Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-31 / 206. szám, kedd

Javítható a munkaszervezés JOBB MUNKÁRA ÖSZTÖNZŐ TERMELÉSI ÉRTEKEZLET A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság politi- kai-gazdasági értekezletre hívta össze a mezőgazdasági vállala­tok, intézmények és szolgáltató vállalatok vezetőit, az üzemi párt- szervezetek elnökeit. A résztve­vők értékelték a nyári munkákat és megvitatták az őszi munkákra való felkészülés lehetőségeit. Beszél­tek az aratási munkák sikereiről, tapasztalatairól és javaslatokat tettek új irányítási és szervezési módszerek alkalmazására az őszi időszakban. Szóltak elképzelése­ikről, amelyek megvalósítása elő­segíthetné a termelés növekedé­sét és a munkatermelékenység fokozását. Az értekezleten elisme­résben részesültek mindazok, akik hozzájárultak a gabona gyors és kevés veszteséggel való betakarí­tásához. KITÜNTETTÉK A LEGJOBB KOMBÁJNOSOKAT A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága az aratás befejezése után értékelte a betakarítok versenyét. Figye­lembe véve a feltételeket, össze­állította az eredmények alapján kialakult helyezéseket. Az SZK 5- ös kombájnokon dolgozó betaka­rítok közül első helyre került Érsek Zsigmond és Bogi László, a Padá- nyi (Padaň) Efsz két kombájnosa. Az SZK 6-os kombájnokon dolgo­zók közül Kovács Miklós és Va­dász Mihály, a Vásárúti (Trhové Mýto) Efsz kombájnosai kerültek az élre. Az E 512-es kombájnokon dolgozók közül Csóka Pál és Süli Béla, a gellei (Holice) Efsz kom­bájnosai értek el első helyezést, az E 516-os kombájnok kezelői közül pedig Horváth Tibor és Árva Lajos, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság dolgozói küzdötték fél magukat az első helyre. Ezek a kombájnosok és még több tár­suk, a gabonaszállítók és a szer­vezők a jó munkáért emlékérmet kaptak. Az elismerést a többiek nevében is Kovács Miklós köszön­te meg, és ígéretet tett, hogy az év hátralevő időszakában mindent megtesznek a termés gyors beta­karítása érdekében és igyekeznek alkalmazni a legjobb módsze­reket. AZ ÖNELLÁTÁS FOKOZÁSÁRA ADOTTAK A LEHETŐSÉGEK Öllé Gyula, a járási pártbizott­ság titkára jó eredménynek tartot­ta az 5,22 tonnás átlagos hektár­hozamot gabonából. Hangoztatta, hogy azért nem értek el jobb ered­ményt, mert a Felső-Csallóköz ho­mokos, kavicsos parcelláin az aszály idején megszorultak a sze­mek. Ezeken a területeken csak 3-4 tonna gabona termett hektá­ronként. Ezzel szemben a Felbári (Horný Bar), a Pozsonyeperjesi (Jahodná) Efsz-ben több mint hat tonnás hektárhozamot értek el. Számos mezőgazdasági üzem­ben megközelítették ezt a hektár­hozamot. Árpából tizenhárom efsz-ben takarítottak be hektáron­ként több mint öt tonnát. Egyes mezőgazdasági üzemekben azonban túl gyenge volt a termés. A járási pártbizottság véleményét tolmácsolva a titkár bejelentette, hogy ilyen eltérés a kedvezőtlen időjárás ellenére is indokolatlan. A termés növelésének lehetőségei közül jó néhányat megemlített. Bí­rálta azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyek nem használ­ták ki a berendezéseket a gabona öntözésére. A jövő évi termés alakulásával kapcsolatban javasolta, hogy a mezőgazdasági üzemek jól vá­lasszák meg azokat a gabonafaj­tákat, amelyek a legtöbb termést adják viszonyaik között. A Mező­gazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat dolgozóinak figyelmét a vetőmag idejében való szállítá­sára hívta fel. Javaslata szerint minden mezőgazdasági üzemnek szeptember 21 -ig meg kell kapnia a gondosan kitisztított, csávázott vetőmagot és lehetőleg október 20-ig minden mezőgazdasági üzemben be kell fejezni a vetést. MUNKACSOPORTOK A KUKORICASZÁR BETAKARÍTÁSÁRA Az értekezleten elhangzott becslések szerint, ha a kukorica hektárhozama megközelítőleg egy tonnával több lesz a tervezettnél, akkor a mezőgazdasági üzemek teljesíthetik a gabonatermelési tervet. Nagy tétről van szó, ezért a felszólalók alapos megfontolás után tettek javaslatokat a munka- szervezés tökéletesítésére, a be­takarítás gyors végzésére és a jobb tárolási lehetőségek megte­remtésére. Písch László mérnök, a somorjai (Šamorín) Kék Duna Efsz elnöke bejelentette, hogy az őszi időszakban alkalmazzák a brigádszerű munkaszervezési és jutalmazási rendszert. Alapelv, hogy aki többet teljesít és jól dol­gozik az nagyobb jutalomban ré­szesül. Ha a munkacsoport I. osz­tályú silót készít, tagjainak prémiu­ma 20 százalékkal növekedik. Ha viszont rosszabb a minőség, akkor csökken a prémium és az évvégi osztalék. Fekete Zoltán, a bősi (Gabčíkovo) Csehszlovák-Szov­jet Barátság Állami Gazdaság üzemi pártszervezetének elnöke, igazgatóhelyettes szintén az új módszerek előnyeiről szólt. El­mondotta, hogy a munkateljesít­mény szerinti díjazás lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az aratás­sal és ezzel egyidejűleg a szalma összehordásával is tíz nap alatt végeztek. A kukorica betakarítá­sakor ők is felhasználják a jó ta­pasztalatokat. A kukoricaszár be­takarítására külön munkacsopor­tokat szerveznek. Amint az érte­kezleten elhangzott, más mező- gazdasági üzemekben is komplett munkacsoportok takarítják be a szemes és silókukoricát, vala­mint a kukoricaszárat. Az értekez­let résztvevői az elfogadott felhí- tásban is hangsúlyozták, hogy az őszi munkák tervébe bele kell fog­lalni a munka komplex végzésé­nek formáit, többek között a CCM betakarítási módszert és a csőzú­zalékos tárolást. ELLENŐRZŐ CSOPORTOK AZ ALACSONY HOZAMOKAT ELÉRŐ MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN Az értekezleten minden kendő­zés nélkül bírálták azokat a mező- gazdasági üzemeket, amelyek alacsony hektárhozamokat értek el, és nem használták ki a lehető­ségeket a takarmánytermesztés növelésére. Magyarics Vince, a já­rási pártbizottság vezető titkára zárszavában fejtette ki vélemé­nyét ezzel kapcsolatban, és egy­ben közölte a járási pártbizottság állásfoglalását. Nem tűrik a meg­alkuvást, a különböző indokok ke­resését, a munkaszervezésben mutatkozó hibák megokolását. Azokba a mezőgazdasági üze­mekbe, melyekben még az idén sem takarítottak be elegendő ta­karmányt, szakemberekből álló munkacsoportokat küldenek. Ezek alapos vizsgálatot tartanak, és ha jónak látják, káderváltozásokra is tehetnek javaslatokat. A vezető titkár elmondotta, hogy ezeket megtárgyalják és ha úgy látják, hogy nincs más megoldás, megte­szik az intézkedéseket. A jobb munkára ösztönző ter­melési értekezlet felhívását min­den mezőgazdasági üzem meg­kapta. Remélhető, hogy a szüksé­ges intézkedések megtételével az őszi időszakban még jobb munkát végeznek, mint a gabona betaka­rításakor. BALLA JÓZSEF Nyárvégi tervek, gondok, eredmények Az aratás befejezésével mező­gazdasági üzemeinkben nem csökkentek a munkafeladatok. A betakarítási és őszi munkák ép­pen olyan pontosságot, lelkiisme­retességet és rugalmasságot kö­vetelnek a dolgozóktól, mint az aratás. Tudják ezt a görgői (Hrhov) Egységes Földművesszö­vetkezetben is, ahol szombaton és vasárnap nem szünetel a betaka­rítás. Icso János mérnök, a szövetke­zet elnöke beszél a betakarítási munkákról, állattenyésztésük fej­lesztéséről, eredményeikről, gondjaikról.- A betakarítási munkák jó ütemben haladnak. Szénából a tervet túlteljesítettük, összesen 700 tonnát takarítottunk be. Ezen a téren nem lesznek gondjaink, s ez alapját képezi állattenyészté­sünk fejlesztésének. 200 hektáron vetettünk tarlókeveréket. A napok­ban 240 hektáron megkezdtük a silókukorica vágását is. Ezt a munkát a tervezettnél hamarabb kezdtük, mert a kukorica nagyon gyorsan érik és a célunk az, hogy minél kisebb veszteséggel végez­zük el a betakarítását. Három kombájnunk dolgozik a silókukori­ca vágásánál. Sajnos, alkatrész- ellátásunk akadozik. Több betaka­rító gépre is szükségünk volna, hogy folyamatosabb és jobb le­gyen a munka. Ilyenkor, nyár vé­gén, rengeteg takarmányt össze lehet gyűjteni, de ehhez jó gépek­re, lelkiismeretes munkára, jó ter­vezésre és rugalmasságra van szükség.- Az ötéves tervidőszakban egyik fő feladatuk az állatállomány összpontosítása és fejlesztése, szeretném, ha erről is szólna né­hány szót.- Jelenleg 330 fejőstehenünk van - válaszol. - Ezt a számot az év végére 400-ra szeretnénk bőví­teni. A tehénállományt Görgőn összpontosítjuk, ezért kezdtük meg egy ötven férőhelyes istálló építését. Az idén a tejtermelésben jó eredményt értünk el, s a félévi tervünket túlteljesítettük. Naponta egy tehéntől átlagban 10 liter tejet fejünk. Az üszóneveléssel is így foglalkozunk, ezért részükre 300 férőhelyes istálló épül. A hízómar­hákat Körtvélyesen helyezzük el. Számukat 600-ra szeretnénk nö­velni, ezt azonban nagyban kés­lelteti az új istálló építésének las­súsága. Az Agrostav négy évvel ezelőtt kezdte el az építést, a ha­táridő azonban - már ki tudja há­nyadszor - kitolódott. Az utolsó átadási időpont ez év májusa volt. AMILYEN A VETÉS, OLYAN AZ ARATÁS ÚJ SZÚ 1982. VIII. 31. Lehet, hogy egyesek nem értenek egyet a címmel, mert azt gondolják, hogy az aratás a növényzet ápolásától is függ. Vitathatatlan, hogy attól is de elsősorban a vetéstől. Ha ugyanis rossz a vetés, semmilyen csodaszer nem képes a csorba teljes kiküszöbölésére. Az iménti állítás akkor is igaz, ha történe­tesen az aratás szó alatt egy mezőgazdasági üzem féléves gazdasági mérlegét érijük, a vetés szó pedig a munkaszervezés, a munkaerkölcs és a dolgozók szakmai fel- készültségének az egységét jelenti. Amikor a minap végighallgattam a nagykaposi (Veľ­ké Kapušany) Béke Efsz képviselő-testületé­nek az első félévi eredményeit elemző ta­nácskozását, még jobban megerősödött bennem e tudat. Egy szó, mint száz, az 5300 hektáros, Latorcamenti mezőgazdasági üzem idei első félévi gazdálkodási mérlegéből nem az tűnt ki, hogy a vizsgált időszakban tovább erősö­dött volna az anyagi helyzet, hanem az, hogy a tervezett (!) 2 millió 80 ezer kprona ráfize­tés a valóságban 4 millió 110 ezer korona veszteséggé növekedett. Ez pedig csupán 86,3 százalékos tervteljesítést jelent, ami 6 százalékkal rosszabb a tavalyi első félév mérlegénél. Ezen mit sem változtat az a két kedvező tény, hogy a béralapot csak 89,3 százalékra merítették ki, s hogy az anyagi kiadások összege 7,3 százalékkal kisebb a tervezettnél. Sántító ■ növénytermesztés Ha nem lenne az, akkor a hivatalos elem­zésben nem ez állna: ,,A vezetőség szerint az efsz az idei gabonaprogramját 90 százalékra tudja teljesíteni a takarmányprogramot nem teljesíti, a technikai növények jó termést ígérnek, a cukorrépa és a napraforgó köze­peset, és közepeset a lóbab és a dohány is.“ Az értékelés során indokok is elhangzottak: Az őszi búza tavaszi ellenőrzése során kide­rült, hogy 93 hektáron igen ritka volt a nö­vényzet, s hogy ebből 55 hektárt ki kell szántani. 642 hektáron egy négyzetméterre 275—400 egyed jutott és csak 486 hektáron volt 400-on felüli az egyedsűrűség... A cu­korrépa első kapálása mind a 155 hektáron idejében megtörtént, de néhány fiatal dolgo­zó elégtelen minőségű munkát végzett, rosz- szul kapált... Kevés volt a vegyszerünk... Nem használtuk ki teljes mértékben az öntö­zési lehetőségeinket... Baj van az állattenyésztésben is Hogy ez az állítás mennyire fedi a valósá­got, arra íme néhány tény: A bruttó termelés 95,25 százalékos, gyen­gébb, mint tavaly. Az üszők súlygyarapodá­sa még a 0,3 kilogrammot sem érte el, a hízómarháké pedig naponta 0,5 kilogramm körül mozgott, holott a terv jóval többel számolt. Az egy tehénre eső félévi fejési átlag 988,5 liter volt, így a szövetkezet csak 84 százalékra teljesítette félévi tejeladási tervét. Az eladott tejnek csak az 57 százalé­ka volt I. osztályú. A tervezett 44 helyett 123 borjú hullott el. A sertések napi súlygyarapo­dása 0,23 kilogramm, egy anyakocától pedig csak 5,11 darad malacot választottak el! Hol van a hiba? A tanácskozáson elhangzott beszámolók és vitafelszólalások sok érvet említettek. Hogy kevés volt a vegyszer, meg az abrak, azért a helyiek kevésbé vádolhatok. Akadtak viszont olyan hibák, amelyekért igen. Itt van például a fejőstehénállomány. Az egyik fel­szólalás szerint „papíron még a vemhes üszők is fejőstehénné vannak nyilvánítva, pedig azok még egy jó darabig nem adnak tejet.“ Kevésbé hihető, hogy ez csak véletlen hibája a nyilvántartásnak, illetve a nyilvántar­tást ellenőrző dolgozóknak. Vagy itt van a tej minősége - a tej vizezése. Szintén szándékos a csalás! Ugyancsak helyben kell tisztázni azt is, hogy Nagyszelmencben (Veľké Slamence) miért csak 5,11 liter tejet adott naponta egy tehén, amikor Dobóruszkán (Ruská) közel hét liter volt az átlag, s hogy miért nem képesek olyan teljesítményre a nagykaposi részleg sertésztenyésztói, mint amilyenre a kaposkelecsényiek (Kapušianske Kľačany) képesek. Nyilván nem lenne ilyen kedvezőtlen a szövetkezet gazdasági mérlege, ha - mondjuk - a rosszul kapáló dolgozót a csoportvezető azonnal figyelmezteti, ha az állattenyésztők mindenütt és mindig felelős­ségteljesen végzik kötelességüket. A tanácskozás befejezése után szerettem volna ezekről a kérdésekről részletesebben elbeszélgetni az efsz elnökével - aki mind­össze egy féléve került az üzem élére -, de tervem nem sikerült. Másnap sem volt sze­rencsém. Kávéja ugyan ott gőzölgött az asztalán, de az elnököt sehol sem talál­tuk... GAZDAG JÓZSEF Az új időpontot még nem közölték- A sertéstenyésztésnek és hiz- ' lalásnak is nagy jelentőséget tulaj­donítunk. A sertésfarmot Almáson rendezzük be. Jelenleg 120 anya­kocánk és 1000 hízósertésünk van. Eladási tervünket teljesítet­tük. Szemes takarmányban mi sem bővelkedtünk, de tavaly is be tudtuk tartani az előírt 3,80 kilo­gramm szemestakarmánymennyi- séget, mely 1 kilogramm súlygya­rapodásra van előirányozva. így komolyabb takarmánygondjaink nem voltak és remélem, az idén sem lesznek. Jablonca (Silická Jablonca) mezőgazdasági területének nagy része hegyes, dombos vidék, fő­képp legeltetésre, kaszálásra al­kalmas terület. Ezért ide összpon­tosították a juhtenyésztést. Jelen­leg 2 ezer darab juhuk van, szá­mukat a jövőben 3 ezerre fejlesztik fel. A közelmúltban adtak át egy 800 férőhelyes aklot, de a férőhe­lyek számát a jövőben is növelik. Legnagyobb gondot a juhászok utánpótlása okozza. Erre a nem könnyű, de jól jövedelmező szak­mára kevés fiatal jelentkezik. Az állattenyésztés fejlesztése a szövetkezet gazdaságos terme­lésének egyik fő tényezője. Az elnök szerint szakképzett állatte­nyésztőkre van még szükségük, és még lelkiismeretesebb, ponto­sabb munkára. FECSÓ PÁL NEMCSAK ÜDÜLNEK Reggel hét óra van. A muzslai (Mužla) Béke Efsz udvarán ilyen­kor nagy a sürgés-forgás. A gépek okozta nagy hangzavarba kaca­gás is vegyül. Egy fiatalokból álló népes csoport vár a szövetkezet autóbuszára. Nem tartoznak a szövetkezet állandó munkásai közé. Diákok ők, akik a nyári szü­netet nemcsak üdülésre használ­ják ki.- Mezőgazdasági szakközépis­kolába járok, és az egy hónapos kötelező szakgyakorlatot töltöm a muzslai szövetkezetben - mondja Galko Antal. - Ha ez a gyakorlat nem lett volna kötele­ző, egy hónapot akkor is dolgoz­tam volna. Sajnos, lassan letelik már a négy hét. Nagyon jól érzem itt magan. Idáig különböző munka­körökben dolgoztam. Voltam rako­dómunkás és segédtraktoros, csoportvezető a gyümölcsösben és részt vettem az aratási mun­kákban is.- A nyári szünet idején mindig dolgozom egy hónapot. A pénz­ből, amit keresek, kirándulni me­gyek - mondja Pathó Gábor. - Igaz, a szüleimtől kaptam volna pénzt az útra, de abból gazdálkodni amit én kerestem, mégiscsak más.- Jó lenne, ha a nyári szünetet minden diák ilyen aktívan töltené el, mint ez a néhány fiatal - szegő­dik hozzám Szalai István, a szö­vetkezet fökertésze. - Néhány napja az én kezem alatt dolgozik ez a népes csoport. Idáig a gyü­mölcsösben szorgoskodtak, sár­gabarackot szedtek. Holnaptól máshol dolgoznak.- Milyen volt az idei termés?- Gazdag. Tizennégy vagonnal szállítottunk el az érsekújvári Slovlik konzervgyárba. Sajnos, az eső egy kicsit megnehezítette a munkánkat és a termés minősé­gét is rontotta - folytatja Szalai István.- És mi lesz a következő nagy munka?- Hagymaszedés, -tisztítás és -osztályozás. Aztán nemsokára a szüret következik. Reméljük, az őszi betakarításban nem lesz fennakadás és az időjárás sem nehezíti meg a dolgunkat, i KOVÁCS EDIT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom