Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-03 / 156. szám, szombat

ÚJ szú 3 1982. VII. 3. LIBANON Rendkívül feszült és áttekinthetetlen a helyzet A PFSZ számára elfogadhatatlanok az izraeli követelések Húsz év (ČSTK) - Hírügynökségi jelen­tések szerint a libanoni helyzet rendkívül feszült és áttekinthetet­len. A sorozatos tárgyalások mind­eddig nem hoztak semmilyen konkrét eredményt, mivel az izra­eli fél követelései a PFSZ számára elfogadhatatlanok. A WAFA hír- ügynökség szerint a libanoni hala­dó erők számos képviselője is el­utasító álláspontra helyezkedik Iz­rael ultimativ követeléseivel kap­(ČSTK) - Mint ismeretes, Ef- rain Rios Montt tábornok guatema­lai elnök csütörtökön harmincna­pos rendkívüli állapotot rendelt el az országban. Az intézkedést a partizánok elleni „végső harc“ részeként léptette életbe. Dönté­sét azzal indokolta, hogy lejárt a partizánszervezeteknek adott egyhónapos határidő, amelyen belül le kellett volna tenniük a fegyvert. A rendkívüli állapot ideje alatt a rögtönítélő bíróságok bárkit - fellebbezés nélkül - halálra ítél­hetnek, hatályon kívül helyezték a polgári és szabadságjogokat, a fegyveres erők bárkit letartóztat­hatnak bírósági ítélet nélkül, s fel­függesztették a szakszervezetek tevékenységét is. A rendkívüli ál­lapotról szóló dekrétum szerint minden 18 és 30 év közötti férfinak jelentkeznie kell a katonai pa­rancsnokságokon, hogy bevet­A múlt hét elején közölték a hírügynökségek, hogy három reakciós, emigrációban le­vő kambodzsai csoport képviselői között megállapodás jött létre egy „koalíciós kormány“ megalakítá­sáról. Már abból is következtetni lehet az alku céljaira, hogy kik állnak e mozgalmak élén, annak ellenére, hogy történtek - elég átlátszó - kísérletek az igazi szán­dékok elkendőzésére. A moszkvai Pravda csupán blöffnek nevezi azt a tényt, hogy ebben a „kormány­ban Szihanuk és Son Sann magas tisztségeket tölt be, s az egész nem más, mint a forradalmi erők által megdöntött Pol Pot-leng Sary rezsim »kikozmetikálása«“. Nézzük a tényeket. A „koalíciós kormány“ három új vezetője: No­rodom Szihanuk herceg, egykori kambodzsai államfő, Son Sann, volt miniszterelnök, most a „khmer nép nemzeti felszabadí­tási frontja“ vezetője és Khieu Samphan, a hároméves uralma alatt hárommillió kambodzsait le­gyilkoló polpotista rendszer egyik vezetője, jelenleg ő a külföldön élő polpotisták, a „vörös khmerek“ vezére, az egyezmény alapján Szihanuk államfői, Khieu Samp­han alelnöki és külügyminiszteri, Son Sann pedig miniszterelnöki tisztséget kapott. csolatban, amelyek a válság meg­oldását a PFSZ likvidálásában látják. Csütörtökön Izraelbe érkezett Morris Draper az amerikai kor­mány képviseletében, hogy tájé­koztassa az izraeli vezetőséget Philip Habib amerikai különmeg­bízott és a libanoni, illetve a pa­lesztin vezetők között. A találko­zón Begin kormányfő, Samir kü­lügyminiszter és Sáron hadügymi­hessék okét a partizánok elleni harcba. A partizánok az utóbbi hóna­pokban növelték akcióik számát, hiszen a kiéleződött szociális problémákra egyedül a fegyveres harcban vélik megtalálni az orvos­lást. Montt tábornok rendszerének pedig egyedüli célja, hogy meg­védje a helyi oligarchia és a külföl­di, főleg az amerikai tőke érdekeit. Amint a hírügynökségek is beszá­molnak róla a kormány büntető- századokat indított az ország bel­sejébe, és az akciók során meg­közelítőleg 3000 falusi lakost gyil­koltak le. Guatemalában jelenleg négy partizánszervezet működik, melyekben a nyugati megítélések szerint 5-6000 férfi és nő harcol. A Reuter hírügynökség szerint Ri­os Montt azért határozta el magát a rendkívüli állapot kihirdetésére, hogy megszilárdítsa hatalmát. A közös platform a Kambodzsai Népköztársaság törvényes kor­mánya elleni küzdelem, és másik fő programpontjuk, a „vietnamiak Kambodzsából való kiűzéséért folytatott harc.“ A jelek szerint mindez kevés az egyetértéshez, Kártyavár hiszen két évbe került, amíg az egymással is versengő csoportok hajlandók voltak megállapodni. Hajlandók, mert így kívánták Pe­king és Washington érdekei. Szihanuk herceg sokáig elle­nezte egy ilyen emigráns kormány létrehozását. Minden oka megvolt rá, hiszen a „vörös khmerek“ nemcsak családjának egy részét gyilkolták le, hanem őt magát is fogva tartották. Pekingben azon­ban, ahol menedéket kapott, meg­győzték. Az ő személyétől azt vár­ják, hogy tekintélyt, „megbízható­ságot“ kölcsönöz az összeeskü­vésnek. Son Sann, aki elsősorban a nyugati országok támogatását élvezi, nem véletlenül kért az USA-tól fegyvereket, mielőtt „be­lép a tigrisketrecbe“. Szikrányi bi­zalmat sem érez a polpotista „vö­rös khmerek“ iránt, akik a megál­lapodás érdekében bármikor fel­rúghatják a „koalíciós kormányt“, niszter azzal fenyegetőzött, hogy Izraelnek „fogytán a türelme“ és ha a palesztin egységek mielőbb nem távoznak Libanonból, a „ka­tonai megoldást“ választják. Közben Izrael mind szorosabb­ra fogja a gyűrűt Nyugat-Bejrút körül. Az izraeli rádió tegnapra virradó éjszaka közölte, miszerint újabb katonai intézkedéseket fo­ganatosítanak, hogy távozásra kényszerítsék a palesztinokat a városból és Libanonból. Ameri­kai újságírók előtt Begin is meg­erősítette, hogy az izraeli hadse­reg támadásra készül annak el­lenére, hogy tudja, a támadás so­rán sok libanoni polgári személy életét veszti, de „ez elkerülhe­tetlen“. Péntekre virradó éjszaka a liba­noni főváros fölött ismét számos berepülést hajtottak végre az izra­eli repülőgépek, világító rakétákat dobáltak - vagyis folytatták a szo­kásos megfélemlítési taktikát. Az izraeli blokád miatt Nyugat-Bejrút lakossága nélkülözni kényszerült az alapvető élelmiszereket és az ivóvizet is. Nem teljes statisztikai jelenté­sek szerint az izraeli agresszió­nak eddig már több mint 30 ezer halottja és sebesültje van és több mint 10 ezer ember - főleg polgári személyek - eltűnt. Az UNICEF, az ENSZ gyermekalapja adatai szerint a harcok következ­tében csak Nyugat-Bejrútban 350 ezer nő és gyermek élete került közvetlen veszélybe. A Washington Post című napi­lap bejrúti nyugati szakértőkre hi­vatkozva közölte, hogy Izrael Li­banonban felhasznált egy új tank­elhárító fegyvert, amely az USA- ban még csak kísérleti stádium­ban van a Pentagon fejlesztési programja keretében. Reagan elnök csütörtöki sajtó- konferenciáján kijelentette, „nem nyugtalanítják őt“ azok a hírek, hogy az izraeli egységek Libanon­ban repeszbombákat és további más korszerű fegyvereket is beve­tettek. A TASZSZ hírügynökség ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a fegyvereket az USA szállítja Izraelnek, és igy bűnrészese a pa­lesztin nép ellen folytatott irtóhad­járatnak. A fegyvereken kívül Izra­el az USA emberirtó módszereit is átvette. Hiszen az USA használt mérgező vegyi anyagokat az indo­kínai háborúban, és amerikai gyártmányú vegyi fegyvereket ve­tettek be az ellenforradalmárok Afganisztánban és Salvadorban is. s magukat kiálthatják ki az úgyne­vezett „Demokratikus Kambod­zsa“ egyedüli képviselőinek. Peking szerepe teljesen nyil­vánvaló: e szövetség megkötésé­vel egyidőben Kínában tárgyalt leng Sary, az egykori Pol Pot- kormány külügyminisztere, s Csi Peng-fej, az államtanács alelnöke is fogadta. Megfigyelők rámutattak arra is, mi tette olyan sürgőssé ennek a triónak a kierőszakolását. Tud­valevő: Kambodzsa képviseleti helyét az ENSZ-ben jelenleg a polpotisták bitorolják, ami ellen már többször erélyesen felléptek a szocialista országok, de más ENSZ-tagállamok is. A közelgő szeptemberi ENSZ-ülésszakon pedig csak a bukott Pol Pot-rezsi- met képviselő jelöltnek a megíté­lés szerint kevés az esélye arra, hogy tovább bitorolhassa a törvé­nyes kambodzsai kormány helyét a világszervezetben. A három reakciós csoport látvá­nyos megegyezése tehát egy célt takar: a véres Pol Pot-rendszer visszaállítását. Azét a rendszerét, amely a legteljesebb mértékben kiszolgálta a térségben a pekingi érdekeket, amely fegyveres táma­dást kezdeményezett Vietnam el­len. Kína és az USA e térséggel Nyolc évig tartó véres háború után húsz évvel ezelőtt vívta ki szabadságát Algéria - vagy aho­gyan ma is mondják ebben az észak-afrikai országban - a más­fél millió mártír népe. A francia gyarmatosítók 132 évi uralma után számos nehézséggel - gonddal küszködve láttak hozzá az új tár­sadalom létrehozásához. A Nem­zeti Felszabadítási Front (FNL) a békés építömunkában is meg­őrizte vezető szerepét, a széles néptömegek bizalmát. A híres vörösbor jól jövedelme­ző exportcikk, de a mezőgazda­ságnak ma már sokrétűbb felada­tai vannak Algériában. Végső so­ron el kell érnie a nagy célt, hogy az ország önellátó legyen élelmi­szerekből, sőt még exportra is jus­son. Ezt a - most már nem is olyan elérhetetlennek tűnő - célt szolgálja az öntözéses gazdálko­dás állandó bővítése, a kollektív mezőgazdasági termelés sokolda­lú támogatása. Mindez nem olcsó mulatság, de hosszú távon feltét­lenül megtérül, s a mai jelentős olajbevételek kamatoztatásának legésszerűbb módja. Az ország gazdasága fejleszté­sének alapját ugyanis változatla­nul a gazdag olaj- és földgázlelő­helyek képezik, de ezek - és ezt Algériában helyesen tudatosítják - végesek. Természetesen az or­szág iparának fejlesztése sem el­hanyagolható, de ezen a témn (ČSTK) - Miután az új argentin elnököt beiktatták tisztségébe, Reynaldo Bignone tábornok csü­törtökön a nemzethez intézett üzenetében jelentette be a politi­kai pártok legalizálását, s meg­erősítette, hogy kormányának cél­ja az alkotmányos rendszerhez való visszatérés előkészítése. A tervek szerint Argentínában 1984-ben venné át a hatalmat egy választott polgári kormány. Bigno­ne külön hangsúlyozta a televízió­ban és a rádióban elhangzott üze­netében, hogy Argentína sosem mond le a Malvin-szigetekről. Az új elnök kiemelte, hogy Ar­gentína jó kapcsolatokat kíván fenntartani minden országgal, és erősíteni akarja kapcsolatait azok­kal a latin-amerikai államokkal, amelyek a Malvin-válság idején támogatták. Üzenetében az új ál­lamfő részletesen foglalkozott az ország gazdasági problémáival. Pénzügyi reformot helyezett kilá­tásba, s olyan intézkedéseket vá­zolt fel, amelyek lehetővé teszik kapcsolatos elképzelései elé pe­dig Vietnam léte, tekintélye, Viet­nam, Kambodzsa és Laosz egy­séges föllépése gördíti a legna­gyobb akadályokat. A kártyavárat, bár látszólag so­kan laknak benne, lényegében ketten építették, a két régi játékos: Peking és Washington. Ennek el­lenére a legkisebb szellő is elég áhhoz, hogy romba dőljön. Nem­csak azért, mert a különböző cso­portok között is hatalmi harcok dúlnak, s a közöttük levő érdekel­lentétek kibékíthetetlenek. A lé­nyeg az, hogy a „koalíciós kor­mány“ semmilyen belső kambod­zsai politikai erőt nem képvisel. Az ország kezdi kiheverni Pol Poték terroruralmát. Igaz, a legyilkolt mil­lióknak az életet visszaadni nem lehet, de a gazdasági élet kezd fellendülni, megindult a termelés, javul az élelmiszerellátás, az em­berek visszatérnek elhagyott ott­honaikba, fokozatosan kiépül és erősödik a demokratikus közigaz­gatás. Aligha van ember, aki ezt fölcserélné a vörös khmerek hír­hedt munkatáboraival. Kambod­zsa népének ebből elege volt, az emberek bíznak az új vezetésben, a fejlődésben, amit a múlt évi általános választások eredményei is igazoltak. MALINAK ISTVÁN- főleg ami a nehézipart illeti - tör­téntek bizonyos túlkapások. Az or­szág vezetésének Sadli Bendzse- did államfővel az élen azonban sikerült időben kiirtani ezeket a vadhajtásokat, számos erélyes intézkedéssel megfékezni a gaz­dasági egyensúly megbontását, biztosítani a lakosság életszínvo­nalának folyamatos emelkedését. A már említett intézkedések- személycserék vezető poszto­kon, a kormány és az FNL-párt politikai bizottságának átszerve­zése - az ország belső demokrá­ciáját is megerősítették, és a gaz­dasági eredményekkel együtt mindez hozzájárult Algéria nem­zetközi tekintélyének növekedé­séhez is. Az Afrikai Egységszer­vezet, az Arab Liga, a Szilárdság Frontja tagjaként épp úgy, mint az el nem kötelezettek mozgalmá­ban, az algíri kormány következe­tesen antiimperialista politikát foly­tat A kölcsönös tiszteleten, a bel­ügyekbe való be nem avatkozá­son alapuló nemzetközi kapcsola­tok híve, a szocialista közösség országaival és valamennyi béke­szerető országgal együtt síkra száll a fegyverkezési hajsza be­szüntetéséért, a béke megszilár­dításáért. A bel- és külpolitikai síkon egyaránt haladó irányvonal ered­ményes, zavartalan folytatásához kívánunk a húsz éve szabad algé­riai népnek sok sikert. -gzs­a gazdaság felélénkítését és a munkanélküliség csökkentését. Bignone nem szólt egy kényes problémáról, nevezetesen a kato­nai rendszer börtöneiben eltűnt személyekről, sem annak a 600 argentin tisztnek a sorsáról, akik a Malvin-szigeteken elszenvedett vereség után brit fogságban ma­radtak. London növeli a fegyverkezést (ČSTK) - John Nőtt brit had­ügyminiszter a parlament csütör­töki, a kormány fegyverkezési po­litikájáról szóló vitájában közölte, hogy a hadügyminisztérium újabb 14 Harrier típusú repülőgépet és 22 új helikoptert rendelt meg összesen 225 millió font sterling értékben. Az új gépek egy része a brit-argentin konfliktusban elve­szített harci eszközöket helyet­tesíti majd, a többi a brit hadsereg, főleg a haditengerészet megerősí­tésére szolgál. Nőtt azt is közölte, hogy valószínűleg új hadihajókat is rendelnek a Malvin-szigeteknél elsüllyedt hajók helyébe, és a Mal­vin-szigeteken - egy katonai tá­maszpont létrehozása felé vezető első lépésként - erős helyőrséget kívánnak elhelyezni. Plenáris ülés Genfben (ČSTK) - Megtartották máso­dik plenáris ülésüket tegnap Genf­ben a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei a stratégiai fegyverzet korlátozásáról és csök­kentéséről. A tárgyalások kedden kezdődtek, s az első plenáris ülést szerdán tartották. Leszerelési konferencia (ČSTK) - Huszonhárom nyu^ gat-európai ország 600 küldötte vett részt a tegnap Brüsszelben megkezdődött konferencián, melynek fő témája a nukleáris le­szerelés. A résztvevők között van­nak szakszervezeti tisztségvise­lők, képviselők, politikusok, vallási szervezetek képviselői, tudósok stb. A konferencia július 4-én ér véget. Ez a felvétel Szaidában készült a koncentrációs tábor előtt. Palesz­tin asszony gyermekével a karján kéri az izraeli őrt, engedje meg neki, hogy találkozzon férjével, akit számos palesztinnal együtt itt tartanak fogva. (Telefoto - ČSTK) Rendkívüli állapot Guatemalában A partizánok fokozzák harcukat KOMMENTÁRUNK Argentína Az új elnök üzenete a nemzethez Legalizálták a politikai pártokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom