Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-19 / 196. szám, csütörtök

Tanítók - tanév előtt Sok iskolában mindent átjár a friss mész és a festék szaga; lassan befejeződnek a felújítási munkálatok. A pedagógusok elin­dulnak iskolájuk felé, hogy szám­ba vegyék a rájuk váró feladato­kat, kidolgozzák a különbözö ter­veket, a pedagógiai dokumentáci­ót, ellenőrizzék a tanításhoz szük­séges technikai eszközök álla­potát. Iskoláink jelentós részében fo­lyik már szaktantermes oktatás. Az iskolák vezetői felelősek azért, hogy minden pedagógus elsajátít­sa a technikai alapfelszerelések kezelését. Ha szükséges, a mód­szertani csoportokban újra meg kell szervezni az audiovizuális eszközök használatával kapcsola­tos továbbképzést. A pedagógu­sok technikai képzettsége ugyanis alapfeltétele a modern oktatási eszközök alapos kihasználásá­nak. Mert be kell ismernünk, ezek a drága oktatógépek nincsenek kellő mértékben hasznosítva. Könnyen elromlanak, s hónapokig porosodnak hasznavehetetlenül a szertárakban. A meghibásodott oktatógép javíttatása roppant kö­rülményes. A tantestületekben csak elvétve akad olyan szakem­ber, aki folyamatosan karbantartja őket. Ha „rászakad" az iskolára TILALOM Már egy órája lubickol a vízben. A gyerek anélkül, hogy a fenye­gető veszélyeket tudatosítaná, mindig azt csinálja, amit kellemes­nek, örömtelinek érez. Melyikük is gondolna ebben a kánikulában ar­ra, hogy a meleg víz is okozhat meghűlést vagy nyálkahártyagyul­ladást. A testi jó érzés most is kellemes érzelmi élménnyel kapcsolódik össze. Vigyáznak rá, s ezt tudato­sítja is. Egy-egy elnyújtott ,,apa nézd!" kiáltással önmagát is nyugtatgatja, hogy figyelnek rá, a közelében vannak. így tud örül­ni, így látszólag megszabadul a kötöttségektől, a „tilos!", a ,,r>em szabad", a ,,muszáj" szi­gorúságoktól. Telnek a percek, s a kisfiú a bizalom és a biztonság e szétválaszthatatlan időtlenségé­ben egyre mechanikusabban is­mételgeti, egy-egy ugrás és víz alá merülés után: - Apa, nézd! Apa, nézd!... Ellenáll hívásnak, könyörgés­nek, szigorú parancsolásnak. A férfi reménytelenül visszaül a gyékényre, s tovább figyel. A já­ték egyre hevesebb örömkitöré­sekkel folytatódik..., s egy hirtelen ' víz alá merülés után tüsszögve­köhögve áll fel a vízben a kisfiú. Sírásba fúlt kiállással szólítja az apját A férfi feláll, odaballag a me­dence széléhez és onnan mondja a gyereknek: - Maradj még Semmi bajt nem okoz az a kevés víz, amit lenyeltél. Az úszók is megisszák a maguk literjeit. - De én nem vizet akarok inni! Málnát kérek! - hallatszik a céma­hangocska, miközben elszántan gyalogol ki a medencéből. Lám, a felügyelet kizárta a na­gyobb veszélyt, az apró félrenye­lés viszont elég nagy kellemetlen­ség volt ahhoz, hogy hatásosabb legyen minden szülői tilalom­nál (d-n) Kiállítás (CSTK) - A lüktető élet címmel hazánk szocialista jelenét bemu­tató fényképkiállítás nyílt tegnap a bratislavai Csehszlovák-Szovjet Barátság Házában. A tárlat ünne­pélyes megnyitásán részt vett Stefan Bachár, a Szlovák Újság­író Szövetség Központi Bizottsá­gának elnöke, Anatolij Kocset­kov, a Szovjetunió bratislavai fő­konzulátusának konzulja, a Kül­földdel Baráti és Kulturális Kap­csolatokat Ápoló Szovjet Társasá­gok Szövetsége képviselőjének helyettese, s több más meghívott vendég A Szlovák Újságíró Szövetség fotoriporterklubjának 230 felvétele az elmúlt 5 év időszakának mun­kás hétköznapjait, alkotó erőfeszí­téseit ábrázolja A bemutatón lát­ható képek közül több, sikerrel vett részt hazai és külföldi kiállítá­sokon. A bemutató szeptember 5­ig tekinthető meg. egy-egy szakfelügyelői látogatás vagy bemutató tanítás, nincs mit elővenni, s a látogatók könnyen a fejünkre olvashatják, hogy csu­pán táblával és krétával, e hagyo­mányos eszközökkel nem lehet a huszonegyedik század követel­ményeire felkészíteni a ma iskolá­ba járó gyermekeket. Mi hát a te­endő? Meg kell tanulnunk az okta­tási technika kezelését, a kisebb hibák eltávolítását. Mert tény, hogy az iskola munkájával szem­ben támasztott követelmények egyre nagyobbak, nagyobbak a szülők és az egész társadalom elvárásai. Ezeknek megfelelni sokoldalú és állandó önképzés nélkül nem lehet. Aki nem vállal­kozik rá, hátrányba kerül szorgal­masabb és műveltebb kollégáival szemben, mert munkája nem lesz olyan eredményes, taposómalom­nak érzi azt, következésképpen elmarad a szakmai elismerés, az ember megkeseredik. Az önképzés tehát nemcsak sür­gető társadalmi igény, minden peda­gógus jól felfogott érdeke is. Egyre újabb, egyre aktuálisabb információ­forrásokat kell feltárnia tanulói előtt. A tanítás során figyelembe kell venni azt is, hogy gyermekeink nemcsak a tankönyvekből tájéko­zódnak, iskolán kívüli forrásokból (sajtó, rádió, televízió, szakiroda­lom) is merítenek. Lépést kell tar­tanunk a gyerekek tájékozottságá­val, hogy válaszolni tudjunk kérdé­seikre, s véleményt mondhassunk akkor is, ha érdeklődésük megha­ladja a tantervi anyagban feldolgo­zott problémaköröket. Már az iskolaév megkezdése előtt meg kell terveznünk a tanítás tervszerű vezetését, az ismeretek közvetítését és feldolgozását. A tanításkor figyelembe kell ven­nünk azt is, hogy a vizuális élmény nagyobb hatással van a gyerekek­re, jobban leköti a figyelmüket. Tegyünk hát használhatóvá min­den televíziót, dia- és írásvetítőt, s tökéletesen tanuljunk meg mani­pulálni a munkánkat segítő gépek­kel. A mi óráink lesznek színeseb­bek és érdekesebbek. A tanter­mek felszereltsége, a jó tárgyi fel­tételek, egyre bővülő technikai is­mereteink is azt kívánják, hogy ne csak leltári tárgyként őrizgessük a nagy pedagógiai és anyagi érté­keket képviselő oktatási eszkö­zöket. Beszólni kell még ilyentájt - ha csak pár mondat erejéig is - egy kérdésről: az órarendről, mert az órarendkészítés minden tanév kezdetén fontos és felelősségtel­jes feladat. A jó órarend elsősor­ban a tanulók érdekét tartja szem előtt. Az egyes szaktárgyi órák beosztásakor lehetővé teszi az is­kolarádió és -televízió adásainak meghallgatását. Ügyel arra, hogy váltsák egymást a szellemi és testi erőt, a különböző képességeket igénylő órák. De tekintettel van a pedagógusok óráinak méltányos elosztására is, ne kerüljenek - még kevés óraszám esetén sem - egymástól túl távol az órák. A jó tanterv tehát nem feledkezhet meg a tanítók és tanárok érdekei­ről sem. Olyan kérdések ezek, amelyek­ről feltétlenül beszélni kell, mielőtt megtelnek élettel az iskolák, mer: a jó felkészülés elejét veheti sok bosszúságnak, ugyanakkor zök­kenőmentesebbé, örömtelivé teszi tíz hónap munkáját. TÖRÖK ZSUZSANNA Könnyen elromlanak, s hónapokig porosodnak a szertárakban (Molnár János felvétele) Felújítják a Bolsojt A világhírű moszkvai Bolsoj Tyeatr épülete - a szovjet opera­és balettművészet első számú ott­hona - már több mint két évszáza­da áll a mai Marx sugárút mentén, s bár ez idő alatt többször is felújí­tották, most ismét szükségessé vált a teljes rekonstrukció, sőt bi­zonyos akusztikai korszerűsítésre is sor kerül. A legnagyobb feladat a színpad újjáépítése Mivel a fémből készült díszlettartó ellensúlyok torzítják a hangot, ezek helyett most más technikai megoldást alkalmaznak. Ugyancsak az akusztika javításá­ra visszaállítják a zenekari árok alatt eredetileg kialakított rezoná­ciós teret. A nagy munka kezdetét őszre tervezik. Az építkezés idejére a Kreml Kongresszusi palotájának színházba költözik a moszkvai opera- és balett-társulat. (N) Könözsi István felvétele Studia Academica Slovaca A bratislavai Komensky Egye­tem bölcsészettudományi kara az idén immár 18. alkalommal, ren­dezte meg a Studia Academica Slovacát (SAS), a szlovák nyelv és kultúra nyári szemináriumát. A július 25-től augusztus 21-ig tartó nemzetközi tudományos ta­lálkozón, melyet a Duna-parti im­pozáns Druzba (Barátság) Diák­otthonban tartanak, a világ hat kontinensének 20 országából mintegy 120 hallgató vesz részt. A legnépesebb csoporttal a Szov­jetunió (14), Magyarország (11), Égyesült Államok (9), az NDK, Bulgária, Jugoszlávia, Franciaor­szág és Olaszország képviselteti magát. Kérdéseinkre dr. Peter Bálái­tól, az újságírói tanszék stilisztika tanárától, a nyári szeminárium igazgatóhelyettesétől kértünk vá­laszt. - Kik számítanak új résztvevők­nek a rendezvényen? - Évről évre több ország fedezi fel „nyári egyetemünket". Az idén Görögország és Ausztrália képvi­selői számítanak új vendégnek. Megjegyzem, hogy nem egy ten­gerentúli ország, például az USA, Kanada, Japán (innét az idén hár­man érkeztek) minden évben rendszeresen elküldi szlavistáit a szlovák fővárosba. Az idén ven­dégeink között van például az egyik egyiptomi egyetem dékán­helyettese, a szláv nyelvek tan­székének munkatársa. - Mi a szeminárium fő feladata? - Az, hogy a külföldieket megis­mertessük a szlovák nyelvvel, iro­dalommal és kultúrával, de ezen túl igyekszünk nekik reális képet adni a szocialista Szlovákia mai életéről, dinamikus fejlődéséről, gazdaságunk helyzetéről, élet­színvonalunk alakulásáról. ' - Tartalmi szempontból hogyan jellemezhető a szeminárium prog­ramja? - A program három fő részre tagolható. Az első rész maga a gyakorlati nyelvoktatás. Itt ki­sebb csoportokban, a nyelvisme­ret foka szerint a hallgatók fordí­tással és stilisztikával foglalkoz­nak. A második részben előadá­sokat tartunk a résztvevőknek iro­dalom- és nyelvtudományból, tör­ténelemből, kultúránk történeté­ből, zenéből, újságírásból, gazda­ságpolitikából és így tovább. A harmadik részbe a különféle kulturális programok, színház- és múzeumlátogatások, irodalmi es­tek (ha lehet, a szerző részvételé­vel) és a más-más tematikájú ta­nulmányi kirándulások tartoznak Jellemzésképpen még hozzáfűz­ném, hogy a szemináriumunk programjának minden évben meg­határozott koncepciója van, me­lyet egy tudományos előkészítő bizottság dolgoz ki. Az idei prog­ramban talán figyelmet érdemel az az előadásciklus, melyet a Szlová­kia területén kívül élő szlovák táj­szólásoknak szentelünk. Új eleme a programnak, hogy külön elő­adásban foglalkozunk a cseh és a szlovák nemzet, valamint a Csehszlovákiában élő nemzeti­ségek nyelvközi viszonyaival, helyzetével. Átlapozzuk a szeminárium programfüzetét. Az említetteken kívül még néhány értékes elő­adásra bukkanunk benne. Éspe­dig: Települések Szlovákiában a 11 századtól a 13. századig, A Matica Slovenská (a szlovák nemzeti könyvtár) gyűjtemény-ál­lományai. A mai szlovák lexiko­gráfia, A néprajzi film Szlovákiában, Üj fejlődési irányzatok a szlovák prózában, A hetvenes évek szlo­vák költészete, A jelenkori szlovák gyermek- és ifjúsági irodalom, A szlovák kommunista sajtó törté­netéből, A csehszlovák rádió és televízió stb. A SAS iránt évről-évre nagyobb az érdeklődés, ezt az a tény is tanúsítja, hogy az utóbbi években általában száz fölött van a részt­vevők száma. De voltaképpen kik is látogatják ezt a - Szlovákiában egyedülálló - szemináriumot? Zö­mében diákok: leendő szlovakis­ták, a szlovák nyelv, irodalom és kultúra külföldi barátai, tolmácsolói és terjesztői, rajtuk kívül gyakorló műfordítók, pedagógusok, fiatal főiskolai előadók, könyvtárosok, népművelők stb. Valamennyien olyan emberek, akik hazatérvén, erkölcsi kötelességüknek érzik a Szlovák Szocialista Köztársaság külföldi jó hírnevének öregbítését. A rendezők gondoskodtak róla. hogy a Studia Academica Slovaca hallgatói az idén is gazdag isme­retanyaggal, tapasztalatokkal és szép emlékekkel térhessenek ha­za KÖVESDI JÁNOS A füleki (Firakovo) Városi Könyvtár három éve költözött egy családi házba a Gottwald utcába. Előzőleg a városi nemzeti bízottság épületében volt, melyet most újítanak fel. Öt egymásba nyíló helyiségben könyvek. Az utolsóban a polcokon katonásan sorako­zó lexikonok, itt beszélgetünk Telek Mária könyvtárossal. - Könyvtárunk 38 ezer kötetes, ennek ötven-ötven százaléka magyar és szlovák nyelvű. Legtöbb a szépirodalmi, a tudomá­nyos, a politikai és a gyermekkönyv - tájé­koztat a fiatal könyvtáros. — Az olvasók száma ezerötszáz, s természetesen a leghű­ségesebb olvasók a gyerekek és a nyugdíja­sok Több olyan kisdiák is van, aki hetente jön új olvasnivalóért. A középkorúak, sajnos­,keveset olvasnak. Egy asztalon új könyvek sorakoznak. A hazai ós magyarországi könyvkiadás leg­újabb kötetei már megtalálhatók náluk. - Hogyan gyarapítják állományukat? - Részben a járási könyvtártól kapunk kis tételben könyveket, a többit a helyi könyves­boltban vásároljuk havonta, a negyedévenként. Új könyvek vásárlására évente húsz-hu­szonötezer korona áll a rendelkezésünkre Az utóbbi időben a magyar nemzetiségű olva­sók részéről fokozottabb az érdeklődés SZOMBAT KIVÉTELÉVEL - Mit olvasnak leginkább? -A felnőttek, többnyire szórakozáskép­pen, a kalandregényeket és a bűnügyi köny­veket, de nagyon keresettek Berkesi András és Szilvási Lajos regényei, valamint az útle­írások. Sok az olyan olvasó, aki egy konkrét író könyveit keresi, van aki csak a témát mondja meg, miről szeretne olvasni, ilyenkor szíve­sen segítünk és tájékoztatunk. A könyvtárba meglepően sok - negyven­féle - újság, hetilap és folyóirat jár, ebből tizennyolc Magyarországról. Az érdeklődők kedvükre válogathatnak a hazai magyar és szlovák nyelvű sajtótermékekből, politikai, irodalmi, művészeti és tudományos folyóira­tokból. Többségüket helyben olvassák, de a régebbi példányok kikölcsönözhetök. - Mi a helyzet nyáron? - Ilyenkor csökken az olvasók száma, de többen voltak olyanok, akik előre több köny­vet kikölcsönöztek, hogy nyaralás, pihenés közben is olvashassanak. A látogatottság csókkenését figyelembe véve módosítottuk a heti nyitvatartási, júliusban és augusztus­ban szombatonként zárva tartunk. Nyáron gyakran keresik fel könyvtárunkat a főiskolá­sok is, akik tanulmányaikhoz, vizsgáikhoz keresnek egy-egy szakkönyvet, amelyek az állományunkban szintén megtalálhatók. - A kedvezőtlenebb körülmények, a szű­kebb lehetőségek közepette hogyan teljesiti feladatát a könyvtár? - Igyekszünk eleget tenni művelődéspoli­tikai céljainknak. A kicsiknek mesedélutáno­kat, a nagyobbaknak filmvetítést, a felnőttek­nek író-olvasó találkozókat, könyvkiállításo­kat rendezünk. Telek Mária tagja a CSEMADOK losonci (LuCenec) járási bizottsága irodalmi szakbi­zottságának is. Itt megbeszélik és egyezte­tik, hogy a járásban hol, mikor, melyik író vagy költő találkozik az olvasóval. Varga Zsuzsannával, a könyvtár vezetőjével közö­sen mindent megtesznek az igények kielé­gítéséért Az épület csak ideiglenesen ad otthont a könyvtárnak, hiszen a városrende­zés során, mint annyi más épületet, ezt is lebontják. Azonban addig is otthonosan be­rendezték, s ami a legfontosabb, a könyvtáro­sok kedvesen, szolgálatkészen fogadják az autóbuszra váró környékbelieket is, akik gyakran betérnek, hogy olvasással tegyék kellemesebbé a várakozás perceit TÓTH ÁGNES ÚJ szú 6 1982. VIII. 1 9"

Next

/
Oldalképek
Tartalom