Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-03 / 156. szám, szombat

KIS ______ NY ELVŐR Miféle betegség az antropozoonóz? Egy ismeretterjesztő cikkben olvashattunk az emberre is veszélyes antropozoonóz nevű fertőző betegségről. Nyilván nem­csak nekem tűnt fel, hogy valami nincs rendben ezzel az antropozoonóz szóval. Nézzünk hát utána a dolognak! A magyar nyelv ezt a görög eredetű szót ilyen formában nem ismeri. A szlovák és a cseh nyelvben sem antropozoonóz ennek a szó­nak az alapformája, hanem antropozoonoza. A cikkben szereplő antropozoonóz csehül vagy szlovákul a szó többes s^ámú második, azaz birtokos esete. A magyar nyelvben ez az idegen szó antropozoonózis, illetve zoonózis formában használatos. Melyek ennek a szónak az alapelemei? Az ‘ember1 jelentésű antroposz és az ‘állat1, ‘lény1 jelentésű görög zoon főnév, valamint az -ózis végződés. Ez utóbbi a betegségnevek jellegzetes utótagja, amely az előtagként szereplő testrész, szerv, kórokozó előidézte bántalmat jelöli. így például a neurózis idegbántalom, a brucellózis a Brucella nevű baktérium előidézte betegség, a virózis vírusos megbetegedés. A szlovák és a cseh nyelvben az -ózis utótag az -óza formát vette fel. Ezért szlovákul és csehül a neuróza, brucellóza, viróza antropozoonoza forma a helyes. Ha a virózis - csehül vagy szlovákul viróza -, mint mondottuk, vírus okozta betegség vagy fertőzés, akkor könnyű megérteni, hogy a zoonózis - mivel a görög zoon szó állatot jelent állatok okozta betegség vagy fertőzés. Ha a zoonózis szóhoz előtagként még az ‘ember1 jelentésű antroposz szó járul, akkor az egész kifejezés arra utal, hogy az általa jelölt betegség állatról kerül át az emberre, illetőleg állatot és embert egyaránt megtámadhat. A virózis nem egyetlen fertőző betegség neve, hanem általában a vírusos megbetegedéseké, ugyanígy a zoonózis vagy antropo­zoonózis sem egy meghatározott betegséget jelöl, hanem össze­foglaló elnevezése, gyűjtőneve mindazoknak a betegségeknek, amelyekkel állatok fertőzhetik az embert. A zoonózisnak megfel­elő magyar kifejezés: emberre átterjedő állatbetegség. Zoonózis persze elég sok van, ilyen például a veszettség, a lépfene, a papagájkor, a tularémia, a brucellózis vagy máltai !áz, a takony­kor stb. Antropozoonóz nevű betegség tehát nincsen, az antropozoo­nózis vagy rövidebben zoonózis pedig nem egyetlen betegség neve, hanem valamennyi emberre átterjedő állatbetegségé. MAYER JUDIT Három kívánság Egyre kívánósabbak leszünk. Újságban, rádióban felelős veze­tők nyilatkoznak, hogy fiaztatót kívánnak létesíteni, az üzemi demokráciát kívánják biztosítani, az ügyvitelt kívánják egyszerű­síteni. A kívánás tulajdonképpen mindennapi fordulat nyelvünkben. Jó étvágyat kívánunk; jó reggelt, jó napot, jó éjszakát kívánunk. De ezek mind valami olyasmire vonatkoznak, ami nem tőlünk, nem a mi akaratunktól, cselekvő részvételünktől, hanem bizonyos körülmények szerencsés közrejátszásától függ. Vagy mondjuk a lelkiismeretünktől, ami a jó éjszakának, a jó étvágynak, a bol­dogságnak és sok minden más jónak egyik alapföltétele. Amikor a várandós édesanyára azt mondjuk, hogy kívánós, azt akarjuk kifejezni, hogy tulajdonképpen nem is az ő, hanem a szíve alatt hordott picike élet vágya nyilatkozik meg. Úgy kívánnék most valami jó kis italt - mondjuk, és azt akarjuk kifejezni, hogy nem vagyok én iszákos, nem is nagyon szoktam inni, de most a közérzetem, a gyomrom állapota stb. késztet a kívánásra. Kezdetben ilyesféle színezettel jelent meg a kívánás a riportok­ban is. „Fiaztatót kívánunk létrehozni.“ Kívánunk, de nem ígérjük, hogy meg is lesz. Talán még a terv sincs kész, vagy anyagi fedezet sincs rá, esetleg a tagság eddig nem hagyta jóvá. Az így közénk lopakodott szó aztán annyira megtetszett, hogy most már semmit sem akarunk, mindent csak kívánunk. Hogyha esetleg elénk toppan egy lágyszívű tündér vagy egy meglágyult szívű boszorkány, és megígéri, hogy három kívánságunkat teljesíti, már nem jövünk zavarba. És nem kell törnünk a fejünket, mint a népmese hőseinek, hogy mit is kívánjunk. KELECSÉNYI GÁBOR Felületesség Csak egy pillantást vet az ember erre a lapszámra, s máris elmegy a kedve az olvasástól. ,,Éjt nappalá téve.olvasom az egyik lapban (így, egy /-lel). Majd valamivel lejjebb ez áll: “.. .sietve vissza hőköltek... “ (az igekötő elszakítva az igéjétől). A felsorolást - sajnos - szinte a végtelenségig folytathatnám, de nem szeretném elvenni az alapiskola kenyerét. Lássunk inkább néhány példát a nyelvtani tájékozatlanság „kincsestárából“, ,,Fiatal fejemmel nem értettem, miért kell a rádiót leadnunk, kevés ékszereinket és anyám aranygyűrűjét a bankban letétbe helyez­nünk?“ - teszi fel egyik írásában a már nem éppen fiatal szerzó a kérdést, noha ez kijelentés. Nos - őszülő fejemmel -, én ennél egyszerűbb dolgokat sem értek. Például azt, hogy miért kell a „kevés“ határozatlan számnév után többes számot használni, és azt sem, hogy az aranygyűrű miért nem ékszer. Az utóbbi, természetesen, nem nyelvtani kérdés. A következő példa kifogá­solt igemódja viszont annál inkább az: “.. .javasolta, hogy a Tava­szi szél... országos népdalverseny döntőjének legjobb dalosai a Szőttesben énekelnek tovább.“ Eddig úgy tudtam, hogy ha valamit javasolnak, akkor kikerülhetetlen a felszólító mód haszná­lata: javasolta, hogy énekeljen, táncoljanak, látogassák, stb. A stíluskövetelményekre is jobban kellene figyelniük a szerzők­nek és a lektoroknak, “...én az Oresztészt tanítom be, ő pedig egy antifasiszta költők műveiből összeállított műsor-összeálli- tást“ - olvasom egy riportban. Nem hiszem, hogy ezt a gondola­tot nem lehetne szebben talpra „állítani“. Ízelítőül ennyi elég is lesz a felületességből, aminek mindenek­előtt az olvasó látja kárát, aki több megbecsülést érdemel. SZENK SÁNDOR------------------------------------------------------------------------------------------------------­A vegyipar a mezőgazdaság szolgálatában A vegyipar egyes termékeinek felhasználása a mezőgazdaság­ban elősegíti a termelés növelé­sét. A gyomirtó- és növényvédő­szerek alkalmazása nélkül sem a ma, sem a jövő korszerű nagy­üzemi mezőgazdasági termelése nem képzelhető el. A tapasztala­tokat, lehetőségeket felhasználva- amint az Incheba ’82 nemzetkö­zi vegyipari vásár is bizonyította- a vegyipar olyan programot dol­gozott ki, amelynek megvalósítá­sával a mezőgazdasági üzemek olcsóbb, több és nagyobb hatású vegyipari termékekhez juthatnak. Korszerűsítik a termelési folyamatokat A bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek főleg a gyomirtó­szerek gyártásának kórszerűsíté- sét tűzte célul, s egyúttal olyan szerek gyártását is programba vette, amelyeket korábban nem ál­lítottak elő. A vállalat szakemberei szerint az Aminex Pur gyomirtó­szer jó minőségű lesz és a becslések szerint kevesebbe kerül előállítá­sa, mint korábbi változatáé. A táv­lati tervek szerint annyi Burex 80- as gyomirtószert_ gyártanak, hogy a 7. ötéves tervidőszak vége felé már más hasonló hatású szert nem kell behozni valutáért. A párt­ós gazdasági szervek bírálata szerint azonban a vállalatnál meg kell gyorsítani a gyártási program megvalósítását, hogy a mezőgaz­dasági üzemek minél előbb több, olcsóbb és nagyobb hatású vegy­ipari terméket vásárolhassanak, a vállalat pedig nyereségesebben termelhessen. A vállalat vezetősége - amint Viera Danielisová, a vállalat ke­reskedelmi szolgáltatásokat nyújtó osztályának vezetője a vásáron elmondotta - a külgazdasági kap­csolatokra való tekintettel jó irány­ban határozta meg a termelési programot. A jövőben újabb lehe­tőségeket keres, hogy a mezőgaz­dasági üzemek könnyebben be­szerezhessék a termeléshez szükséges műtrágyákat, vegysze­reket. Ennek a törekvésnek felel meg a vállalat beruházási prog­ramja is. Hatékonyabb rovarölő szerek A vágsellyei (Šaľa) Duslo más vállalatokkal együttműködve a mütragyagyártási programot szintén a mezőgazdasági üzemek igényeinek megfelelően határoz­za meg. A 7. ötéves tervidőszak­ban növelik a foszfor arányát a granulált, több nyomelemű mű­trágyákban. Figyelembe véve a nyersanvaq-beszerzési lehető­ségeket, a tervek szerint 20-30 százalékkal növelik a folyékony műtrágyák gyártását. Jóval többet állítanak elő a DAM 390-es folyé­kony műtrágyából és javított válto­zataiból. Ezekben szintén növeke­dik a foszfor aránya. A termelés növelése indokolt, mert a kereslet nagy e műtrágya iránt. Ján Bittó, a vállalat propagációs osztályának vezetője a termelési program megvalósításával kap­csolatban megjegyezte, hogy a mezőgazdasági üzemek és a kistermelők igényeit a jövőben igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben kielégíteni. Nagy mennyiségben gyártják a Novozír MN-80-as gombaölőszert, amely többek között a burgonya gomba­betegségei ellen használható. A Fatex-50-es permetezőszerrel a burgonyabogarak és a lárvák teljesen elpusztíthatok. Mivel eze­ket a szereket jelenleg még nehéz beszerezni - a Novozir gyártását korábban indokolatlanul leállítot­ták az osztályvezető javasolja, hogy ahol még mindig nagy káro­kat okoznak a burgonyabogarak, a Soldep rovarölő szer 10 száza­lékos oldatával permetezzék a burgonyát. Kevésbé szennyezi a talajvizet A külföldi kiállítók szintén szá­mos olyan gyomirtó és növényvé­dőszert mutattak be, amelyek nél­külözhetetlenek a korszerű mező- gazdasági termelésben. Jó hatá­súak és ugyanakkor nem szeny- nyezik a talajvizet, nem pusztítják a méheket, nem hatnak kedvezőt­lenül a biológiai környezetre. Meg­említhetjük például a Magyar Nép- köztársaság vállalatait. Erdélyi Sándor, a Peremartoni Vegyipari Vállalat kereskedelmi előadója a „talajra, növényre szabott“ mű­trágya előnyeit bizonyította. Ebből a szuzpenziós kombinált műtrá­gyából csak annyit adagolnak, amennyit a* növény növekedésé­hez gyorsan felvehet, ezért nem jut a talajvízbe. Ezért a műtrágyát főleg a laza szerkezetű áteresztős talajokra ajánlják- A permetező szerek közül nagy érdeklődést váltott ki a bordóilé-por, amit a ter­melőnek csak vízzel kell felhígíta­niuk és máris permetezhető. A Szegedi Universál Vegyipari Szövetkezet elsősorban rovarölő szereket hozott a kiállításra. Az Unifosz 50 EC szívó-rágó bogarak ellen gyors hatású ölőszer. A kí­sérletek alapján megállapították, hogy huszonnégy óra múlva már nincsenek szermaradványai. Ha a kora esti órákban permetezték a virágzó borsóra, másnap már a méhek rászállhattak a virágokra. Az Unitron 40 EC permetezőszer teljesen elpusztítja a burgonyabo­garakat és a lárvákat is, valamint az amerikai fehér szövőlepkét és a szőlőmolyt. A vásár a tapasztalatcsere nagy fóruma volt a növényvédőszer- és műtrágyagyártók számára is. A bel- és külföldi vállalatok szak­emberei kisebb nagyobb érte­kezleteken vitatták meg, milyen összetételű műtrágyákat, vegy­szereket gyártsanak a mezőgaz­dasági üzemek részére, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgo­zói korszerűbb körülmények kö­zött, több élelmiszert termelhesse­nek a lakosság számára. BALLA JÓZSEF ÚJ SZÚ 4 1982. VII. 3. Pillanatképek egy földművesszövetkezetből A tőketerebesi (Trebišov) járás egyik legeredményesebben gaz­dálkodó mezőgadasági üzemé­ben. a 3580 hektáros csicseri (Ci- čarovce) Vörös Lobogó Efsz-ben is rengeteg a feladat. x A répaföldön dolgozó emberse­regben találtam rá MarciGyuláraaz elnökre. Negyedmagával a szélső sorokat kapálta. - Az elnök is? - csodálkoztam el. - Miért lenne ez furcsa, kérem - érvelt azonnal ha egyszer azt mondtuk, hogy mindenkinek jár belőle, akkor az elnök sem lehet kivétel... Meg aztán - folytatta néhány kapavá- ság közepette - nekem is jól jön ez a kis „kikapcsolódás“.- Mi a fő tennivaló ezekben a napokban szövetkezetükben?- A mezei munkákkal kellene kezdenem, de van fontosabb kér­dés is. A járási pártbizottság el­nöksége a téli kerületi ellenőrzés­ből kiindulva ugyanis éppen teg­nap tárgyalta - a mezőgazdasági üzemek képviselőinek jelenlété­ben - a járás üzemeinek gazda­ságpolitikai helyzetét. Noha mi nem tartozunk a legrosszabbak közé, nálunk is találtak hibákat, méghozzá a termelés szervezési és szakmai irányításában, s más téren is. A járási pártbizottság el­nökségének állásfoglalása - úgy érzem - valóban reális. Most raj­tunk a sor, hogy a felsőbb szervek észrevételeit a tagsággal együtt megvitassuk, majd pedig igyekez­zünk a közös döntés, a jótanács szerint cselekedni. x Eötvös ödön föagronómus - le­számítva a néhány hektár gyomos szóját és a talajjavításra szoruló, Bodnár János (balról), Tóth Árpád és Bodnár László, valamint a szövet­kezet műhelyének más szakemberei az utolsó simításokat végzik a gépeken (A szerző felvétele) váró egy-két gyengébb dűlőt - elégedett a határral. Joggal, hi­szen az évelő takarmányokat az első kaszálás után már mind a 331 hektárról begyűjtötték, s számítá­saik szerint július végéig a réti széna is fedél alá kerül. Ugyanak­kor néhány szakember gabonafé­lékből 4 tonnás átlagos hektárho­zamot jósol. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a vegetációs időben csak 24 milliméternyi csapadék hullott, akkor a hektáronkénti 3,5^,5 tonnás hozam - termé­szetesen száraz állapotban - nem mondható rossznak. x A csicseri gazdasági udvarban eléggé sok már a jele annak, hogy maholnap kezdődik az aratás. Bodnár László gépjavító-mester szerint akár kezdhetnék is az ara­tást, mert egy-két apróság, egy­két utolsó simítás kivételével min­den kombájn üzemképes. Igaz ugyan, hogy a filléres pótalkatré­szekből még mindig nincs kellő tartalék, ám a javítók, a szakem­berek így is bizakodóak. Bíznak abban, hogy a gabonakombájnok, a szalmabálázók, a terménytisztí­tó berendezések, a szalmabegyűj- tö gépek és a tarlóhántó ekék munkaidőben egytől egyik mind használhatók lesznek. GAZDAG JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom