Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-12 / 138. szám, szombat

KIS _______ NYELVŐR Ge rmanizmus? ,,A kocka el van vetve“ - 'mondotta Julius Caesar, s bizonyta­lan kimenetelűi, de visszavonhatatlan döntésünket e szállóigével szoktuk kísérni. Föl sem merül bennünk a gondolat, hogy nyelvi szempontból ez az igeneves szerkezet kifogásolható. Pedig ma is széles körben elterjedt szabály, hogy a -va, -ve képzős határozói igenevet csak olyan esetben használhatjuk, ha az alany állapo­tára vonatkozik. Az idézett szállóigében bajosan fogható föl az el van vetve valamiféle állapot kifejezőjének: nem azt érijük rajta, hogy a kocka az „elvetettség“ állapotában van A germanizmussal vádolt -va, -ve képzős igeneves szerkezet helyes használatára ajánlott szabály meglehetősen nehezen alkalmazható, mivel állapotkifejező szerepben sokkal ritkább, mint ahányszor a beszédben s az írásban szükség van rá. A beszélőnek soha sincs s az írásban fogalmazónak is csak ritkán van arra ideje, hogy az említett igeneves szerkezetet hosszasan latolgassa, nem csodálkozhatunk tehát, ha másféle megoldással próbálkozik. Ennek következményeként terjedtek el nyelvhaszná­latunkban állítmányként a befejezett melléknévi igenevek. Hogy mennyire mesterkéltek ezek és magyartalanok, igazolják az újságból vett kővetkező idézetek:.......az életszínvonal emelkedé­sé nek eredményeképpen háztartásaink jobban ellátottak tartós használati cikkekkel.. A mondatban előforduló fülsértő alliterációt figyelmen kívül hagyva, a melléknévi igenevet a természetesebb és magyaro­sabb el vannak látva szerkezetre kell javítanunk. így használatos ez nemcsak a mindennapi beszédben, hanem az irodalmi nyelv­ben is. A germanizmus gyanújába keveri szerkezet mindenáron való kerülése az oka ennek a hibának is: ,,A vetőmagellátás a legtöbb növényfajtánál biztosított .. “ Annak ellenére, hogy itt sem állapotról van szó, mégis így helyesebb: ,,A vetőmagellátás a legtöbb növényfajtát»/biztosítva van...“ A -va, -ve képzős határozói igenevek használatának említett szabálya sohasem volt helytálló, ugyanis nemcsak állapotkifejező jelentésében van rá szükség. Olyasmit is ki lehet vele fejezni, amit egyszerű igével vagy más igenévvel nem Ez az igeneves szerkezet nemcsak a cselekvés, történés folyamatát jelöli, hanem lezártságát, bevégzettségét is, mégpedig személyre vonatkozta­tás nélkül. Minden korlátozás nélkül azonban mégsem fogadhatjuk el őket: a népnyelvben ugyanis vannak olyanok, amelyek nem válnának a köznyelv díszére. Baj lenne, ha elterjednének a ,,föl vagy ébredve“, ,,el leszel menve“ féle igeneves szerkeze­tek, ezek ugyanis nem mondanak többet, mint az egyszerű cselekvő ige: fölébredtél, elmégy. Általában a tárgyatlan igék, amelyek már magukban is valamiféle állapotot, történést jelölnek - a nyelvművelők szerint - nem használhatók határozói igenév­ként a szóban forgó szerkezetben. A kifejezendő tartalom szabja meg, mit használjunk: ha egyszerű cselekvő igével ugyanazt ki tudjuk fejezni, akkor mindig ezt az egyszerűbb alakot használjuk. Ha a -va, -ve képzős igeneves szerkezet többet vagy mást fejez ki, bátran használhatjuk, tekintet nélkül jelen, múlt, vagy jövő időre, az alany állapotára, az ige tárgyas vagy tárgyatlan voltára. Ami pedig a kérdés másik oldalát illeti; a befejezett melléknévi igenév olyankor használható állítmányként, ha igei jelentése elhomályosult, s melléknévnek érezzük. Például: a tanuló művelt: a sportoló edzett stb. MORVAY GÁBOR Dobálódzás a témával Ama kényelmi szavak közé, amelyekkel manapság minden különösebb észbeli megerőltetés nélkül szívesen dobálódzunk (probléma, terület stb ), bátran besorolhatjuk a téma szócskát is. Figyeljük csak meg, hogy a köznapi beszédben, értekezleten, rádiós és televíziós riportokban hogyan dobálózik boldog-boldog­talan ezzel a jobb sorsra érdemes, immár teljesen lejáratott kis szócskával. Idézünk néhányat, ebbe a témába kényszerítették őket; anyagilag dotálják ezt a témát; a vállalat ellátja ezt a témát; érdeklődés van ebben a témában. A témák kifogyhatatlanok, gátlástalanul röpködnek össze­vissza a levegőben. Például amikor elmondják nekünk, hogy a hnb elnök lépett egyet-kettőt ebben a témában; de a városi galéria egyik közelmúltbeli kiállítása sem nélkülözte a témát, mert imígy hirdették meg: Mai norvég iparművészet címen nyílik ebből a témából kiállítás! Itt a téma szó már valóban teljesen fölösleges. A téma ragyogó csúcsait versenyben igyekeznek megközelí­teni szószólók és nyilatkozók, olyan hírek kaptak lábra, ebben a témában - mondotta egy kisgyülésen az indítványtevő -, hogy minden más téma összeomlott mellette. Egy házépítő vállalat bajaival foglalkozó mérnök ezt a szónoki kérdést tette föl: nem tudna valaki bejönni ebben a témában? Egy osztályvezető így nyilatkozott: szerepeltetjük új technológiák kipróbálását ebben a témában. A csúcsot azonban - egyelőre, persze - ez a megnyi­latkozás tartja: A jelen téma megfelelő témája volna, ha kiszélesí­tenék a kereteket. Ez már öngól, a téma labdája visszapattant. De a többi idézett téma is csupán kényelmi mankó, amely valójában nem támogat semmit. Ha így van - márpedig a példák ezt igazolják akkor a tanulság számunkra csak egy lehet: ne támaszkodjunk erre a mankóra! SZOMBATHY VIKTOR KISEBB RÁFORDÍTÁSSAL TÖBBET „Feladatunk úrrá lenni a nehézségeken“ Kulturális hírek Magyar irodalmi olimpiát ren­deztek Romániában magyar anyanyelvű tanulók részvételével. A Botosaniban megtartott vetélke­dőt szavalóverseny egészítette ki. A magyar versmondók a romániai magyar líra gyöngyszemeit szólal­tatták meg és Arany-balladákat adtak elő. Szlovákiai amatör bábegyüt­tesek ötnapos seregszemléjét rendezték meg Žilinán. A fesztivál első díjat a bratislavai Iparművé­szeti Középiskola együttese nyer­te Az Arany rokka c. mese bábvál­tozatával. A bábművészet XI. fesztiválján a szerzők, a színészek és a bábok alkotói kerekasztal- beszélgetéseken cserélték ki véle­ményeiket és tapasztalataikat az amatőr bábmű /észet tartalmi, esztétikai és interpretációs szín­vonalának emeléséről. Néhány kilométerrel Gesztete (Hostice) község előtt kiterjedt tóvá terebélyesedik a sekély vizű Macskás patak. Joggal feltételez- heznénk, hogy a mesterséges víz­tároló bőven ad vizet a helyi gaz­daság öntözési szükségleteinek kielégítésére. Sajnos, nem így van!- A tónak csak a neve geszte- tei, egyébként a szomszédos Fe­ledi (Jesenské) Efsz szomjazó földjeit látja el vízzel - tájékoztatott Budai István, a helyi gazdaság elnöke. Pedig - ha valamikor - most valóban nagy szükség len­ne a vízre, hiszen május eleje óta nem hullott számottevő csapadék a háromezer hektárt magáénak tudható gazdaság területén.- Az előjelekből ítélve tenát az idei esztendő is nehéznek ígér­kezik.?- Azt hiszem, talán nincs is esz­tendő gondok, bajok nélkül - véle­kedik az elnök -, s végtére is az a mi feladatunk, hogy úrrá legyünk a nehézségeken. Egy magunkfaj- ta közösségnek tulajdonképpen számolnia is kell például a száraz­sággal és következményeivel. Éppen ezért az elmúlt hetekben sem keseregtünk sokat, inkább számolgattunk, latolgattunk: ho­gyan lehetne az adott körülmé­nyek között a lehető legkisebb ráfordítással tartani a múlt évi jó­nak mondható termelési szintet, sőt emelni azt.- Az extenzív fejlesztés idősza­ka után tehát a gesztetei szövet­kezetben is a hatékonyságot te­kintik az előrelépés egyedüli jár­ható útjának?- Természetesen, bár erre egyébként is rákényszerítenek bennünket a külső körülmények Gondolok itt elsősorban a közpon­tilag megállapított üzemanyagfo­gyasztási keretekre, az abrakta- karmány-takarékosságra, a ter­melési-ráfordítási költségek szük­ségszerű csökkentésére. Elmond­hatom, hogy ez idáig mindhárom fronton eredményesnek bizonyul­tak erőfeszítéseink, ami nem utol­sósorban dolgozóink megértésé­nek, segítőkészségének köszön­hető. Az idei gazdálkodás első negyedéve után még a saját ma­gunk által megszigorított normá- Kon is belül vagyunk, s most a nyár elején is rendelkezünk bi­zonyos tartalékkal arra az esetre, ha netán a nyár vagy az ősz is kedvezőtlen arcát mutatná felénk.- Állattenyésztésünk egyik leg­fontosabb ágazata a tejtermelés- folytatja. - Egy liter tej előállítá­sára az első negyedévben mind­össze 18 dkg abraktakarmányt használtunk fel, ami járási vi­szonylatban is jó eredménynek számít. Mindezt, persze, nem tud­tuk volna elérni megfelelő mennyi­ségű és minőségű tömegtakar­mány nélkül, ötszázötven dara­bos fejősállományunktól májuá végéig 595 ezer liter tejet értékesí­tettünk, ami 47 ezer literrel több a tervezettnél. Ezekben a napok­ban azon fáradozunk, hogy jövőre se legyenek takarmányozási gondjaink. Minden talpalatnyi ka­szálót hasznosítunk, s az időjárás a betakarítás szempontjából iga­zán kegyes hozzánk. A széna, ha kevesebb is a vártnál, nagyon jó minőségű. Egyébként május 15-e óta legeltetünk. Mi már évekkel ezelőtt is alkalmaztunk a tavasztól őszig való kinti állattartást. A legel­tetés haszna nemcsak a pillanat­nyi eredményekben mutatkozik meg, hanem az évvégi elszámo­lásban is. A tej egyébként egyike a legfőbb bevételi forrásaiknak, évente több mint 8 millió koronát hoz gazdaságunk pénztárába Nem ilyen jó a helyzet a sertéshiz­lalás terén. Egy kiló hús ellőállítá­sához csupán 1,40 kilogramm ab­raktakarmányt használtunk fel- s ez bizony kevés - nem is érjük el a tervezett súlygyarapodást. Természetesen keressük a kiutat a helyzetből. Jelenleg például a já­rás valamennyi pékségéből mi kapjuk a hulladékot, s jó kapcsola­tot építettünk ki a rimaszombati sörgyárral, ahol szintén értékes melléktermékekhez, főként malá­tához jutunk. A nehézségek elle­nére is bizakodunk, hogy - ha kissé nagyobb ráfordítással és ter­ven felüli állománnyal is -, de teljesíteni tudjuk húseladási ter­vünket.- Mint már említettem, a nö­vénytermesztés terén a ráfordítási költségek csökkentését tekintjük legfontosabb feladatunknak. Az elmúlt évihez viszonyítva az idén 33 százalékkal kellett csökkenteni a gázolajfogyasztást, ami önma­gában véve is komoly megtakarí­tást jelent. Ezenkívül további terü­leteken is számos szigorítást esz­közöltünk. Pillanatnyi fő gondunk a villamos energia felhasználásá­val kapcsolatos; változatlanul nem sikerül ugyanis lényeges megtakrí- tást elérni a dohány szárítása so­rán. Ettől függetlenül a dohányter­mesztés jelenleg is kifizetődő vál­lalkozás. ötven hektárról egy átla­gos évjáratban is el tudjuk érni a 3 millió 200 ezer koronás bevé­telt, s ehhez hasonló haszonfokkal nem minden növényfajta esetében dicsekedhetünk. Mást ne említ­sek, mint a szőlőtermesztést, mely bizony terhes örökség, kész ráfi­zetés számunkra, s még kedvező időjárás esetén is számolnunk kell másfél millió koronás ráfizetéssel. A telepítést annak idején nem fon­tolták meg eléggé az illetékesek, s nincs is szándékunkban tovább folytatni a programot.- Ugyancsak aggaszt bennün­ket, hogy a szárazság következté­ben az utóbbi esztendőkénél is kevesebb szalma terem majd, no­ha a szalma számunkra csaknem olyan becses, mint a széna. Né­hány napos kiadós eső még lé­nyegesen változtatna a helyzeten, bár az önellátást ez esetben sem tudnánk elérni. A szövetkezet legfőbb célja az idei esztendőre a kedvezőtlen kö­rülmények ellenére is változatlan marad; elérni, sőt túlteljesíteni a másfél millió koronára tervezett tiszta nyereséget, ami - figyelem­be véve a szigorúbbá vált gazdál­kodási körülményeket - már iga­zán szép eredmény lenne. HACSI ATTILA ÉRDEMES ÖNTÖZNI A TÖMEGTAKARMÁNYOKAT Az őzsi keverékek betakarítása a tavaszi hideg időjárás és a szá­razság miatt megkésett. Az évelő takarmányok szintén a kedvezőt­len időjárás miatt fejlődtek las­sabban, mert melegigényesebbek. A felmérések szerint az évelő takar­mányok hektárhozama jóval ki­sebb, mint az őszi keverékeké. A lucerna egy részét elborították a gyomnövények, ezeken a terüle­teken a későbbi termés is keve­sebb lesz a tervezettnél. A tömegtakarmányok termését az elkövetkező időszakban azon­ban még kedvezően befolyásol­hatjuk. Elsősorban azzal, hogy a lehető legkisebb veszteséggel takarítjuk be. Amint az ellenőrzé­sek bizonyítják, a tömegtakarmá­nyok jelentős része marad a gé­pek után a tarlón, vagyis számos mezőgazdasági üzemben még mindig nem készültek fel eléggé a betakarításra. A mezőgazdasági üzemek többségében már etetik az állatok­kal az őszi keveréket. A felméré­sek szerint azonban megkéstek az őszi rozs kaszálásával és etetésé­vel, noha e takarmány tápértéke napról napra csökken. Hasonlóan elöregedett néhány mezőgazda- sági üzemben a nagy termőké­pességű fű is, amit Szlovákiában több mint 10 ezer hektáron termel­nek. A legeltetést későn kezdték, ezért magasra nőtt. Az állatok le­gyúrják és fölösleges károk kelet­keznek. A rendszeres zöldtakarmányo­zásra jól fel kell készülni. Arra kell törekedni, hogy egyszerre több takarmányfélét etessünk. Úgy mint a Nagylégi (Lehnice) és a Nagyfödémesi (Veľké Úľany) Efsz-ben, amelyekben a szarvas- marhát már április 20-a után kihaj­tották a legelőre. Ezekben a szö­vetkezetekben 150 tonna jó minő­ségű takarmánylisztet is készítet­tek takarmánykeverékek előállítá­sára. Tekintettel az évelő takarmá­nyok alacsony hektárhozamára, bőségesen kell öntöznünk a növé­nyeket. így jó minőségű takar­mányt termelhetünk, amely bizo­nyos mértékig pótolja az abrakta­karmányt is. Az öntözött területe­ken gyorsan nő a fű, és gazdag legelőre hajthatjuk ki az állatokat. Minden mezőgazdasági üzemben a kaszálás után műtrágyát kell szórni az évelő takarmányt termő területekre, és azt a lehető legrövi­debb idő alatt megöntözzük, hogy a tápanyag a földbe jusson és meggyorsítsa a növények fejlődé­sét. Ha ezt sikerül megvalósíta­nunk, akkor az évelő takarmányok második, harmadik termése jóval több lehet, mint az első. Ahol le­het, érdemes tehát több műszak­ban üzemeltetni az öntözőberen­dezéseket. MICHAL ŠANTA, a Bratislavai Vízgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa A Troubky na Prerovskou-i Csehszlovák - Szovjet Barát­ság Efsz-ben - amely a járás legnagyobb zöldségtermesztő gazdasága - a napokban szin­te megállás nélkül üzemelnek az öntözőberendezések. Zöld­ségtermesztésük gazdaságo­sabbá, eredményesebbé tétele érdekében az elmúlt időszak­ban, együttműködve az Olo­mouci Kavics- és Homokbá­nyák konszernvállalattal, 11 millió korona értékben szivaty- tyúállomást építettek. Az öttagú öntözőcsoport jelenleg nem csupán a zöldség, hanem a búza, az őszi keverékek, a cukorrépa és az évelő takar­mányok öntözéséről is gon­doskodik. A felvételen: Vladi­mír Polášek beállítja a 10 hek­táros karfioltáblán az öntöző- berendezéseket (Felvétel: ČTK - Vladislav Gal- gonek) CČ ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom