Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-04 / 183. szám, szerda

OJ szú 5 1982. VIII. 4. Aratás után A tikkasztó hőségben szinte ki­haltnak látszott a hosszan elnyúló csallóközi falu. A több mint 500 tagot foglalkoztató felsőpatonyi (Horná Potôň) szövetkezetben csak a dolgozók elenyésző száza­léka foglalkozott a fontos betakarí­tási munkával. Mégis a közel ezer hektárt rekordidő alatt learatták, és Cséfalvay József üzemgaz­dász már az eredményeket mérle­gelte. Tóth István, az üzemi pártszer­vezet bizottságának elnöke az aratás szervezésével kapcsolat­ban csak annyit mondott: „Terv szerint sikerült a valóban kevés szemveszteséggel járó gabona­betakarítás. A politikai-szervezési tervet idejében elkészítette az üzem vezetősége, taggyűlésünk néhány kiegészítő javaslat után elfogadta, s megalakítottuk a fon­tos munkák idejére a pártcsoportot is, dp szerencsére nem kellett so­kat tanácskozniuk, mert ment min­den, mint a karikacsapás, és az aratásnál dolgozó kommunisták, kombájnosok legfontosabb fel­adatuknak tartották, hogy ne a tar­lóra hulljon a szem, és kifogásta­lan legyen a nagy hőségben dolgo­zók ellátása“.- Közismert - említette többek között Tóth elvtárs, aki egyben a szövetkezet ellenőrző bizottsá­gának az elnöke is -, napjaink­ban nem akkorra fejeződik be az aratás, amikor az utolsó szem a raktárba kerül, hanem ha lehúz­zák a szalmát, a tarlót beforgatja az eke, és földbe kerül a másodve- temény. Bár van elegendő szálas- takarmányunk, gazdag' volt a lu­cerna első és második kaszálása, mégis jól jön majd ősszel a zöld takarmány.- Persze a komplex aratásnál szükséges a szalma mielőbbi be­takarítása. Tán ez még ilyen ru­galmasan sohase ment, mint az idén. Az árpaszalmát báláztuk, és szükség esetén takarmányozási célra használjuk vagy eladjuk. A búzaszalma lehordását 10 fel­szedő kocsival végezzük, és a cseh barátainktól kölcsön kapott daru hatalmas harapóvilláinak se­gítségével kazlazzuk. Különben három kisegítő kombájnunk is si­ettette az aratást, s a kölcsön kenyér alapján mi is küldünk né­hányat az ottani aratás elvégzésé­hez. Egyszóval a szalma majd­nem olyan gyorsan kerül kazalba, mint a szem a raktárba. A jó minő­ségű aljazó nagyon fontos, az al- mozás, illetve a tápanyagellátás szempontjából. Rencés Sándorral, a szövet­kezet elnökével - aki már közel negyedszázada irányítja a közöst- nem sikerült találkozni. Nagy a határ, s a Mihályfával történt társulás óta közel 3 ezer hektáros területen rendszeresen körül kell néznie. Szót kell váltania a határ­ban dolgozó emberekkel, meg­hallgatni ügyes-bajos dolgaikat, látni a valóságot. Felsőpatonyban 66 párttag van, Mihályfán pedig 34, s közülük a döntő többség a szövetkezetben dolgozik. A hogyan tovább okoz most gondot az üzemi pártszerve­zet vezetőségének. Eddig a me­zőgazdasági üzemben, a négy szakágazati részlegen (növény- termesztés, állattenyésztés, szol­gáltatás, irányítás-adminisztráció) csak pártcsoportok tevékenyked­tek, segítették, ellenőrizték az irá­nyítók munkáját. A pártcsoportok tervszerűen és szükségszerűen üléseztek, s tevékenységükről be­számoltak a vezetőségi valamint a taggyűléseken. Természetesen a társulás után más helyzet állt elő, s átszervezést kíván a párt­tagság csoportosítása.- Mi sokat töprengünk ezen- mondja az elnök. - Valamit ten­nünk kell, és ez nem lehet más, mint az egyes szakágazatokban pártszervezetet létrehozni, ahova a munkájuk, beosztásuk alapján, a szomszéd község kommunistái és tartoznának. Csakhát a két szövetkezet társulása sem ment zökkenőmentesen, s ezért a járási pártbizottság szervezési osztályá­val meg kell tanácskoznunk, mennyire időszerű a szakágaza­tokban az alapszervezetek létre­hozása. Nem árt megbeszélni, de a jó­zan ész azt diktálja, csakis ez lehet a helyes út. Ha önálló párt- szervezetek lesznek a szakágaza­tokban, sokkal rugalmasabb lesz az alapszervezetek munkája, önállóbban határozhatnak, s a rész­legen dolgozó kommunisták konk­rétabb feladatokat kaphatnának, az eredményesebb munka ösztö­kélésére. Nem is beszélve arról, hogy bár a kommunistákat az egész gazdaság menete érdekli, de közelebbről mégiscsak az a részleg, ahol dolgoznak, mert azt ismerik legjobban. Felsőpatonyban különben há­rom pártszervezet tevékenykedik. A falusi szervezetbe főleg a nyug­díjasok, a hnb-n és szolgáltatás­ban dolgozók tartoznak. A peda­gógusoknak külön alapszerveze­tük van. A pártszervezeteknek az ál alá­nos pártpolitikai kérdések mellett vannak sajátos gondjai, de na­gyon fontos a gazdaságpolitika ellenőrzése és az ideológiai neve­lés. Az egész községet érintő tár­sadalmi-politikai jellegű akciók szervezését kéz a kézben végzik, mint most például a sportszerve­zet megalapítása 50. évfordulójá­nak ünnepségét. Huszárik János, az alapfokú iskola igazgatója, a pártszerveze­tek központi vezetősége ellenőrző bizottságának az elnöke így véle­kedik. - Régebben a pedagógu­sok is a szövetkezet üzemi párt- szervezetéhez tartoztak. Nem akarom mondani, hogy számunk­ra nem voltak érdekesek, haszno­sak azok a taggyűlések, amelyek főleg a szövetkezet gondjaival foglalkoztak. De ez az iskolai okta­tásnak keveset segített, holott a pedagógus pályán dolgozóknak legfontosabb feladata az új nem­zedék sokoldalú formálása, neve­lése. Éppen az ezen a téren elő­forduló tapsztalatok alapján he­lyes lenne a szakágazatonkénti alapszervezetek megalakítása, függetlenül attól, hogy melyik köz­ségben laknak a párttagok.,- A pártszervezetekben miképp végzik az ellenőrző munkát?- Évente kétszer-háromszor sor kerül rá, és alaposan átnéz­zük, mi mindent teljesített az alap­szervezet. Bátran állíthatom, hogy kevés esetben szükséges a szervezet vezetőségét bírálni azért, mert nem teljesítik ezt, vagy azt a határozatot. A szövetkezeti pártszervezetbe igyekeznek fiata­lokat felvenni, és törődnek az esz­mei formálásukkal, nevelésükkel. Az ideológiai nevelés az alap­szervezetekben differenciált, és ha­sonlóan, mint a tagsági gyűlése­ken, szinte teljes létszámban vesznek részt a kommunisták. A felsőpatonyi pártszervezet kommunistái a nehéz időben is a jövőbe vetett hittel, becsülettel helytálltak. A szorgos tagok mel­lett elsősorban a kommunisták helytállásának, fáradhatatlan munkásságának az eredménye a jó gazdálkodás. Ezelőtt harminc és egynéhány esztendővel tíz tehéntől csöpögöt a tej, napjainkban ezertől csordul. A gazdaság kiváló a hústermelés- ban és az élenjárók közé tartozik a növénytermesztésben is, s bát­ran mondhatjuk, megérett a kom­munisták, következetes munká­ja. TÓTH DEZSŐ TETTEKRE SERKENTŐ BARÁTSÁG Ez az év rendkívül jelentős a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség számára. A Szovjet­unió megalakulásának 60. és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 65. évfordulójának évében december 11 -én és 12-én tartják meg a szövetség IX. kongresszu­sát. Az előkészítési időszak alatt elemzik a szervezetek eddigi tevé­kenységét, értékelik a barátság fejlesztésében, a szovjet tapasz­talatok alkalmazásában elért eredményeket. A legjobb szerve­zetek és a legeredményesebb CSSZB-brigádok nevét bejegyzik a Csehszlovák-Szovjet Barátság aranykönyvébe, s ezt a könyvet a kongresszuson átadják a Szov­jet-Csehszlovák Baráti Társaság küldöttségének. A ČKD Félvezetőgyárában a CSSZBSZ KB küldöttségét, amelyet Dalibor Hanes, a Szövet­ségi Gyűlés alelnöke, a CSSZBSZ KB alelnöke vezetett, már az üze­mi konferencia megnyitása elótt két órával üdvözölték a gyár terü­letén, hogy a delegáció tagjai szétnézzenek néhány műhelyben, főleg azokban, amelyekben a csehszlovák-szovjet barátság szocialista brigádok dolgoznak. A beszámolóban és vitában sok szó esett róluk. Hisz ezek a bri­gádok oroszlánrészt vállaltak a munkából, hozzájárulnak a Szov­jetunióba irányuló megren­delések teljesítéséhez, a nyers- anyag-, az anyag- és energiataka­rékossághoz, a tudományos-tech­nikai haladáshoz, a magas fokú hatékonysághoz, a munkaerő és az alapanyagok gazdaságos fel- használásához.- A CSSZBSZ szervezetének és a Csehszlovák-Szovjet Barát­ság nevet viselő brigádoknak a mi üzemeinkben sokéves hagyomá­nya van - tájékoztat az üzem igazgatója, Milan Prokeš mérnök.- A tudományos-technikai együttműködés területén nagy mértékben hozzájárulnak üze­münk és a szovjet kutatóintézetek, valamint a termelő vállalatok együttműködéséhez, a kölcsönös jó, elvtársi kapcsolatok elmélyíté­séhez és kiszélesítéséhez. Ennek köszönhető, hogy 1976-ban a mi üzemünk nyerte el Prágában elő­ször a Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Üzeme címet. Ebben az évben például egy több mint 200 millió koronás szovjet megrende­lésen dolgozunk. Ez most üze­münkben az egyik legnagyobb megrendelés. A tirisztoros váltó­berendezéseken kívül 400 darab ČKD 2000 típusú szekrényt és technológiai regulációs szekrényt már leszállítottunk a Kvarto 3000 hengermű felszerelésének máso­dik szakaszához.- Mi a csehszlovák-szovjet ba­rátság szocialista munkabrigádok aktivitásával a kötelezettségválla­lások teljesítésénél, s tevékenysé­günk minden szakaszán számo­lunk - egészíti ki az igazgató tájé­koztatóját Jirí Plíva mérnök, a ter­vezési osztály vezetője. A csehszlovák-szovjet barát­ság szocialista munkabrigádok tagjai nemcsak a megrendelés fö­lött vállaltak védnökséget, hanem a berendezéssel dolgozó szovjet szakemberek átképzését is irányí­tották. A megrendelt berendezé­sek minősége nagyon jó volt, min­den követelménynek megfeleltek, s magas színvonalon folyt a szov­jet szakemberek átképzése is. Eh­hez minden bizonnyal nagy mér­tékben hozzájárult az a baráti vi­szony is, amely a mi dolgozóink és szovjet partnereink között kiala­kult. Továbbra is ebben az szel­lemben akarunk dolgozni. Néhány nap múlva indul a tallinni elektro­technikai üzembe alkatrészeket gyártó üzemünk néhány munkása. Az ő feladatuk lesz a baráti kap­csolatok kiépítése. Reméljük, hogy az előkészített barátsági egyezmény mindkét fél számára gyümölcsöző és hasznos lesz. Marie Suchdoiová a Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Mun­kabrigádjának vezetője lelkesen számolt be brigádja tevékenysé­géről. (Marie Suchdoiová az üzem egyik CSSZBSZ alapszervezeté­nek elnöki tisztjét is betölti.)- Nálunk tisztaság és rend van mindenütt. A brigád tagjai nem tudják, mi az, a tervet nem teljesí­teni vagy pazarolni a nyersanya­got. A brigádnapló nagyon érde­kes. Prágában rendszeresen láto­gatják a Szovjet Tudomány és Kultúra Házát és felhasználjuk a szovjet tapasztalatokat. Dalibor Hanes elvtárs beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a CSSZBSZ szervezetek kongresz- szusa előtti aktivitás szovjet bará­taink nagy ünnepének idején éri el csúcspontját. VILÉM JANDA A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban levő dercikai (Jurová) Barátság Efsz a nyugat-szlovákiai kerület egyik legna­gyobb zöldségtermelője. A szövetkezet tagjai eddig 18 vagon paprikát adtak el. A képen: Vida Piroska (baloldalt) és Csömör László a központ vezetője a paprika minőségét ellenőrzi. (Blažej Palkovič felvétele - ČSTK) A mester tanítványa PÁRTTAG ÉS TAGJELÖLT EGY KOMBÁJNON A gépudvaron kombájnok sora áll, körülöttük kezelőik szorgos- kodnak. Az egyik gép mellett is­merős, sokéves tapasztalt kom- bájnos tesz-vesz, oldalán egy lé­nyegesen fiatalabb társ kísére­tében.- Horváth Péter - mutatkozik be az utóbbi, miközben kezet fo­gunk. Ő az, akit keresek, akiről a párt­alapszervezet elnökével percekkel ezelőtt beszélgettünk. Tizenkilenc éves, a gépműhelyben dolgozik, az idén másodízben arat és két hónapja párttagjelölt. Munkájával, magánéletével már tanújelét adta, hogy az évek során megfelelő irá­nyítás és nevelés mellett jó párt­taggá válhat.- Második éve aratunk együtt, de a munkában már korábban megismertük egymást, hiszen mindketten gépjavítók vagyunk. A kombájnon teljes az egyetértés. A karbantartási munkákat arányo­san elosztottuk, és természetesen a kormánykeréknél is egyenrangú félként váltjuk egymást. Munkánk minősége ellen eddig még nem volt kifogás, és a géppel sincs baj, igaz, megfelelően gondját viseljük. Ma is átkentük, a motorról és a hű­tőről lemostuk a porréteget, sőt még a vezetőfülkét is alaposan kitakarítottuk - mondja Erős Ven­del, akaratlanul is megerősítve a pártelnök szavait. Délfelé jár az idő, az előző napi eső kikényszerítette kényszerpi­henő az agronómus szerint egy és két óra között ér véget, így bőven van idő a beszélgetésre.- A jó aratás érdekében mi mindenre kell a kombájnosnak ügyelnie, és a felelősség átérzé- sében milyen szerepet játszik a párttagjelöltség tudatosítása? - kérdezem, de a felelet, különö­sen annak első része nehezen áll össze. Nem érti, hogy kezdő létére miért tőle akarón hallani mindazt, amit a mellette álló mester nálánál jobban tud; s aminek titkaira, forté­lyaira lépten-nyomon tanítja, fi­gyelmezteti. így aztán bár mondja részletekben, hogy mi mindent árul el a motor és a cséplöszerke- zet hangja, mi a feltétele a vágó­asztal helyes tartásának, mit tehet a kom báj nos a szemveszteség csökkentése végett, és hogyan le­het alacsony tarlót hagyni úgy, hogy a vágószerkezet ne túrja a földet, minduntalan mesterére néz, s csak annak elismerő bólin- tásai bátorítják a folytatásra. Egyszeriben folyamatosabbá válik a beszéd, amikor párttagje­löltsége kerül szóba. Próbálja leír­ni, mit érzett, mennyire meghatot­ta, amikor a párttagok megajándé­kozták bizalmukkal. Tudatosítja, hogy ez kötelességekkel jár, s ezeknek igyekszik eleget tenni.- Az egyik legfontosabb felada­tom, hogy eredményesen befejez­zem tanulmányaimat. A dolgozók közpiskolájába járok, traktoros­gépesítő szakra. Mint fiatal első­sorban a SZISZ helyi szervezeté­nek szeretnék hasznos tagja lenni, s ha befejeztem az iskolát, akár tisztséget is szívesen vállalnék, ha erre méltónak tartanak. Elárulja, legszívesebben a sporttevékenység szakaszán dolgozna, mert a sport életének szerves része. Nagy örömére már tagja a falu felnőtt futballcsapatá­nak, s igyekszik majd, hogy a le­hető legjobban szerepeljenek a já­rási II. osztályban. Persze azt is tudja, hogy politikailag is fejlődnie kell. Ilyen tekintetben sok segítsé­get vár az idősebb párttagoktól, de maga is igyekszik majd. Rendsze­res újságolvasással, a rádió és a televízió ilyen jellegű műsorai­nak figyelemmel kísérésével. Mind­ebben kombájnostársa is segít­ségére van. A munka során min­dig figyelmezteti a követelmé­nyekre, s ha bármi kerül szóba, legyen az akár a magánélet, nem marad el a példa, hogy ebben vagy abban az esetben miként kell tennie annak, aki méltóvá akar válni a párttagságra. Időközben körülöttünk egymás után felbúgnak a motorok, megjött az indulási parancs. Jelenti is az éppen mellettünk megálló gép ke­zelője, hogy lehet tankolni.- Mi is megyünk - szól vissza a mester.- Én már délelőtt megtankoltam - mondja Horváth Péter, és Erős Vendel arcán szinte olvasni lehet a kellemes meglepetést. El is mondja nyomban, hogy napokkal ezelőtt, amikor meglazult a szállí­tócsiga ékszíja, tanítványa önma­gától, kérés nélkül megfeszítette. Csak jelentette, hogy elhárította a bajt. Több szóra nincs idő, indulni kell, kezdődik az utolsó nekiru­gaszkodás, ami azóta már szintén a múlté. A Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Egységes Földmüvesszövetkezetben is elfo­gyott az aratnivaló. A segítségre érkezett kombájnok kezelői már útrakeltek, hogy saját szövetkeze­tükben folytassák a gabona beta­karítását. Természetesen nem mentek egyedül, a hazaiak is velük tartot­tak, hogy visszaadják a kölcsönt, így az a gép is, amelynek pilótáival beszélgettem, már valahol Észak- Morvaországban, a Sobéchlebi Efsz határában rója a köröket, vágja, csépeli a gabonát. Méltóan képviselik földművesszövetkeze­tüket, elismerést, dicséretet ér­demlő munkát végeznek. EGRI FERENC . k .tJMaUiUD.1 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom