Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-12 / 190. szám, csütörtök

Hatékonyan hasznosítsuk a szovjet dolgozók tapasztalatait X. A BRIGÁDRENDSZERÜ MUNKASZERVEZÉS ÉS JAVADALMAZÁS ELŐ­NYEI EGYARÁNT MEGNYILVÁNULNAK A GAZDASÁGI EREDMÉNYEK­BEN, A DOLGOZÓK KERESETEIBEN ÉS A KÖZÖSSÉGI SZELLEM ELMÉ­LYÜLÉSÉBEN • SZÁMUNKRA IS ALAPVETŐ TANULSÁG, HOGY NEM ADMINISZTRATÍV RENDELETEKKEL, HANEM PÁRTOS ELVI HOZZÁÁL­LÁSSAL KELL KIALAKÍTANI AZ ÖNELSZÁMOLÁS SOKOLDALÚ FORMÁIT • A KOMMUNISTÁKNAK AZ ELSŐ SOROKBAN KELL HALADNIUK Cikksorozat a bratislavai Pravda szerkesztői munkacsoportjának moszkvai, kalugai, rosztovi, Ivovi és uzsgorodi riportútjáról Ismerkedésünk a szovjet elvtár­sak tapasztalataival a brigádrend- szerü munkaszervezés és a mun­ka végső eredményeihez kötött javadalmazás bevezetésében be­fejeződött. Több vállalatot és üze­met látogattunk meg, amelyekben különböző jellegű volt a termelés, s beszélgettünk pártfunkcionáriu­sokkal, vezető gazdasági dolgo­zókkal, munkásokkal, brigádveze­tőkkel, tudományos dolgozókkal, a szakszervezetek és a Komszo­mol tisztségviselőivel, valamint új­ságírókkal. Mindannyian konkrét tények alapján bizonyították, hogy a brigádrendszerű munkaszerve­zés és ja'vadalmazás előnyei főleg négy területen nyilvánulnak meg, mégpedig: 1. a megkövetelt gaz­dasági eredményekben, főleg a munkatermelékenység növeke­désében, a minőség javulásában, továbbá a termelési költségek csökkenésében; 2. a szocialista lyamokat, szemináriumokat szer­veztek az igazgatók, a vezető gaz­dasági dolgozók, a brigádvezetők, a munkások számára, s megvitat­ták a munkásokkal a legkülönbö­zőbb kérdéseket. A párt ebben a munkában abból indult ki, hogy a brigádrendszerű munkaszervezés forradalmi, mi­nőségi változást jelent a szocialis­ta vállalatok tevékenységének belső irányításában, ezért a konk­rét munkahelyi feltételeknek is nagy figyelmet szenteltek. Amint azt az eddigi fejlődés is igazolta, az új forma lehetővé teszi a dolgo­zók közvetlen és aktív bekapcso­lását a termelési folyamatok irá­nyításába, miközben változatlanul érvényesül a központi tervezés az anyag-, a munkaerő- és a bérgaz­dálkodás egész területén. A magasabb szinten rendezett tanfolyamok főleg az elméleti kér­désekkel foglalkoztak, míg a járási demokrácia alapvető elmélyülésé­ben a dolgozóknak a termelés irá­nyításában való közvetlen részvé­tele által; 3. a szocialista érdem- szerűség elvének érvényesítésé­ben; 4. a szocialista közösségi szellem fejlődésében az emberek közötti munkahelyi kapcsola­tokban. Mivel nem a tapasztalatok egy­szerű lemásolása a célunk, ha­nem az, hogy felkeltsük az érdek­lődést a brigádrendszerü munka- szervezés és javadalmazás új for­máiban szerzett szovjet tapaszta­latok iránt, ezért arra törekedtünk, hogy az ezzel kapcsolatos politi- kai-nevelő és szervező munka si­kerei mellett a problémákra és a hibás elgondolásokra is rámu­tassunk, mert így könnyebben megelőzhetjük és kiküszöbölhet­jük ezeket. Ezért szükségesnek tartjuk hogy befejezésül röviden összefoglaljuk a brigádrendszerü munkaszervezés és a munka vég­ső eredményeihez kötött javadal­mazás bevezetésének szovjet ta­pasztalatait. A kommunisták feladata a példamutatás Az új munkaszervezési mód­szerek sikeres bevezetésének és érvényesítésének egyik döntő fel­tétele az volt, hogy a kommunisták a kezdeményezők első soraiban haladva példát mutattak. Ez nem frázis, hanem konkrétan és bárhol igazolható tény. Minden találkozás és beszélgetés alkalmával meg­győződhettünk arról, hogy a párt­szervek és -szervezetek, a kom­munisták pótolhatatlan szerepet töltenek be a brigádok szervezé­sével kapcsolatos propaganda-, agitációs, szervező és ellenőrző munkában. Ezzel következetesen teljesítik az SZKP XXVI. kong­resszusának azt a határozatát, melynek értelmében a 11. ötéves tervidőszakban az önálló elszá­molású brigádokat a munkaszer­vezés fő formájaként kell fejleszte­ni. A párt szervei és szervezetei a tudományos dolgozókkal és a gyakorlati szakemberekkel együttműködve kidolgozták az alapvető dokumentumokat, tanfo­V. S. Volkov bri­gádvezető meg­beszélést tart a brigád tagjai­val a Kalugai Turbinagyárban (Ivan Dubovský felvétele) pártbizottságok az elméleti kérdé­sek tisztázása alapján úgy készí­tették elő a gazdasági vezetők tanfolyamait, hogy azok résztve­vői zárómunkaként konkrét javas­latokat dolgozzanak ki a brigád­rendszerü munkaszervezés beve­zetésére és alkalmazására saját vállalatuknál, üzemükben. Ezeket a munkákat a vállalati pártbizott­ságban történt megvitatásuk és jóváhagyásuk után a járási pártbi­zottság is felülvizsgálta, s ezután már politikai-szervezési intézke­désekként érvényesültek a brigá­dok szervezésénél. Az előkészítés második szaka­sza vállalati és üzemi szinten való­sul meg. A brigádrendszerü mun­kaszervezés ugyanis nem jelent csupán bérelszámolási módszert, hanem a vállalaton belüli tervezés és szervezés egész rendszerére kihat, megköveteli a normák ob- jektivizálását, s az anyagi-műsza­ki ellátás folyamatosságának biz­tosítását. A vállalati vezetők szá­mára az is világos, volt, hogy az új szervezési formát nem lehet egy­szerre és tömegesen bevezetni, hanem először az olyan kollektí­vákban kell kipróbálni, amelyek tagjai nem félnek az újítóktól és a problémák megoldásától, a vállalat legjobb dolgozói közé tartoznak, s önként vállalják a bri­gádrendszerű munkaszervezés kísérleti jellegű alkalmazását. Ter­mészetesen a vállalat szerződés­ben biztosítja az előre megbeszélt munkafeltételeket. Ezt különösen ki kell emelni, mert az új munka- szervezési rendszer nagyobb mértékű elterjedését főleg az fé­kezi, hogy a gazdasági vezetés nem fordít kellő gondot ezekre a feladatokra. A vállalat és a kol­lektíva közötti szerződés ugyanis kétoldalú, s ha a vállalat nem telje­síti a szerződésben rögzített felté­teleket, felelősséggel tartozik a kollektívával szemben, és meg­fordítva. Másik fontos kérdés a brigáSve- zető kiválasztása. A gazdasági vezetők közül senki sem formálhat jogot arra, hogy kiválassza a „ma­ga emberét“ s az sem követelhető meg, hogy csak kommunista töltse be ezt a feladatkört. A brigádveze- töt a munkások titkos ankét kere­tében választják meg, s a legköze­lebbi felettes vezető hagyja jóvá, rendszerint az üzemegység veze­tője. A brigádrendszer elsősorban a munkások számára előnyős Az új munkaszervezési mód­szer bevezetése rendkívül igé­nyes feladat, hiszen a dolgozók szempontjából a munkabérezés hagyományos, megszokott felté­teleit változtatja meg. Az emberek pedig nagyon különbözők, s a munkabérezésre vonatkozó nézeteik is igen eltérőek. Ezért még a jó, becsületes dolgozókat is sokszor csak türelmes érveléssel lehet meggyőzni az önálló elszá­molású brigádok előnyeiről. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az egyes üzemek és munkahelyek eltérő termelési­technológiai feltételei miatt nem lehet ugyanolyan mutatókat alkal­mazni minden brigádban, vagyis a munka eredményeiben való anyagi érdekeltség mutatóinak megállapításánál mindig a konkrét helyzetből, a feladatokból és a munkafeltételekből kell kiindulni. Csak így valósítható meg, hogy a brigádok nagyobb termelékeny­séget és jobb minőséget érjenek el, hogy a tagok keresete is ennek arányában növekedjen. Az anyagi érdekeltség érvényesítésének sokféle lehetőségét bizonyítja a munkatermelékenység növelé­sére irányuló scsokini rendszer, valamint a teljesítménynormák szilárdítását célzó akszaji rend­szer is, amelyek a Szovjetunió számos vállalatánál további köve­tőkre találtak. A brigádrendszerű munkaszer­vezás lehetővé teszi a tudomá­nyos-műszaki haladás gyorsabb ütemű érvényesítését is, mert a dolgozók közvetlenül érdekeltek a hatékonyság növelésében és a minőség javításában. Az új mód­szer alapvető előnyeihez tartozik az is, hogy a brigád a törvényes előírások és alapelvek megtartása mellett önállóan dönt a konkrét javadalmazási formákról, a kere­set elosztásáról, s mivel minden brigádtag és az egész kollektíva pontosan ismeri az egyes idősza­kokra előirányzott feladatait, kez- deményezően keresik a tartaléko­kat a munka hatékonyságának nö­veléséhez. Ez gyakorlatilag már a termelés irányításában való köz­vetlen részvételt jelenti, amelynek rendkívül nagy jelentősége van a termelés és a gazdaság intenzív fejlesztésével kapcsolatos felada­tok megoldásában. A cikksorozatunkban is ismerte­tett sokoldalú és gazdag tapaszta­latok véleményünk szerint nálunk is érvényesíthetők. Most, a brigád­rendszerű munkaszervezés kísér­leti bevezetésének kezdetén külö­nösen fontos, hogy céltudatosan és részletesen tanulmányozzuk a szovjet elvtársak, a munkások, a pártfunkcionáriusok, a gazdasá­gi és a szakszervezeti vezetők tapasztalatait, hogy elkerülhessük a helytelen utakat és megoldáso­kat, s minél nagyobb sikereket érjünk el a munkaszervezés és a javadalmazás új, korszerű for­máinak alkalmazásában szocialis­ta iparunkban, építőiparunkban és mezőgazdaságunkban. A Pravda szerkesztői munkacsoportja: Ján Udvary, az SZLKP KB munkatársa, Arnošt Bak, Peter Sitányi és Jozef Krško, a Pravda szerkesztői. Támogatást érdemlő igyekezet „Felépül mégis az új iskola, a gimnázium Helmecen“ - futó­tűzként terjedt a hír Bodrogköz­ben, csaknem két esztendővel ezelőtt, amikor az ünnepélyes alapkőletétel is megtörtént. Sokan lelkesedtek a hír hallatán, mert aki ismeri a királyhelmeci (Kráľovsky Chlmec) iskolahálózat helyzetét, régen ide kívánt egy új középisko­lai épületet. Voltak, akik tettek is valamit, kilincseltek, indokoltak, segítséget kértek az iskola felépí­téséhez. Az utóbbi évek folyamán Lénárt László igazgató minden alkalmat felhasznált arra, hogy az illetékes szerveknél - járási, vagy kerületi szinten - „ébren tartsa“ az új iskola felépítésének a gondolatát. A helmeci gimnázium jelenleg egy „kiszolgált“, az első világhá­ború idején - kórházként, majd járási hivatalként szolgáló épület átalakítgatott, az oktatás céljainak hiányosan megfelelő helyiségei­ben működik. Ma már az a fontos, hogy meg­született a döntés, sor került az ünnepélyes alapkőletételre. A megközelítőleg harminc millió korona ráfordítást igénylő új iskola felépítésével a Michalovcei Magas­építő Vállalatot bízták meg. Az épületelemek összeszerelését a vállalat egyik élenjáró kollektívá­ja, Halász Ernő szocialista mun­kabrigádja kapta feladatul. A napokban ellátogattunk az építkezés színhelyére. Főleg az érdekelt bennünket, hogyan halad a munka, de az is, hogy Halász Ernő ezüstjelvényes brigádjának tagjai milyen eredménnyel dolgoz­nak ezen az építkezésen? A háromszintes főépület hatal­mas vasbeton váza között szinte elvész a brigád kilenc tagja. A bri­gádvezető, Halász Ernő a máso­dik emeletről indult felénk a be­szerelt lépcsőkön.- Hogy megy a munka? - kér­deztem.- Részünkről nincs semmi baj - válaszolta bár csak kilencen dolgozunk itt a tizenkét tagú bri­gádból, de az ütemtervet így is teljesítjük. Sőt, terven felüli telje­sítményt érünk el, de mégsem lehetünk elégedettek. Nem a kere­set miatt, abban nincs hiány, mert bennünket az elvégzett munka alapján fizetnek. A baj az anyag- szállítás körül van. Nem folyama­tos. Most például téglahiány van! Ha elfogy ami még van, mást kell csinálnunk, mint ami a folyamatos ütemterv szerint következne. Az ilyen helyzet sok felesleges bo­nyodalmat, idegeskedést idéz elő. Mi úgy szeretünk dolgozni, ha fo­lyamatosan végezhetjük a munkát és látjuk ennek az értelmét. Mi ehhez szoktunk. Nem véletlen, hogy brigádunk három tagja má­sutt, nem velünk dolgozik. Itt nem lenne számukra - az adott hely­zetben - folyamatosan végezhető munka, az anyaghiány miatt. Ácsorogni pedig egyikünk sem szeret. Számunkra a jól szervezett munka jelent örömöt. Halász Ernő kőmüvesbrigádjá- nak minden tagja, az építkezésen dolgozó Varga Miklós, Világi Gyula, Binó László, Világi Imre, Dupej József, Szatmáry György, Hornyák Ferenc és Geri András nemcsak hogy hasonló vélemé­nyen van, de ezt munkájának eredményességével is bizonyítja. Mesterük, Csorosz János is a legjobbakat mondja a Halász­brigád tagjairól.- Ilyen kollektívával öröm a munka, mert ennek tagjai azért járnak munkába, hogy valóban dolgozzanak és nem is akárho­gyan - vélekedett Csorosz mes­ter. - Ezeket az embereket a mun­kájuk eredményessége iránti vágy fűti, egyszerűen nem tűrik a siker­telenséget. Mindig valami újat akarnak, ami a munkában jó ered­ményekhez vezet. Nálunk a Ha­lász-brigád kezdett a Zlobin mun­kamódszer szerint dolgozni. Két évvel ezelőtt, ennek segítségével hét hónap alatt 72 lakásegységet építettek fel. Vállalatunk vezetősé­ge büszke arra, hogy a Halász­brigád becsülettel helytállt a közeli városokban is.^hol jelentős szá­mú lakást építenek. Bratislavában, a Lengyel Népköztársaság konzu­látusának épületén is nagyszerű munkát végzett a brigád. A jelen­legi építkezésen is becsületesen, igen jó eredményeket elérve dol­goznak. Az év elejétől terven felül teljesítik a feladatokat. Nem tőlük függ, hogy az építkezés nem ha­lad gyorsabb ütemben...- A hiányos anyagellátás okoz­za a gondot? Csorosz János: „A Halász-bri­gád a zlobini munkamódszer szerint dolgozik. “ Gazdag J. felvétele- Igen - válaszolta Csorosz mester sajnálatos dolog ez, de Így van. Pedig - amint köztudott -, az építkezés folyamatosságának egyik alapfeltétele a szükséges anyagok idejében való szállítása. Ezen az építkezésen az a helyzet, hogy havonta a szükséges har­mincezer tégla helyett csak hatezer darabot kapunk. Érzésem szerint - népiesen szólva - ezt az építke­zést az anyagelosztásért felelős személyek az „ötödik vágányra“ tették. Hála a kollektíva fegyelme­zettségének és igyekezetének, a tervet eddig teljesítettük, de ilyen feltételekkel ez meddig lehet­séges?- Az ellenőrző napokon miért nem teszik szóvá ezeket a problé­mákat?- Ellenőrző napokat nálunk nem tartanak, azzal az indoklás­sal, hogy mi itt teljesítjük a tervet! Szerintem nagyon furcsa elmé­let és gyakorlat ez. Mintha azt vallanák az illetékesek: ahol igye­keznek, ott nincs baj, nem kell segítség. Éppen ellenkezőleg, az igyekezet messzemenő támoga­tást érdemel, mint az adott eset­ben is. A helmeci új iskola építésének a befejezését, illetve átadását 1984. szeptember 1-re tervezték. A kivitelező vállalat dolgozói, a Halász-brigád tagjai példamuta­tó igyekezettel végzik munkájukat. De mások mulasztása, főleg a ké­sedelmes anyagellátás következ­ményeként újabb bonyodalmak je­lentkezhetnek, s az is megtörtén­het, hogy elhúzódik az építkezés befejezése, az új iskola időbeni átadása. Ez anyagi és erkölcsi károkat vonna maga után, amire nincs szükség. Mindez még megelőzhető. Pél­dául úgy, hogy valaki azok közül, akik az építkezés ünnepélyes megkezdésekor gratuláltak, a fé­nyes kalapáccsal megérintették az alapkövet, most a mulasztások el­követőinek címezve néhány szót szólna az építkezés érdekében, figyelmeztetné<oz illetékeseket kö­telességük teljesítésére. Ennyi fáradságot és figyelmet megérdemelne egy ilyen születő­ben lévő fontos oktatási intéz­mény, de a Halász-brigád tagjai­nak példás igyekezete is. KULIK GELLÉRT / ÚJ SZÚ 4 1982. VIII. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom