Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-25 / 201. szám, szerda

A SZAKSZERVEZETEK LEHETŐSÉGEI ÉS FELADATAI INTERJÚ SZTYEPAN SALAJEVVEL ÚJ SZÚ 5 1982. VIII. 25. A szovjet szakszervezeteknek több mint 130 millió tagja van. Ez a világ legnagyobb szakszervezeti egyesülése, amely 32 ágazati szakszervezetet foglal magába. Az egye­sülés legfőbb szerve: a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa. Elnöke: Sztyepan Salajev. Sztyepan Salajev 53 éves. Fa­ipari szakember. A Moszkvai Er­désztechnikai Főiskolát végezte. Pályáját mint munkás, művezető, mérnök kezdte, azután egy faipari gazdaság igazgatója volt. A Fa-, ipari és Erdőgazdasági Állami Bi­zottság fő szakértője lett. 1963- ban a fa-, papír- és fafeldolgozó ipari munkások szakszervezete központi bizottságának elnökévé, 1968-ban a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának titká­rává választották. 1980-ban Sztyepan Salajevet a Szovjetunió erdőgazdálkodási, cellulóz-, pa­pír- és fafeldolgozó ipari miniszte­révé nevezték ki. 1982 márciusá­ban a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökévé választották. Az SZKP KB póttag­ja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának képviselője. Az interjú azzal a kérdéssel kezdődött, hogyan egyeztethető össze a szovjet szakszervezetek önállósága a párt irányító szere­pével?- Történelmileg úgy alakult a helyzet - mondta Sztyepan Sa­lajev -, hogy a cári Oroszország­ban az első szakszervezetek ab­ban az időben jöttek létre, amikor az Oroszországi Szociáldemokra­ta Munkáspárt - ez volt akkor az SZKP neve - már irányította a szakszervezeteket, s tevéke­nyen részt vettek a monarchia és a burzsoázia ellen folytatott harc­ban. Miután 1917-ben győzött az Októberi Forradalom, a szakszer­vezetek az új társadalom politikai rendszerének egyik legfontosabb láncszemévé váltak. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége - amely ebben az évben ünnepli fennállásának 60. évfor­dulóját - fejlődésének valamennyi szakaszában szüntelenül növeke­dett a szakszervezetek szerepe. „Megelégedéssel állapítom meg - mondta Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Szovjet Szakszervezetek XVII. kongresz- szusán tartott beszédében hogy azoknak a sokrétű feladatoknak a megoldásában, amelyeket har­cos, dinamikus korunk napirendre tűz, a szovjet szakszervezetek nagy és valósággal pótolhatatlan szerepet játszanak. Ennek így is kell lennie.“ A szovjet szakszervezetek párt­irányítása a szakszervezetek szervezeti önállóságának, a mun­kájukba való be nem avatkozás­nak a tiszteletben tartásán alapul. Egyetlen pártszerv sem írhatja elő szakszervezetek kongresszusá­nak, konferenciájának vagy tag­gyűlésének, hogy ilyen vagy olyan határozatot hozzon, képviselőit nem vétetheti fel a szakszervezet vezető szervébe, ha jelöltjük ezeken a gyűléseken nem szer­zett szavazattöbbséget. A Szov­jetunió alkotmánya biztosítja a szakszervezetek számára azt a jogot, hogy részt vegyenek az állam- és társadalmi ügyek irányí­tásában, a politikai, gazdasági és szociális-kulturális kérdések el­döntésében. A szakszervezetek­nek teljes szervezeti önállóságuk van. Maguk dolgozzák ki szabály­zatukat, a gazdasági és az állami szervekhez fűződő kapcsolataik elveit. Saját kiadónk van, saját újságaink és folyóirataink, anyagi eszközeink vannak, amelyekkel csak maguk a szakszervezetek rendelkezhetnek. Természetes, hogy belső kérdéseinket magunk oldjuk meg. 1976 szeptemberé­ben a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának plénuma határozatot hozott arról, hogy a mezőgazdasági társulások tag­jait, a kolhozparasztokat szak- szervezetben egyesítik...- Jelenleg hány kolhozparaszt a tagja ennek a szakszervezet­nek? Milyen elvek alapján hozták létre szakszervezetüket, és ennek milyen osztályszempontja van?- Az elmúlt években mintegy 12 millió kolhozparaszt lépett be a „paraszt“ szakszervezetbe - a mezőgazdasági társulások majdnem valamennyi tagja, összesen pedig - a szovhozok munkásaival és más falusi dolgo­zókkal együtt - mintegy 27 millió tagja van. Ez a mi legnagyobb létszámú szakszervezetünk. így teljesült Leninnek arra vonatkozó végakarata, hogy előbb az ipari munkások egyesülnek szakszer­vezetekben, aztán pedig vala­mennyi dolgozó. Ez újabb lépés a város és a falu egymáshoz való közeledésének, a városi és a falu­si dolgozók szociális viszonyai tel­jes egyenlőségének útján.- Hogyan érvényesítik állás­pontjukat a szovjet szakszerveze­tek a dolgozók munkabérének ki­alakításában?- A munkabérrel összefüggő kérdéseket a Szovjetunió Munka- és Szociálisügyi Állami Bizottsága dönti el, azután pedig a kormány jóváhagyja azokat. A munkabér­kérdésekre vonatkozó új határo­zatok előkészítésének és kidolgo­zásának valamennyi szakaszában a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának és azon ágazati szakszervezetek központi bizott­ságainak képviselői is részt vesz­nek, amelyeket ez közvetlenül érint. A Szovjetunió Minisztertaná­csának azokon az ülésein, ahol végleges határozatokat hoznak, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának vezetői és az ágazati szakszervezetek központi bizottságainak elnökei is mind részt vesznek. A hetvenes években a Szovjet­unióban 100 millió munkás és al­kalmazott számára magasabb bé­reket és illetményeket vezettek be. Az új ötéves tervben az átlagos havi munkabér ezenkívül még majdnem 15 százalékkal növek­szik. És emellett jegyezzük meg, az alapvető élelmiszerek ára, a lakbér, a tömegközlekedés díja stabil marad. 1982-ben a szénipa­ri munkások bérét átlagosan 15, a föld alatti munkahelyeken dolgo­zókét pedig 18 százalékkal emelték.- A szociális feladatok között aligha található fontosabb, mint az egészségvédelem...- Jelenleg körülbelül 500 sza­natórium, több mint 450 penzió és üdülő van kezelésünkben. A leg­utóbbi öt évben épült szakszerve­zeti gyógyintézetekben összesen 130 000 férőhely található. Szana­tóriumaink és megelőző egész­ségügyi intézményeink befogadó- képessége több mint 800 000 fő. Az elmúlt ötéves terv időszakában ingyenes és kedvezményes be­utalóval 44 millió ember részesült gyógykezelésben...- A szakszervezeti kongresszu­son elhangzott, sok hozzászólás­ban szó esett arról, hogy fokozni kell a szakszervezetek befolyásá­nak szerepét a lakásprobléma megoldásával kapcsolatban. Mit értenek ezen?- A szakszervezetek abban is érdekeltek, hogy az ingyen kapott lakásokat igazságosan osszák el. Ehhez figyelem, tárgyilagosság, becsületesség szükséges. Melles­leg szólva, ez a kérdés szerepelt a szakszervezetek XVII. kong­resszusához intézett néhány le­vélben. Országunkban a szak- szervezeti bizottságok a legköz­vetlenebbül részt vesznek a laká­sok elosztásában. Gyakorlatilag egyetlen lakást sem lehet rendel­kezésre bocsátani, ha ezt a dön­tést a megfelelő szakszervezeti szerv nem hagyja jóvá. És ha ezt a szabályt néha megsértik, ez an­nak szükségességéről tanúskodik, hogy a szakszervezeteknek job­ban kell élniük jogaikkal. A Szov­jetunióban a lakásépítkezés fő­ként az állami beruházások szám­lájára történik - minden évben körülbelül 100 millió négyzetméter alapterületű lakást adnak át. És a szakszervezeteknek természe­tesen létérdekük az, hogy a lakás­építésre kiutalt minden rubelt kel­lően használjanak fel, hogy ez a pénz lakásokká, házakká, lakó­negyedekké változzék.- Hogyan oldják meg a szak- szervezetek a munkavédelmi fel­adatokat?- A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának javaslatára a Szovjetunióban létrehozták a munkavédelmi szabványok rendszerét, s ennek alapján mo­dernizáljuk a berendezéseket. Már 230 országos szabványt dolgoz­tak ki, amely megállapítja a veszé­lyes és káros üzemi tényezők által az emberre kifejtett hatás megen­gedhető normáit. Egyes termelési ágak részére pedig körülbelül 55 000 úgynevezett „biztonsági követelményt“ dolgoztak ki. De maguk a munkakörülmé­nyek is változó fogalom. A tudo- mányos-technikai haladás, bár megszabadítja az embert a fizikai megterheléstől, ugyanakkor fo­kozza például a lélektani megter­helést, amely a futószalagok egy­hangúságával, a félautomata szerszámgépeken végzett műve­letek egyhangúságával függ össze. A tizedik ötéves tervben (1976-1980) a kollektív szerződé­sekben rögzített munkavédelmi in­tézkedésekre több mint 11 milliárd rubelt költöttek, másfélszer többet, mint az előző ötéves időszakban. Több mint 20 millió ember munka- körülményeit javították meg. öt év alatt az üzemi balesetek szintje egynegyedével, a szakmai beteg­ségeké pedig 26 százalékkal csökkent. Jelenleg a mezőgazdaságban előforduló üzemi balesetek ag­gasztanak bennünket. Arról be­szélhetünk, hogy ez a haladás folyamatával együtt járó hátrány; a technikai rekonstrukció gyorsab­ban folyik, mint ahogyan az embe­rek alaposan el tudják sajátítani az új technikai eszközök kezelését. Mentségeket keresni azonban nem szabad. Feladatunk az, hogy fokozott figyelmet tanúsítsunk a mezőgazdaságban a munkavé­delem iránt. BUDAPRESS-APN) A leningrádi Szovtranszavto nemzetközi szállítóvállalat egyike a Szov­jetunió legna­gyobb ilyen tí­pusú vállalko­zásainak. A Né- va-parti város­ból induló gép­kocsik három világrész - Eu­rópa, Ázsia és Afrika - ország­utak járják. A múlt évben 160 ezer tonna árut juttattak el a világ legkülönbözőbb tájaira. A határidőket mindig megtartó, gyors és pontos szolgáltatásaikra egyre több külföldi cég tart igényt. A felvételen a Szovtranszavto kamionjai rakományra várnak a leningrádi kikötőben. (ČSTK-felvétel) A pusztakürti (Pusté Sady) Egyetértés Efsz földjeiről naponta körülbelül másfél vagon paradicsomot és fél vagon paprikát szednek. A zöldséget a Diószegi (Sládkovičovo) Konzerv- és Cukorgyár dolgozza fel, ahová a szövetkezet a terv szerint 38 vasúti kocsi jó minőségű paprikát, illetve paradicsomot szállít. A termés betakarításában a dolgozóknak a közeli szaktanintézetek diákjai is segítettek. A képen (balról) Tóth Antónia, Anna Ščasná és Török Anna, a szövetkezet dolgozói szállításra készítik elő a paprikát. (Amand Absolon felvétele - ČSTK) A hatékonyság fokozásának igényével NAPIRENDEN AZ ÚJ PÁRTOKTATÁSI ÉV ELŐKÉSZÍTÉSE A pártoktatás elmúlt évfolyamát értékelő anyag számtalan figye­lemreméltó eredményt sorol fel, olyan tényeket, amelyek egyértel­műen bizonyítják, hogy a komáro­mi (Komárno) járásban a korábbi­akhoz képest tovább fokozódott az eszmei-politikai nevelés haté­konysága. Preiner Tibor, a járási pártbizottság Politikai Nevelés Há­zának előadója az új pártoktatási év előkészítési munkáinak elem­zésekor elsődlegesen mégsem a sikereket részletezte.- Az eredményeknek örülünk, ami érthető, hiszen mögöttük terv­szerű és céltudatos munka van. Szeretnénk - mutatott az értéke­lésre - az elmúlt időszak pozitív tapasztalatait is felhasználva nö­velni a színvonalat. Hangsúlyozta, hogy a pártokta­tás rendszerének további tökéle­tesítése is a színvonal javítását célozza. Ennek az elvárásnak csak azok az alapszervezetek tud­nak majd eleget tenni, amelyek­ben az előadók jól hasznosítják az oktatás eddigi tapasztalatait, s alaposan felkészülnek minden előadásra.- Járásunkban az új pártoktatá­si év előkészítését lényegében már a pártoktatás előző évfolya­mának értékelésekor megkezdtük. Július elején az egyes népgazda­sági ágazatok szerint négy cso­portba osztva összehívtuk a párt- alapszervezetek elnökeit. A ta­nácskozáson ismertettük a tökéle­tesített oktató-rendszer lényegét, és azt is felvázoltuk, hogy az igé­nyekkel összhangban járási, üze­mi s alapszervezeti szinten milyen alakulatok létrehozása kívánatos. A hagyományos nyári tanfolya­mon az alelnökök mellett a propa­gandisták és az előadók is részt vesznek. Az egyes témákhoz módszertani útmutatást is adunk, hiszen az előadók nagy része szeptember-október hónapokban már a hallgatók elé lép, s a tan­anyag ismertetésére fel kell ké­szülniük. A pártoktatás egyik lényeges változása, az egyes fokok meg­szűnése, hogy nem alap- és kö­zépfok szerint osztjuk be a hallga­tókat. Most már lényegében min­denki, a gazdasági vezetők és a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemének végzősei is vala­mennyi alakulatba beoszthatok. Éppen abba, amelyben a válasz­tott téma jellege szerint a legtöbb ismeretet kapja, illetve ahol jelen­létével nagyban hozzájárulhat a csoport munkájának javításá­hoz. Ugyanezzel a lehetőséggel a párttagjelöltek és a fiatal kom­munisták eszmei-politikai nevelé­sében is élnie kell az alapszerve­zetnek. A tagjelöltek bevezető po­litikai oktatásán valamennyi jelölt részt vesz, de ezt követően a fiatal párttaggá nevelése akár már a kommunisták számára szerve­zett valamelyik pártalapszervezeti alakulatban is megtörténhet, ha az illető a marxizmus-leninizmus alapismereteit már korábban, pél­dául a főiskolán elsajátította.->»arcr*T- További, nagyon lényeges dolog, s erre szintén felhívtuk a fi­gyelmet, a témák megváltozott jel­lege. Az elmúlt évfolyamban az alap- és középfokon előadott tan­anyag erősen gazdaságcentrikus volt. Ráadásul a párt gazdaságpo­litikájával foglalkozó alakulatok az összes csoportnak mintegy felét képezték, és a hallgatóknak több mint ötven százaléka ezekben tö­mörült. így a pártoktatás egész tartalma szorosan kötődött az üzem és a munkahely életéhez, illetve a termeléshez. Szóba kerül­tek a komplex intézkedések, a ter­melési feladatok, az érdem szerin­ti jutalmazás, a munkaidő kihasz­nálása, a gazdaságosság és a ha­tékonyság kérdései, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az új oktatási évben is szó lesz e kér­désekről, de más elvárásoknak is eleget kell tenni. Tehát az egyes témákat a népgazdasági és ideo­lógiai kérdések szerves egységé­ben kell ismertetni, hogy a hallga­tók értsék is a társadalmi-politikai eseményeket. így az elméleti is­meretek messzemenően a min­dennapok gyakorlati munkáját fogják segíteni. Az értékelés részletesen elemzi az előadók, propagandisták és alakulatvezetők felelősségteljes munkáját. Kiemeli, hogy a velük szemben támasztott igények egy­re nagyobbak, s ezzel arányban kell lennie a munkájukat könnyítő segítésnek is. Felkészülésüket és feladataik maradéktalan elvégzé­sét nehezíti, ha az alapszervezet­ben más pártfeladatokkal is meg­bízzák őket. Néhány üzemben, vállalatnál a pártalapszervezetnek még mindig nem sikerült elérnie, hogy a gazdasági vezetők is kellő­képpen méltányolják a pártoktatók és a propagandisták munkáját. Sajnos előfordul az is, hogy még csak formálisan sem köszönik meg pártoktatói tevékenységüket.- Szinte nincs tanácskozás, tanfolyam, amelyen ne hangsú­lyoznánk a pártoktatók és propa­gandisták munkájának jelentősé­gét - mondta az előadó. - Ennek eredménye, hogy a legtöbb alap­szervezet, üzemi bizottság már ki­építette a saját előadó csoportját, s ezt igyekszik tovább erősíteni. Ez a törekvés a Marxizmus-Leni- nizmus Esti Egyeteme iránti nagy érdeklődésben is megnyilvánul. Az idén egy harmaddal jelentkez­tek többen, mint tavaly, így azok is kénytelenek várni, akik egyébként megfeleltek a felvételin. Ugyanak­kor azonban olyanok is voltak, akiknél hiányosak a politikai isme­retek. Erre figyelmeztettük az alapszervezeteket, egyben java­soltuk, hogy az illetőt milyen pár­toktatásra osszák be. Ezzel kap­csolatban jegyzem meg azt is: nagyon fontos, hogy legyenek az alapszervezetben esti egyetemet végzett egyének, pártoktatók, te­hát eszmei-politikai ismeretekkel jól felvértezett kommunisták. A pártoktatás csak így tudja telje­síteni feladatát. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom