlenné válásában, számos válsághelyzet rendezé­sében. Napjainkban viszont a jelen­legi washingtoni vezetés és egynéhány csatlósa elutasítóan viszonyul a szocialista orszá­gok, elsősorban a Szovjetunió által előterjesztett szinte meg­számlálhatatlan leszerelési ja­vaslathoz. Megannyi nagyszerű, a béke, az emberiség egyete­mes érdekeit szem előtt tartó kezdeményezés sikkadt el emi­att. Tudjuk, ki a hibás azért, hogy mindmáig egy a sok meg nem valósított javaslat közül az a Gromiko által tett indítvány, hogy a BT tagjai katonai költ­ségvetésük 10 százalékát fordít­sák a fejlődő országok megse­gítésére. De sorolhatnánk az ilyen sorsra juttatott javaslato­kat, pedig a tagállamok kéthar­madát alkotó fejlődő országok mindig is kiálltak a szocialista országok konstruktív javaslatai mellett, Washington viszont el­lenkezett. A szocialista orszá­gok idén is hasonló javaslatok­kal küldik diplomatáikat New Yorkba. A mai nyitónapot a tavalyi XXXVI. ülésszak résztvevői egyöntetűen a béke nemzetközi napjává nyilvánították. Ez a kol­lektív elhatározás is jelzi, hogy az ENSZ-ben képviselt orszá­gok döntő többsége vallja: nincs fontosabb feladat a világ­béke megőrzésénél. S ha ezt kivétel nélkül valamennyi tagál­lam tudatosítaná, az ENSZ való­ban a világbéke megőrzésén ak­tívan fáradozó szervezet lehet­ne. P. VONYIK ERZSÉBET (Könözsi István felvétele) A csehszlovák-bolgár kapcsolatok a szocializmus ügyét szolgálják Todor Zsivkov interjúja a Rudé právo szerkesztőségének Gustáv Husák elvtárs vezetésével ma csehszlovák párt- és állami küldöttség utazik hivatalos baráti látogatásra a Bolgár Népköztársa­ságba. Ebből az alkalomból Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államta­nácsának elnöke interjút adott a Rudé právo szerkesztőségének. A Bolgár KP XII. kongresszu­sa kidolgozta a fejlett szocialis­ta társadalom további építésé­nek programját. Hogyan váltja valóra a bolgár nép ezt a prog­ramot? A Bolgár KP XII. kongresszusa kitűzte a fejlett szocialista társada­lom további építésének fő felada­tait a 8. ötéves tervidőszakra és 1990-ig. A kongresszus kiemelte, hogy folytatni kell a nép egyre növekvő anyagi, szellemi és szo­ciális szükségleteinek szüntelenül jobb kielégítését, és rámutatott (Folytatás a 3. oldalon) Levelező a levelezésről A század elején, amikor na­gyon divatosak voltak az iro­dalmi körkérdések, valamelyik lap megkérdezte Mikszáth Kál­mánt, megtanulható-e az új­ságírás? A kérdésre röviden és frappánsan ezt válaszolta: ,,Ha valami virgonc ember ráadná magát az egérfogásra, három, négy, öt vagy esetleg tíz év alatt bizonyára megtanulna egeret fogni - ámde egy kéthe­tes macska mindjárt jobban tudna“. E szellemes és találó hasonlattal kimerítette az alap­vető előfeltételt - amely általá­ban minden alkotó tevékeny­ségre érvényes -, a rátermett­séget. Vagyis azt a képessé­get, amely - az újságíró eseté­ben - az ötletességet, a téma észrevételét, felfedését, meg­találását, az újságírói feldolgo­zás, megfogalmazás módját, formáját, egyszóval az írás­készséget jelenti. A hivatásos újságírókon ki­vül vonatkoztatható ez a leve­lezőkre is. A levelezőnek is el kell döntenie, miről s hogyan írjon lapjának, mi az, ami az olvasók érdeklődésére számot tarthat. Mert mit is várnak tőle? Mindenekelőtt, hogy önként vállalt társadalmi tevékenysé­gével közvetve vagy közvetle­nül - levélben, esetleg telefo­non - az újság révén tíz- és százezreket informáljon éppen ilyen történésekről. Állapítsa meg a valós helyzetet, ismerje fel jelentőségét és az össze­függéseket. El kell döntenie, hogy egy-egy tény használha­tó-e. Mert mind ahogyan Mak­szim Gorkij mondta: ,,A tény még nem teljes igazság. A tény »csupán« nyersanyag, amiből még ki kell olvasztani, ki kell vonni az igazságot. “ Legalább ugyanennyire fontos a megbíz­A szocialista újságírás fejlesztéséért Átadták a Ľudovít Štúr-díjat (ČSTK) - A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége a szlovák kor­mány javaslatára az 1982. évi Ľu­dovít Štúr újságírói díjat Anna Kli- movának, a bratislavai rádió pro­pagandaügyi f ószerkesztősége szerkesztőjének a CSKP politikájá­nak megvalósítása terén kifejtett jelentős publicisztikai tevékenysé­géért és Eugen Haniskónak, a Pravda főszerkesztő-helyettesé­nek adományozta irányító, szer­vező és publicisztikai munkássá­gáért. Brezsnyev üzenete Reaganhez (ČSTK) - Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üzenetet in­tézett Ronald Reagan amerikai elnökhöz Izrael legújabb megrázó bűntettével összefüggésben, amelyet Nyugat-Bejrútban követ­tek el, s amelyet csak a hitleristák második világháborús bűntettei­hez lehet hasonlítani. Az üzenetben hangsúlyozza, hogy részben azokat is felelősség terheli a libanoni vérontásért, akik magakadályozhatták volna Tel Aviv bűntetteit, de nem tették meg Leonyid Brezsnyev határozot­tan állást foglalt amellett, hogy véget kell vetni a helyzetnek, ami­kor Izrael vezető képviselői sem­mibe veszik az ENSZ-et és a Biz­tonsági Tanács döntéseit. Felszó­lította az USA elnökév hogy a Biz­tonsági Tanácsban működjön együtt a Szovjetunióval abból a célból, hogy rákényszerítsék Iz­raelt a BT döntéseinek elfogadá­sára. A legmagasabb szlovákiai újságírói díjakat tegnap a bratisla­vai várban Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen részt vet­tek: Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuá Trávníček, az SZLKP KB Titkárságának tagja, Ján Škoda, az SZLKP KB osztályvezetője,- Anna Kretová, Jozef Polák és Benyó Máté, az SZNT alelnökei, Július Hanus, a szlovák minisz­terelnök első helyettese; ott voltak a Szlovák Sajtó- és Tájékoztatás­ügyi Hivatalnak, a Szlovák Újság­írók Szövetségének és a Szlováki­ai írók Szövetségének képviselői, valamint más vendégek Beszédében Viliam Šalgovič elvtárs méltatta a kitüntetettek hozzájárulását a szocialista újság­írás fejlesztéséhez, valamint az ideológiai és politikai nevelő mun­ka hatékonyságának növelésé­hez. Gratulált a tömegtájékoztató és propagandaeszközök dolgozói­nak ünnepük alkalmából, s kifejez­te meggyőződését, továbbra is hozzájárulnak ahhoz, hogy a ne­mes eszmék, tapasztalatok és is­meretek visszatükröződjenek az emberek magatartásában és cse­lekvésében, a szocializmus és a béke javára. A kitüntetettek nevében Anna Klimová mondott köszönetét. Nagykövet fogadása (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap Prágában fogadta Jirí Divišt, hazánk újonnan kine­vezett lengyelországi nagykövetét diplomáciai megbízatásának meg­kezdésével kapcsolatban. A kommunista sajtónak a többi tömegkommunikációs eszközzel együtt hazánkban nagy része van pártunk, a CSKP marxi-lenini politikájá­nak megvalósításában, a szo­cialista tudat formálásában. Vagyis: hivatásukkal az újságí­rók - az őket segítő levelezők is - ugyanazt az ügyet szolgál­ják, mint bármely más dolgozó. Sajtónapi gondolatok hatóság, a pontosság és a tár­sadalmi felelősségérzet a tájé­koztatásban. Nemcsak az új­ságírók, hanem a levelezők számára is kötelező József Attila hitvallása, amit Thomas Mann-hoz írt versében így feje­zett ki: ,,Az igazságot mond, ne csak a valódit!“ Korántsem könnyű ,,mes­terség“ tehát az újságírás. Napról-napra jó lapot csinálni egyáltalán nem oly egyszerű dolog, mert az olvasók igény­lik, hogy az újság legyen von­zó, olvasmányos; hitelesen tu­dósítson az eseményekről, és adjon magyarázatot arról is, ami a hírek mögött rejlik. A pontatlanság és a pongyola­ság a lap tekintélyének, hitelé­nek csorbításán kívül sok egyéb kárt is okozhat. Ez pedig nem engedhető meg. A kommunista újságírók és le­velezők mindig tudásuk legja­vát szeretnék adni. Példaké­pük a proletárforradalom nagy vezére, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmat éppen 65 évvel ezelőtt győzelemre vivő Lenin, aki testestül-lelkestül új­ságíró volt. Ó maga is mindig annak vallotta magát. S máig annak tartják a szovjet embe­rek. Ezt az is bizonyítja, hogy a Szovjetunió Újságíró Szövet­ségének 1. számú tagkönyve mindmáig Vlagyimir lljics Lenin nevére szól. Lenin beszéde, írása mindig egyszerű volt, a szóvirágokat s minden mes­terkéltséget mellőzött. Az em­bereket szókimondásra, sza­vának igaza ragadta magával, könyörtelen logikája, nyíltsága, az, hogy ismerte az emberek életét és szükségleteit. Beszé­deiben, írásaiban az orosz nyelv gazdagságára épített, közmondásokkal, szólásokkal, szóképekkel tarkította stílusát. Soha nem tűrte el, hogy zava­rossá tegyék a nyelvet, nem tűrte a fölöslegesen használt idegen szavakat, mindig azt tartotta szem előtt, hogy ót munkások és parasztok hall­gatják, olvassák. ,,Lenin - írja Gorkij - nem igyekezett zeng- zetes mondatokban fogalmaz­ni, arra törekedett, hogy min­den szó pontos értelmet kap­jon. Nehéz kifejezni azt a rend­kívüli hatást, amelyet szavai keltettek. “ A levelezők számá­ra is tanulságos vélemény ez. Az Új Szó levelezőinek is vágya, hogy a lehető legtöbbet használjanak annak az ügy­nek, amely mellett elkötelezték magukat. Hazánkban szünte­lenül emelkedik az újságok példányszáma, beleértve az Új Szó-t is. Ebben pedig a hivatá­sos újságírók mellett pozitív szerepük van a méltán megbe­csült levelezőknek, akik az idei sajtónapot - az írott szóért való felelősséget továbbra is vállal­va, a haladó, a kommunista sajtó több mint hatévtizedes hagyományait ápolva - szep­tember 21-én együtt ünnepük szerkesztőségeikkel, lapjaik olvasóival. KANIZSA ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom