Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-13 / 191. szám, péntek
ÚJ szú 5 1982. VIII. 13. Nem félnek a kockázatvállalástól A Szenei (Senec) Állami Gazdaság kommunistái már a korábbi években sokat vitatkoztak arról, hogy a megváltozott és nehezebbé vált gazdálkodási feltételek között milyen úton-módon tudnák hatásosan mozgósítani a dolgozókat a termelés tartalékainak feltárására. Egyébként senki előtt sem volt titok, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban lényegesen kevesebb költséggel, anyag és energia felhasználásával kell biztosítani a termelés fejlesztésének ütemét a mezőgazdasági üzemekben is.- Bármelyik oldalról közelítettük meg a problémákat - emlékeztetett Štefan Matejčik mérnök, a vállalat igazgatója - minduntalan kirajzolódott előttünk, hogy az igényes feladatokat ezután pusztán csak meggyőzéssel, de csak utasításokkal sem lehet eredményesen megoldani. Ezért többen javasolták, változtassunk az anyagi érdekeltség rendszerén, térjünk át az egyetemesen gépesített brigádok, a Szovjetunióban is bevált jutalmazási formájának érvényesítésére. Üzemi pártbizottságunk kapott az ötleten s úgy határozott, hogy a gazdaság szakembereinek bevonásával ki kell dolgozni az önálló elszámolásra épülő, brigádrendszerű új jutalmazási alapelv tervezetét, és ezt vitára kell bo- csájtani az üzemrészlegeken. Az Ostravai Városi Nemzeti Bizottság nagy gondot fordít a lakosság szükségleteinek kielégítésére. A 6. ötéves tervidőszakban a szolgáltatások terjedelme 27 százalékkal növekedett, és 28 szolgáltatóüzemet létesítettek. A képen: Ilona Fabiánová, az egyik gyorstisztító dolgozója zsírfoltokat tisztít. (Petr Berger felvétele - ČTK) Tíz nap nem nagy idő Ml A FIATALOK NYÁRI AKTIVITÁSÁNAK HASZNA? AZ ELSŐ PRÓBÁLKOZÁSOK- Az előterjesztésük milyen hatást váltott ki a dolgozók között?- A tervezetet tárgyaló nyilvános pártgyűlések éppen a XVI. kongresszus előkészítésének időszakában zajlottak. Miután a dolgozók nagy többsége egyetértett a javaslattal, bejelentettük, hogy a cukorrépánál és a kukoricánál már tavasszal rátérünk a termelés tényleges eredményeihez kötődő érdem szerinti jutalmazás érvényesítésére. Persze kifogásokkal is találkoztunk, főleg a gépesítők, traktorosok részéről, akik azt vetették a szemünkre, hogy ezekről a problémákról ősszel kellett volna beszélnünk. Néhányan közülük ugyanis, a hektárokat hajszolva, nem a legjobb minőségben készítették elő a talajt a vetéshez. Elmondták továbbá, hogy a növénytermesztés a kollektív munkán alapszik, s anyagi felelősségüket is ennek kell meghatároznia. Ez nem zárja ki azonban a kiváló egyéni teljesítmények anyagi elismerését, amelynek magasságáról az elvégzett munka minősége alapján egyedül a brigád tagjai dönthetnek. Ezután az új jutalmazási forma gyakorlati eredményeiről és arról beszélgettünk, mennyiben segítette a vállalkozók kezdeményezését, a gazdaság tartalékainak kiaknázását. Bár a tervezett szinten alul teljesítették a tervet, cukorrépából - az előző három év 280 mázsás átlagával szemben - 320-at, kukoricából pedig 35 helyett 40 mázsát takarítottak be hektáronként, ami a Bratislava-vidéki járásban átlagon felüli eredménynek számít.- A terméshozamok alakulására az időjáráson kívül kedvezőtlenül hatott - magyarázta az igazgató -, hogy a szervestrágya bedolgozásának, a szántásnak a minősége nem felelt meg az előirányozott igényes feladataink követelményeinek. Mindezt tetézte, hogy rosszul keltek a vetések, a brigád tagjai elmulasztották a hiányzó egyedek pótlását. Egy azonban bizonyos: az előző évekhez képest lényegesen kevesebb ráfordítási költséggel végezték el a tavaszi munkákat, éspedig sok felesleges elemet iktattak ki az egyéni teljesítmények ellenőrzéséből és nyilvántartásából. Nagy plusznak számít, az is, hogy a brigádok tagjai az év folyamán nemcsak igényelték, hanem számtalan esetben megkövetelték az agro- nómusok szakmai tanácsát, útmutatását, szervezetileg megerősödve kerültek ki az erőpróbából. Erre vall, hogy tökéletesen kihasználták a gondjaikra bízott gépeket s a gazdaság többi gépesítöihez viszonyítva mintegy 13,5 liter üzemanyaggal kevesebbet használtak fel hektáronként. Kezdeményezésük tehát jól érvényesül a tartalékok mozgósításánál. A brigádrendszerű munkaszervezés és a jutalmazási forma kísérleti eredményein felbuzdulva a gazdaság kommunistái tovább fejlesztették a mozgalmat, s a Horný Dvor-i, valamint a szenei üzemegység egész növénytermelését hozzákapcsolták.- Gazdaságunk ez idén a két üzemegység egyetemesen gépesített brigádjának tagjaival összesen 3945 hektár gabona, cukorrépa és kukorica, valamint takarmány termelésére kötött szerződést - újságolta Juraj Juriš, az üzemgazdasági osztály mérnöke.- Mi indokolta a mozgalom bővítését?- Elsősorban gazdasági érdek, másodsorban pedig az, hogy a kapcsolódó munkafolyamatokat egyetlen mezőgazdasági üzemben sem lehet elválasztani egymástól. így a brigádok eredményesebben végezhetik feladataikat, amihez a nagyobb területi megoszlás is kedvező feltételeket biztosít.- Hogyan nyilvánul meg ez például a szenciek tevékenységében?- A brigád tagjai 2194 hektárról szerződésileg 16,63 millió korona bruttó termelési érték elérésére vállaltak kollektív felelősséget, a vetéstől a betakarításig gondoskodnak a földek megműveléséről, a növények ápolásáról. A gazdaság vetőmagot, a növényvédelemhez vegyszereket, a szükséges gépi felszerelést és a béralapra 1 millió 124 ezer koronát biztosított számukra. Ezenkívül a terven felül elért eredményeikért a béralap 20 százalékának megfelelő, a megtakarított kenő- és hajtóanyagokért ugyanakkor 30 százalékos prémiumban részesülnek. Anyagilag tehát kellőképpen érdekeltek feladataik jó minőségű teljesítésében, a takarékosságban. ÉRDEM SZERINT- Mi történik azonban, ha az agrotechnikai határidőket lekésik, vagy a saját hibájukon kívül nem teljesítik a szerződésben foglalt feladataikat?- Az első esetben a gazdaság a brigád béralapja és prémiuma rovására másokkal végezteti el a munkát. Ha viszont elemi csapás miatt nem érik el a tervezett hozamokat, a kár megállapítása után az illetékes bizottság döntése szabja meg jutalmazásuk mértékét.- Hogyan alakul a brigád belső élete, szervezése?- Nem a véletlen müve, hogy a brigád tagjai közé csak azokat, veszik fel, akik munkájukkal eddig is bizonyították rátermettségüket. A hanyagok, felelőtlenek menet közben leválnak, ha nem, maguk a brigád kiváló, becsületes tagjai űzik el soraikból őket. Vezetőjük, tekintélyes szakember, gondoskodik nemcsak a jó feltételek biztosításáról, hanem az érdem szerinti jutalmazás következetes érvényesüléséről is, amelyhez mindig kikéri a munkatársak véleményét, a közösség érdekeit figyelembe véve hozza meg döntéseit.- Helytelen lenne azonban - szánta figyelmeztetésnek Matej- čík elvtárs ha a brigádrendszerü munkaszervezésről csak a jót mondanánk. Uj dolog ez nálunk, még csak a kezdeténél tartunk. Ezért a legjobb jutalmazási formák érvényesítésére, az egész gazdaságunkra kiterjedő elszámolási rendszer szüntelen tökéletesítésére törekszünk. Sokat merítünk a szovjet üzemek, kollektívák példájából is, de a szerzett tapasztalatokat mindig a helyi viszonyokhoz alkalmazzuk. ELVI HOZZÁÁLLÁSSAL A vállalat politikai és gazdasági vezetésének egyik nagy pozitívuma az is, hogy nem retten vissza az új irányítási formák kockázat- vállalásától sem. S ez annak az eredménye, hogy elvi hozzáállással közelítik meg a problémákat, a gazdaságosság követelményeihez igazítják a dolgozók kezdeményezését. Ma már vállalatszer- te családi művelésben gondozzák a szőlőt és a tíztagú asszonybrigád részesedésért dolgozik a zöldségtermesztésben. Az új formák keresésével olyan feltételeket teremtettek, hogy az ősz folyamán az egész gazdaságban rátérhetnek a brigádrendszerű munkaszervezés érvényesítésére, a munkáskollektívák tényleges eredményekre alapozott jutalmazására.- De az önálló elszámolási rendszerhez fogjuk kötni az adminisztrációs és műszaki munkaterületeken dolgozók anyagi érdekeltségét is - tette hozzá az igazgató. SZOMBATH AMBRUS A Farnadi (Farná) Efsz szőlőjében, ahol árnyékban is harminc fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála diákok dolgoznak. Diákok, akiket arra nevelnek, hogy a munka nemesít, s akik közül jónéhá- nyat, otthon talán arra is, hogy te csak ne akarj „nemes“ lenni, édes fiam. A Lévai (Levice) Közgazda- sági Szakközépiskola ifjúsági szervezete a nyári aktivitást azonban megszervezte, és most negyven diák, két munkacsoportba osztva itt tanul. És a hűvös iskolából, könyvek, képletek közül érkezett lányok, fiúk tanulnak: ez itt a kapa, ez a raffia, ez pedig semmi, csak aprócska vízhólyag, csak vékonyka karcolás: fontos, hogy tudd, milyen a fizikai munka. Sokan már otthon megtanulták, de néhányan közülük most tanulják, hiszen alig 17-18 évesek, a harmadik évfolyam diákjai. Közben a fehér bőrű diáklányok lebarnulnak, a gondosan ápolt frizurák összekócolód- nak, a mama-kedvence fiúk, akiket otthon megterített asztallal szoktak várni, megizzadnak, mert nehéz a kapa, a nyele meg görcsös, bár simának látszó... Reggel hétkor kezdték a munka tanulását. Autóbusz hozta őket, hazulról, vagyis az iskolából, és most autóbusz viszi őket ebédelni, be a faluba, a fogyasztási szövetkezet éttermébe. Kísérőjük, Drozdík László, az efsz pártbizottságának tagja, aki fiatal korában az ifjúsági szövetség tisztségviselője volt, a valamikori építőtáborokra emlékezve mondja:- Hol van már a csajka, meg a vödörzuhany? Ők étteremben ebédelnek, és így van az jól. Tőle tudom meg, hogy az iskola ifjúsági szervezete és az efsz véd- nökségi szerződése alapján a diákok ellátásáról, szállításáról, munkájának megszervezéséről az efsz gondoskodik. Spanyó Ferenc, a személyzeti osztály vezetője vállalta az akció irányítását. A diákok teljesítménybérért dolgoznak, de persze a normájuk csökkentett, mert hiszen mégsem felnőttek. Viszont többéves tapasztalat bizonyítja, hogy szinte nélkülözhetetlenek amikor a mezőgazdasági csúcsmunkák idején minden kéz kevés. A diákok nélkül aligha lehetne zökkenőmentesen előkészíteni és lebonyolítani a szüretet, letörni a dohányt. Nagy Tibor, a Komenský Egyetem Jogi Fakultásának harmadéves diákja, hazainak számít, mert farnadi, idénymunkát vállalt a földművesszövetkezetben, és az ifjúsági szervezet megbízásából került a középiskolások munkacsoportjába. A leendő jogász szabatosságával a nyári aktivitás, a diákmunka hasznát így fogalmazza meg:- Hangsúlyt kap a népgazdasági érdek, esetünkben a földmüvesszövetkezet érdeke is, bár mostanában úgy tapasztalható, hogy néhány, más gazdaságnak, vállalatnak már „nem éri meg“ támogatni, fejleszteni az ifjúság nyári aktivitását, mert nem elég „nyereséges“ a diákmunka, itt azonban hiányzó munkaerőt pótolunk. Tíz nap nem nagy idő, nem nagy idő, de a fiatalok minden munkanapját számontartja az efsz vezetősége. A csoportvezetők, a könyvelők, de mások is. Dancsó Gáborné a szövetkezeti klub vezetője. Harangozó Kornélia, az agiEbéd után az udvaron álló traktor árnyékában hűsölnek (A szerző felvétele) tációs központ vezetője, akik a hangosanbeszélö műsorát szerkesztik és a híradóban naponta elmondják, hogy mit dolgoztak a fiatalok, kik érdemelnek a munkájukért dicséretet.- így van jól - véli Drozdíj elvtárs -, mert a fiatalok nyári aktivitásának legfontosabb eredménye, ha lehet rangsorolni, az a fokról fokra változó kép, amely a kétkezi munkáról kialakul a diákfejekben. S ha tudják, hogy megbecsüljük munkájukat. Közben megérkezik az autóbusz. Újra munkába indulnak a diákok. HAJDÚ ANDRÁS D éli szünet van. A szocialista munkabrigád tagjai a műhelysarok néhány asztalát körülülve, jóízűen falatoznak, miközben valamilyen sporteseményről folyik a vita. Nem szívesen zavarom meg őket, mégis megkérdem, melyikük Vilém Bieles.- Én vagyok - ugrik fel egy mosolygós képű fiú. Hosszú haja a vállára hullik. Igazi mai fiatal, gondolom. A tizenkilenc éves Vilém Bieles, a Prága- letňanyi Avia gyár géplakatosa. Itt is tanulta ki a mesterséget. Most a gépkocsik alkatrészeit javítja és a javítások minőségét ellenőrzi. Mestere Stanislav Pele, a pártbizottság elnöke a legjobb véleménnyel van róla. Szavai szerint a fiú ügyes, szolgálatkész, máris majdnem hibátlanul dolgozik és a SZISZ- ben is tevékenykedik. A brigádra tehát nem hoz szégyent. Jó tulajdonságaira oktatói már az ipariskolában felfigyeltek, ezért is javasolták felvételét a pártba. A tfineci származású Vilda eredetileg az ottani Kohászati Szerelőgyárban akart elhelyezkedni. Legalábbis ez volt mozdonyvezető édesapjának és postás édesanyjának a kívánsága. Ám a sors beleszólt tervükbe. Amikor ugyanis az Avia gyár toborzói megjelentek az ipariskola végzősei körében - gyermekkori álmára, Prágára és vesszőpaVILDA ripájára, a gépkocsikra emlékezve a fiú egyszeriben tudta, hol a helye.- Az, hogy búcsút mondok szülővárosomnak, nem riasztott vissza elhatározásomtól. Az önállóságot még az ipariskolában és az internátusbán megszoktam - mondja. - A saját lábamra akarok állni, hogy még függetlenebb legyek. Ez a vágyam, de az is, még mielőtt bevonulok, megszerezzem a hajtási jogosítványt, hogy a katonaságnál is könnyebb legyen a dolgom.- Szereti a munkáját, amióta itt dolgozik különösebb bajt nem okozott - tájékoztatnak társai. Előfordult ugyan, hogy valamit elrontott, például fordítva szerelte fel valamelyik alkatrészt, de hát így van ez minden kezdővel. A többiek jót nevettek rajta. Ám elfogadta a bírálatot és csakhamar helyrehozta tévedését. Azóta elővigyázatosabb, jobban ügyel arra, amit csinál. Munkatársai pedig tanítgat- ják, tanácsokkal látják el. A mestere segítségére és megértésére is számíthat. Még a tanintézetben történt, hogy mestere néhány fiatallal együtt Vildát is kiszemelte a tagjelöltségre. Ezt a tudomására is hozta, hogy gondolkozzon el fölötte. Aztán majd még visszatérnek rá. Amikor a mester egy idő múlva megkérdezte tőle, hogyan döntött, a fiú megköszönte a bizalmat és férfiasan csupán ennyit mondott: - Vállalom és ígérem, hogy nem fognak csalódni bennem. Vilda otthonától távol, a gyár munkásszállásán lakik. Itt is rövidesen magára talált. Ez azonban nemcsak társainak az érdeme, hanem Jarkáé is, azé a kislányé, akivel szívesen tölti együtt szabad idejét. Legkedveltebb szórakozásuk a diszkó. Jarkával a moziba is gyakran eljárnak. Vasárnaponként pedig jól esik a bolyongás Prága régi utcáin és persze a várban. A műemlékeket csodálják, amelyeken mindig felfedeznek valami újat. Vilda a munkásszállás kölcsönkönyvtárá- nak is gyakori vendége. Reggelenként pedig- munkába menet - megvásárolja kedvenc lapját, de nemcsak a sporthírek kedvéért; a hazai és a külföldi politikai események is érdeklik. Legközelebbi tervei felől érdeklődöm.- Mihelyt leszerelek, visszajövök a gyárba- válaszolja, - Megszoktam és megszerettem a várost és a kollektívát. És persze idővel családot szeretnék alapítani, kiegyensúlyozottan élni. KARDOS MARTA