Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-02 / 181. szám, hétfő
Egységes alap - sokoldalúság a brigádrendszerű munkaszervezés ÚJ szú 3 1982. VIII. 2. és javadalmazás formáiban (I.) AZ EGYÉNI TELJESÍTMÉNYBÉR ÉS A BELŐLE FAKADÓ INDIVIDUALIZMUS FELSZÁMOLÁSÁHOZ LÉNYEGES VÁLTOZÁSOKRA VAN SZÜKSÉG A MUNKASZERVEZÉSBEN • LEGFONTOSABB FELTÉTEL A MUNKA VÉGSŐ EREDMÉNYÉTŐL FÜGGŐ BÉREZÉS ÉS AZ IRÁNYÍTÁSBAN VALÓ HATÉKONY RÉSZVÉTEL • ÉRVEKKEL A PSZICHOLÓGIAI KORLÁTOK ELLEN • A BRIGÁD ALAPVETŐ SZERVEZÉSI-TERMELÉSI EGYSÉG • AMIKOR VALÓBAN MESTER LEHET A MESTER • JÓ TANÁCS KALUGÁBÓL: A KEZDÉSHEZ VILÁGOSAN MEG KELL MAGYARÁZNI, HOGY MIRŐL VAN SZÓ Cikksorozat a bratislavai Pravda szerkesztői munkacsoportjának moszkvai, kalugai, rosztovi, Ivovi és uzsgorodi riport út járói Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban esett szó arról, hogy az iparban és az építőiparban meg kell változtatni a munkaszervezés és a bérezés eddigi módszereit, amelyek még a kisüzemi individualizmusból erednek, s az egyéni érdekeket szembeállítják a társadalmi érdekekkel. Ezért az egyéni teljesítménybér helyett be kell vezetni a munka végleges eredményéhez kötött javadalmazást, melynek feltétele a brigádrendszerű munkaszervezés. Ezt a CSSZSZK kormányának 1980. november 27-én kiadott határozata is hangsúlyozza, mely szerint: ......a fejlett munkakollektívákban ki kell próbálni és fokozatosan érvényesíteni kell a munkaszervezés és a javadalmazás brigádjellegű formáját, amihez ki kell használni a többi szocialista ország, főleg a Szovjetunió tapasztalatait “ E kormányhatározat alapján készültek el az egyes kiválasztott üzemek számára a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás kísérleti bevezetésének alapelvei. A Szovjetunióban ez a haladó módszer alapvető mértékben elterjedt nemcsak az iparban, hanem az építőiparban, a szolgáltatási ágazatokban és a mezőgazdaságban is. Annak érdekében, hogy üzemeink dolgozói közelebbről is megismerkedhessenek a szovjet elvtársak gyakorlatban is bevált, gazdag tapasztalataival, a bratislavai Pravda szerkesztősége a baráti Szovjetszkaja Rasszija szerkesztőségével együttműködve tanulmányutat rendezeti egy Dinamikus fejlődés - korszerűsítéssel Közvetlenül a moszkvai autó- körpálya mellett magaslanak ki a Chromatron termelési egyesülés épületei, míg az út másik oldalán az egyesüléshez tartozó lakótelep toronyházai látszanak. A lakótelepet is az egyesülés építi saját dolgozói számára, az üzletekkel, a kultúrházzal, a gyermekintézményekkel, az iskolákkal és a fürdőmedencével együtt. Aki jól gazdálkodik, annak van... mondogatják az egyesülésben. Annak ellenére, hogy a Chro- natron egyesülés már tizenkét éve működik, az ide tartozó lakóteleppel együtt most is dinamikusan fejlődik. Az elmúlt ötéves tervidőszakban például a dolgozók változatlan létszáma mellett, csupán a termelési folyamatok korszerűsítésével 50 százalékkal növelték a többnyire színes tévéképcsövek gyártását, a munka termelékenysége pedig 43 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a korábbi félmillió helyett jelenleg háromnegyed millió képernyő hagyja el évente a gyár kapuit. A kiváló minőséget az is bizonyítja, hogy a moszkvai képernyőket több mint tíz államba szállítják. A Chromatron dolgozói különösen arra büszkék, hogy a magas fokon gépesített és automatizált üzemegységek berendezései kivétel nélkül a szovjet ipar termékei, s a műszaki színvonal szempontjából nem maradnak el az amerikai berendezésektől, sőt számos tekintetben meg is előzik azokat. Ezt maguk az amerikai szakemberek állapították meg. Az új üzemegységekben • azonban, amint arról Rínak Vasiziljevics Szkalnyin elvtárs, a pártszervezet titkára tájékoztatott, a mikroprocesszoros automatizálás annál is magasabb színvonalon lesz, mint a 9. ötéves tervidőszakban felújított részlegen. A volgai módozatot választották Amikor az egyesülésben a brigádszerű munkaszervezés legelőnyösebb formád kezdték mérlegelni, tapasztalatszerzés céljából a kalugai turbinagyártókhoz is ellátogattak. A kalugaiakat országszerte az új szervezési forma úttörőinek tartják. A Ivovi Kinyeszkop A Chromatron televíziós képcső- gyár egyik tíz tagú önálló elszámolású brigádját Ljudmila Dubrovina vezeti (Ivan Dubovský felvételei) és más vállalatok tapasztalatait is tanulmányozták. Végúl is a Volga melletti Togliatti Autógyár mellett döntöttek, egyszerűen azért, amint azt Vaszilij Ivanovics Andrejevics, a munka- és bérügyi osztály vezetője kifejtette, mert náluk is olyan szintű a gépesítés és automatizálás, hogy az eleve kizárja az egyéni teljesítménybérezés alkalmazását. A brigádszerű munkaszervezésre való áttérést úgy készítették elő, hogy bizottságot létesítettek minden üzemegységben, amely a dolgozókkal együttműködve oldotta meg a problémákat. Ezekből volt bőven, hiszen az egyesülésben túlsúlyban volt az egyéni teljesítménybérezés, amelyhez a terv túlteljesítéséért, a minőségért, a feladatok idejében való teljesítéséért, az anyagfogyasztási és egyéb normák megtartásáért olyan sok premizálási forma kapcsolódott, hogy ezek nyilvántartása aránytalanul felduzzasztotta az adminisztaratív apparátust. Amikor a szakemberek és a termelési dolgozók visszatértek a volgai autógyárból, s tapasztaikról az egyes munkahelyeken beszámoltak, rövidesen megszületett a döntés: - mivel a Chronatron minden dolgozója azt a feladatot teljesíti, hogy jó minőségű képernyőkkel lássa el a társadalmat, ezért anyagi érdekeltségüket is a munka végső eredményeihez, vagyis a legyártott képernyők mennyiségéhez és minőségéhez kell kapcsolni.- A gépesítés és az automatizálás magas színvonala, s főleg a tudományosan indokolt normák öttagú munkacsoport számára, melynek tagjai voltak: Ján Udvardy mérnök, az SZLKP KB helyettes osztályvezetője, Arnošt Bak mérnök, a Pravda helyettes főszerkesztője, Peter Sitányi mérnök, a szerkesztőség gazdaságpolitikai osztályának a vezetője, Jozef Krško, a gazdaságpolitikai osztály szerkesztője, valamint Ivan Dubovský,a fényképri- port-osztály vezetője. E munkacsoport tagjai tizenkét, különböző fokon gépesített és automatizált, részben szalagszerű, nagy sorozatú termelést folytató, részben egyedi gépeket gyártó vállalatnál megismerkedtek a brigádrendszerű munkaszervezés formáival, annak politikai, társadalmi és gazdasági előnyeivel. A tanulmányúiról készített cikksorozatban a munkacsoport tagjai lapunk olvasóival is megismertetik az új típusú brigádokban alkalmazott munkaszervezés, valamint a munka végleges eredményeitől függő javadalmazás bevezetésének eddigi eredményeit és problémáit. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Szovjetunióban a brigádrendszerű munkaszervezést már nem kísérleti jelleggel alkalmazzák, hanem széles körben érvényesítik az SZKP XXVI. kongresszusán előirányzott feladatok megvalósításában, miközben a vállalatok nagy jogkörrel rendelkeznek az anyagi érdekeltség formáinak megválasztásában, s a tervezett béralap kihasználásában a munka végleges eredményei szerint. bevezetése lehetővé tette, hogy az eddigi 16 normatívum helyett csupán kettőt alkalmazzunk, s a teljesítménybérről az időbérre térjünk át. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy ez egyes dolgozókat nem vezet-e lustálkodásra - jegyzi meg Vaszil Ivanovics, de már valóban tudományosan indokoltak, s aki teljesíteni akarja azokat, annak meg kell barátkoznia a magas fokú szakmai követelményekkel. Ezért, ha teljesíti a napi normákat, akár 40 százalékos prémiumban is részesülhet. Ha valaki a tapasztalatok hiánya, vagy egyéb személyi okok miatt lemarad, annak a brigád nyújthat segítséget. A havi prémiumelosztásnál természetesen a brigádtanács ezt figyelembe veszi, s azokról sem feledkezik meg, akik túlteljesítették a normákat. Ez az egyik tarifa, amely 1979. április elseje, a brigádformára való áttérés után az egyesülésben megmaradt. A másikat a munka- feltételek képezik. Különbség van ugyanis például a kemencék mellett végzett munka, ahol a képernyők hőmérséklete az 500 C° hőmérsékletet is eléri, vagy a képernyők egységeinek kényelmes összeszerelése között. A munka- feltételek közötti különbségeket 2-22 százalékos bérpótlékkal egyenlítik ki. További kérdés az is, hogy ez a kettős tarifarendszer nem csök- kenti-e a dolgozók érdekeltségét a nagyobb szakképzettség elérésében. Nem, mert a brigád legjobb tagjait maga a kollektíva serkenti szakképzettségük fokozására. Ezzel a keresetük is növekszik. Aki például a kitanult szakmájában elismerten magas teljesítményt nyújt, az az alapfizetésből számítva négy százalékos bérpótlékot kap. Ha egy másik szakmát is elsajátít, akkor ez nyolc, ha pedig egy harmadikat is, akkor tizenkét százalékra növekszik. Ez a bérpótlék automatikusan jár, ha a brigád nem dönt másként. Ha ugyanis valamelyik brigádtag saját hibájából nem teljesíti a normát, vagy nem éri el a kívánt minőséget, a brigád ezt a szakképzettségi bérpótlékot vissza is vonhatja. Egy további prémium is figyelmet érdemel, amit akkor fizetnek ki, ha a brigád termékeinek 93 százalékát az első minőségi osztályba sorolják. Ebben az esetben a brigád alapbéréből számítva 25 százalékos prémiumra van joguk a dolgozóknak. Ennek elosztásáA Chromatron egyesülés főépületének bejárati része Moszkva peremén ról a brigádtanács dönt, amely minden ötödik napon tárgyal a brigád életéről és munkájáról, a technológiai eljárások megtartásáról, a munkafegyelemről, az egyéni teljesítményekről, beleértve a prémiumokban való részjogosultsá- got. A brigádrendszerú munkaszervezésre való áttéréssel kapcsolatban az úri. háttéri szolgáltatásokat is újra kellett szervezni. Elkezdődött a koncentráció nem könnyű folyamata. A tervezési, az anyag- ellátási és a konstrukciós osztályt például a főtechnológus osztályába vonták össze. A könyvelési, a munkanormázási osztályt a további kisegítő szakosztályokkal együtt a főmechanikus osztályába sorolták. A főtechnológus részlegének dolgozói akkor részesülhetnek prémiumban, ha az egyesülés egészében véve teljesíti a tervet az előírt mutatókban, amelyek közül kettő alapvetően fontos - a képernyők szállítási tervének a teljesítése, továbbá az előirányzott termelési költségek megtartása. A főmechanikus osztálya két szinten fejti ki tevékenységét, egyrészt az egész egyesülés szintjén, másrészt pedig az egyes üzemegységekben, amihez a prémiumrendszer is igazodik. Az egész javadalmazási rendszert úgy dolgozták ki, hogy a termelésben és a kisegítő tevékenységek szakaszain minden dolgozónak személyi érdeke fűződik az egész egyesülés végleges munkaeredményeihez. Ez az év végi, tizenharmadik fizetésre is vonatkozik, amelyre a termelési dolgozók egy évi, a kisegítő szolgáltatások dolgozói pedig öt évi munka után jogosultak. Minden a brigádtanácsnál kezdődik A brigádszerü munkaszervezés feltételei között a brigád tevékenységének fejlesztésében és irányításában a választott brigádtanács a döntő szerv és tényező. A brigádtanács élén a brigádvezető áll, akit a vállalat vezetősége hagy jóvá. Az adott munkaszakasz mestere szintén a brigádtanács tagja. i A brigádok szervezésénél az általános alapelvek érvényesülnek. A Chromatron konkrét feltételei között a brigádtanácsok hatáskörébe tartozik: 1. a tagok besorolása a szakképzettség és a szakmai jártasság alapján a megfelelő tarifacsoportba; 2. a teljesítménynorma teljesítéséért járó 40 százalékos prémium elosztása; 3. a norma túlteljesítéséért járó prémium elosztása; 4. a javaslatok előterjesztése a brigádtagok szak- képzettségének a bővítésére, esetleg a szakképzettségi bérpótlék megvonása; a termékek minőségi besorolásával járó prémium elosztása; javaslatok előterjesztése a brigádtagok besorolására a lakásigénylők jegyzékébe és üdülésekre; a brigádtagok ajánlása levelező tagozaton való tanulásra, vagy más ösztöndíjas tanulási formára. Mivel ezeket a kötelezettségeket a brigád, illetve a brigádtanács veszi át, ez tehermentesíti a mestert, aki így teljes mértékben a munkára fordíthatja a figyelmét és az idejét. Szervező és nevelő tevékenységének fejlesztésével optimális feltételeket teremthet a brigád jó munkájához. A Chromatron egyesülésben, de a Pravda szerkesztői által meglátogatott többi vállalatnál is az elvtársak különösen azt hangsúlyozták, hogy a brigádrendszerű munkaszervezés bevezetése teljesen kizárja a formalizmust a szocialista munkaversenyből. Ez alapjában véve a kezdeményező tervezéssel függ össze. A brigádok, az üzemegységek és az egész egyesülés kötelezettségvállalásai ugyanis a brigádvezetók tanácsai és a gazdasági vezetés által történt jóváhagyásuk után az állami terv részévé válnak. A szocialista munkaverseny ezért elsősorban a minőség javítására, s a feladatok folyamatos, határidőben való teljesítésére összpontosul. Ezzel összefüggésben széles mértékben érvényesítik a szaratovi mozgalom egyik alapelvét, a munka minőségéért személyesen vállalt felelősséget, s az ezt kifejező pecsét alkalmazását. A pecsét használatára feljogosított brigádtagokat előnyben részesítik a minőségi prémium elosztásánál. A brigádok és az üzemegységek versenyeznek egymással az alapanyagok és az energia takarékosabb felhasználásában, a munkafegyelem megtartásában, s a brigádtagok aktívan részt vesznek az üzemi kultúrház által szervezett kultúrális és sporttevékenységben. A szocialista munkaverseny keretében negyedévenként meghatározzák a brigád legjobb és az üzemegység három legjobb dolgozóját, akiket nyilvános ünnepi gyűlésen oklevéllel és egyszeri prémiummal tüntetnek ki. Az év végén az egész egyesülés szintjén értékelik a szocialista munkaversenyt, s a legjobb tizenhat dolgozót A szocialista munka úttörője az egyesülésben címmel tüntetik ki. Ezek a következő évben havi húsz rubeles különprémi- umban részesülnek. Az egyesülésben olyan dolgozók is vannak, akik egymás után háromszor is elnyerték ezt a címet, ami alapul szolgál az ágazati és az állami kitüntetésekre való felterjesztéséhez. Az egyesülés jelentős feladatok előtt áll ebben az ötéves tervidőszakban. Be kell fejezni az egyik új szerelőcsarnok építését, ahol elektronikus vezérlésű berendezéseket helyeznek üzembe, s a régebben működő részlegek további elektronizálásával a tervidőszak végére 50 százalékkal akarják növelni a termelést, a aoi- gozók létszámának növelése nélkül. (Folytatjuk)
