Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-13 / 191. szám, péntek

Nem pihen a babérokon Neve a technika világában is­mert, állami kitüntetésekkel, aka­démiai címekkel és tisztségekkel fémjelzett. Az emberek tiszteleté­vel övezett tudományos szakte­kintély. S mégis, munkájával ma­radéktalanul sohasem elégedett.- A hatodik iksz táján az em­bernek másképp kell tekintenie életére, a munkájára. Mindenek­előtt felteszem magamnak a kérdést: Életemben valóban mindent megtettem, amit akar­tam és megtehettem volna? S erre azt a választ adom, hogy nem kevés időt eltékozoltam, sok szándékomat nem valósí­tottam meg. Kezdetnek azt tekinti, hogy vagy harminc évvel ezelőtt a prá­gai Vasutas Főiskolán, fiatal mér­nökként kapta feladatul az építé­szeti dinamika laboratóriumának kiépítését. Akkoriban ez a tudo­mányág még nem létezett. S ő fel­adatát teljesítette. Sok minden változott azóta. sokat tett népgazdaságunk javára. Ö maga erről így beszél: - A gya­korlat volt az ugródeszkám. Mindig arra törekedtem, hogy munkám eredményei minél ha­marább a népgazdaság haszná­ra váljanak. Sokat kellett tanul­nom, hogy lépést tarthassak a gyorsan fejlődő tudománnyal, az új, mind igényesebb felada­tokkal. Hiszen például ifjúsá­gom idején a számítótechniká­nak nem volt se híre, se nyoma. Az új tudományos ágazatokkal szívós munkával ismerkedtem. Egy személyben pedagógus is. Rektorként tulajdonképpen nem is kellene előadásokat tartania. Csakhogy ő továbbra is fenntartja hallgatóival a kapcsolatot. Ez nemcsak fiatalossá teszi, hanem egyben alkotó munkásságát is sok vonatkozásban ösztönzi. Joggal büszke hallgatóira, akik ma fontos posztokat töltenek be a közleke­dés, a gép- és az építőipar gya­korlatában, s egyben továbbfej­A fiatal tudományos ágazat elérte a világszínvonalat. Megváltozott az említett főiskola elnevezése és székhelye is. Ma Žilinán Közleke­dési Főiskola a neve. S élén már sok esztendeje áll az egykori fiatal mérnökember, Jaroslav Jeŕábek professzor, a tudományok dokto­ra, a Munka Érdemrend és az SZSZK Nemzeti Díjának kitünte­tettje, a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, ez év május 1-től a Klement Gottwald Állami Díj laureátusa. Jeŕábek egyetemi tanár az utóbbi esztendőben dörzsszigete- lőkkel foglalkozik. Olyan nem ha­gyományos rezgéscsillapítók és rugóelemekkel, amelyek idővel helyettesíthetnék például a gépko­csikból ismert, jelenleg is használt rendszereket. Ezek az úgyneve­zett frikciós szigetelők rendkívül egyszerűek és szerkesztési elvü­ket a világ legfejlettebb országai­ban szabadalmak védik. Egyelőre egyes nehéz gépek, például a zú­zókalapács alapjai lefektetésénél alkalmazzák őket. Jeŕábek elvtárs éppen a dörzsszigetelők tervezé­séért és tökéletesítéséért kapott állami díjat. Három évtizedes tudományos és kutatómunkássága alatt igen lesztik, folytatják tudományos munkásságát. Minden napja rendkívül tartal­mas. Nemcsak a rektor, a tudós és a pedagógus kötelességeit látja el, hanem számos tisztséget is betölt, amelyek közül az élre kívánkozik a közép-szlovákiai kerületi pártbi­zottság elnökségében kifejtett te­vékenysége.- Már néhány éve rendszere­sen, nap nap után kocogok, csakhogy megőrizzem testi és szellemi frisseségemet. Ezt az egyszerű receptet ajánlom min­denkinek, aki túlterheltségére s arra panaszkodik, hogy ereje fogytán. Megszabott kilenc kilo­méteremre mindig találok időt. Nemcsak idehaza, hanem akkor is, ha a kötelességek Prágába vagy Bratislavába szólítanak. Nagyon tág az érdeklődési kö­re. A kocogáson kívül fényképez, gyarapítja fonotékáját, régi fény­képezőgépeket gyűjt, s odahaza barkácsol is. Ungvárott született, de gyerek­korát a Cseh-Morva-dombságon töltötte. Apja kommunista volt. Ne­ki és a családjának is nehéz volt a sora. De gyerekeinek azt mon­dogatta, hogy lesz még jobb világ. Az igazságos világról álmodozott, rengeteget olvasott, tanulmányoz­ta a természettudományokat. Ezt a vágyát kapta örökségbe fia, Ja­roslav is. Leginkább a fizikát, az asztronómiát kedvelte. Számára az volt a legérdekfeszítőbb gyer­meki kaland, ha a találmányokról szóló könyveket böngészhette... Eljött az ideje eldönteni, hogy mi legyen az érettségi után. De a naptár akkor már 1940-et muta­tott és a cseh főiskolák kapuit a nácik bezárták. A tehetséges Jaroslav segédmunkásként dolgo­zott, közben állandóan olvasott és tanult. A felszabadulás úgy éri, hogy megkezdhette tanulmányait az általa régen választott iskolán - a Cseh Műszaki Egyetemen. Nem akármilyen tanárai voltak. Technikánk híres közelmúltját fémjelezte Bechyné, Koloušek és Ducháček professzor neve. Jó hallgatójuk volt és kimagasló kö­vetőjük lett. Annál nagyobb öröm töltötte el, amikor legrangosabb tudományos intézményeink, a tu­dományos akadémiák hatvanadik születésnapja alkalmából a mű­szaki tudományok hazai úttörői­nek Bechyné és Stodola akadé­mikusnak nevét viselő érmekkel tüntették ki. Lázas iramban múlnak a napok. Gyakran észre sem veszi, hogy a munkában ismét eltelt egy hét. Viszont mindig tudatosítja, hogy manapság a tudományt elsősor­ban a kollektíva s nem az egyén míveli. - Szívesen dolgozom olyan emberek körében, akik harcolnak a jó ügyért, nem ke­seríti el őket az első kudarc, nem hőkölnek vissza az első akadály előtt. Az alkotó munká­ban nincs helye a talpnyalás­nak. Híve vagyok a harcos vitá­nak, a véleménycserének. S ha ilyen kollektívában dolgozha­tom, a munka mérhetetlen örömmel tölt el és - egyáltalá­ban nem fáraszt. Az ünnepnapok elmúltak, a dol­gos hétköznapok követik egymást. Jeŕábek professzor jelenleg azon a feladaton munkálkodik, hogy a frikciós szigetelőket alkalmaz­hassák az atomerőművekben is. Egyszóval nem pihent meg a ki­tüntetések babérjain, hanem a ko­rábbinál még többet akar nyújtani társadalmunknak. MIROSLAV ZEMAN KOMMENTÁLJUK — ..................... El őtérben a szolgáltatások Az elmúlt három évtizedben az ipari szövetkezetek jelentős fejlődésen mentek keresztül. Gyártmányaik, készítményeik nagymértékben bővítik a hazai piac választékát, és ugyanak­kor kivitelre is termelnek. Szlovákia százöt ipari szövetkeze­tének mintegy kétezer üzemrészlegében ma már 47 000 ember szorgoskodik azon, hogy az ipari szövetkezetek IV. szlovákiai kongresszusa előtt többet, jobbat és főleg olcsób­ban termeljenek, mint a 6. ötéves tervidőszakban, amikor is a termelés volumene 30,1 százalékkal növelkedett és huszonhét milliárd korona értékű terméket állítottak elő. Exporttermelésük azonban nem alakult úgy, amint az kívána­tos lett volna. Ennek egyik oka a nem folyamatos anyagellá­tás, de nem egyszer az is, hogy a vezetők a könnyebb megoldást, a belföldi piacra való termelést részesítették előnyben. A szóban forgó idő alatt a szolgáltatások terén elért növekedés több mint negyven százalékot tett ki, mégis azt kell mondani, hogy ezen a téren van mit pótolniuk. Elsősor­ban nagyobb szakosításra, a szolgáltatóüzemek munkájának jobb összehangolására van szükség, és ezen a téren a nem­zeti bizottságok tehetik a legtöbbet. A szakemberek véleménye szerint a következő időszakban különösen a szakember-utánpótlásra kell majd gondot fordí­tani. Az ipari szövetkezeteket létrehozó kisiparosok többsége kiöregedett, nyugdíjba ment, s aki dolgozik is, az egyedi darabok készítése helyett a tömegtermelésben dolgozik. A cipőkészítő, de más szakszövetkezetekre is vonatkozik, hogy a szakemberek aránya nem haladja meg a harminc százalékot. Az utánpótlás kérdésének megoldása tehát nem tűr halasztást, annál is inkább, mivel a szolgáltatások terén megnövekedett feladatokat hiánytalanul csakis jó szakembe­rek láthatják el. örvendetes, hogy több szövetkezet a meg­lévő nehézségek ellenére a megoldást nem fentről várja, hanem olyan szervezeti változásokat eszközöl, amelyek lehe­tővé teszik a lakossági szolgáltatások mennyiségi és minő­ségi javítását. Az autószerviz-hálózat bővítését, egységes irányítását azonban csakis központilag lehet megoldani, annál inkább, mert ezt az ágazatot éri a legtöbb kritika. Szlovákia ipari szövetkezeteinek igyekezetét igazolja az a tény is, hogy a 6. ötéves tervidőszakban állóeszközeik fejlesztésére 1 milliárd 280 millió koronát fordítottak, illet­ményként 7,4 milliárd koronát utaltak át a nemzeti bizottsá­goknak, s ugyanakkor csak 320 millió korona dotációt vettek igénybe. Tekintettel arra, hogy dolgozóik több mint fele nő, nem kis összeget fordítanak a gyermekintézmények építé­sére s tagjaik ebből társadalmi munkával kiveszik a részüket. Számos üzemrészleget korszerűsítettek, viszont bosszantja őket, hogy a befejezetlen építkezések számát nem sikerült lényegesen csökkenteniük. A 7. ötéves tervidőszak másfél éve alatt az ipari szövetkezetek lényegében teljesítették feladataikat, de még sokat kell tenniük, hogy megfeleljenek a népgazdasági és a társadalmi igényeknek. A jobb munka- szervezésen kívül minden szinten tökéletesíteniük kell az irányítást. A kongresszus, amelyet a szövetkezet dolgozói újabb munkasikerekkel köszöntenek, a CSKP KB 6. üléséből kiindulva, az értékelésen túlmenően kitűzi azokat a fel­adatokat, amelyek a termelőmunkán kívül a szolgáltatások terén is előbbre lépést jelentenek majd. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A szájüreg betegségei Szervezetünk egészsége szempontjából a szájüregnek is igen fontos szerepe van. Légzé­sen kívül evésre használjuk, és ne felejtsük el, hogy az emész­tés első fázisa már itt kezdődik el. Tehát anatómiai szempontból az ember egyik fontos szerve. Mint ilyen, különféle külső hatásoknak van kitéve, s a szervezet állapota befolyásolhatja a szájüreg állapo­tát is. Ezért természetesen ez a szervünk is különféle megbete­gedésnek, fertőzésnek van kitéve. A Považská Bystrica-i Vág- menti Gépgyár dolgozóinak több mint 190 gyermeke és 70 NDK-beli tanuló tölti a nyári szünet egy részét Ďurdóvé-Podskalieban, a vállalat pionírtáborában. Közösen játszanak, sportol­nak és kirándulnak a festői tájon, új barátságokat köt­nek és felejthetetlen élmé­nyekkel térnek haza. A ta­pasztalt pionírvezetők járdai- rajzban és különféle sportá­gakban szerveznek a gyer­mekek számára versenye­ket, vetélkedőket rendeznek s gyógynövényeket gyűjte­nek. A pionírok így megis­merik a gyógynövényeket, megtanulják gyűjtésük és szárításuk helyes módját, s ennek a gyógyszeripar nagy hasznát veszi. A képen a pionírok versenye járdai- rajzban. (Vladimír Gabőo felvétele ČSTK) A szájüreg betegségei közé so- roljük a fogromlást, a cukorbeteg­séggel és a vitaminhiánnyal járó tüneteket, a vér betegségével kapcsolatos jeleket,, a nyálkahár­tya különféle eredetű gyulladását, a különféle daganatokat, a fogíny vérzékenységét, amely főként pu­bertáskorban és terhesség alatt fordul elő. A nyálkahártya beteg­sége részben csupán tünete egyéb, a szervezetben lezajló ál­talános betegségnek. A belső el- választású mirigyek zavara is okozhat szájüregi tünetet. Ilyenkor az alapbetegség gyógyítása a fon­tos. A szájnyálkahártyán ezenkí­vül gombás betegségek, vírusos fertőzések (herpesz stb.), bakteri­ális behatások is okozhatnak el­változásokat. Gyulladásos folya­mat felléphet vegyi, mechanikus és hőhatásra, de előidézheti gyógyszer, mikroba vagy allergia is. A gyulladás lokalizálódhat a szájpadláson, az ínyen, az egész szájüregben, a nyelven stb. A gyulladásos folyamatot duzza­nat, a nyálkahártya kivörösödése jelzi, amely nyomásra igen fájdal­mas. Az ínygyulladást a páciens sokszor fogfájásnak véli. Nagyon fontos, hogy ilyen esetben orvos­hoz forduljon, mert a kisebesedett nyálkahártyán különféle kóroko­zók telepedhetnek meg, ezenkívül igen fájdalmas a rágás és vérzé­kenységre hajlamos az íny. A bakteriális fertőzésen kívül igen gyakori a vírusos fertőzés is. Egyik leggyakoribb és legismer­tebb szájbetegség az ún. herpesz­szimplex, amely főképp a száj­szögletben fordul elő, de megje­lenhet az álion és az orron is. Influenza, nátha, tüdőgyulladás esetén gyakran előfordul. A her­pesz sok egymás mellett levő apró hólyagocskából áll, amelyben sár­gás váladék van. Eleinte vörös és viszket, azután feszül, a teteje kér­ges és a száj mozgásakor vagy rágáskor fáj. A szájüregben külö­nösen gyermekkorban fordul elő. Mivel ez a betegség nagyon ragá­lyos, ahol előfordul, ott rendszerint az egész család megkapja. Ezért igen fontos a megelőzés, a szájhi­giénia, vagyis a megfelelő fog- és szájápolás, a külön fogmosópohár és fogkefe, valamint a külön törül­köző használata. Természetesen a herpesz megjelenésekor orvos­hoz kell fordulni, aki megfelelő gyógyszert ír elő. Sajnos, elég gyakoriak a daga­natos megbetegedések is. Főképp az ajkon jelentkeznek, de lehetnek a szájüregben is. Ezek különféle eredetűek lehetnek, és előfordul­hatnak rosszindulatú daganatok is. Ezért a legkisebb rendellenes­ség esetén orvoshoz kell fordul­nunk. Sokan azt gondolják, hogy majd elmúlik magától a kisebb vagy nagyobb daganat. Nem sza­bad könnyelműen venni az ilyes­mit, mert megtörténhet, hogy ké­sőn fordulunk már az orvoshoz. A szájüreg betegségei között végül megemlítjük még a szájpe­nészt. Gombostüfejnyi kerek, fe­hér telepeket képző gomba okoz­ta, sarjadzógombás megbetege­dés. Leggyakrabban az újszülöt­tek szájnyálkahártyáján telepszik meg, de legyengült gyerekek és idősebb betegek szájában szintén előfordulhat. Jelentkezése egy­magában nem tekinthető kóros­nak. Azonban makacs fennállása és terjedése vagy a nyálkahártya helyi betegségére, vagy általános megbetegedésre hívja fel a figyel­met. Megelőzésében nagy gondot kell fordítani az újszülöttek ápolá­sára, és a cumik tisztán tartására (kifőzésére) is fokozott mértékben kell ügyelni. Dr. KAHÚN GABRIELLA ÚJS2Ó 4 1982. VIII. 13. (A szerző felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom