Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-30 / 153. szám, szerda

Uj elnök, régi gondok A Nagykaposi (Veiké Kapusany) Efsz-hez öt falu határa tartozik, s 5307 hektáron gazdálkodik. Ebből a szántóterület 3620 hektár. Mint a legtöbb Szövetkezetre e tájon, a nagykaposira is inkább a hagyományos külterjes szántóföldi gazdálkodás jellemző, így nehéz az egyre igényesebb gazdasági követelményeknek eleget tenni. Nem csoda, ha a közös gazdaság évek óta ráfizetéssel gazdálkodik. Persze ennek egyéb objektív és szubjektív okai is vannak. Ezekről beszélgettünk az efsz új elnökével, a 33 éves André János mérnökkel. - ön korábban főagronómusként dolgozott a szövetkezetben. Hogyan látja a szövetkezet jövőjét? - Magában az, hogy ilyen fiatalon elvállaltam egy több mint ötezer hektáros, gyenge eredményeket felmutató szövetkezet vezetését, jelzi, hogy derülátó vagyok. Azt tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom, és nem tudom majd elképzeléseimet máról-holnapra megvalósítani. - Miért? - Sok a gond, nincs ez, nincs az. Egyet azonban meg kell mondanom őszintén: a ráfizetéses gazdálkodás okait nem a termelő emberben kell keresni. - Hanem? - Nehéz erről beszélni. Hiszen az elődöm, Galgóczy Tibor nagyon jó szakember volt. Sokat beszélgettünk, töprengtünk együtt a szövetkezet jelenén, jövőjén. Elhallgat, gondolkodik, mondja, ne mondja? Majd folytatja: - Azt hiszem most a szövetkezeti gazdálkodás átmeneti szakaszában vagyunk, amikor a jelen viszonyokat is meg a belátható jövőt is figyelembe véve feltétlenül megújulásra, szemléletváltásra, új termelési módszerek bevezetésére van szükség. Rugalmasabban kell alkalmazkodnunk - ahogyan azt a CSKP XVI. kongresszusán is megfogalmazták - a korszerűbb gazdálkodási követelményekhez. Kevesebb adminisztratív utasítást, de több gyakorlati segítséget várunk a felsőbb szervektől. Nagyobb önállóságra, kockázatvállalásra lenne szükségünk. A problémáinkat mi ismerjük a legjobban, nekünk kell azokat okosan, ésszerűen megoldanunk. Rágyújt, töpreng kicsit, s még hozzáteszi: - Azt mondtam az imént, hogy nem a termelő emberben van a hiba. Ez valóban így is van. Hiszen a szövetkezeti gazdálkodás a paraszti gondolkodásban is új, minőségi változást hozott. Egyre inkább érvényre jut az a felfogás, hogy az ember értéke, becsülete, a közösségben érvényesíthető joga elválaszthatatlan a végzett munkától Azért tartom ezt fontosnak kihangsúlyozni, mert nekünk erre a jövőben jobban kell építenünk. - Mibe kellene leginkább előbbre lépni? - Az állattenyésztésben, növelni a súlygyarapodást és a tejhozamot. Ez nemcsak az etetőkön múlik. - Hanem? - Az ok inkább a takarmánygondokban keresendő. Az etető azt tesz a jószág elé, ami van. Nem érhet el nagyobb súlygyarapodást és nem fejhet több tejet egy tehéntől, ha nem tud jó minőségű és elegendő takarmányt adni a teheneknek. Gond az állattenyésztésben az is, hogy régiek az istállók, harminc évvel ezelőtt épültek, nem felelnek meg a követelményeknek. Egy régi istálló nem vonzó munkahely a fiatalok számára. Ezeket a gondokat saját erőnkből megoldani nem tudjuk. - Sok szó esik manapság a belterjes és intenzív gazdálkodásról. - Ez korkövetelmény. Köztudott, minél belterjesebb és intenzivebb a gazdálkodási forma, minél nagyobb fokú a gépesítés, a chemizálás, s minél kevesebb szerepe van a termelésben a kézi munkának, annál nyereségesebb a gazdálkodás. - S a növényvédelem? - A növényvédószerek térhódítása, a vegyszeres gyomirtás, meg a többi kémiai eljárás lényegesen növelte a hektárhozamokat. A kémiának a szerepe a mezőgazdaságban legalább olyan jelentőségű, mint a technikáé. Sajnos a növényvédószerek is egyre drágábbak, nem is kapunk meg mindent, amire szükség lenne. - Tehát a továbblépéshez több pénz és szakember kell. - Szakemberben talán nincs is hiány, hiszen 12 főiskolát végzett fiatal mérnök dolgozik a szövetkezetben. Viszont több pénz kellene új gépek vásárlására, korszerű istállók építésére, hogy egyébről már ne is beszéljek. - Mennyit kaptak például az idén beruházásra? - Négymillió koronát. Ennek többszöröse kellene. - Hogyan mégis tovább? - Ezen töprengünk mi is. Egyelőre csak saját erőnkre, szorgalmunkra, tudásunkra, tapasztalatainkra, leleményességünkre támaszkodhatunk. Főleg az állattenyésztés területén kell ésszerűbben gazdálkodnunk. A növénytermesztés nagyjából nyereséges, de még itt is van sok tennivaló. Több, jobb minőségű takarmányt kell termelnünk, maximálisan kihasználni a legeltetési lehetőségeket, legalább szálastakarmányból elérni, hogy önellátók legyünk. Aztán később fokozatosan az abraktakarmányból is meg akarjuk termelni, amire szükségünk van. Az állattenyésztés magas szintű kiépítésével gyarapítani kell a szövetkezet jövedelmét. E kérdéssel kapcsolatban feltétlenül ide kívánkozik a szarvasmarha-állomány fokozatos kicserélésére jobban tejelő és hízó fajtákra. A legutóbb erről is tárgyaltunk a pártbizottsággal. - Segíthet-e a gondok megoldásában a pártbizottság? És miben? - A pártbizottsággal nagyon jó az együttműködés. A segítséget természetesen a jövőben is elvárjuk. Elsősorban abban, hogy az eddigieknél rugalmasabban mozgósítsa a párttagokat, s a pártonkívülieket az egyes feladatok teljesítésére, főleg az állattenyésztésben és a gépesítésben. A párttagok mutassanak példát mindenben. Igaz, mi nem azt nézzük, hogy ki párttag, vagy pártonkívüli, hanem azt, hogy ki hogyan dolgozik a közösben, ki hogyan segít abban, hogy minél hamarabb kilábaljunk a nehézségekből. Legjobb segítőink azok, akik a legjobban dolgoznak, legtöbbet fáradoznak a közös érdekében, akiknek a munkája a legtöbbet ér. A gondokról, a hiányosságokról nyíltan, őszintén elbeszélgettünk. Nem azért, mintha itt minden rossz lenne. Hiszen a nagyüzemi gazdálkodás harminc éve alatt e tájon is hatalmas változás állt be. A traktor, az egyre korszerűbb mezőgazdasági gépek, a vegyszer, meg a jobb, a több lakás, a személygépkocsi az Ung vidékén is a mezőgazdaság szocialista átszervezésének folytán jelent meg tömegesen a falvakban, s lett itt is a paraszti élet változásának jól látható jellemzője. Mert a változás, a fejlődés e tájon is vitathatatlanul korszakos jellegű. De a fejlődés nem állhat meg. A mezőgazdaság technikai fejlesztésében itt is tovább kell lépni. Ha a jövő felől közelítjük meg a gondokat és a tennivalókat, nem véletlenül bizakodó az elnök. Hiszen van a szövetkezetnek egy új, szakember-gárdája, amely képes a korszerű követelményekhez igazodva cselekedni, s tud nagyüzemi méretekben gondolkodni, tervezni, intézkedni. TÖRÖK ELEMÉR ÖNTUDAT ES SERKENTES Az úgynevezett népszerűtlen intézkedésektől sem riadnak vissza - Rendszeresen foglalkozunk termelési kérdésekkel, de a gazdasági vezetők munkáját, felelősségét nem vesszük át - vélekedik Cifrus Lajos, a Királyi (Král) Egységes Földmúvesszövetkezet alapszervezete pártbizottságának elnöke, az efsz alelnöke, amikor azt kérdem tőle, mit tesz az alapszervezet, illetve a három részlegszervezet a termelési eredményekért. - Alapszervezetünk ülésein három havonta, pártbizottsági szinten pedig minden második hónapban kerülnek napirendre a gazdasági kérdések - folytatja. - A vezetőségi gyűléseken megbeszéljük, melyik ágazatot fogjuk legközelebb értékelni, illetve az ágazatvezetővel az előkészületeket. - Hallhatnék egy konkrét példát? - Például a kaszálás megkezdése előtt a gépesítövel megbeszéltük, mennyit kell kaszálni, hogyan készítették elő a gépeket, ki miért felel. Amikor gond volt a tejtermelés tervének teljesítésével, bíráltuk az állattenyésztési részleg vezetőjét, aki kérte, hogy engedjük meg a zöldtakarmányozás megkezdését. A szövetkezet elnökének feladatul tűztük ki a megfelelő parcellát. A hideg elhúzódása miatt ebben az évben később lett zöld takarmány, mint máskor. Mivel még kicsi volt a takarmány, kis kaszálóval kellett vágnunk. Az Intézkedés végrehajtása meghozta az eredményt: növekedett a tejhozam. A takarmány betakarításában (a partok lekaszálásában) nagy segítséget nyújtanak a szövetkezetnek a helyi tömegszervezetek. Az efsz 2543 hektár földterületen gazdálkodik, ebből 2043 hektár a szántó. Gabonafélét (a kukoricát is beleértve) 1180 hektáron kell termeszteniük. Erre az esztendőre a gabona tervezett hektárhozama 4,7 tonna. Cukorrépát 190, lóbabot 80, dohányt 70 hektárpn termesztenek. - Bizony tömegtakarmány (silókukorica, lóhere) termesztésére nemigen van helyünk - panaszkodik Cifrus Lajos. - Pedig van 2100 darab szarvasmarhánk, melyből 680 a fejőstehén. Évi tejtermelési tervünk 1 800 000 liter. A sertésés marhahúsból együtt 94 vagon a tervünk, baromfiból pedig tizenegy. A követelmények túlzás nélkül igényesek. - Szerencsére nagyon jó a szövetkezet tagjainak a munkához való hozzáállása - szól elismerően az efsz alelnöke. - Megértik a feladatok jelentőségét. Kádereink is jók. Sokat köszönhetünk a tapasztalt középkádereknek, például Babik Jánosnak, a növénytermesztési részleg vezetőjének. De a fiatalabb szakembereknek is. Néhányat felsorol a kiválóak közül. Többek közt a kommunista Fürjes Lajost, a gabonafélék termesztésének technikusát, Ondrejcsák Zoltánt, az abafalvi (Abovce) állattenyésztési részleg vezetőjét, Tóth Lajost, a királyi állattenyésztési részleg vezetőjét, aki ugyanott a részlegszervezet pártbizottságának elnöki tisztségét is ellátja. Külön kiemeli az efsz elnökének, Gyökér Jánosnak a nevét, aki tagja a járási pártbizottság plénumának. Az öntudat fontos tényező, de a serkentés sem hagyagolható el. Az állattenyésztésben, a tehenészetben például új prémiumrendszert vezetnek be. Szükség esetén az ún. népszerűtlen intézkedésektől sem riadnak vissza. Például két traktorostól 10 napra megvonták a jármű karbantartásáért járó pénzt. Ha valaki a fejők közül nem tartja be a higiéniai követelményeket, felelősségre vonják. Intő példa az is, hogy tavaly tízen nem kapták meg a cukorrépa kapálásáért járó teljes fizetést, illetve járulékot. A feladatok végzésében különösen jó példát mutat a szövetkezet négy szocialista munkabrigádja, mely közül háromnak az élén párttag áll. Nincs egyetlen olyan fontos területe sem a közös gazdaságnak, ahol ne volnának kommunisták. Ebben az öt pártcsopot létrehozásának is szerepe van. FÜLÖP IMRE Mire képesít a népi egyetem' A FIATALOK ESZMEI NEVELÉSÉNEK EGYIK JÓL BEVÁLT MÓDJA Hradec Králové. A DÍVSZ XI. közgyűlésén részt vevő küldöttek népes csoportja, köztük Jelena Tovmov és Aleftina Fedulov, a KOMSZOMOL Központi Bizottságának képviselője baráti látogatásra jött ide. A csoport tagjai, zömében szocialista országokból érkezett küldöttek, szándékuk és elképzelésük szerint a helyszínen kapnak tájékoztatást, hogy miként valósul meg a fiatalok eszmei nevelése. A Bratislava-racai Nyomdaipari Szaktanintézet az egyetlen a maga nemében egész Szlovákiában. Az idén 188 szedő, nyomdász es könyvkötő kerül ki az iskolából. A felvételen Emil Kovacic szakoktató és növendéke, aki a nyomdagépet állítja be. (Pavol Neubauer felvétele - CSTK) A Szocialista Akadémia járási, bizottságának elnöke, Karel Zucek előzetes tájékoztatásként megmagyarázza: - Nemcsak mi foglalkozunk a fiatalokkal, de mivel fontos küldetésünk a tudatformálás és járásunk lakosainak mondhatni, hogy a fele fiatal, nagyon természetes feladatunknak tartjuk az ifjúság eszmei nevelését. Azután elmondja, hogy tavaly 2734 ismeretterjesztő előadást tartottak, a különféle tanfolyamokon 810 tanítási órát, és ezt a tevékenységet értékelve a kelet-csehországi kerületben első helyezést értek el, de ók nem ezt a tevékenységet tartják a legfontosabbnak. Még akkor sem, ha anyagi, költségvetési szempont szerint ez hatékony, vagyis kifizetődő. Sokkal fontosabbnak tartják a népi egyetem és a népi akadémia formájában megvalósuló képzést és nevelést, s így érvel: - A fiatalokat a „Miből éljünk?" nagy társadalmi kérdés éppúgy érdekli, mint a „Hogyan éljünk?" kérdés, tehát felelnünk, válaszolnunk kell. További tájékoztatásából kitűnik, hogy a népi egyetem szakmai továbbképzéssel foglalkozik. Három tanszéke van, közgazdasági, vegyészeti, építészeti. Az önként jelentkező hallgatók ilyen irányzatú képzettséggel, alapfokúval, vagyis szaktanintézeti, vagy szakközépiskolai végzettséggel már rendelkeznek, mindannyian szakmájukban dolgoznak. Persze, a látogatók többet szeretnének tudni, mielőtt részletes tájékoztatást kapnának az előadók, a hallgatók létszámáról, az előadások, a szakmai gyakorlatok témáiról, valaki közbeszól, és már peregnek is a kérdések: - Minden olyan, mint az igazi egyetemen? - Az előadók is annak megfelelő képzettséggel rendelkezők? - Vizsgákat is rendeznek? - Felsőfokú a politikai oktatás? - Szakdolgozatot is készítenek a hallgatók? - És mindez önkéntes? Ezekre a kérdésekre részletes, magyarázó választ kapnak, lényegében igenlőt. És nemcsak a Szocialisia Akadémia járási bizottságának elnökétől, hanem a találkozóra meghívott hallgatóktól is. Ondrej Kantorík, a Stavomontáze nemzeti vállalat szocialista munkabrigádjának vezetője. Oldrich Houska, a Libcany-i Efsz szerelője, Eva Osobová, kozmetikusnö, Arnost Klecker, a Fotochema nemzeti vállalat technikusa, Anna Majurniková, a szakszervezeti ház könyvelője, meg a többiek szívesen beszélnek tanulmányaikról. Egy pillanatra azonban megakad a beszélgetés, amikor elhangzik ez a kérdés: - Mire képesít a népi egyetem? Kissé bátortalanul hangzik -az első válasz: - Továbblépésre. Ám követi a magyarázat, amikor a brigádvezetö elmondja, hogy valójában főiskolai felvételi vizsgára készül, az efsz szerelője újítási-ésszerúsítési javaslatát fogja szakdolgozatként beadni, a kozmetikusnö ősszel megkezdi tanulmányait a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemén, a Fotochema vállalat technikusa más beosztást fog kérni, ahol igényesebbek, nagyobbak a követelmények. Viszont Anna Majurniková könyvelő csak ennyit mond: - Egyszerűen szükségét érzem, hogy többet tudjak. A látogatók egyike az előbbi kérdést ilyen formában ismétli meg: - Mire képesít politikailag a népi egyetem? Erre Jaromír Pliácinsky, a járási pártbizottság titkára, aki maga is előadója az egyetemnek, így válaszol: - Még egy további lépésre. - Elmondja, hogy a hallgatók közül sokat javasolnak párttagjelöltségre, magasabb fokú, szervezett, politikai képzésre, tisztségekre a társadalmi és tömegszervezetekben. Utána a magyarázó adatok felsorolása következik: a három tanszék 286 hallgatója közül 52 kommunista, 46 tagjelölt, s az idén 28 hallgatót javasolnak tagjelöltségi felvételre. Persze, a találkozóra jött látogatóknak külön elmagyarázzák, hogy ez a javaslat csak elvi jelentőségű, mert hiszen a CSKP Alapszabályzata szerint mindenkit egyénileg vesznek fel, ajánló csak kommunista lehet, illetve a SZISZ valamelyik szerve, vagy szervezete. Az elvi jelentőségű javaslatra azonban minden esetben felfigyelnek a pártalapszervezetek és saját hatáskörükben annak alpján intézkednek. - Még eddig mindig helyeselték véleményünket, mindig elfogadták javaslatunkat - állapítja meg a Szocialista Akadémia járási bizottságának elnöke. És kérdez: - Ugye érdemes szorgalmazni, ösztönözni a népi egyetem működését? HAJDÚ ANDRÁS