Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-30 / 153. szám, szerda

Nehéz kezdet után bizakodás Az idei tavasz nem ígért gazdag termést a földművelőknek. Sokáig úgy tűnt, hogy a mostoha időjárás alaposan „átírja“ a gondosan el­készített terveket, hiszen a távozni nem akaró hideg késleltette a magban rejlő élet fakadását, később pedig a nedvességre igé­nyes zsenge növényt a szárazság sorvasztotta. Igaz, sok helyen dol­goztak az öntözőberendezések szórófejei, de vizük a növénynek szinte csak az életben maradás­hoz volt elegendő. Az áldatlan ál­lapoton a szórványos meleg máju­si esők valamelyest segítettek, ezek nyomán életre kelt a határ és a földművelők reménye. Bizony, nagy gondban voltak a zöldségkertészek is, hiszen szá­mukra a korai tavasz is későn érkezik. Ezért van egyre nagyobb jelentősége az időjárástól függet­lenített termelésnek“, vagyis a fó­lia alatti kertészkedésnek. Érthető tehát, hogy mezőgazdasági nagy­üzemeinkben is egyre szapo­rodnak a fóliasátrak, melyek nem­csak gyorsítják, de biztonságo­sabbá is teszik a termelést. xxx Az ipolybalogi (Balog nad Ip­ľom) Ipolymente Efsz zöldségker­tészetét is könnyű megtalálni, hi­szen az országút közelében felál­lított 63 hatalmas, szinte várost alkotó fóliasátor már messziről fel­tűnik az arra járónak. Báli Károly kertészt a fóliák alatt dolgozó asz- szonyok között találtam, akik az ígéretesen fejlődő paprikát szedték.- Úgy látom, jó munkát végez­Hagyomány, hogy a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termelés különböző területein született újí­tásokat, találmányokat évente ér­tékelik, a legjobbak szerzőit meg­jutalmazzák. Már ez is jelzi a moz­galom rendkívüli fontosságát gaz­dasági fejlődésünk szempont­jából. Minden elvárást felülmúló mennyiségű újítás született az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának ha­táskörébe tartozó szervezetekben az elmúlt évben. A mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari dolgozók kö­zül 8936 - csaknem ezerrel több, mint tavalyelőtt - azoknak a szá­ma, akik felismerték a munkájuk­kal összefüggő változtatás szük­ségességét, lehetséges módját. A benyújtott újítási javaslatok kö­zül 6038 gyakorlati alkalmazása megtörtént és ez majdnem 250 millió korona hasznot hozott a népgazdaságnak. Kilenc száza­lékkal többet, mint amennyit a kor­mányrendelet előirányzott. A számszerűen kimutatható eredmények mellett azonban sok még a tennivaló, a kihasználatlan lehetőség. Mint az értékelés is rámutatott, a központilag irányított szervezetekben a gép- és traktor­állomásokon, ^ a mezőgazdasági felvásárló- és ellátó vállalatoknál száz dolgozóra 4,19 újítás jut, a járási mezőgazdasági igazgató­ságok által irányított egységes földmüvesszövetkezetekben és tek a dolgozók - jegyzem meg, amint a többféle célt szolgáló épü­let felé haladva be-benézek az egymás mellett sorakozó fóliasát­rakba.- Most már bizakodva tekintünk a jövőbe, a kedvezőtlen indulás ellenére jó termés mutatkozik. Pe­dig az idei tavasz ugyancsak elke­serített bennünket. A hideg idő késleltette a palánta fejlődését, az üzemanyaggal való takarékosko­dás miatt a fűtésre sem jutott any- nyi fűtőanyag, mint az előző években.- A palántának viszont meleg kellett.- Arról sikerült gondoskodnunk: a mesterséges hőt olcsóbb ,,ter­mészetes“. meleggel pótoltuk. Az üvegházban és a hajtató fóliasát­rakban vastag istállótrágya-sző- nyeget helyeztünk el, így lényege­sebben kevesebb fűtésre volt szükség.- Mi minden terem a fóliasátrak alatt?- Salátával és karalábéval kezdtük az idényt, annak piacra adása után paprikával és uborká­val ültettük be a sátrakat. Persze, a fólián kívül is mintegy 30 hektá­ron termelünk különféle zöldséget. Ebből 15 hektár paprika, 4 hektár karfiol, 3 hektár salátauborka, ká­poszta és csemegekukorica, de kisebb területen van karalábénk, salátánk és más zöldségfélénk is. Termelési tervünk értéke 2 millió 350 ezer korona, melyből május végéig - a tervnek megfelelően - 200 ezret már teljesítettünk.- Idén mikor szállították az első árut a Zeleninának?- Január közepén - mondja kis állami gazdaságokban mindössze 0,51. Ugyanakkor az újítások 46 szá­zaléka az élelmiszeripari dolgo­zóktól származik, pedig az ágazat dolgozóinak ők csupán a 13 szá­zalékát alkotják. Buzdító légkör Azt már a legtöbb helyen érzik, hogy a külső erőforrások mérsék­lődése miatt a vállalatok mindin­kább a saját, belső tartalékaikra vannak utalva, ha céljaikat el akar­ják érni. E tartalékok között az egyik legfontosabb a dolgozó em­berek kezdeményező, alkotó ere­je. Úgy látszik azonban, ezt ma még nem mindenhol látják, ezért a nagy különbség egyes járások, mezőgazdasági üzemek között. A múlt évben a legtöbb újítási javaslat a trnavai járásban szüle­tett. A járások versenyében a má­sodik a dunaszerdahelyi (Dunajs­ká Streda), a harmadik a Bratisla- va-vidéki lett. Figyelemre méltó egyes mező- gazdasági üzemek és egyének teljesítménye az újítási javaslatok beterjesztése terén. Például a ko­máromi (Komárno) járásbeli Muzslai (Mužla) Egységes Föld­művesszövetkezet gépesítő rész­legének dolgozói 34 újítási javas­latot tettek a múlt évben. Mindösz- sze néggyel kevesebbet, mint a járás többi mezőgazdasági üze­me összesen. A kiértékelésen hal­gondolkodás után -, 1,7 tonna káposztát. Hitetlenkedő tekintetemet látva mosolyogva hozzáteszi:- De még a tavalyi termésből, raktárról. Első idei termésünk a saláta és a kalarábé volt, amit április elején indítottunk útnak. Tervünket mindkettőből teljesítet­tük. A paprikát június elején kezd­tük szedni, első alkalommal 1 ton­nát szállítottunk el. Azóta rendsze­resen, hetente két alkalommal mintegy 1,6 tonna paprikát és 2 tonna uborkát adunk el a Zeleni­nának. Június közepén megkezd­tük a korai káposzta szállítását is, ezer darabbal.- Van elegendő munkáskéz?- Naponta átlagban 40 nő szor­goskodik a kertészetben, de ha szükséges, más munkaterületről is jönnek segíteni. Egyelőre győz­zük a munkát. A palántázást már teljes egészében elvégeztük, most a növényápolás és a terménybe­takarítás szerepel napirenden. Idén egyébként új módszert vezet­tünk be: a kertészeti dolgozók kö­zött elosztottuk a területet, így mindenki maga műveli azt, s igyekszik minél eredményeseb­ben „gazdálkodni“. A termésbeta­karítást közösen végezzük, mert az idő sürget. A kertészet néhány férfi dolgozója az öntözőberende­zéseket kezeli.- Az eddigiekből úgy tűnik, nincs is gondjuk.- Mire panaszkodjunk? Az idő­járásra? Az már úgy látszik „ki­tombolta“ magát, úgy gondolom, sok bajt már nem hozhat. A felvá­sárlás is jól halad. A kedvezőtlen tavasz miatt késett a primőr áru, az uborka felvásárlási ára ennek ellenére már 8 koronára csökkent, ami a tavalyihoz viszonyítva 4 ko­rona mínuszt jelent. A fólia alatti termelés viszont egyre költsége­sebb emelkedett a fólia, a fűtő­anyag, az öntözőberendezések al­katrészeinek és a műtrágya ára, nekünk pedig most is a tíz év előtti áron kell értékesíteni termékünket. xxx Nagy munkakedvvel és ered­ményesen dolgoznak Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) határában az „Ipolymente“ zöldségkertészei, s talán még többet nyújtanának, ha nagyobb lenne az anyagi érde­keltség BÖJTÖS JÁNOS lőttük, hogy a muzslaiak példamu­tatásának titka az alkotó légkör­ben rejlik, aminek megteremtése elsősorban Dorna Sándor, a főgé­pesítő érdeme. Dicsérték a dunaszerdahelyi, a nádszegi (Trstice), a Sady pri Košiciach, a senicai, a klenoveci, a majcíchovi közös gazdaságokat is, ezekben ugyancsak felismerték az újítások jelentőségét. Gyógyír a mindennapi gondokra A népgazdasági szempontból legértékesebb újítások szerzőit az értekezleten megjutalmazták. Mi­roslav Halza újítási javaslatának bevezetése több mint félmillió ko­rona hasznot hozott a Liptovský Mikuláš-i Takarmányipari Vállalat­nak. Elképzelése alapján a takar­mánygyártás során használatos diffuzőrben keletkezett pára nyo­mását használják fel most villany­áram helyett a gyártáshoz szük­séges víz adagolására. A dunaszerdahelyi Dukla Egy­séges Földművesszövetkezet kol­lektívája: Píver Dezső, Tóth And­rás, Alföldy Imre, Somogyi Attila, Urbanics Tibor újítása alapján lé­tesített - élelmiszeripari hulladé­kot feldolgozó - berendezés közel félmillió koronával járult hozzá az eredményesebb takarmánygaz­dálkodáshoz. Karol Kubačka, Molnár Vilmos, a Galántai (Galanta) Járási Mező­gazdasági Igazgatóság gépesitöi és Szabó Gáspár, a Hidaskürti (Mostová) Efsz dolgozója pedig több mint 400 000 korona haszon­nal dolgozó - eddig sehol sem gyártott, de a mezőgazdasági üze­mek által igényelt - permetezőgé­pet szerkeszetett. A versenyben az első három helyen végzett újítók újítási javas­latának ismertetéséből is kitűnik, hogy az újítók a mindennapi gon­dok megoldásához kerestek és ta­láltak választ. Tóth András, a már említett újító a dunaszerdahelyi Dukla Efsz mérnöke, több ötlettel, javaslattal is segítette a haladást. A múlt év legaktívabb újítója kitüntetésben részesült. Részt vett több szövet­kezeti közösség munkájában, sőt egyedül is nyújtott be újítási javas­latot. Újításainak népgazdasági haszna negyedmillió korona. Világos útmutatást A legjobb újítások szerzőinek megjutalmazása is kifejezésre jut­tatja, hogy a kezdeményezőkész­séget, az újítók szándékát a fel­sőbb szervek elismerik, méltá­nyolják. így kellene lennie a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termelés minden területén. A mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztéri­um szerint azzal kell kezdeni, hogy a szervezetek dolgozzanak ki világos feladattervet. Fogalmaz­zák meg benne, milyen kérdés megoldásában várják a dolgozók segítségét. Tavaly 1954 tematikus feladat megoldására kértek vá­laszt a mezőgazdasági és élelmi- szeripari dolgozóktól. Ök ebből 573-ra találtak megoldást. Helytelen az a nézet, hogy újí­tási javaslat beterjesztése kizáró­lag a gépesítő részlegen dolgozók feladata. Hiszen a mezőgazda­ságban mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés egyre iparszerűbbé válik, és az ott dol­gozókat az eddiginél nagyobb mértékben kell ösztönözni a mű- szaki-gazdasági feladatok megol­dására. Arra, hogy keressék az útját-módját az abraktakarmányok­kal való takarékoskodásnak, a tö- megtakarmány-tartósítási eljárá­sok minősége javításának, a beta­karítási veszteségek csökkenté­sének, az energiahordozókkal, nyersanyagokkal, eszközökkel, devizával, munkaerővel való taka­rékoskodásnak, a hektárhozamok és állatok termelékenysége növe­lésének. xxx Az érvényben levő munkajogi és bérezési előírások lehetővé te­szik az újítók igazságos megjutal- mazását, az ágazati újítási köz­pont pedig különböző formákban, főleg újítók részére rendezett tan­folyamok szervezésével segíti a kezdeményezőkészség kibonta­kozását, az újítási kedv ébrentar­tását. A minisztérium pedig min­den támogatást megad a hasznos kezdeményezések gyakorlati al­kalmazásához. KOVÁCS ELVIRA KOMMENTÁLJUK A könnyűvegyipar súlya Nem is olyan régen még a vegyipar mérhetetlen fejlődési lehetősége, beláthatatlanul nagy jövője izgatta leginkább az ember fantáziáját. Ugyanez az ember aztán - megérezve a nyersanyagforrások apadását - maga kezdte ésszerű határok közé szorítani a fejlődés görbéjét, hogy ezzel együtt ebben az iparágban is szerkezeti változásokhoz folyamodjon, így a nehézvegyipar rohamos fejlődését is fokozatosan felváltja a könnyűvegyipar előretörésének időszaka. Valójá­ban az egyes népgazdasági ágazatok magas fokú kemizálása hívta egyre sürgetőbben életre a könnyűvegyipart, melynek nyersanyagául nagyobb részt már a vegyi anyagok széles skálája szolgál; produktumai más végtermékeket tesznek nemesebbé. Jelenleg hazánk vegyipari termelésének még csak tíz százaléka esik a könnyűvegyiparra, de így is több ágazatá­ban meghaladja a csehszlovák vegyipari termelés KGST-n belül elfoglalt részesedési arányát. A könnyüvegyipar fej­lesztésének üteme nálunk a hetvenes években lelassult. Ebben a beruházások visszafogása, bizonyos nyersanyaghi­ány és az új létesítmények elhelyezési és környezetvédelmi hatásai játszottak közre. Ugyanígy a kelleténél lassabban nőtt a szocialista országokból érkezett behozatal is. Mind­ezek együttvéve azt eredményezték, hogy napjainkban a gyógyszer- és vegyipar számára a nem szocialista orszá­gokból származó behozatalból (a kőolajon kívül) a könnyű- vegyipari termékek importja 30 százalékot tesz ki. A jelen és a jövő feladata: csökkenteni ezt az arányt és a szocialista országok tekintetében növelni a behozatalt és a kivitelt. Erre számos lehetőség kínálkozik. Elsősorban az Interchim (fel­adata a KGST államok könnyúvegyipara fejlesztésének koor­dinálása) keretében a két- és többoldalú szakosítási szerző­dések gyakorlati életbe léptetésével. Csehszlovákia könnyűvegyiparának exportja állandóan aktív mérleget jelez, megfelel az ágazat hazai színvonalának. Közben a többi szocialista ország szakosodási szándéka is emelkedő tendenciát mutat. Ennek ellenére a nyolcvanas évek elején egyes termékcsoportokban ugyanazon a szinten mozog; vagy csökken a könnyűvegyipari termékek kivitele. Növekedésre hazánkban csupán a 7. ötéves tervidőszak végén számíthatunk, amikorra több beruházás elkészül. Erre a hetvenes évek során hiába vártunk; bár szükségességét már akkor elismertük, tíz év alatt egyetlen jelentős könnyú- vegyipari beruházásra sem futotta erőnkből. így maradt az eddigiek pótlása a mostani ötéves tervidőszakra; konkrétan belefoglalva a tizenkettedik számú állami célprogram pontjai­ba. Ezek fokozatos megvalósítása még 1985 után is folytató­dik majd. Jelentősége hazánk könnyűvegyiparának meg­erősítésében van. Vegyiparunk számára a jövőre nézve rendkívüli jelentő­sége van az energiaigényes termékek szovjetunióbeli beho­zatalának, a megkötött szerződések alapján ugyanis ezeket könnyűvegyipari termékekben adjuk vissza. Ezért is fölöt­tébb fontos a 12. számú állami célprogram megvalósítása. Megmutatkozik ugyan az is, hogy a könnyű vegyipari beruhá­zások is elég igényesek, de mégis előnyösebb ezt az utat választani, mert így jobban kihasználhatjuk meglévő tudomá­nyos-műszaki alapunkat és a nehézvegyipar szolgáltatta nyersanyagokat. Előnyösebb lenne, ha a vegyipari gépgyár­tásunkkal szintén bekapcsolódhatnánk a könnyűvegyipari berendezések gyártásának folyamatába. A 12. számú állami célprogram pontjainak megvalósítása tehát alapvető feltétele a lehetséges külkereskedelmi célok elérésének és elősegíti hazánk vegyiparának szerkezeti át­építését. Ennek egyik visszapillantó tükre lehet a most zajló Incheba ’82, melyen keresztmetszetet kapunk könnyűvegy­iparunk jelenéről, mostani valós súlyáról. J. MÉSZÁROS KÁROLY A kezdeményezést támogatni kell! Mezőgazdasági és élelmiszeripari újítók találkozójának margójára Szedik a paprikát. Elöl Báli Károly kertész (A szerző felvétele) ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 30.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom