Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-30 / 153. szám, szerda

Uj elnök, régi gondok A Nagykaposi (Veiké Kapu­sany) Efsz-hez öt falu határa tar­tozik, s 5307 hektáron gazdálko­dik. Ebből a szántóterület 3620 hektár. Mint a legtöbb Szövetke­zetre e tájon, a nagykaposira is inkább a hagyományos külterjes szántóföldi gazdálkodás jellemző, így nehéz az egyre igényesebb gazdasági követelményeknek ele­get tenni. Nem csoda, ha a közös gazdaság évek óta ráfizetéssel gazdálkodik. Persze ennek egyéb objektív és szubjektív okai is van­nak. Ezekről beszélgettünk az efsz új elnökével, a 33 éves André János mérnökkel. - ön korábban főagronómus­ként dolgozott a szövetkezetben. Hogyan látja a szövetkezet jö­vőjét? - Magában az, hogy ilyen fiata­lon elvállaltam egy több mint öt­ezer hektáros, gyenge eredmé­nyeket felmutató szövetkezet ve­zetését, jelzi, hogy derülátó va­gyok. Azt tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom, és nem tudom majd elképzeléseimet máról-hol­napra megvalósítani. - Miért? - Sok a gond, nincs ez, nincs az. Egyet azonban meg kell mon­danom őszintén: a ráfizetéses gazdálkodás okait nem a termelő emberben kell keresni. - Hanem? - Nehéz erről beszélni. Hiszen az elődöm, Galgóczy Tibor na­gyon jó szakember volt. Sokat be­szélgettünk, töprengtünk együtt a szövetkezet jelenén, jövőjén. Elhallgat, gondolkodik, mondja, ne mondja? Majd folytatja: - Azt hiszem most a szövetke­zeti gazdálkodás átmeneti szaka­szában vagyunk, amikor a jelen viszonyokat is meg a belátható jövőt is figyelembe véve feltétlenül megújulásra, szemléletváltásra, új termelési módszerek bevezetésé­re van szükség. Rugalmasabban kell alkalmazkodnunk - ahogyan azt a CSKP XVI. kongresszusán is megfogalmazták - a korszerűbb gazdálkodási követelményekhez. Kevesebb adminisztratív utasítást, de több gyakorlati segítséget vá­runk a felsőbb szervektől. Na­gyobb önállóságra, kockázatválla­lásra lenne szükségünk. A problé­máinkat mi ismerjük a legjobban, nekünk kell azokat okosan, éssze­rűen megoldanunk. Rágyújt, töpreng kicsit, s még hozzáteszi: - Azt mondtam az imént, hogy nem a termelő emberben van a hi­ba. Ez valóban így is van. Hiszen a szövetkezeti gazdálkodás a pa­raszti gondolkodásban is új, minő­ségi változást hozott. Egyre in­kább érvényre jut az a felfogás, hogy az ember értéke, becsülete, a közösségben érvényesíthető jo­ga elválaszthatatlan a végzett munkától Azért tartom ezt fontos­nak kihangsúlyozni, mert nekünk erre a jövőben jobban kell építe­nünk. - Mibe kellene leginkább előbbre lépni? - Az állattenyésztésben, növel­ni a súlygyarapodást és a tejhoza­mot. Ez nemcsak az etetőkön múlik. - Hanem? - Az ok inkább a takarmány­gondokban keresendő. Az etető azt tesz a jószág elé, ami van. Nem érhet el nagyobb súlygyara­podást és nem fejhet több tejet egy tehéntől, ha nem tud jó minő­ségű és elegendő takarmányt adni a teheneknek. Gond az állatte­nyésztésben az is, hogy régiek az istállók, harminc évvel ezelőtt épültek, nem felelnek meg a köve­telményeknek. Egy régi istálló nem vonzó munkahely a fiatalok számára. Ezeket a gondokat saját erőnkből megoldani nem tudjuk. - Sok szó esik manapság a bel­terjes és intenzív gazdálkodásról. - Ez korkövetelmény. Köztu­dott, minél belterjesebb és intenzi­vebb a gazdálkodási forma, minél nagyobb fokú a gépesítés, a che­mizálás, s minél kevesebb szere­pe van a termelésben a kézi mun­kának, annál nyereségesebb a gazdálkodás. - S a növényvédelem? - A növényvédószerek térhódí­tása, a vegyszeres gyomirtás, meg a többi kémiai eljárás lénye­gesen növelte a hektárhozamokat. A kémiának a szerepe a mező­gazdaságban legalább olyan je­lentőségű, mint a technikáé. Saj­nos a növényvédószerek is egyre drágábbak, nem is kapunk meg mindent, amire szükség lenne. - Tehát a továbblépéshez több pénz és szakember kell. - Szakemberben talán nincs is hiány, hiszen 12 főiskolát végzett fiatal mérnök dolgozik a szövetke­zetben. Viszont több pénz kellene új gépek vásárlására, korszerű is­tállók építésére, hogy egyébről már ne is beszéljek. - Mennyit kaptak például az idén beruházásra? - Négymillió koronát. Ennek többszöröse kellene. - Hogyan mégis tovább? - Ezen töprengünk mi is. Egye­lőre csak saját erőnkre, szorgal­munkra, tudásunkra, tapasztalata­inkra, leleményességünkre tá­maszkodhatunk. Főleg az állatte­nyésztés területén kell ésszerűb­ben gazdálkodnunk. A növényter­mesztés nagyjából nyereséges, de még itt is van sok tennivaló. Több, jobb minőségű takarmányt kell termelnünk, maximálisan ki­használni a legeltetési lehetősé­geket, legalább szálastakarmány­ból elérni, hogy önellátók legyünk. Aztán később fokozatosan az ab­raktakarmányból is meg akarjuk termelni, amire szükségünk van. Az állattenyésztés magas szintű kiépítésével gyarapítani kell a szö­vetkezet jövedelmét. E kérdéssel kapcsolatban feltétlenül ide kíván­kozik a szarvasmarha-állomány fokozatos kicserélésére jobban te­jelő és hízó fajtákra. A legutóbb erről is tárgyaltunk a pártbizott­sággal. - Segíthet-e a gondok megol­dásában a pártbizottság? És miben? - A pártbizottsággal nagyon jó az együttműködés. A segítséget természetesen a jövőben is elvár­juk. Elsősorban abban, hogy az eddigieknél rugalmasabban moz­gósítsa a párttagokat, s a párton­kívülieket az egyes feladatok telje­sítésére, főleg az állattenyésztés­ben és a gépesítésben. A pártta­gok mutassanak példát minden­ben. Igaz, mi nem azt nézzük, hogy ki párttag, vagy pártonkívüli, hanem azt, hogy ki hogyan dolgo­zik a közösben, ki hogyan segít abban, hogy minél hamarabb kilá­baljunk a nehézségekből. Legjobb segítőink azok, akik a legjobban dolgoznak, legtöbbet fáradoznak a közös érdekében, akiknek a munkája a legtöbbet ér. A gondokról, a hiányosságokról nyíltan, őszintén elbeszélgettünk. Nem azért, mintha itt minden rossz lenne. Hiszen a nagyüzemi gazdálkodás harminc éve alatt e tájon is hatalmas változás állt be. A traktor, az egyre korszerűbb mezőgazdasági gépek, a vegy­szer, meg a jobb, a több lakás, a személygépkocsi az Ung vidé­kén is a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének folytán jelent meg tömegesen a falvakban, s lett itt is a paraszti élet változásának jól látható jellemzője. Mert a válto­zás, a fejlődés e tájon is vitathatat­lanul korszakos jellegű. De a fejlő­dés nem állhat meg. A mezőgaz­daság technikai fejlesztésében itt is tovább kell lépni. Ha a jövő felől közelítjük meg a gondokat és a tennivalókat, nem véletlenül bizakodó az elnök. Hi­szen van a szövetkezetnek egy új, szakember-gárdája, amely képes a korszerű követelményekhez iga­zodva cselekedni, s tud nagyüze­mi méretekben gondolkodni, ter­vezni, intézkedni. TÖRÖK ELEMÉR ÖNTUDAT ES SERKENTES Az úgynevezett népszerűtlen intézkedésektől sem riadnak vissza - Rendszeresen foglalkozunk termelési kérdésekkel, de a gaz­dasági vezetők munkáját, felelős­ségét nem vesszük át - vélekedik Cifrus Lajos, a Királyi (Král) Egy­séges Földmúvesszövetkezet alapszervezete pártbizottságának elnöke, az efsz alelnöke, amikor azt kérdem tőle, mit tesz az alap­szervezet, illetve a három részleg­szervezet a termelési eredménye­kért. - Alapszervezetünk ülésein három havonta, pártbizottsági szinten pedig minden második hó­napban kerülnek napirendre a gazdasági kérdések - folytatja. - A vezetőségi gyűléseken meg­beszéljük, melyik ágazatot fogjuk legközelebb értékelni, illetve az ágazatvezetővel az előkészüle­teket. - Hallhatnék egy konkrét példát? - Például a kaszálás megkez­dése előtt a gépesítövel megbe­széltük, mennyit kell kaszálni, ho­gyan készítették elő a gépeket, ki miért felel. Amikor gond volt a tej­termelés tervének teljesítésével, bíráltuk az állattenyésztési részleg vezetőjét, aki kérte, hogy enged­jük meg a zöldtakarmányozás megkezdését. A szövetkezet elnö­kének feladatul tűztük ki a megfe­lelő parcellát. A hideg elhúzódása miatt ebben az évben később lett zöld takarmány, mint máskor. Mi­vel még kicsi volt a takarmány, kis kaszálóval kellett vágnunk. Az In­tézkedés végrehajtása meghozta az eredményt: növekedett a tej­hozam. A takarmány betakarításában (a partok lekaszálásában) nagy segítséget nyújtanak a szövetke­zetnek a helyi tömegszervezetek. Az efsz 2543 hektár földterüle­ten gazdálkodik, ebből 2043 hek­tár a szántó. Gabonafélét (a kuko­ricát is beleértve) 1180 hektáron kell termeszteniük. Erre az esz­tendőre a gabona tervezett hek­tárhozama 4,7 tonna. Cukorrépát 190, lóbabot 80, dohányt 70 hek­tárpn termesztenek. - Bizony tömegtakarmány (siló­kukorica, lóhere) termesztésére nemigen van helyünk - panaszko­dik Cifrus Lajos. - Pedig van 2100 darab szarvasmarhánk, melyből 680 a fejőstehén. Évi tejtermelési tervünk 1 800 000 liter. A sertés­és marhahúsból együtt 94 vagon a tervünk, baromfiból pedig tizen­egy. A követelmények túlzás nélkül igényesek. - Szerencsére nagyon jó a szö­vetkezet tagjainak a munkához való hozzáállása - szól elismerő­en az efsz alelnöke. - Megértik a feladatok jelentőségét. Kádere­ink is jók. Sokat köszönhetünk a tapasztalt középkádereknek, például Babik Jánosnak, a nö­vénytermesztési részleg vezetőjé­nek. De a fiatalabb szakemberek­nek is. Néhányat felsorol a kiválóak kö­zül. Többek közt a kommunista Fürjes Lajost, a gabonafélék ter­mesztésének technikusát, Ond­rejcsák Zoltánt, az abafalvi (Abovce) állattenyésztési részleg vezetőjét, Tóth Lajost, a királyi állattenyésztési részleg vezetőjét, aki ugyanott a részlegszervezet pártbizottságának elnöki tisztsé­gét is ellátja. Külön kiemeli az efsz elnökének, Gyökér Jánosnak a nevét, aki tagja a járási pártbi­zottság plénumának. Az öntudat fontos tényező, de a serkentés sem hagyagolható el. Az állattenyésztésben, a tehené­szetben például új prémiumrend­szert vezetnek be. Szükség esetén az ún. népsze­rűtlen intézkedésektől sem riad­nak vissza. Például két traktoros­tól 10 napra megvonták a jármű karbantartásáért járó pénzt. Ha va­laki a fejők közül nem tartja be a higiéniai követelményeket, fele­lősségre vonják. Intő példa az is, hogy tavaly tízen nem kapták meg a cukorrépa kapálásáért járó teljes fizetést, illetve járulékot. A feladatok végzésében külö­nösen jó példát mutat a szövetke­zet négy szocialista munkabrigád­ja, mely közül háromnak az élén párttag áll. Nincs egyetlen olyan fontos területe sem a közös gazda­ságnak, ahol ne volnának kommu­nisták. Ebben az öt pártcsopot létrehozásának is szerepe van. FÜLÖP IMRE Mire képesít a népi egyetem' A FIATALOK ESZMEI NEVELÉSÉNEK EGYIK JÓL BEVÁLT MÓDJA Hradec Králové. A DÍVSZ XI. közgyűlésén részt vevő küldöttek népes csoportja, köztük Jelena Tovmov és Aleftina Fedulov, a KOMSZO­MOL Központi Bizottságának képviselője baráti látogatásra jött ide. A csoport tagjai, zömében szocialista országokból érkezett küldöttek, szándékuk és elképzelésük szerint a helyszínen kapnak tájékoztatást, hogy miként valósul meg a fiatalok eszmei nevelése. A Bratislava-racai Nyomdaipari Szaktanintézet az egyetlen a maga nemében egész Szlovákiában. Az idén 188 szedő, nyomdász es könyvkötő kerül ki az iskolából. A felvételen Emil Kovacic szakoktató és növendéke, aki a nyomdagépet állítja be. (Pavol Neubauer felvétele - CSTK) A Szocialista Akadémia járási, bizottságának elnöke, Karel Zu­cek előzetes tájékoztatásként megmagyarázza: - Nemcsak mi foglalkozunk a fia­talokkal, de mivel fontos küldeté­sünk a tudatformálás és járásunk lakosainak mondhatni, hogy a fele fiatal, nagyon természetes felada­tunknak tartjuk az ifjúság eszmei nevelését. Azután elmondja, hogy tavaly 2734 ismeretterjesztő előadást tartottak, a különféle tanfolyamo­kon 810 tanítási órát, és ezt a tevé­kenységet értékelve a kelet-cseh­országi kerületben első helyezést értek el, de ók nem ezt a tevé­kenységet tartják a legfontosabb­nak. Még akkor sem, ha anyagi, költségvetési szempont szerint ez hatékony, vagyis kifizetődő. Sok­kal fontosabbnak tartják a népi egyetem és a népi akadémia for­májában megvalósuló képzést és nevelést, s így érvel: - A fiatalokat a „Miből éljünk?" nagy társadalmi kérdés éppúgy érdekli, mint a „Hogyan éljünk?" kérdés, tehát felelnünk, válaszol­nunk kell. További tájékoztatásából kitű­nik, hogy a népi egyetem szakmai továbbképzéssel foglalkozik. Há­rom tanszéke van, közgazdasági, vegyészeti, építészeti. Az önként jelentkező hallgatók ilyen irányza­tú képzettséggel, alapfokúval, vagyis szaktanintézeti, vagy szak­középiskolai végzettséggel már rendelkeznek, mindannyian szak­májukban dolgoznak. Persze, a látogatók többet sze­retnének tudni, mielőtt részletes tájékoztatást kapnának az elő­adók, a hallgatók létszámáról, az előadások, a szakmai gyakorlatok témáiról, valaki közbeszól, és már peregnek is a kérdések: - Minden olyan, mint az igazi egyetemen? - Az előadók is annak megfele­lő képzettséggel rendelkezők? - Vizsgákat is rendeznek? - Felsőfokú a politikai oktatás? - Szakdolgozatot is készítenek a hallgatók? - És mindez önkéntes? Ezekre a kérdésekre részletes, magyarázó választ kapnak, lénye­gében igenlőt. És nemcsak a Szo­cialisia Akadémia járási bizottsá­gának elnökétől, hanem a találko­zóra meghívott hallgatóktól is. Ondrej Kantorík, a Stavomontá­ze nemzeti vállalat szocialista munkabrigádjának vezetője. Old­rich Houska, a Libcany-i Efsz szerelője, Eva Osobová, kozmeti­kusnö, Arnost Klecker, a Foto­chema nemzeti vállalat techniku­sa, Anna Majurniková, a szak­szervezeti ház könyvelője, meg a többiek szívesen beszélnek ta­nulmányaikról. Egy pillanatra azonban meg­akad a beszélgetés, amikor elhang­zik ez a kérdés: - Mire képesít a népi egyetem? Kissé bátortalanul hangzik -az első válasz: - Továbblépésre. Ám követi a magyarázat, ami­kor a brigádvezetö elmondja, hogy valójában főiskolai felvételi vizs­gára készül, az efsz szerelője újí­tási-ésszerúsítési javaslatát fogja szakdolgozatként beadni, a koz­metikusnö ősszel megkezdi tanul­mányait a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemén, a Fotochema vál­lalat technikusa más beosztást fog kérni, ahol igényesebbek, nagyob­bak a követelmények. Viszont Anna Majurniková könyvelő csak ennyit mond: - Egyszerűen szükségét ér­zem, hogy többet tudjak. A látogatók egyike az előbbi kérdést ilyen formában ismétli meg: - Mire képesít politikailag a né­pi egyetem? Erre Jaromír Pliácinsky, a já­rási pártbizottság titkára, aki maga is előadója az egyetemnek, így válaszol: - Még egy további lépésre. - Elmondja, hogy a hallgatók közül sokat javasolnak párttagje­löltségre, magasabb fokú, szerve­zett, politikai képzésre, tisztségek­re a társadalmi és tömegszerve­zetekben. Utána a magyarázó adatok fel­sorolása következik: a három tan­szék 286 hallgatója közül 52 kom­munista, 46 tagjelölt, s az idén 28 hallgatót javasolnak tagjelöltségi felvételre. Persze, a találkozóra jött látogatóknak külön elmagya­rázzák, hogy ez a javaslat csak elvi jelentőségű, mert hiszen a CSKP Alapszabályzata szerint mindenkit egyénileg vesznek fel, ajánló csak kommunista lehet, il­letve a SZISZ valamelyik szerve, vagy szervezete. Az elvi jelentő­ségű javaslatra azonban minden esetben felfigyelnek a pártalap­szervezetek és saját hatáskörük­ben annak alpján intézkednek. - Még eddig mindig helyeselték véleményünket, mindig elfogadták javaslatunkat - állapítja meg a Szocialista Akadémia járási bi­zottságának elnöke. És kérdez: - Ugye érdemes szorgalmazni, ösztönözni a népi egyetem műkö­dését? HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom