Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-19 / 196. szám, csütörtök

Rend és törvényesség ÚJ SZÚ 5 1982. VIII. 19. Beszélgetés az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkájáról Az 1962/122-es számú törvényből és az 58/150-es kormányrendelet­ből adódóan az Állami Kereskedelmi Felügyelőség egyik legfontosabb feladata, hogy figyelembe vegye azokat a lakossági bejelentéseket, amelyek a szocialista kereskedelem előírásaival, a becsületes eladás­sal, kiszolgálással stb. ellenkező jelenségekre hívják fel a figyelmet. Ennek a bizalomra épült kapcsolatnak - mely az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és az állampolgárok között kialakult - kereskedelmi hálózatunkban igen fontos szerepe van. Kelet-Szlovákiában az utóbbi ötéves tervidőszakban évente 200-250 bejelentést tettek a vá­sárlók. Ezek elsősorban az árakra, az áruk minőségére, egyes üzle­tek hiányos ellátására és az úgy­nevezett ,,pult alatti árusításra“ vonatkoztak. Az Állami Kereske­delmi Felügyelőség behatóan fog­lalkozott a bejelentésekkel, ellen­őrzéseket tartottak a szóban forgó áruházakban, s a vétkeseket fele­lősségre vonták. Ján Kováiéin mérnökkel, az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség kelet-szlovákiai kirendeltségének igazgatójával az utóbbi hat hónap alatt érkezett bejelentésekről beszélgetünk.- 1982 első felében 159 beje­lentés érkezett hozzánk - mondja az igazgató. - Ez a múlt év hason­ló időszakához képest 52-vel, 1980 első feléhez viszonyítva 39- el több. Az állampolgárok bejelen­téseiket nagyobb részt telefonon, illetve írásban tették, de voltak olyanok is, akik személyesen jöt­tek el hozzánk. A bejelentést tevők 59,1 százaléka nem kívánta ön­magát megnevezni.-A névtelen bejelentéseket is felülvizsgálják?- Természetesen, hiszen az az érdekünk, hogy kereskedelmünk­ben visszaélések ne történjenek. Az első félévben tett bejelentések közül eddig 145 eset megalapo­zottságáról győződtünk meg a helyszínen, 14 üzletet pedig megfigyelés alatt tartunk.- Általában megalapozottak ezek a bejelentések?- Részben. Erre a kérdésre ugyanis sokszor egyértelmű igen­nel vagy nemmel nem lehet felelni. Ellenőrző gyakorlatunkban a meg­alapozottságot három kategóriába osztjuk: azt vizsgáljuk, hogy a be­jelentés teljesen vagy csak rész­ben megalapozott, illetve alapta­lan-e. Nos, 1982 első félévében a 145 kivizsgált bejelentés közül teljesen megalapozottnak 34-et, részben megalapozottnak 28-at találtunk. 83 esetben viszont indo­kolatlan volt a bejelentés, ugyanis olyan hiányosságot, amire figyel­meztettek bennünket, az adott he­lyen nem találtunk. Meg kell je­gyeznem, hogy az utóbbi években a teljesen megalapozott bejelenté­sek száma csökkent, jóllehet azt is meg kell mondanom, hogy ellen­őrzéseink során viszont olyan hiá­nyosságokra lettünk figyelmesek, amilyenekre a vásárlók nem is hívták fel a figyelmünket.- Milyen hiányosságokra pa­naszkodtak a vásárlók?- Legtöbb panasz - 63 - árdrá­gításra vonatkozott, azaz olyan üzletvezetőket, eladókat ért a vád, akik a vásárlókat megkárosították. 33 esetben a „pult alatti árusítás­ra“ hívták fel figyelmünket. 22 esetben az áru minőségére, 6 al­kalommal pedig az áruszállítás­ban előforduló hiányosságokra panaszkodtak. Az elárusítók ma­gatartása miatt 2 bejelentés érke­zett, ugyancsak 2 esetben hivat­koztak a szocialista vagyon meg­károsítására, 16 alkalommal olyan bejelentést kaptunk, hogy egyes üzletekben nem hajlandók átven­ni, visszaváltani a palackokat. 1982 első félévében a megalapo­zott bejelentések és ellenőreink észrevételei alapján 63 esetben tettünk konkrét büntető intézke­dést, azaz 32 000 korona pénzbír­ságot róttunk ki.- Mondana néhány konkrét esetet is?- 1982. április 27-én a bratisla­vai Központi Állami Kereskedelmi Felügyelőségről továbbították hozzánk azt a névtelen levelet, melyben arra hívták fel a figyel­münket, hogy az első ligás futball­mérkőzések alkalmával Kassán és Prešovon a büfékben megkáro­sítják a szurkolókat. Ellenőreink Kassán a Lokomotíva stadionban 24,30 korona értékben két ellenőr­ző vásárlást tartottak, s azt állapí­tották meg, hogy a vád igaz, őket is 4.30 koronával akarták megká­rosítani. A prešovi Tatran stadion­jában 3,50 koronával akarták be­csapni az ellenőröket. Dolgozóink itt még tilos alkoholkimérést is megállapítottak. A kassai vétke­sek közül egynek 700 korona bün­tetést kellett fizetnie, egy másik­nak 100 koronát, egy dolgozót pedig megrovásban részesítet­tünk. A két prešovi vétkest 1200 korona büntetéssel sújtottuk. Név­telen bejelentés érkezett, hogy a Zdroj 766-08-as számú levočai hentesüzletében is megkárosítják a vásárlókat. Ellenőreink két ellen­őrző vásárlást végeztek itt, a meg­vásárolt áruért 7,50 koronával töb­bet kértek tőlük. Amint kiderült, itt a disznócombot, a karajt és a marhahúst is drágábban adták a hivatalos árnál és hiányosságok mutatkoztak a vagdalt hús feldol­gozásában is. Az észlelt hiányos* ságok és törvénysértések miatt a mészárszék két dolgozóját 2200 korona pénzbírsággal sújtottuk, egy alkalmazottat pedig megro­vásban részesítettünk. Névre szó­ló bejelentés érkezett Hernad- csanyból (Čaňa) a Jednota 08- 371-es mészárszékének egyik eladójára is. Az ellenőrzéskor itt is bebizonyosodott, hogy a bejelen­tés megalapozott. Mikor ellenőre­ink újra mérették azt az árut, amit az egyik vásárló éppen kifizetett, kiderült, hogy kevesebb volt a vá­sárolt hús súlya, mint amennyiért fizetett. A mészárszék vezetőjét pénzbírságra kötelezték. A pél­dákból talán ennyi is elég lenne, de azt még szeretném hangsú­lyozni, hogy nekünk a rend és a törvényesség megtartása a leg­főbb törekvésünk és mivel ez egy­ben a vásárlók érdeke is, ezúton is kérem őket, hogy a jövőben is bizalommal forduljanak hozzánk javító szándékú észrevételeikkel. SZASZÁK GYÖRGY MEDDIG HEVER MÉG CÍMKEHIÁNY MIATT RAKTÁRON?! AZ ÓVODÁKBA, BÖLCSŐDÉKBE MÁR RENDELNÉNEK BELŐLE Amikor Érsekújvárból (Nové Zámky) Bajcs felé igyekszem, zöldséget és gyümölcsöt szállító járművekkel találkozom. Egymás után fordulnak be az Érsekújvári Konzervgyár kapuján. Néhány perces várakozás után terhűktől megszabadulva térnek vissza a termelőüzemekbe, hogy újabb nyersanyagot hozzanak a feldol­gozáshoz. Ilyenkor az üzem min­den vezetője és dolgozója nagyon elfoglalt. Milan Kostalik mérnök­kel, a feldolgozóüzem igazgatójá­val a folyosón találkozom. El­mondja, hogy az első félév eléggé sikeres volt. Túltejesítették az áru­termelés tervét, és a nyereség is több volt az előirányzottnál. A má­sodik félévben azonban már - mint minden évben - nagyobbak a problémák. A három műszakos üzemeltetéshez csak nagyon ru­galmas szervező munkával bizto­síthatnak elegendő munkaerőt. Az üzemtől mind a belföldi, mind a külföldi vállalatok I. osztályú ter­mékeket rendelnek. Sok esetben viszont a termelőktől nem tudnak olyan nyersanyagot felhasználni, amelyből az igényelt minőségű terméket állíthatnák elő. A nyári időszakra hivatkozva ezt mondja:- A nagyüzemektől és a kertba­rátoktól is kevés I. osztályú ubor­kát kapunk. Nem győzzük han­goztatni, hogy minden nap szedni kell az uborkát, akkor a szállít­mány között nem lesz túl sok nagyméretű. Nekik is megéri, mert a kisebb uborkáért jóval több pénzt kapnak. A tervteljesítéssel összefüggő nehézségekről és az eredmé­nyekről Vojtech Ivanič mérnök, igazgatóhelyettes tájékoztat. Egy­részt derűlátó, másrészt mérgelő­dik olyan nyersanyaghiány miatt, amelynek nem szabadna előfor­dulnia. Borsóból 1350 tonnát kel­lett volna tartósítaniuk, de csak 860 tonnát tárolhattak a raktárak­ban, mert kevés volt belőle. Epret nagy mennyiségben Magyaror­szágról és Lengyelországból kel­lett behozniuk. A hazai termelési lehetőségek kedvezőek, mégsem használták ki a mezőgazdasági üzemek. A meggytermés egyes körzetekben jó volt, de szintén magyarországi behozatallal kellett kiegészíteni a szükségletet. A cseresznyekompót készítésé­nek tervét csak 54 százalékra tel­jesítették.- Szeretnénk, ha a jövőben me­zőgazdasági üzemeink a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­nisztérium távlati tervével össz­hangban bővítenék az olyan gyü­mölcsfélék termőterületét, ame­lyekből még túl sokat hozunk be- mondja az igazgatóhelyettes.- Hogy csak egy példát említsek, járásunkban szinte az egész or­szágban a legjobbak a feltételek az eper termelésére, mégis kis területeken irányozzák elő e fon­tos gyümölcs termesztését. A nyersanyagbeszerzési nehéz­ségek emlegetése után még el­panaszolja, hogy az őszi időszak­ban valószínűleg kevés lesz a gyártáshoz szükséges gőz, mert az üzemnek nincsenek olyan ka­zánjai, amelyek biztosítanák a szükségletet. A tervezők annak idején nem gondoltak arra, hogy ilyen nagy üzemben mennyire fon­tos a gőz. Azóta már többször foglalkoztak ezzel a problémával a felsőbb szervek is, de sajnos a mai napig sem oldódott meg a kérdés.- A nyersanyagbeszerzési ne­hézségek mellett még áruértéke­sítési gondjaink is vannak - kese­reg. - Napról napra jobban meg­telnek raktáraink, ennek ellenére még nagyon sok olyan árunk van, amit még a múlt évben gyártot­tunk, és még mindig nem tudtuk elszállítani valamilyen okok miatt. Tanácsolja, nézzek szét a gép­sorok között és érdeklődjek a részlegvezetőktől ezzel kapcso­latban, majd azok elmondják, hogy hol szorít a cipő. A tágas udvaron osztályozzák a csemegeuborkát, amit akkumu­látoros emelőkkel szállítanak a mosószalagra. Pár perc múlva már hét decis üvegekbe kerül, és a vállalatok kívánsága szerint om­nia vagy csavaros fedőlemezzel zárják. Kisvártatva palettákra kerül és ott magasodik a raktár valame­lyik részében. A forró gőzzel csí- rátalanított befőttek tiszták, iga­zán megvásárolhatja bármely kül­földi vállalat is. Egy másik gépso­ron kajszibarackot dolgoznak fel. Elsősorban félkészárut gyártanak belőle. Emiatt mérgelődik Száraz Péter mérnök, a termelési osztály vezetője. Évekkel ezelőtt tervbe vették a félkész áru gyártását, hogy később üdítőitalt készíthes­senek belőle. Az üzemnek viszont nem volt elég beruházási eszköze egy új gépsor beállítására. Morvái Józseffel addig törték a fejüket, amíg rájöttek, hogy az üzemben vannak olyan gépek, amelyek fel- használásával, átalakításával le­Több mint harminc évvel ezelőtt huszonöt cipész összefogott, szö­vetkezetei alapított. Gépi beren­dezéseik nem voltak, mégis job­ban megéltek, mint kisiparos ko­rukban. Az évente készült több száz cipőnek nagy keletje volt. Múltak az évek, s a Kysucké Nové Mesto-i Novobuv Ipari Szövetke­zet fejlődni kezdett, növelte terme­lését is. Később felvette a Rozvoj nevet. Ma már több mint ötszáz embernek ad munkát, évente mintegy 70 millió korona értékű árut ad a hazai piacra.- A fő termelési ágazatunk a ci­pőgyártás - ismerteti tevékeny­ségüket Juraj Kopták, a termelési és műszaki osztály vezetője.- Évente 310 ezer pár cipőt készítünk, főleg férfi félcipőt, téli és munkacipőt. Egy fazonból csak 15 000 párt gyártunk. így gyakori nálunk a termékváltás, de ennek ellenére 1975-től minden évben hiánytalanul eleget tettünk felada­tainknak.- Az év első felében sem volt ez másképpen veszi át a szót Michal Huták alelnök. - Termelési tervün­ket 101 százalékra teljesítettük, ugyanakkor a termelési költsége­inket 6 százalékkal csökkentettük. Ennek tudható be, hogy a nyere­ség tervét 1,2 millió koronával túl­szárnyaltuk. A lakosságtól eredő bevételeket is jóval száz százalé­kon felül teljesítettük.- Négy tervezőnk évente 80 különböző mintadarabot készít il­letve mutat be az illetékes bizott­ságnak. A nagykereskedelem ál­talában huszonötöt választ ki kö­zülük - mondja Juraj Kopták.- Tervezőink lépést tudnak tartani a megnövekedett igényekkel. Az első félévben is három gyártmá­nyunk nyerte el a legjobb szövet­kezeti áru nívódíját. Az eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult a dol­gozók kezdeményezése, a szo­cialista munkaverseny. A húsz szocialista munkabrigád, és az e címért versenyző két munkakol­lektíva a minőség javítása mellett a gazdaságosságra helyezi a hangsúlyt.- Már a cipőfelsőrész szabásá­nál sokat tehetünk a minőségért- jelenti ki Magda Spircová, aki gyárthatják a gyümölcslevet. Nagy kedvvel kezdték meg még a múlt évben a munkát, és mintegy 120 tonna kajszi és őszibarack levet konzerváltak hétdecis befőttesü- vegekbe. Nem is gondolták, hogy később milyen sok gondjuk lesz emiatt. A Liko bratislavai kutatóüzeme minőségi szempontból jóváhagyta az új terméket. Javasolta, hogy elsősorban az óvodákba szállít­sák, mert elősegíti az emésztést és egészségügyi szempontból na­gyon kívánatos a fogyasztása. Egyidejűleg csökkenthető a teafo­gyasztás, ami kisgyerekeknél túl­zott mennyiségben nem ajánlatos. Már nevet is adtak a terméknek, így hangzik: Zornička. Híre ment a C vitaminnal dúsított és még hígítható üdítő italnak, és több óvodába rendeltek belőle. A szál­lítmányra azonban várhattak. Az üzem nem tudta beszerezni a be- főttes üvegekre a márkát jelentő címkét. Enélkül pedig az áru nem hagyhatja el a raktárt. Lehangol- tan szól erről a termelési osztály vezetője.- Nem tudom, hová folyamod­junk? Már sok termelési értekezle­ten kértük a felsőbb szervek segít­ségét, de eddig az ígéret csak papíron maradt. Az ilyen nehézsé­gek bizony kedvezőtlenül hatnak a részleg dolgozóinak kezdemé­nyezésére. Az illetékesek még a szükség­megoldást sem segítették elő. A hétdecis befőttes üvegre csak egy címke kellett volna. De még ez sem felel meg a követelmények­nek, mert az üzletekben legjobb lenne tipizált üvegekben árulni. A gyümölcs alapanyagú üdítőitalt szívesen fogyasztanák a felnőttek is. Joggal tehetjük fel tehát a kér­dést, miért nem segítik ennek a terméknek a termelését a fel­sőbb szervek. Miért nem érdeklő­dik utána a kereskedelem, vagy maradjon tovább a legyártott is raktáron? BALLA JÓZSEF idestova húsz éve dolgozik a szö­vetkezetben. - A szabásmintát úgy kell forgatni a gép alatt, hogy minél kisebb legyen az anyag­veszteség. A felületes munkának magunk látjuk kárát. Az Anna Ďuranová vezetésével dolgozó szocialista munkabrigád a cipőfelsőrészeket készíti. A napi 650 pár cipő, ami kezük alól kike­rül, csaknem mind kiváló minősé­gű. Hogy ez így legyen, erre féltő gonddal ügyel a szalag végén František Kízek minőségi ellenőr.- A selejt alig haladja meg az egy százalékot - jegyzi meg Fran­tišek Kízek, miközben le nem ve­szi a szemét a kezében levő cipő­ről. - Voltak évek, amikor ez az arány meghaladta a négy százalé­kot is. Anna Ďuranová, az egyik szocia­lista munkabrigád vezetője- Ez így igaz, de azért még mindig javíthatunk munkánkon - szól közbe Kopták osztályveze­tő. - Ha többet akarunk keresni, akkor a takarékosságot, a minősé­gi munkát és a munkaidő jobb kihasználását kell szem előtt tar­tani. A szövetkezetnek a čadcai já­rás más községeiben, Rudinskán, Nová és Stará Bystricán is vannak részlegei - bőrdíszmű, kárpitos és lakatos műhely. Kysucké Nové Meston és Oščadnicán cipőjavító műhely tevékenykedik.- Az a célunk, hogy a cipójaví­táson kívül még ebben az évben bevezessük a megrendeléses ci­pókészítést - jelenti ki Michal Hu- lák alelnök. A szövetkezet vezetősége nemcsak a termeléssel, hanem a dolgozókkal is törődik. A Jedno­ta fogyasztási szövetkezettel kö­tött szerződés alapján csaknem minden üzemrészlegben van üze­mi konyha. Mivel túlnyomó részt nők dolgoznak a szövetkezetben, három településen hozzájárulnak a gyermekintézmények építé­séhez. Árgus szemmel ellenőrzi a cipőket František Kizek (A szerző felvételei) A közelmúltban a Rozvojban is megválasztották a küldötteket az ipari szövetkezetek szlovákiai kongresszusára. Az alelnök azt is elárulja, hogy a kongresszus tisz­teletére tett 600 000 korona értékű kötelezettségvállalásukat az év hét hónapja alatt már 80 százalék­ra teljesítették.- A tervidőszak végére a szol­gáltatások mennyiségét a duplájá­ra akarjuk növelni - összegezi elképzeléseiket Michal Hulák. Szóba hozták a problémáikat is, elsősorban azt, hogy kevés a szakmunkás. Dolgozóik mintegy húsz százalékának van szakkép­zettsége, a többi betanított mun­kás. A megnövekedett igényekkel pedig csakis a szakképzettség nö­velésével tarthatnak lépést. NÉMETH JÁNOS Nemcsak cipőt készítenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom