Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-13 / 191. szám, péntek

ÚJ szú 5 1982. VIII. 13. Nem félnek a kockázatvállalástól A Szenei (Senec) Állami Gazdaság kommunistái már a korábbi években sokat vitatkoztak arról, hogy a megváltozott és nehezebbé vált gazdálkodási feltételek között milyen úton-módon tudnák hatásosan mozgósítani a dolgozókat a termelés tartalékainak feltá­rására. Egyébként senki előtt sem volt titok, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban lényegesen kevesebb költséggel, anyag és energia felhasználásával kell biztosítani a termelés fejlesztésének ütemét a mezőgazdasági üzemekben is.- Bármelyik oldalról közelítettük meg a problémákat - emlékezte­tett Štefan Matejčik mérnök, a vállalat igazgatója - minduntalan kirajzolódott előttünk, hogy az igé­nyes feladatokat ezután pusztán csak meggyőzéssel, de csak uta­sításokkal sem lehet eredménye­sen megoldani. Ezért többen java­solták, változtassunk az anyagi ér­dekeltség rendszerén, térjünk át az egyetemesen gépesített brigá­dok, a Szovjetunióban is bevált jutalmazási formájának érvényesí­tésére. Üzemi pártbizottságunk kapott az ötleten s úgy határozott, hogy a gazdaság szakembereinek bevonásával ki kell dolgozni az önálló elszámolásra épülő, brigád­rendszerű új jutalmazási alapelv tervezetét, és ezt vitára kell bo- csájtani az üzemrészlegeken. Az Ostravai Vá­rosi Nemzeti Bi­zottság nagy gondot fordít a lakosság szükségletei­nek kielégítésé­re. A 6. ötéves tervidőszakban a szolgáltatások terjedelme 27 százalékkal nö­vekedett, és 28 szolgáltatóüze­met létesítettek. A képen: Ilona Fabiánová, az egyik gyorstisz­tító dolgozója zsírfoltokat tisztít. (Petr Berger fel­vétele - ČTK) Tíz nap nem nagy idő Ml A FIATALOK NYÁRI AKTIVITÁSÁNAK HASZNA? AZ ELSŐ PRÓBÁLKOZÁSOK- Az előterjesztésük milyen ha­tást váltott ki a dolgozók között?- A tervezetet tárgyaló nyilvá­nos pártgyűlések éppen a XVI. kongresszus előkészítésének idő­szakában zajlottak. Miután a dol­gozók nagy többsége egyetértett a javaslattal, bejelentettük, hogy a cukorrépánál és a kukoricánál már tavasszal rátérünk a termelés tényleges eredményeihez kötődő érdem szerinti jutalmazás érvé­nyesítésére. Persze kifogásokkal is találkoztunk, főleg a gépesítők, traktorosok részéről, akik azt ve­tették a szemünkre, hogy ezekről a problémákról ősszel kellett volna beszélnünk. Néhányan közülük ugyanis, a hektárokat hajszolva, nem a legjobb minőségben készí­tették elő a talajt a vetéshez. Elmondták továbbá, hogy a nö­vénytermesztés a kollektív mun­kán alapszik, s anyagi felelőssé­güket is ennek kell meghatároz­nia. Ez nem zárja ki azonban a ki­váló egyéni teljesítmények anyagi elismerését, amelynek magassá­gáról az elvégzett munka minősé­ge alapján egyedül a brigád tagjai dönthetnek. Ezután az új jutalmazási forma gyakorlati eredményeiről és arról beszélgettünk, mennyiben segí­tette a vállalkozók kezdeménye­zését, a gazdaság tartalékainak kiaknázását. Bár a tervezett szinten alul telje­sítették a tervet, cukorrépából - az előző három év 280 mázsás átla­gával szemben - 320-at, kukori­cából pedig 35 helyett 40 mázsát takarítottak be hektáronként, ami a Bratislava-vidéki járásban átla­gon felüli eredménynek számít.- A terméshozamok alakulásá­ra az időjáráson kívül kedvezőtle­nül hatott - magyarázta az igazga­tó -, hogy a szervestrágya bedol­gozásának, a szántásnak a minő­sége nem felelt meg az előirányo­zott igényes feladataink követel­ményeinek. Mindezt tetézte, hogy rosszul keltek a vetések, a brigád tagjai elmulasztották a hiányzó egyedek pótlását. Egy azonban bizonyos: az előző évekhez ké­pest lényegesen kevesebb ráfor­dítási költséggel végezték el a tava­szi munkákat, éspedig sok feles­leges elemet iktattak ki az egyéni teljesítmények ellenőrzéséből és nyilvántartásából. Nagy plusznak számít, az is, hogy a brigádok tagjai az év folyamán nemcsak igényelték, hanem számtalan esetben megkövetelték az agro- nómusok szakmai tanácsát, útmu­tatását, szervezetileg megerősöd­ve kerültek ki az erőpróbából. Erre vall, hogy tökéletesen kihasznál­ták a gondjaikra bízott gépeket s a gazdaság többi gépesítöihez viszonyítva mintegy 13,5 liter üzem­anyaggal kevesebbet használ­tak fel hektáronként. Kezdemé­nyezésük tehát jól érvényesül a tartalékok mozgósításánál. A brigádrendszerű munkaszer­vezés és a jutalmazási forma kí­sérleti eredményein felbuzdulva a gazdaság kommunistái tovább fejlesztették a mozgalmat, s a Horný Dvor-i, valamint a szen­ei üzemegység egész növényter­melését hozzákapcsolták.- Gazdaságunk ez idén a két üzemegység egyetemesen gépe­sített brigádjának tagjaival össze­sen 3945 hektár gabona, cukorré­pa és kukorica, valamint takar­mány termelésére kötött szerző­dést - újságolta Juraj Juriš, az üzemgazdasági osztály mérnöke.- Mi indokolta a mozgalom bő­vítését?- Elsősorban gazdasági érdek, másodsorban pedig az, hogy a kapcsolódó munkafolyamatokat egyetlen mezőgazdasági üzem­ben sem lehet elválasztani egy­mástól. így a brigádok eredmé­nyesebben végezhetik feladatai­kat, amihez a nagyobb területi megoszlás is kedvező feltételeket biztosít.- Hogyan nyilvánul meg ez pél­dául a szenciek tevékenysé­gében?- A brigád tagjai 2194 hektárról szerződésileg 16,63 millió korona bruttó termelési érték elérésére vállaltak kollektív felelősséget, a vetéstől a betakarításig gondos­kodnak a földek megműveléséről, a növények ápolásáról. A gazda­ság vetőmagot, a növényvéde­lemhez vegyszereket, a szüksé­ges gépi felszerelést és a bér­alapra 1 millió 124 ezer koronát biztosított számukra. Ezenkívül a terven felül elért eredményeikért a béralap 20 százalékának meg­felelő, a megtakarított kenő- és hajtóanyagokért ugyanakkor 30 százalékos prémiumban részesül­nek. Anyagilag tehát kellőképpen érdekeltek feladataik jó minőségű teljesítésében, a takarékosságban. ÉRDEM SZERINT- Mi történik azonban, ha az agrotechnikai határidőket lekésik, vagy a saját hibájukon kívül nem teljesítik a szerződésben foglalt feladataikat?- Az első esetben a gazdaság a brigád béralapja és prémiuma rovására másokkal végezteti el a munkát. Ha viszont elemi csa­pás miatt nem érik el a tervezett hozamokat, a kár megállapítása után az illetékes bizottság döntése szabja meg jutalmazásuk mér­tékét.- Hogyan alakul a brigád belső élete, szervezése?- Nem a véletlen müve, hogy a brigád tagjai közé csak azokat, veszik fel, akik munkájukkal eddig is bizonyították rátermettségüket. A hanyagok, felelőtlenek menet közben leválnak, ha nem, maguk a brigád kiváló, becsületes tagjai űzik el soraikból őket. Vezetőjük, tekintélyes szakember, gondosko­dik nemcsak a jó feltételek biztosí­tásáról, hanem az érdem szerinti jutalmazás következetes érvénye­süléséről is, amelyhez mindig ki­kéri a munkatársak véleményét, a közösség érdekeit figyelembe véve hozza meg döntéseit.- Helytelen lenne azonban - szánta figyelmeztetésnek Matej- čík elvtárs ha a brigádrendszerü munkaszervezésről csak a jót mon­danánk. Uj dolog ez nálunk, még csak a kezdeténél tartunk. Ezért a legjobb jutalmazási formák érvé­nyesítésére, az egész gazdasá­gunkra kiterjedő elszámolási rend­szer szüntelen tökéletesítésére tö­rekszünk. Sokat merítünk a szov­jet üzemek, kollektívák példájából is, de a szerzett tapasztalatokat mindig a helyi viszonyokhoz alkal­mazzuk. ELVI HOZZÁÁLLÁSSAL A vállalat politikai és gazdasági vezetésének egyik nagy pozitívu­ma az is, hogy nem retten vissza az új irányítási formák kockázat- vállalásától sem. S ez annak az eredménye, hogy elvi hozzáállás­sal közelítik meg a problémákat, a gazdaságosság követelményei­hez igazítják a dolgozók kezde­ményezését. Ma már vállalatszer- te családi művelésben gondozzák a szőlőt és a tíztagú asszonybri­gád részesedésért dolgozik a zöldségtermesztésben. Az új formák keresésével olyan feltéte­leket teremtettek, hogy az ősz fo­lyamán az egész gazdaságban rá­térhetnek a brigádrendszerű mun­kaszervezés érvényesítésére, a munkáskollektívák tényleges eredményekre alapozott jutalma­zására.- De az önálló elszámolási rendszerhez fogjuk kötni az admi­nisztrációs és műszaki munkate­rületeken dolgozók anyagi érde­keltségét is - tette hozzá az igaz­gató. SZOMBATH AMBRUS A Farnadi (Farná) Efsz szőlőjé­ben, ahol árnyékban is harminc fok fölé kúszik a hőmérő higany­szála diákok dolgoznak. Diákok, akiket arra nevelnek, hogy a mun­ka nemesít, s akik közül jónéhá- nyat, otthon talán arra is, hogy te csak ne akarj „nemes“ lenni, édes fiam. A Lévai (Levice) Közgazda- sági Szakközépiskola ifjúsági szervezete a nyári aktivitást azon­ban megszervezte, és most negy­ven diák, két munkacsoportba osztva itt tanul. És a hűvös iskolából, könyvek, képletek közül érkezett lányok, fi­úk tanulnak: ez itt a kapa, ez a raffia, ez pedig semmi, csak aprócska vízhólyag, csak vékony­ka karcolás: fontos, hogy tudd, milyen a fizikai munka. Sokan már otthon megtanulták, de néhányan közülük most tanulják, hiszen alig 17-18 évesek, a harmadik évfo­lyam diákjai. Közben a fehér bőrű diáklányok lebarnulnak, a gondo­san ápolt frizurák összekócolód- nak, a mama-kedvence fiúk, aki­ket otthon megterített asztallal szoktak várni, megizzadnak, mert nehéz a kapa, a nyele meg gör­csös, bár simának látszó... Reggel hétkor kezdték a munka tanulását. Autóbusz hozta őket, hazulról, vagyis az iskolából, és most autóbusz viszi őket ebédelni, be a faluba, a fogyasztási szövet­kezet éttermébe. Kísérőjük, Droz­dík László, az efsz pártbizottságá­nak tagja, aki fiatal korában az ifjúsági szövetség tisztségviselője volt, a valamikori építőtáborokra emlékezve mondja:- Hol van már a csajka, meg a vödörzuhany? Ők étteremben ebédelnek, és így van az jól. Tőle tudom meg, hogy az iskola ifjúsági szervezete és az efsz véd- nökségi szerződése alapján a diá­kok ellátásáról, szállításáról, mun­kájának megszervezéséről az efsz gondoskodik. Spanyó Ferenc, a személyzeti osztály vezetője vállalta az akció irányítását. A diá­kok teljesítménybérért dolgoznak, de persze a normájuk csökkentett, mert hiszen mégsem felnőttek. Vi­szont többéves tapasztalat bizo­nyítja, hogy szinte nélkülözhetet­lenek amikor a mezőgazdasági csúcsmunkák idején minden kéz kevés. A diákok nélkül aligha le­hetne zökkenőmentesen előkészí­teni és lebonyolítani a szüretet, letörni a dohányt. Nagy Tibor, a Komenský Egye­tem Jogi Fakultásának harmad­éves diákja, hazainak számít, mert farnadi, idénymunkát vállalt a föld­művesszövetkezetben, és az ifjú­sági szervezet megbízásából ke­rült a középiskolások munkacso­portjába. A leendő jogász szaba­tosságával a nyári aktivitás, a di­ákmunka hasznát így fogalmazza meg:- Hangsúlyt kap a népgazdasá­gi érdek, esetünkben a földmü­vesszövetkezet érdeke is, bár mostanában úgy tapasztalható, hogy néhány, más gazdaságnak, vállalatnak már „nem éri meg“ támogatni, fejleszteni az ifjúság nyári aktivitását, mert nem elég „nyereséges“ a diákmunka, itt azonban hiányzó munkaerőt póto­lunk. Tíz nap nem nagy idő, nem nagy idő, de a fiatalok minden munkanapját számontartja az efsz vezetősége. A csoportvezetők, a könyvelők, de mások is. Dancsó Gáborné a szövetkezeti klub veze­tője. Harangozó Kornélia, az agi­Ebéd után az udvaron álló traktor árnyékában hűsölnek (A szerző felvétele) tációs központ vezetője, akik a hangosanbeszélö műsorát szer­kesztik és a híradóban naponta elmondják, hogy mit dolgoztak a fiatalok, kik érdemelnek a mun­kájukért dicséretet.- így van jól - véli Drozdíj elvtárs -, mert a fiatalok nyári aktivitásának legfontosabb ered­ménye, ha lehet rangsorolni, az a fokról fokra változó kép, amely a kétkezi munkáról kialakul a diák­fejekben. S ha tudják, hogy meg­becsüljük munkájukat. Közben megérkezik az autó­busz. Újra munkába indulnak a di­ákok. HAJDÚ ANDRÁS D éli szünet van. A szocialista munkabri­gád tagjai a műhelysarok néhány asz­talát körülülve, jóízűen falatoznak, miközben valamilyen sporteseményről folyik a vita. Nem szívesen zavarom meg őket, mégis megkérdem, melyikük Vilém Bieles.- Én vagyok - ugrik fel egy mosolygós képű fiú. Hosszú haja a vállára hullik. Igazi mai fiatal, gondolom. A tizenkilenc éves Vilém Bieles, a Prága- letňanyi Avia gyár géplakatosa. Itt is tanulta ki a mesterséget. Most a gépkocsik alkatré­szeit javítja és a javítások minőségét ellenőr­zi. Mestere Stanislav Pele, a pártbizottság elnöke a legjobb véleménnyel van róla. Sza­vai szerint a fiú ügyes, szolgálatkész, máris majdnem hibátlanul dolgozik és a SZISZ- ben is tevékenykedik. A brigádra tehát nem hoz szégyent. Jó tulajdonságaira oktatói már az ipariskolában felfigyeltek, ezért is javasol­ták felvételét a pártba. A tfineci származású Vilda eredetileg az ottani Kohászati Szerelőgyárban akart elhe­lyezkedni. Legalábbis ez volt mozdonyveze­tő édesapjának és postás édesanyjának a kívánsága. Ám a sors beleszólt tervükbe. Amikor ugyanis az Avia gyár toborzói megje­lentek az ipariskola végzősei körében - gyermekkori álmára, Prágára és vesszőpa­VILDA ripájára, a gépkocsikra emlékezve a fiú egyszeriben tudta, hol a helye.- Az, hogy búcsút mondok szülővárosom­nak, nem riasztott vissza elhatározásomtól. Az önállóságot még az ipariskolában és az internátusbán megszoktam - mondja. - A saját lábamra akarok állni, hogy még függetlenebb legyek. Ez a vágyam, de az is, még mielőtt bevonulok, megszerezzem a hajtási jogosítványt, hogy a katonaságnál is könnyebb legyen a dolgom.- Szereti a munkáját, amióta itt dolgozik különösebb bajt nem okozott - tájékoztatnak társai. Előfordult ugyan, hogy valamit elron­tott, például fordítva szerelte fel valamelyik alkatrészt, de hát így van ez minden kezdő­vel. A többiek jót nevettek rajta. Ám elfogadta a bírálatot és csakhamar helyrehozta téve­dését. Azóta elővigyázatosabb, jobban ügyel ar­ra, amit csinál. Munkatársai pedig tanítgat- ják, tanácsokkal látják el. A mestere segítsé­gére és megértésére is számíthat. Még a tanintézetben történt, hogy mestere néhány fiatallal együtt Vildát is kiszemelte a tagjelöltségre. Ezt a tudomására is hozta, hogy gondolkozzon el fölötte. Aztán majd még visszatérnek rá. Amikor a mester egy idő múlva megkér­dezte tőle, hogyan döntött, a fiú megköszön­te a bizalmat és férfiasan csupán ennyit mondott: - Vállalom és ígérem, hogy nem fognak csalódni bennem. Vilda otthonától távol, a gyár munkásszál­lásán lakik. Itt is rövidesen magára talált. Ez azonban nemcsak társainak az érdeme, ha­nem Jarkáé is, azé a kislányé, akivel szíve­sen tölti együtt szabad idejét. Legkedveltebb szórakozásuk a diszkó. Jarkával a moziba is gyakran eljárnak. Vasárnaponként pedig jól esik a bolyongás Prága régi utcáin és persze a várban. A műemlékeket csodálják, amelye­ken mindig felfedeznek valami újat. Vilda a munkásszállás kölcsönkönyvtárá- nak is gyakori vendége. Reggelenként pedig- munkába menet - megvásárolja kedvenc lapját, de nemcsak a sporthírek kedvéért; a hazai és a külföldi politikai események is érdeklik. Legközelebbi tervei felől érdeklődöm.- Mihelyt leszerelek, visszajövök a gyárba- válaszolja, - Megszoktam és megszeret­tem a várost és a kollektívát. És persze idővel családot szeretnék alapítani, kiegyen­súlyozottan élni. KARDOS MARTA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom