Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-04 / 183. szám, szerda

A vezetésben való részvétel iskolája Kalugában III. A KALUGAI TURBINAGYÁRTÓKNÁL A TERVEZÉS ALAPJÁT A BRIGÁD KOMPLETT CÉLEGYSÉGE KÉPEZI • NORMAÓRÁK­BAN VÉGZIK A MUNKA NYILVÁNTARTÁSÁT • A MUNKABÉR A KOMPLETT CÉLEGYSÉG TELJESÍTÉSÉTŐL FÜGG Cikksorozat a bratislvai Pravda szerkesztői munkacsoportjának moszkvai, kalugai, rosztovi, Ivovi és uzsgorodi riportútjáról Kaluga város neve általában az űrhajózás atyjának, Konsztantin Ciolkovszkijnak a nevével kapcso­latban vált világszerte ismertté, aki elméleti munkájával és konkrét ja­vaslataival kinyitotta a végtelen vi­lágűr kapuit. Régi lakóházát és az űrhajózás modern múzeumát a vi­lág minden részéből látogatják. A látogatók sorai, különösen a Szovjetunió más területeire ál­landóan bővülnek, aminek azon­ban más oka is van. Az űrkutatás fejlődése mellett sokan a Kalugai Turbinagyár tapasztalatai után is érdeklődnek. A gyárban jelentős eredményeket értek el a dolgozók egyéni érdekeinek és a társada­lom érdekeinek az összehangolá­sában. Valerij Vlagyimirovics Prjahin, a Kalugai Turbinagyár vezéri­gazgatója A „kalugai módozat“ nagy nép­szerűségét és jelentőségét az is bizonyítja, hogy csupán az elmúlt évben 375 tanulmányi csoport, összesen 1800 ember járt itt a ta­pasztalatok megismerése céljá­ból. A Szovjetunióban a kalugai turbinagyár dolgozóit a brigád­rendszerű munkaszervezés klasz- szikusainak nevezik, ezért a mi szerkesztői munkacsoportunk sem kerülhette el őket. Bevezetőül nem lényegtelen egy kis visszapillantás a vállalat történetébe, hiszen ez szorosan összefügg a szóban forgó témá­val. Az üzemet közvetlenül a há­ború után létesítették. Eleinte csak kisebb méretű turbinákat gyártot­tak, mert a szovjet népgazdaság­nak a háború utáni években első­sorban ilyenekre volt szüksége. Az ötvenes évek végén azonban át kellett térniük a nagy méretű turbinák gyártására. Erre a gyors változásra azonban az üzem nem volt felkészülve, lemaradások kö­vetkeztek be a terv teljesítésében, s nehezen találták meg a problé­mák megoldásához vezető utakat. Az emberek kételkedni kezdtek saját erejükben, a vezetőség ké­pességeiben, s lazulni kezdett a technológiai és a munkafegye­lem ... Ez természetesen nem ma­A brigádrendszerű munkaszer­vezés egyik úttörője A. D. Krug­lov, a szocialista munka hőse, akit a Kalugai Turbinagyárban a brigádvezetők tanácsa elnö­kévé választottak. radhatott következmények nélkül. Tovább romlottak az eredmények a terv teljesítésében. Az üzem a 8. ötéves tervét már nem volt képes teljesíteni. A 9. ötéves terv sokkal igényesebb fel­adataival azonban már megbir­kóztak, s a 10. ötéves terv teljesí­tése már jelentős sikerekkel is járt, hiszen a termelés és a munkater­melékenység növelésének a ter­vét egyaránt 150 százalékra telje­sítették. A sikeres fejlődés a jelen­legi ötéves tervidőszakban is foly­tatódik. Az elmúlt évben például a turbinák gyártását 11,7 száza­lékkal, a munka termelékenységét pedig 9,6 százalékkal növelték. Amint arról Valerij Vlagyimirovics Prjahin, a Kalugai Turbinagyár ve­zérigazgatója beszámolt, az idén is hasonló lesz a növekedés dina­mikája. Emellett azt is kiemelte, hogy az elért sikerek közvetlenül összefüggnek a brigádrendszerű munkaszervezés bevezetésével és elterjesztésével, valamint a bri­gádok végső munkaeredményei­hez kapcsolódó munkabére­zéssel. A Kalugai Turbinagyárban már 1969-ben elkezdték a brigádok szervezését, amikor különösen nehéz helyzetbe került a vállalat a terv hiányos teljesítése szem­pontjából. Ez gyakorlatilag úgy történt, hogy a fiatal dolgozókat a legjobb, legtapasztaltabb szak­emberek köré összpontosították. Ez képezte a későbbiek folyamán kialakult önálló elszámolású brigá­dok életképes, egészséges mag- vát. Ezek a brigádok aránylag las­sú ütemben fejlődtek és létszámuk is lassan gyarapodott. Amint a bri­gádtagokkal folytatott beszélgeté­sekből is kiderült, a fejlődést saját tapasztalataikra építették, saját si­kereikből és hibáikból okultak. Az úttörők munkája azonban soha­sem egyszerű. Ha valamelyik úton elakadnak, új utat keresnek, hogy azon haladhassanak tovább. így jutottak el a mai helyzethez is, amikor már 493 önálló elszámolá­sú brigád van a vállalatnál, s a munkások 96 százalékát a munka végleges eredményei szerint javadalmazzák. Komplett célegységben összefoglalt feladatok A sokéves tapasztalatok alap­ján Valerij Vlagyimirovics így összegezte az önálló elszámolású brigádokra vonatkozó követelmé­nyeket: - 1. pontosan meg kell határozni a brigád tevékenységé­nek a szakosítását, a gyártott ter­mékek és főegységek jegyzékét, s a gyártásban alkalmazott tech­nológiai eljárásokat; 2. meg kell határozni az adott brigád termelési területét, valamint a technológiai berendezések összetételét és mennyiségét; 3. a brigád számára meg kell határozni az operatív fel­adatokat, éspedig nemcsak meny- nyiségi mutatókban, hanem az ún. komplett célegységben összefog­lalt, a brigád konkrét termékeire vonatkozó feladatok formájában is; 4. a brigád javadalmazásában az önálló elszámolás alapelveit kell érvényesíteni, vagyis a munka végleges eredményeiből kell kiin­dulni. A turbinagyártók a brigádrend­szerű munkaszervezés kipróbálá­sa és rendszeres bevezetése so­rán nagy figyelmet szenteltek az egy központból irányított komplex tervezés tökéletesítésének. Ennek köszönhetően a brigádok ma min­den szempontból egyeztetett, mérlegarányos feladatokat kap­nak. Az éves terveket kéthónapos időelőnnyel kapják meg, hogy fe­lelősen megtárgyalhassák a bri­gád kezdeményező tervét, s há­rom nappal a hónap megkezdése előtt az egész havi feladatokat is ismerik. Mivel ebben a „kalugai módozatban a tervezés és az el­számolás alapegységét a brigád komplett célegysége képezi, amely a brigád bizonyos időszakra előirányzott feladatait tartalmazza, a normaórák, az alapanyagok és az energia meghatározott fo­gyasztása mellett, kíváncsiak vol­tunk rá, hogy konkrétabban mit rejt ez a fogalom. Prjahin elvtárs a beszélgeté­sünkön résztvevő A. D. Kruglov- val, a szocialista munka hősével, valamint V. I. Lebeggyel, a hegesz­tők brigádvezetőjével együtt úgy jellemezte a brigád komplett cél­egységét, hogy az pontosan meg­határozza, mit kell előállítania a brigádnak egy idgszak alatt, illet­ve milyen termékeket kell átad­niuk. Ezt egy konkrét példa alapján is megmagyarázták. A szerelőbrigá­dokban például komplett célegy­séget képezhet a turbina forgó vagy álló részének az összeszere­lése, vagy más energetikai főegy­ségek elkészítése. Az a fontos, hogy a műszakilag indokolt nor­mákból kiinduló komplett célegy­ség olyan munkamennyiséget tar­talmazzon, amelyet a brigád egy hónapnál rövidebb idő alatt tud elvégezni. így ez a havi elszámo­lás alapját képezheti. Ez így érthető, de hogyan álla­pítják meg az esztergályos, marós brigádok komplett célegységét, hi­szen egy turbina 5-6 ezer alkat­részből áll, s elkészítésükhöz több millió munkaműveletre van szükség? A turbinagyár fémmegmunkáló üzemegységeiben részben szako­sított, részben pedig komplex bri­gádok dolgoznak. Az előbbiben minden brigádtag ugyanazt a szakmunkát végzi, az utóbbiban A brigádrendszerű munkaszer­vezés sikerességének egyik fel­tétele a mester és a brigádveze­tő rendszeres és közvetlen együttműködése. A felvételen O. N. Vasziljev mester (jobbra) és S. M. Zalogyinov brigádveze­tő egy új technológiai eljárás bevezetéséről tanácskozik. pedig különböző szakmunkások dolgoznak együtt. Éppen a brigá­dok komplett célegységei, vagyis a műszakilag indokolt normák alapján előirányzott havi teljesít­ményeik teszik lehetővé, hogy az üzem pontosan tervezhesse a tur­binák folyamatos szereléséhez szükséges alkatrészek gyártását. A legfontosabb előny azonban ab­ban rejlik, hogy amíg a régi mun­kaszervezés folyamán az egyéni teljesítménybéreknél több millió munkaműveletet kellett tervezni, s teljesítésüket nyilvántartani több ezer munkásnál, arni gyakran tel­jes áttekinthetetlenséghez, terve­zés és irányítási zavarokhoz veze­tett, ma csupán néhány száz komp­lett célegységet terveznek, miköz­ben a termelés fő szervezői maguk a gyártók, a munkájuk végső ered­ményeiben anyagilag érdekelt bri­gádtagok. És még konkrétabban? A brigád keretén belül senki sem osztja fel a munkákat na­gyobb vagy kisebb szakképzettsé­get igénylő feladatokra, előnyö­sebb, vagyis jobban fizetett és kevésbé előnyös munkákra - ami a mi üzemeinkben gyakran vezet nézeteltérésekhez a munkások között, illetve a munkások és a fel­adatokat elosztó mester között. A kalugai turbinagyártóknál a bri­gádnak közös munkaterve van - a komplett célegység -, s a fúrók brigádjában minden munkás tudja, hogy ha egy hónap alatt 3000 lyukat kell kifúrniuk, csak akkor vehetik fel a fizetésüket, ha ezt hiánytalanul el is végzik. Egysze­rűen azért, mert a komplett cé­legység teljesítéséről szóló bi­zonylatot csak akkor küldhetik a bérelszámoló osztályra, ha az abban előirányzott feladatokat maradék nélkül teljesítették. A bri­gád vezetője a célegységben elői­rányzott feladatok mennyiségi, mi­nőségi és határidőben való teljesí­tésének a követelményét a mun­kák szervezésénél és a feladatok elosztásánál saját érdekében is szigorúan szem előtt tartja. Olyas­mi tehát ki van zárva, hogy „te már régi barátom vagy, neked jobb munkát adok, amivel többet kereshetsz, annak az újoncnak pedig rosszabbat.“ A brigádveze­tő a minél jobb végső munkaered­mény érdekében, amihez az egész brigád anyagi érdekeltsége fűződik, az egyes brigádtagok kö­zött úgy osztja el a feladatokat, hogy figyelembe veszi azok ké­pességeit, valamint a brigád közös érdekeit. így a munkások egyéni képességeinek a kihasználása az egész brigád javát szolgálja. A protekció és az egyenlösdiség kizárásával Az új munkaszervezési forma a brigádtanácsok és a brigádveze- tők tanácsa által lehetővé tette, hogy a Kalugai Turbinagyárban több mint négyszáz tehetséges munkaszervező, s közvetítésükkel a brigádtagok ezrei aktívan be­kapcsolódjanak a termelési folya­matok irányításába. A brigádok megvonhatatlan és pótolhatatlan jogköre a kezdemé­nyező tervezésen kívül arra is ki­terjed, hogy felülvizsgálhatják és ellenőrizhetik a munkák tarifaosz­tályokba való beosztásának he­lyességét, s ennek alapján a komplett célegység keretében a normaórák számának a kimuta­tását. A brigád dönt a munkarész­vételi együttható nagyságáról is, amely meghatározza a brigádta­gok részesedési arányát a brigád komplett célegységeinek teljesíté­séért járó javadalmazásban. A bri­gád hatáskörébe tartozik továbbá a különböző prémiumok elosztása is, például a gépek jobb kihaszná­lását eredményező kezdeménye­ző munkáért, a két vagy több szakma elsajátításáért, az új tech­nológiai eljárások bevezetéséért, valamint az alkalmi segítókészség megnyilvánulásáért stb. Amint az lőbbiekból is kitűnik, a brigád havi munkatervét techno­lógiai egységekben határozzák meg, éspedig részben fizikai egy­ségekben, részben normaórákban kifejezve. Ha a brigád teljesíti ezt a munkatervet, 11-35 százalékos prémiumra lehet igénye az alapfi­zetés teljes összegéből. A brigád további 15 százalékos prémiumban részesülhet abban az esetben, ha teljesítette a ,,hiba nélküli munka“ feltételeit, vagyis teljesen selejt nélkül termelt, nem küldtek vissza hibás alkatrészt sem a minőségi ellenőrzési részlegről, sem a szerelőműhelyekből. A bri­gád tehát az alapfizetésén kívül az alapfizetés 50 százalékát kitevő prémiumjuttatásban részesülhet. Az önálló elszámolású brigádok tevékenységében a munka végső eredményeiben való anyagi érde­keltség érvényesítésénél bevált módszerként alkalmazzák a mun­ka kompiett célegységekben való tervezését és nyilvántartását. Ugyanilyen eredménnyel egyre szélesebb mértékben alkalmaz­zák a munkabérezés másik külön­leges alapelvét, a munkarészvételi együtthatót. Ezt az együtthatót 0- tól 2-ig terjedő mértékben a bri­gádtanács határozza meg minden brigádtag számára minden hónap­Ivan Nyikolajevics Gurejev egy 12 tagú kollektíva munkáját ve­zeti a Kalugai Turbinagyárban. A szocialista munkaversenyben az üzem legjobb, többszörösen kitüntetett dolgozói közé tar­tozik. ban, éspedig az elért eredmények alapján. Az együttható nagyságá­nak a meghatározásánál figye­lembe veszik az egyének munka­aktivitását, a szakképzettségük ki­használását, a kevesebb tapaszta­lattal rendelkező munkatársaknak nyújtott segítséget, a társadalmi­nevelési munkában való részvé­telt, a műszaki irányzatú alkotó tevékenységet, a tudományos­műszaki haladás eredményeinek a brigád javára szolgáló kihaszná­lását, az átadott munka, illetve termékek minőségét, valamint az elért szakképesítési színvonalat. Az egyes prémiumokat a munka­részvételi együttható alapján oszt­ják el a brigádtagok között. Az alapbér elosztása a tarifaosztályok és a ténylegesen ledolgozott mun­kaidő alapján történik. Ez a differenciált munkabérezé­si rendszer, pontosabban mondva az alapbér és a prémiumok szo­cialista érdemlegesség alapján történő elosztása a brigád közös kasszájából, amit országszerte kalugai módozatnak neveznek, az egész brigád törekvését a munka végső eredményeire összponto­sítja, s egyúttal feltételeket teremt az önálló elszámolású brigádok szervezéséhez. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy a brigádta­nács növelheti vagy csökkentheti a tagok minősítési fokozatát, meg­változtathatja a tarifaosztályokba való besorolásukat. Kommunisták a kezdeményezők élvonalában A brigádrendszerú munkaszer­vezés és javadalmazás bevezeté­sénél rendkívül fontos szerepet töltöttek be az üzemegységekben működő pártszervezetek, különö­sen a pártbizottság, valamint a szakszervezet és a Komszomol szervei is. Elsősorban azt kellett meggyőzően bizonyítani, hogy a beidegződött egyéni teljesít­ménybér nem felel meg az új kö­vetelményeknek, s hogy a munká­sok a brigádokban előnyösebben érvényesíthetik képességeiket és egyéni érdekeiket. Ezért, amint az a kalugai elvtársak elmondták, minden munkással személyesen beszélgettek az új szervezési módszer feltételeiről. Az érvelés­hez azonban követhető példákra volt szükség. Ezeket a példákat a brigádrendszerű munkaszerve­zés első úttörői szolgáltatták, kö­zöttük az esztergályosok brigádját vezető kommunista Alekszandr Szavranszki, valamint két hegesz- tóbrigád élén Lebegy és Timsin kommunista brigádvezetők. A Szavranszki elvtárs vezette bri­gád tagjai például a gépek és a munkaidő ésszerűbb kihaszná­lásával, valamint egyes szakmák összevonásával mindjárt ez else hónapban 15 százalékkal növelték a munka termelékenységét, s ter­mészetesen a jövedelmük is ha­sonló arányban növekedett. Ennél is jobb eredményt ért el a hegesz­tők brigádja, melynek tagjai egy hónap alatt három hónap feladata­it teljesítették (Folytatjuk) ÚJ SZÓ 4 1982. VIII. 4. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom