Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-26 / 202. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT V ÚJ szú 5 1982. VIII. 26. EREDMÉNYEK JAVASLATOK Gyakorlattá váltják az ellenőrzés új elveit A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésében jelentős szerepe van az ellenőrzésnek. Ezt nyomatékosan hangsúlyozzák a CSKP KB Elnöksége által 1981-ben jóváhagyott, a népgazdaság és az államigazgatás ellenőrző rendszere tökéletesítésére hozott intézkedé­sek is. Ezek szellemében a Losonci (Lučenec) Jnb Népi Ellenőrző Bizottsága dokumentumot fogadott el a népi ellenőrző szervek tevékeny­sége orientációjáról. Ez a tárgyi problémák megoldásán túl különleges hangsúlyt helyez az ellenőrző tevékenység tökéletesítésére, megelőző hatásának elmélyítésére, a fogyatékosságok alapvető okainak feltárá­sára és az értük felelő személyek megállapítására. Magába foglalja azt a követelményt is, hogy intenzivebben kell törekedni a társadalmi érdekek meg nem alkyvó érvényesítésére és a szocialista törvényesség megtartására, továbbá az ellenőrző tevékenység jobb egyeztetésére és benne a dolgozók részvételének fokozására. Az utóbbi időben igyekezetünk elsősorban a lakásállomány kar­bantartása és javítása feladatai­nak teljesítésére, a felnőttekről és a tartósan betegekről való intézeti szociális gondoskodás biztosítá­sára, a termelés és a szolgáltatá­sok hatékonysága javítását célzó gazdasági eszközök, továbbá a munkaerők és a munkaidő fel- használására, valamint a mező- gazdasági üzemekben a CSKP KB 4. üléséből következő kijelölt feladatok teljesítésének ellenőrzé­sére összpontosult. Megemlítem legalább néhány ellenőrző akciónk tapasztalatait. Egyes vállalatokban a gazdasági állatok nagy arányú elhullása oka­inak felmérése kimutatta, hogy e tekintetben indokolatlan különb­ségek vannak a mezőgazdasági üzemek között. A még el nem választott malacok elhullása 1980-ban 1,3 és 10,6 százalék, a három hónapon aluli borjaké pedig 1,8 és 6,2 százalék között mozgott. A nagy elhullás oka első­sorban a higiéniai elvek meg nem tartása, a rossz minőségű takar­mánykeverék és ivóvíz volt, továb­bá az irányító munka fogyatékos­ságai és a munkafegyelem meg­sértése. A lakásállomány karbantartása és javítása feladatai teljesítésének ellenőrzése is kimutatta, hogy az irányító munka fogyatékosságai következtében nem gazdaságo­san használták fel az e célra szánt eszközöket. Pedig nagy és évről évre növekvő összegről van szó. így például 1980-ban egy lakás karbantartásának és javításának átlagköltsége 2256 koronát tett ki, ami 1975-höz képest 42,5 száza­lékos növekedés. A megállapított hiányosságok oka főleg a házak és a lakások következetlen mű­szaki törzskönyvezése, a felületes megelőző ellenőrzés, a javítások jóváhagyott sürgősségi sorrendjé­nek meg nem tartása, valamint az volt, hogy el nem végzett munká­ért is fizettek és szerződéses vi­szonyba léptek olyan személyek­kel, akiknek nem volt engedélyük a munka elvégzésére. Továbbá az, hogy a berendezést indokolat­lanul gyorsan kicserélték, miköz­ben a kiselejtezett tárgyak egy részének hollétéről, illetve további rendeltetéséről senki sem tudott. Az ily^n megállapítások nemcsak a helyzet rendezését célzó intéz­kedésekhez vezettek, hanem egyebek között személyek leváltá­sához is. A jó gazdálkodás a munkaerő­vel, valamint a munkaidő teljes kihasználása gazdaságunk haté­konysága növelésénék fontos elő­feltétele. Ezért ennek a területnek az ellenőrző szervek is rendszeres figyelmet szentelnek. A Losonci Járási Építőipari Vállalatban és a Járási Helyi Ipari Vállalatban 1980-ban végrehajtott ellenőrzés alapján elfogadott intézkedések teljesítésének felülvizsgálása azonban kimutatta, hogy még mindig lebecsülik főleg a műsza­kon belüli munkaidő kihasználá­sát. Továbbá nem tartják nyilván a munkaszervezés fogyatékossá­gai, illetve a műszak alatt a mun­kahely önkényes elhagyása által okozott veszteséget és nem foga­natosítanak hatékony intézkedé­seket e tartalékok kihasználására. A munkerő és a munkaidő kihasz­nálásában a helyzet tartós javítá­sa feltétlenül megkívánja, hogy minden vezető dolgozó maradék­talanul eleget tegyen a Munkatör­vénykönyvből eredő kötelességei­nek, vagyis irányítsa és ellenőriz­ze beosztottjainak munkáját. Nem hagyatkozunk arra, hogy a felelős dolgozók megtárgyalva az ellenőrzések eredményeit, ma­guk, automatikusan rendezik a helyzetet. Azt az elvet érvénye­sítjük, hog^ tanácsadással, a jóvá­hagyott, megvalósításra kerülő in­tézkedések helyességének felül­vizsgálásával cselekvően részt veszünk az ellenőrző megállapítá­sok megvalósításában. Az utóla­gos ellenőrzéstől eltekintve, széle­sebb körben törekszünk alkalmaz­ni a párt- és az állami szervek határozataiból következő felada­tok teljesítése menet közti ellenőr­zésének módszerét, amely lehető­vé teszi a fogyatékosságok létre­jötte elleni aktív harcot. Nagy figyelmet fordítottunk a képviselő-testületek választása után kilenc vnb, illetve hnb népi ellenőrző bizottsága káderössze­tételére. Megállapíthatjuk, hogy az megfelel a velük szemben tá­masztott igényes követelmények­nek, ami sokoldalúan nyilvánul meg munkásságuk jelentős javu­lásában. Tekintettel arra, hogy tagjaik nagy hányada új, létrehoz­zuk aktív megsegítésük és támo­gatásuk előfeltételeit. Ennek a segítségnek konkrét megnyilvánulása az ellenőrző programoknak és a tervbe vett akciók módozatainak kidolgozása, a Jnb Népi Ellenőrző Bizottsága munkatársainak részvétele az igé­nyesebb ellenőrzésekben, az ellenőrző tevékenység formáival és módszereivel kapcsolatos ta­pasztalatok általánosítása és ok­tatás útján a tagok politikai-szak- mai színvonalának emeléséről tör­ténő gondoskodás. Jelenleg figyelmünk homlokte­rében áll a népgazdaságban és az államigazgatásban az ellenőrzés új elveinek gyakorlati megvalósí­tása, hogy ez megnyilvánuljon a feladatok következetes teljesíté­sében, az irányító munka javulá­sában, az állami és a munkafe­gyelem megszilárdulásában. JÁN JAKAB mérnök, a Losonci Jnb Népi Ellenőrző Bizottságának elnöke Példás határközség Új óvoda és gázvezeték • A legnagyobb gond - a szolgáltatások hiánya megkezdődik a községben a gáz­vezeték építése. A két szövetkeze­tig lefektetik a vezetéket, ami meg­könnyíti a dolgunkat. A tervidő­szak végéig néhány utcában foly­tatjuk a vezeték építését, de első­sorban az iskola fűtését akarjuk megoldani. A régi, hagyományos, kiöregedett kazánt korszerű gáz­fűtésre cseréljük ki. A terveink kö­zött szerepel egy kút fúrása, amely tűzrendészeti szempontból fontos a község alsó részén. Az említetteken kívül a Z-akció nem beruházási részében is számos akciót valósítunk meg. A 15 hek­tárnyi park és zöldterület karban­tartása, kaszálása nem kis erőfe­szítésbe kerül, mivel nálunk is egyre kevesebb azok száma, akik kézi kaszával dolgozhi tudnak. Az elért eredményeink mellett különösen büszkék vagyunk arra, hogy az utóbbi tíz évben másod­szor nyertük el a példás határköz­ség címet, s ugyanakkor a se­gédhatárőr egységünk is a legjob­bak közé tartozik. Csupán tavaly csaknem 4000 órát szolgáltak az államhatáron, s ennél sokkal töb­bet dolgoztak társadalmi munká­ban. Ján Klačka parancsnok, az efsz alelnöke, a hnb képviselője, s így az együttműködés jó. Az utóbbi években nálunk nem fordult elő határsértés, amiben az egész lakosságnak is érdeme van. Tuda­tosítják, hogy hol élnek, hogy éberségükkel meg kell előzni a határsértést. Bár a lakosok szá­A kétezernyolcszáz lelket számláló Gajary a felszabadulás óta minden megbízatási időszak­ban több létesítménnyel gyarapo­dott. A múlt választási időszakban Z-akcióban épült fel az alapiskola tornaterme, a ravatalozó, a sport­pálya lelátója. A szóban forgó idő alatt több mint 6 millió korona értéket hoztunk létre, amihez lako­saink, az ipari szövetkezet és az efsz dolgozói közel 90 ezer óra társadalmi munkával járultak hozzá. A Nemzeti Front új választási programjának megvalósításához a választások után azon nyom­ban hozzáfogtunk. Egy két- osztályos óvodát építünk, ami Z-akcióban, közös beruházással készül, s ha minden jól megy, a jövő év nyarán átadjuk rendelte­tésének. Ezzel lényegében elér­jük, hogy minden gyereket el tu­dunk az óvodában hel/ezni. A te­lepülés bölcsődéjében-55 gyerek kap helyet, 29 kérvényt tartunk nyilván, ami az bizonyítja, hogy itt több helyre lenne szükség. Ebben a tervidőszakban ezt a kérdést nem tudjuk megoldani, pedig ha a bölcsőde iránti érdeklődést ki tudnánk elégíteni, több asszony vállalhatna munkát, ami népgaz­dasági szempontból is hasznos lenne. A két szövetkezet összefo­gása segíthetne a helyzeten, an­nál is inkább, mivel a női munka­erőre nekik is szükségük van. Mindnyájuk örömére, ez évben ma csökkenő irányzatot mutat, mégis azt kell mondanom, hogy az itt élő emberek szeretik településü­ket, s fejlesztésében mindenkor részt vállalnak. Lakosaink az idén is ígéretet tettek, hogy társadalmi munkában 27 400 órát dolgoznak le. Természetesen, nekünk is van­nak problémáink. Az üzletek egy része régi épületben van elhelyez­ve. A Jednota illetékesei is tudják ezt. Meg is ígérték még a múlt megbízatási időszakban, hogy egy bevásárlóközpontot építe­nek. A telket is kiválasztottuk, az­tán az egészből nem lett semmi. A lakosok ezt a nyilvános gyűlé­sen gyakran szóvá teszik. Ha nem ígérték volna meg, nem volnának ilyen türelmetlenek. A Textilanká ipari szövetkezet és a járási szol­gáltató üzem korábban megálla­podott, hogy 2 millió korona ráfor­dítással szolgáltatóházat építe­nek. A telek már ki van jelölve. A munkálatokat a közeljövőben kel­lene megkezdeni, de a szolgáltató üzem szívesen visszalépne. A fel­sőbb szervek segétségét várjuk, annál is inkább, mivel ez az épít­kezés a járási tervben is szerepel. A vidéki települések fejlesztése, a szolgáltatások megszervezése is fontos feladat. Például nálunk nincs ruhabegyűjtő, a villamos- és' háztartási gépeket is máshová vi­szik javítani, ami időt és többletki­adást igényel. MILAN KUBIČEK a Gajaryi Hnb elnöke A Bratislavai Magasépítő Vállalat 2. sz. üzemének dolgozói a napok­ban új iskolát adtak át a ligetfalusi lakótelepen. Bratislava gyorsan épülő új negyedében szeptember elsején megkezdődik a tanítás a korszerű 25-tantermes iskolában, amelynek tornatermét és sport­pályáját október végétől használhatják a kisdiákok. (Drahotin Šulla - ČSTK felvétele) Az ipari vállalatok szintjén Szociális program a szövetkezetben Az ipolybalogi (Balog nad Ip­ľom) Ipolymente Efsz vezetősége a gazdasági feladatok teljesítése mellett fokozott figyelmet szentel a CSKP XVI. illetve a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége IX. kongresszusa azon határozatai­nak megvalósítására, melyek a munkakörülmények állandó javí­tására, a szociális gondoskodás tökéletesítésére, valamint a tagok kulturális- és sportélete feltételei­nek kedvezőbb alakulására vonat­koznak. Tudatosítottuk, hogy termelő­erőnk jelenlegi fejlettségi foka megközelítőleg eléri a népgazda­ság többi ágazatában dolgozók színvonalát. Ezért a szövetkezet pártszervezetének javaslatára olyan határozatot hoztunk, hogy a tagságról való gondoskodást az ipari vállalatok szintjére emeljük. Az egyes ágazatok mellett bizott­ságok működnek, melyek hatás­körébe a komplex gondoskodáson kívül a szocialista munkaverseny szervezése tartozik. A bizottságok munkája tervszerű. Kiindulópont­juk az a komplex szociális és tár­sadalompolitikai program, mely szerves része a gazdasági illetve a pénzügyi tervnek. Nagyképűség lenne azt állíta­nunk, hogy az új módszerek beve­zetése során nem értek bennün­ket kudarcok, hogy nincsenek hi­báink. Sikerült azonban elérnünk, hogy dolgozóink elégedetten járja­nak munkahelyükre - nem csupán az anyagiak miatt s megszilár­duljon a munkafegyelem. Az utóbbi két évben a kilenc különálló gazdasági udvarunkon rendbe tettük a környezetet. Elő­ször a gazdasági épületeket tata­roztuk, majd az épületek közti sza­bad térségeket rendeztük. Szociá­lis helyiségeket építettünk, illetve felújítottuk a meglévőket és köz- művesítettünk. Díszcserjéket és rózsabokrokat ültettünk. A na­gyobb területeket évelő takarmá­nyokkal vetettük bé, hogy haszno­sítsuk az eddig kihasználatlan föl­det. Nem feledkeztünk meg az utak és járdák létesítéséről sem. Szövetkezetünk az elmúlt gaz­dasági évben 1050 ezer koronát fordított a tagokról való gondosko­dásra. Az idén is hasonló össze­get terveztünk erre a célra. Eddigi jó gazdasági eredmé­nyeinket politikailag és szakmailag jól képzett kádereinknek köszön­hetjük. A fejlődésben viszont nem állhatunk meg. Ezért is törekszünk vezető dolgozóink és szakmunká­saink képzettségének növelésére. A járási mezőgazdasági igazgató­ság által előirányzott ötven száza­lékos szakképzettségi arányt a fi­zikai dolgozóknál a tervezettnél két évvel előbb, azaz 1983-ban szeretnénk elérni. Ehhez minden feltétel adott. A gépesítési ágazat­ban már ebben az évben elértük a 96 százalékos arányt. Legna­gyobb nehézségeink az állatte­nyésztésben, valamint a növény- termesztésben dolgozó nőknél vannak. Ezekben az ágazatokban a képzettségi arány csak 31, illet­ve 14 százalék. Ezért káderpoliti­kánkat az említett két szakasz megerősítésére irányítjuk. A kör­nyező alapiskolákban fokoztuk az agitációt. Például a helybeli alap­iskola előcsarnokában elhelyeztük legjobb dolgozóink tablóját. Első­sorban az állattenyésztést illetve az eddig nem gépesített növény- termesztési ágakat propagáljuk. Elmondhatom, hogy tevékenysé­günk eredményes volt: jelenleg 49 szakmunkástanulónk van és már ebben az évben is tizeneggyel kötöttünk szerződést, a jelentkező viszont több volt. A szakképzettség növelése ér­dekében évente megszervezzük a szövetkezeti munkaiskolát, vala­mint a haladó munkatapasztalatok iskoláját. Az utóbbi tanévben 674 tag vett részt ezeken. Lehetőséget biztosítunk dolgozóinknak a mun­ka melletti továbbtanulásra. Az el­múlt évben hatan jelentkeztek kö­zépiskolába, és egy tagunk befe­jezte tanulmányait a Bratislavai Közgazdasági Főiskolán. A munkaerő stabilizálása érde­kében kellő figyelmet szentelünk tagjaink lakásproblémái megoldá­sának. Jelenleg 24 lakással ren­delkezünk, idén további 12 lakás építését fejezzük be Ipolynagyfa- lun (Veľká Ves nad Ipľom) és Ipolykeszin (Kosihy nad Ipľom). Két saját óvodánk van, 42 gyer­mek részére. Az óvodáskorú gyer­mekek elhelyezése nem okoz gondot a nemzeti bizottságok irá­nyította intézményekben sem. Sajnos, bölcsődével nem rendel­kezünk sem mi, sem a szövetke­zet vonzáskörében lévő hat nem­zeti bizottság. Nem feledkezünk meg a sport és a honvédelmi tevékenység fej­lesztéséről sem. Évente megren­dezzük a szövetkezeti asztalite­nisz bajnokságot. Saját röplabda- és labdarúgócsapatunk van, me­lyek jól szerepelnek különböző tornákon. Sikere van a rendszere­sen megszervezett honvédelmi versenyeknek is. Támogatjuk a fa­lusi sportszervezeteket, melyek­ben 186 tagunk tevékenykedik. Szólnom kell még a szervezett üdültetésekről. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége évente 55-60 tagunknak ad beutalót egy­két hetes üdülésre, gyógyfürdőkbe átlagosan huszonötén mehetnek. A baráti magyarországi termelő- szövetkezetekkel csereüdüléseket szervezünk körülbelül 90 dolgozó részére. Akik nem igénylik a hosz- szabb időtartamú üdülést 1-2 na­pos kirándulásokon vehetnek részt. Ezt 250-300 tag használja ki évente. Nem feledkezünk meg dolgozóink gyermekeiről sem. A szünidőben 60 gyermek üdült a köbölkúti (Gbelce) pionírtábor­ban. Hét pionír magyarországi és három NDK-beli pionírtáborban volt. BURIS ANTAL az ipolybalogi Ipolymente Efsz PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom