Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-04 / 183. szám, szerda
A vezetésben való részvétel iskolája Kalugában III. A KALUGAI TURBINAGYÁRTÓKNÁL A TERVEZÉS ALAPJÁT A BRIGÁD KOMPLETT CÉLEGYSÉGE KÉPEZI • NORMAÓRÁKBAN VÉGZIK A MUNKA NYILVÁNTARTÁSÁT • A MUNKABÉR A KOMPLETT CÉLEGYSÉG TELJESÍTÉSÉTŐL FÜGG Cikksorozat a bratislvai Pravda szerkesztői munkacsoportjának moszkvai, kalugai, rosztovi, Ivovi és uzsgorodi riportútjáról Kaluga város neve általában az űrhajózás atyjának, Konsztantin Ciolkovszkijnak a nevével kapcsolatban vált világszerte ismertté, aki elméleti munkájával és konkrét javaslataival kinyitotta a végtelen világűr kapuit. Régi lakóházát és az űrhajózás modern múzeumát a világ minden részéből látogatják. A látogatók sorai, különösen a Szovjetunió más területeire állandóan bővülnek, aminek azonban más oka is van. Az űrkutatás fejlődése mellett sokan a Kalugai Turbinagyár tapasztalatai után is érdeklődnek. A gyárban jelentős eredményeket értek el a dolgozók egyéni érdekeinek és a társadalom érdekeinek az összehangolásában. Valerij Vlagyimirovics Prjahin, a Kalugai Turbinagyár vezérigazgatója A „kalugai módozat“ nagy népszerűségét és jelentőségét az is bizonyítja, hogy csupán az elmúlt évben 375 tanulmányi csoport, összesen 1800 ember járt itt a tapasztalatok megismerése céljából. A Szovjetunióban a kalugai turbinagyár dolgozóit a brigádrendszerű munkaszervezés klasz- szikusainak nevezik, ezért a mi szerkesztői munkacsoportunk sem kerülhette el őket. Bevezetőül nem lényegtelen egy kis visszapillantás a vállalat történetébe, hiszen ez szorosan összefügg a szóban forgó témával. Az üzemet közvetlenül a háború után létesítették. Eleinte csak kisebb méretű turbinákat gyártottak, mert a szovjet népgazdaságnak a háború utáni években elsősorban ilyenekre volt szüksége. Az ötvenes évek végén azonban át kellett térniük a nagy méretű turbinák gyártására. Erre a gyors változásra azonban az üzem nem volt felkészülve, lemaradások következtek be a terv teljesítésében, s nehezen találták meg a problémák megoldásához vezető utakat. Az emberek kételkedni kezdtek saját erejükben, a vezetőség képességeiben, s lazulni kezdett a technológiai és a munkafegyelem ... Ez természetesen nem maA brigádrendszerű munkaszervezés egyik úttörője A. D. Kruglov, a szocialista munka hőse, akit a Kalugai Turbinagyárban a brigádvezetők tanácsa elnökévé választottak. radhatott következmények nélkül. Tovább romlottak az eredmények a terv teljesítésében. Az üzem a 8. ötéves tervét már nem volt képes teljesíteni. A 9. ötéves terv sokkal igényesebb feladataival azonban már megbirkóztak, s a 10. ötéves terv teljesítése már jelentős sikerekkel is járt, hiszen a termelés és a munkatermelékenység növelésének a tervét egyaránt 150 százalékra teljesítették. A sikeres fejlődés a jelenlegi ötéves tervidőszakban is folytatódik. Az elmúlt évben például a turbinák gyártását 11,7 százalékkal, a munka termelékenységét pedig 9,6 százalékkal növelték. Amint arról Valerij Vlagyimirovics Prjahin, a Kalugai Turbinagyár vezérigazgatója beszámolt, az idén is hasonló lesz a növekedés dinamikája. Emellett azt is kiemelte, hogy az elért sikerek közvetlenül összefüggnek a brigádrendszerű munkaszervezés bevezetésével és elterjesztésével, valamint a brigádok végső munkaeredményeihez kapcsolódó munkabérezéssel. A Kalugai Turbinagyárban már 1969-ben elkezdték a brigádok szervezését, amikor különösen nehéz helyzetbe került a vállalat a terv hiányos teljesítése szempontjából. Ez gyakorlatilag úgy történt, hogy a fiatal dolgozókat a legjobb, legtapasztaltabb szakemberek köré összpontosították. Ez képezte a későbbiek folyamán kialakult önálló elszámolású brigádok életképes, egészséges mag- vát. Ezek a brigádok aránylag lassú ütemben fejlődtek és létszámuk is lassan gyarapodott. Amint a brigádtagokkal folytatott beszélgetésekből is kiderült, a fejlődést saját tapasztalataikra építették, saját sikereikből és hibáikból okultak. Az úttörők munkája azonban sohasem egyszerű. Ha valamelyik úton elakadnak, új utat keresnek, hogy azon haladhassanak tovább. így jutottak el a mai helyzethez is, amikor már 493 önálló elszámolású brigád van a vállalatnál, s a munkások 96 százalékát a munka végleges eredményei szerint javadalmazzák. Komplett célegységben összefoglalt feladatok A sokéves tapasztalatok alapján Valerij Vlagyimirovics így összegezte az önálló elszámolású brigádokra vonatkozó követelményeket: - 1. pontosan meg kell határozni a brigád tevékenységének a szakosítását, a gyártott termékek és főegységek jegyzékét, s a gyártásban alkalmazott technológiai eljárásokat; 2. meg kell határozni az adott brigád termelési területét, valamint a technológiai berendezések összetételét és mennyiségét; 3. a brigád számára meg kell határozni az operatív feladatokat, éspedig nemcsak meny- nyiségi mutatókban, hanem az ún. komplett célegységben összefoglalt, a brigád konkrét termékeire vonatkozó feladatok formájában is; 4. a brigád javadalmazásában az önálló elszámolás alapelveit kell érvényesíteni, vagyis a munka végleges eredményeiből kell kiindulni. A turbinagyártók a brigádrendszerű munkaszervezés kipróbálása és rendszeres bevezetése során nagy figyelmet szenteltek az egy központból irányított komplex tervezés tökéletesítésének. Ennek köszönhetően a brigádok ma minden szempontból egyeztetett, mérlegarányos feladatokat kapnak. Az éves terveket kéthónapos időelőnnyel kapják meg, hogy felelősen megtárgyalhassák a brigád kezdeményező tervét, s három nappal a hónap megkezdése előtt az egész havi feladatokat is ismerik. Mivel ebben a „kalugai módozatban a tervezés és az elszámolás alapegységét a brigád komplett célegysége képezi, amely a brigád bizonyos időszakra előirányzott feladatait tartalmazza, a normaórák, az alapanyagok és az energia meghatározott fogyasztása mellett, kíváncsiak voltunk rá, hogy konkrétabban mit rejt ez a fogalom. Prjahin elvtárs a beszélgetésünkön résztvevő A. D. Kruglov- val, a szocialista munka hősével, valamint V. I. Lebeggyel, a hegesztők brigádvezetőjével együtt úgy jellemezte a brigád komplett célegységét, hogy az pontosan meghatározza, mit kell előállítania a brigádnak egy idgszak alatt, illetve milyen termékeket kell átadniuk. Ezt egy konkrét példa alapján is megmagyarázták. A szerelőbrigádokban például komplett célegységet képezhet a turbina forgó vagy álló részének az összeszerelése, vagy más energetikai főegységek elkészítése. Az a fontos, hogy a műszakilag indokolt normákból kiinduló komplett célegység olyan munkamennyiséget tartalmazzon, amelyet a brigád egy hónapnál rövidebb idő alatt tud elvégezni. így ez a havi elszámolás alapját képezheti. Ez így érthető, de hogyan állapítják meg az esztergályos, marós brigádok komplett célegységét, hiszen egy turbina 5-6 ezer alkatrészből áll, s elkészítésükhöz több millió munkaműveletre van szükség? A turbinagyár fémmegmunkáló üzemegységeiben részben szakosított, részben pedig komplex brigádok dolgoznak. Az előbbiben minden brigádtag ugyanazt a szakmunkát végzi, az utóbbiban A brigádrendszerű munkaszervezés sikerességének egyik feltétele a mester és a brigádvezető rendszeres és közvetlen együttműködése. A felvételen O. N. Vasziljev mester (jobbra) és S. M. Zalogyinov brigádvezető egy új technológiai eljárás bevezetéséről tanácskozik. pedig különböző szakmunkások dolgoznak együtt. Éppen a brigádok komplett célegységei, vagyis a műszakilag indokolt normák alapján előirányzott havi teljesítményeik teszik lehetővé, hogy az üzem pontosan tervezhesse a turbinák folyamatos szereléséhez szükséges alkatrészek gyártását. A legfontosabb előny azonban abban rejlik, hogy amíg a régi munkaszervezés folyamán az egyéni teljesítménybéreknél több millió munkaműveletet kellett tervezni, s teljesítésüket nyilvántartani több ezer munkásnál, arni gyakran teljes áttekinthetetlenséghez, tervezés és irányítási zavarokhoz vezetett, ma csupán néhány száz komplett célegységet terveznek, miközben a termelés fő szervezői maguk a gyártók, a munkájuk végső eredményeiben anyagilag érdekelt brigádtagok. És még konkrétabban? A brigád keretén belül senki sem osztja fel a munkákat nagyobb vagy kisebb szakképzettséget igénylő feladatokra, előnyösebb, vagyis jobban fizetett és kevésbé előnyös munkákra - ami a mi üzemeinkben gyakran vezet nézeteltérésekhez a munkások között, illetve a munkások és a feladatokat elosztó mester között. A kalugai turbinagyártóknál a brigádnak közös munkaterve van - a komplett célegység -, s a fúrók brigádjában minden munkás tudja, hogy ha egy hónap alatt 3000 lyukat kell kifúrniuk, csak akkor vehetik fel a fizetésüket, ha ezt hiánytalanul el is végzik. Egyszerűen azért, mert a komplett célegység teljesítéséről szóló bizonylatot csak akkor küldhetik a bérelszámoló osztályra, ha az abban előirányzott feladatokat maradék nélkül teljesítették. A brigád vezetője a célegységben előirányzott feladatok mennyiségi, minőségi és határidőben való teljesítésének a követelményét a munkák szervezésénél és a feladatok elosztásánál saját érdekében is szigorúan szem előtt tartja. Olyasmi tehát ki van zárva, hogy „te már régi barátom vagy, neked jobb munkát adok, amivel többet kereshetsz, annak az újoncnak pedig rosszabbat.“ A brigádvezető a minél jobb végső munkaeredmény érdekében, amihez az egész brigád anyagi érdekeltsége fűződik, az egyes brigádtagok között úgy osztja el a feladatokat, hogy figyelembe veszi azok képességeit, valamint a brigád közös érdekeit. így a munkások egyéni képességeinek a kihasználása az egész brigád javát szolgálja. A protekció és az egyenlösdiség kizárásával Az új munkaszervezési forma a brigádtanácsok és a brigádveze- tők tanácsa által lehetővé tette, hogy a Kalugai Turbinagyárban több mint négyszáz tehetséges munkaszervező, s közvetítésükkel a brigádtagok ezrei aktívan bekapcsolódjanak a termelési folyamatok irányításába. A brigádok megvonhatatlan és pótolhatatlan jogköre a kezdeményező tervezésen kívül arra is kiterjed, hogy felülvizsgálhatják és ellenőrizhetik a munkák tarifaosztályokba való beosztásának helyességét, s ennek alapján a komplett célegység keretében a normaórák számának a kimutatását. A brigád dönt a munkarészvételi együttható nagyságáról is, amely meghatározza a brigádtagok részesedési arányát a brigád komplett célegységeinek teljesítéséért járó javadalmazásban. A brigád hatáskörébe tartozik továbbá a különböző prémiumok elosztása is, például a gépek jobb kihasználását eredményező kezdeményező munkáért, a két vagy több szakma elsajátításáért, az új technológiai eljárások bevezetéséért, valamint az alkalmi segítókészség megnyilvánulásáért stb. Amint az lőbbiekból is kitűnik, a brigád havi munkatervét technológiai egységekben határozzák meg, éspedig részben fizikai egységekben, részben normaórákban kifejezve. Ha a brigád teljesíti ezt a munkatervet, 11-35 százalékos prémiumra lehet igénye az alapfizetés teljes összegéből. A brigád további 15 százalékos prémiumban részesülhet abban az esetben, ha teljesítette a ,,hiba nélküli munka“ feltételeit, vagyis teljesen selejt nélkül termelt, nem küldtek vissza hibás alkatrészt sem a minőségi ellenőrzési részlegről, sem a szerelőműhelyekből. A brigád tehát az alapfizetésén kívül az alapfizetés 50 százalékát kitevő prémiumjuttatásban részesülhet. Az önálló elszámolású brigádok tevékenységében a munka végső eredményeiben való anyagi érdekeltség érvényesítésénél bevált módszerként alkalmazzák a munka kompiett célegységekben való tervezését és nyilvántartását. Ugyanilyen eredménnyel egyre szélesebb mértékben alkalmazzák a munkabérezés másik különleges alapelvét, a munkarészvételi együtthatót. Ezt az együtthatót 0- tól 2-ig terjedő mértékben a brigádtanács határozza meg minden brigádtag számára minden hónapIvan Nyikolajevics Gurejev egy 12 tagú kollektíva munkáját vezeti a Kalugai Turbinagyárban. A szocialista munkaversenyben az üzem legjobb, többszörösen kitüntetett dolgozói közé tartozik. ban, éspedig az elért eredmények alapján. Az együttható nagyságának a meghatározásánál figyelembe veszik az egyének munkaaktivitását, a szakképzettségük kihasználását, a kevesebb tapasztalattal rendelkező munkatársaknak nyújtott segítséget, a társadalminevelési munkában való részvételt, a műszaki irányzatú alkotó tevékenységet, a tudományosműszaki haladás eredményeinek a brigád javára szolgáló kihasználását, az átadott munka, illetve termékek minőségét, valamint az elért szakképesítési színvonalat. Az egyes prémiumokat a munkarészvételi együttható alapján osztják el a brigádtagok között. Az alapbér elosztása a tarifaosztályok és a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján történik. Ez a differenciált munkabérezési rendszer, pontosabban mondva az alapbér és a prémiumok szocialista érdemlegesség alapján történő elosztása a brigád közös kasszájából, amit országszerte kalugai módozatnak neveznek, az egész brigád törekvését a munka végső eredményeire összpontosítja, s egyúttal feltételeket teremt az önálló elszámolású brigádok szervezéséhez. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy a brigádtanács növelheti vagy csökkentheti a tagok minősítési fokozatát, megváltoztathatja a tarifaosztályokba való besorolásukat. Kommunisták a kezdeményezők élvonalában A brigádrendszerú munkaszervezés és javadalmazás bevezetésénél rendkívül fontos szerepet töltöttek be az üzemegységekben működő pártszervezetek, különösen a pártbizottság, valamint a szakszervezet és a Komszomol szervei is. Elsősorban azt kellett meggyőzően bizonyítani, hogy a beidegződött egyéni teljesítménybér nem felel meg az új követelményeknek, s hogy a munkások a brigádokban előnyösebben érvényesíthetik képességeiket és egyéni érdekeiket. Ezért, amint az a kalugai elvtársak elmondták, minden munkással személyesen beszélgettek az új szervezési módszer feltételeiről. Az érveléshez azonban követhető példákra volt szükség. Ezeket a példákat a brigádrendszerű munkaszervezés első úttörői szolgáltatták, közöttük az esztergályosok brigádját vezető kommunista Alekszandr Szavranszki, valamint két hegesz- tóbrigád élén Lebegy és Timsin kommunista brigádvezetők. A Szavranszki elvtárs vezette brigád tagjai például a gépek és a munkaidő ésszerűbb kihasználásával, valamint egyes szakmák összevonásával mindjárt ez else hónapban 15 százalékkal növelték a munka termelékenységét, s természetesen a jövedelmük is hasonló arányban növekedett. Ennél is jobb eredményt ért el a hegesztők brigádja, melynek tagjai egy hónap alatt három hónap feladatait teljesítették (Folytatjuk) ÚJ SZÓ 4 1982. VIII. 4. *
