Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-23 / 147. szám, szerda
A FEGYVERKORLÁTOZÁSI TÁRGYALÁSOK VÁLTOZTATHATATLAN ALAPJA AZ EGYENLŐSÉG ÉS AZ EGYENLŐ BIZTONSÁG ELVE Gromiko sajtóértekezlete New Yorkban új szú 3 1982. VI. 23. (ČSTK) - A Szovjetunió az eddiginél nagyobb fokú realizmust tart szükségesnek az Egyesült Államok részéről ahhoz, hogy a hónap végén kezdődő hadászati fegyverkorlátozási tárgyalások sikerrel fejeződhessenek be - közölte hétfő esti New York-i sajtóértekezletén Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Rámutatott, hogy Haig amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain elvi megállapodás jött létre szovjet-amerikai csúcstalálkozó megtartásáról, de annak idejét és helyét nem rögzítették. Gromiko a leszerelés kérdéseivel kapcsolatos nyilatkozattal nyitotta meg a sajtókonferenciáját, s mindenekelőtt a tárgyaló felek pozícióinak meghamisítása ellen foglalt állást. Mostanáig - mondotta - a Szovjetunió abban reménykedett, hogy Washington a világ elé tárja a hadászati és az európai fegyverek terén kialakult tényleges erőviszonyokat, ez a reménye azonban nem válik be. Az Egyesült Államok mind a genfi eurora- kéta-tárgyalásokon, mind pedig a hadászati fegyverzet korlátozásáról szóló tárgyalásokon makacsul kitart az erőviszonyok szándékos meghamisításán alapuló pozíciói mellett. Gromiko részletesen kifejtette, miért nem fogadhatja el a szovjet fél a földi telepítésű szovjet interkontinentális ballisztikus rakéták „destabilizáló tényezőként“ való beállítását az Egyesült Államok által, s rámutatott: a maga részéről a Szovjetunió ugyanígy „destabilizáló tényezőnek“ nyilváníthatja akár az amerikai atomtengeralattjárókat, akár a hadászati bombázókat. Az USA ugyanis mindkét területen számszerűen kimutatható fölényben van Szovjetunióval szemben. A Szovjetunió azonban úgy véli, hogy a hadászati fegyverek egyensúlyát a különböző fegyverfajták együttesen alkotják, ezért a tárgyalások sikere érdekében mindig az összetett helyzetet igyekszik figyelembe venni. A fegyverkorlátozási tárgyalások változtathatatlan alapja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve, mind a hadászati, mind pedig az európai közepes hatótávolságú rakétákról folytatott tárKína és az USA segédletével Összetákolták a Kambodzsa elleni „koalíciót“ (ČSTK) - Malaysia fővárosában, Kuala Lumpurban tegnap három reakciós kambodzsai csoport képviselői formális megegyezést írtak alá ún. koalíciós kormány megalakításáról, melynek fő célja, hogy megdöntse Kambodzsában a népi forradalmi rendszert. Ez a megállapodás összhangban áll az USA és Kína azon igyekezetével, hogy valamilyen „reprezentatív kormányt“ hozzanak létre, s megőrizzék az ENSZ- ben az ún. demokratikus Kambodzsa helyét. A koalíciót arra kívánják felhasználni, hogy továbbra is beavatkozhassanak Kambodzsa belügyeibe, a szélesebb összefüggéseket tekintve pedig egész Indokína ügyeibe, s hogy elkendőzzék a Pol Pót-rendszer gaztetteit, amely hároméves uralma alatt (1976-1979) hárommillió kambodzsait gyilkolt le. A koalíció vezető tisztségein hárman osztoztak meg: Norodom Szihanuk, egykori kambodzsai államfő, Khieu Sampham, a megdöntött rezsim egyik vezetője és Son Sann, a „khmer nép felszabadításáért“ harcoló egykori nemzeti front elnöke. Peking és Washington minden igyekezete ellenére is két évbe került, amíg az egymással is versengő csoportosulások vezetői meg tudtak állapodni. gyalásokon - szögezte le Gromiko, hangsúlyozva, hogy országa ezektől az elvektől nem tud és nem óhajt eltérni. A Szovjetunió ellen hozott legutóbbi szankciókról szólva aláhúzta: a feszültség fokozására irányuló lépések ezek, de nem fogják megakadályozni azokat a terveket, amelyek megtorpedózására szánták őket. Meg kell állapítani - mondotta Gromiko hogy az amerikai kormányzat egymás után bombázza le a kapcsolatok még megmaradt hídjait. E „hídrombo- lást“ példázza egyebek között a SALT-szerződés amerikai kezelésmódja is, azzal együtt, hogy az USA kormányzata is kénytelen tudomásul venni e szerződés értékeit. A közel-keleti kérdésről szólva a szovjet külügyminiszter kijelentette: az ENSZ-nek, s mindenekelőtt a Biztonsági Tanácsnak határozottabban kellett volna reagálnia a izraeli agresszióra, így arra is, hogy Libanonban most is folyik az irtóháború a palesztinok ellen. A Szovjetunió követeli, hogy ennek azonnal vessenek véget, védjék meg Libanon függetlenségét, s a palesztinai arab népet. Az izraeli erőket teljesen ki kell vonni Libanonból. Ugyanakkor hangsúlyozni kell: a Szovjetunió nemcsak nem ellenzi Izrael létét, hanem híve annak, hogy Izrael független államként létezzen a Közel-Kele- ten, békés alapokon építsen kapcsolatokat más államokkal - mondotta Andrej Gromiko. Washington önző módon viselkedik A Fehér Ház új szankcióinak visszhangja (ČSTK) - A felháborodás és az éles tiltakozás újabb hulláma kíséri a Reagan-kormánynak azt a döntését, hogy az érdekelt nyugat-európai cégek ellen kilátásba helyezett megtorló intézkedésekkel akadályozni, késleltetni akarja a Szovjetunió és Nyugat-Európa között megépítendő földgázvezeték elkészülését. A nyugatnémet AEG cég vezetése megdöbbenését hangoztatta az amerikai lépés kapcsán, amely nemcsak a cég szavahihetőségét, hanem több éves gazdasági tervét és több ezer munkahelyét is veszélyezteti. Mint ismeretes, az USA a Szovjetunió elleni embargó megszigorításával, elsősorban a földgázvezetékhez szükséges 125 gázturbina leszállítását akarja megakadályozni. A gázturbinákat gyártó nyugatnémet, brit és olasz vállalatok a turbinák forgó részét a francia Alstholm-Atlantique cégtől akarják megrendelni. A Reagan kormány azonban mostani döntésével megtiltotta, hogy a francia cég felhasználhassa az amerikai General Electrictől vásárolt li- cencét. šzakuraucsí Joslo japán külügyminiszter határozott rosszallásának adott hangot a washingtoni bejelentés kapcsán. Mint mondotta, az USA döntése igen hátrányosan érinti a japán energiaterveket, különösen a Szahalin szigetén folyó közös szovjet-japán kőolaj és földgázfeltárási munkákat. MEGGYŐZŐ EREJŰ A SZOCIALISTA ORSZÁGOK BÉRPOLITIKÁJA NÉHÁNY GENFBEN tegnap újabb plenáris ülést tartott az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai tárgyaláson részt vevő két küldöttség. A BOLGÁR HAZAFIAS FRONT IX. kongresszusa Szófiában tegnap délelőtt vitával folytatta munkáját, majd a küldöttek megkezdték tanácskozásukat a munkacsoportokban. FRANCOIS MITTERAND francia köztársasági elnök tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Spanyolországba érkezett. ZAIL SZINGH belügyminiszter lett a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus Párt (I) köztársasági elnökjelöltje, jelentette be tegnap Indira Gandhi miniszterelnök titkársága. OLASZORSZÁGBAN tetőznek a péntekre meghirdetett általános sztrájk előkészületei. A három nagy szakszervezeti központ, a CGIL, a CISL és az UIL titkárságának köreiből származó értesülések szerint a Rómában tervezett tömegtüntetésen legkevesebb 300 ezer dolgozó vesz részt az egész országból. KOPPENHÁGÁBAN ülést tartott a Dán Kommunista Párt Központi Bizottsága. Jörgen Jensen pártelnök beszédében felszólította a kormányt, hogy hozzon konkrét intézkedéseket a fegyverkezési hajsza megállítására és szálljon síkra atomfegyvermentes övezet létesítéséért Észak-Európában (Folytatás az 1. oldalról) ak, a palesztin ellenállási mozgalom ellen. Ez az agresszió ellentétben áll az ENSZ Alapokmányával. Az általános vitaban, amelyben eddig a 157 tagállam közel 100 küldöttségvezetője szólalt fel, nagy visszhangot váltott ki Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalása, amely sűrített formában konkretizálta az SZKP XXVh kongresszusának békeprogramját, kifejezve a Szovjetunió és a szocialista országok hozzáállását napjaink legfontosabb kérdéseihez. Rendkívül fontosnak tartom azt a tényt, hogy éppen itt tolmácsolták Leonyid Brezsnyev elvtárs üzenetét, melyben a Szovjetunió ünnepélyesen bejelentette, hogy kötelezi magát: nem veti be elsőként az atomfegyvert. A Szovjetuniónak ez az egyoldalú, semmilyen feltételhez nem kötött vállalása követésre méltó példát mutat. Ha a többi nukleáris hatalom is így tenne, az atomháború kirobbanásának a veszélye véglegesen megszűnne. A további új szovjet javaslatok a nukleáris fegyverek befagyasztásának támogatására, a vegyi fegyverek gyártásának betiltására stb., világosan bizonyítják, hogy a Szovjetunió őszintén törekszik a nukleáris katasztrófa elhárítására. Bohuslav Chňoupek hangsúlyozta, hogy a szocialista országok, az él nem kötelezett országok jelentős része és az ENSZ több más tagállama üdvözölte és támogatja az új szovjet kezdeményezést. Nyilvánvalóvá vált, hogy a gyakorlatban alkalmazott szocialista békepolitika nagy tekintélyt vívott ki az ENSZ talaján. Annak ellenére, hogy az ENSZ-ben különböző társadalmi rendszerű, különböző ideológiai és politikai alapállású országok tömörülnek, ezt a békepolitikát meggyőző erejűnek tartják, amely utat mutat a háborús veszély elhárításához, a tartós béke megőrzéséhez. Több felszólalás is igazolta, hogy Nyugaton is léteznek olyan reális erők, amelyek támogatják a politikai párbeszéd folytatását, az enyhülést, a konkrét intézkedéseket a leszerelés terén. Sajnos, sok olyan felszólalás is volt, főleg a NATO-országok képviselőinek részéről, amelyek csak homályos, semmitmondó megfogalmazásokat tartalmaztak. Semmivel sem járulnak hozzá ahhoz, hogy az ülésszak záródokumentuma tartalmazza majd mindazt, amit a résztvevők nagy többsége óhajt. Vagyis azt, hogy hatékonyan ösztönözzön minden leszerelési fórumon a pozitív eredmények elérésére. Végezetül Chňoupek külügyminiszter kiemelte, hogy a második rendkívüli leszerelési ülésszak nemcsak a diplomaták ügye. Emlékeztetett, milyen nagy hatással volt a tanácskozás légkörére az egyre erősödő atomfegyver-ellenes és békemozgalom. A Jomiuri Simbun szerint a Reagan kormány tavaly feloldotta a Carter által elrendelt szovjetellenes gabonaembargót, mert az ártott az amerikai farmerek érdekeinek. De amikor a szibériai gázvezeték építésében résztvevő szövetségesek érdekeiről van szó, Washington kifejezetten önző módon viselkedik. A Londonban megjelenő The Times szerint a washingtoni kormány kísérlete nem jár eredménynyel. A washingtoni döntést élesen bírálta a Financial Times is. A lap szerint a lépés provokatív jellegű és árt a Nyugat érdekeinek, késleltetheti ugyan, de nem akadályozhatja meg a gázvezeték megépítését. SALVADORI PARTIZÁNSIKEREK (ČSTK) - A salvadori hazafiak a múlt hét folyamán hajtották végre egyik legsikeresebb harci akciójukat a junta katonái ellen. A partizánok 550 kormánykatonát tettek harcképtelenné, nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak. Jelentések szerint 44 katonát foglyul ejtettek, köztük Francisco Adolfo Castillót, a salvadori hadügyminiszter helyettesét. Súlyos veszteségeket okoztak az Atlacatl, a Ramon Belloso és az Atonal elitegységeknek, amelyek az Egyesült Államokban speciális partizánellenes kiképzésen vettek részt. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front képviselője bejelentette, hogy az Egyesült Államok további hat A-37-B típusú harci repülőgépet bocsátott a junta rendelkezésére. Ezek a gépek 350 kiló bombát képesek egyszerre szállítani, s a partizánok elleni bevetésre készültek, mivel nagyon alacsonyan, nagyon lassan repülnek. Ezáltal könnyen felderíthetik az álcázott földi célpontokat is. Amerikai lépés az űrháború felé (ČSTK) - Colorado Springs-i székhellyel az Egyesült Államokban tegnap létrehozták a katonai űrparancsnokságot. A Pentagonnak a kozmikus térség katonai célokra való kihasználására irányuló újabb döntését Lew Allen tábornok, az amerikai légierő vezérkari főnöke jelentette be Washingtonban. Nem titkolta, hogy a washingtoni kormány fokozott aktivitása a világűrben felöleli a Columbia típusú űrrepülőgépek útjait is. KOMMENTÁRUNK, A Malvin-szigetek körüli politikai hullámverés maga alá temette Galtieri tábornokot, Margaret Thatchert viszont a magasba emelte. A volt argentin államfő bukására tulajdonképpen számítani lehetett, hisz a harcok kimenetele nem sokáig volt kétséges. A brit miniszterelnök pedig épp arra épített, hogy a háború megnyerése jelentősen megnöveli tekintélyét. Most, hogy a fegyverek elhallgattak, mindenki a jövőre figyel: Argentína jövőjére, a londoni kormány további - hazai - csatáira, no és a Malvin-szigetek sorsára. Argentína jövőjét illetően rengeteg a kérdőjel. A háború során ugyan a katonai vezetés egyesíteni tudta a lakosságot, ám ez az egység csupán arra szorítkozott, hogy valamennyi politikai erő a szigetek feletti argentin szuverenitás mellett állt ki. Ez ma már kevés. Az argentin belső fronton a Malvin-háború jelentette a tűzszünetet, ám most ennek vége: újabb csaták várhatók. A lakoság, a politikai pártok erőteljesebben követelik a demokratikus jogok helyreállítását, a civil kormányzáshoz való visszatérést. Ennek hangot adtak a június 16-i Buenos Aires-i hatalmas tüntetésen is. A nagy pártok, amelyek legalizálását a junta júliusra ígéri, mindenesetre előkészületeket folytatnak arra, hogy adott esetben kormányra lépjenek. A döntő persze a jövő szempontjából a hadsereg magatartása. A jelek szerint a fegyveres erőkön belül nagy a mozgolódás. Galtieri folytatni akarta a harcot, a hadsereg állítólag nem támogatta, így lemondott, vagy inkább lemondatták. Helyére a szárazföldi ború, mivel a légierő számos sikert ért el a britek ellen. Hírek szerint ő a polgári kormányzáshoz való visszatérés híve. A hadsereg irányvonaláról tanúskodhat, miként alakulnak az erősen megtépázott amerikai-argentin kapcsolatok. Buenos Aires- nak csalódnia kellett Washingtonban, s ezért szóba is kerúlt az USAHullámverés csapatok élén és a juntában Nico- laides tábornok került, aki élesen baloldalellenes nézeteiről ismert. Az ideiglenes elnök Alberto Saint Jean tábornok belügyminiszter lett, akit ugyancsak a legszélsőségesebb tisztek közé lehet sorolni. Ezek a változások nem sok jóval kecsegtetnek, ami a demokratizálási folyamat elindítását illeti. (A már említett múlt szerdai demonstráció résztvevői elleni brutális rendőrségi akció is ezt támasztja alá.) Meglepő volt viszont Lami Dozo tábornok néhány nappal ezelőtti kijelentése, hogy bel-, külpolitikai és gazdasági téren „gyors és gyökeres“ változások lesznek. Meglepő azért, mert a légierő fő- parancsnoka - s ebből kifolyólag a junta tagja -, úgy tűnik, az ország erős embere. Tekintélyét nem csorbította az elveszített hához fűződő viszony újraértékelése. Egyes megfigyelők szerint azonban a hadseregen belül erősödik az a csoport, amely e kapcsolatok rendezését szorgalmazza. Ha ez kerekedne felül, bizonyára heves tiltakozásokat váltana ki a lakosság részéről, ami pedig a katonákat a gyeplő erős vissza- rántására késztetné, s végeredményben a demokratizálás lekerülne a napirendről. Bonyolult tehát a helyzet, zavaros, az erővonalak alig felismerhetők. A jövőt illetően jelzést adhat, hogy a legfelsőbb katonai vezetők kit választanak államfővé. Nagy-Britanniában még tart a győzelmi mámor, ám egyre többen kérdezik: mi lesz ezután. Nyilvánvaló, hogy örökre nem tusolható el az infláció, a munkanélküliség súlyos problémája. Az emberek idővel rájönnek, hogy ez nem az ő háborújuk volt, hanem Margaret Thatcheré, imperialista, gyarmatosító háború, amelyben értelmetlenül haltak meg „a fiúk“ közül sokan. Ha van pénz háborúra, telik új munkahelyek létesítésére, a bérek emelésére is - vélhetik a britek. Az ilyen követelésekre azonban Thatcher asszony a maga módján már válaszolt is: a kormány tovább növeli a katonai kiadásokat - természetesen az adófizetők terhére. L ondon lezártnak tartja az ügyet, döntése, hogy visz- szaállítja a szigetek gyarmati státusát, véglegesnek tűnik, s Argentínával csak akkor hajlandó kapcsolatot teremteni, ha az végképp lemond a szigetekről. Erre viszont Buenos Aires nem hajlandó. S a szigetek sorsa? Nagy-Britannia presztízsokokból kezdte el a háborút, ám az Egyesült Államokat ennél sokkal „földibb“ törekvések vezették ahhoz, hogy harmadikként részt vegyen a konfliktusban. Nevezetesen az, hogy nagyhatalmi politikája szellemében újabb katonai bázissal bővítse a világon szinte mindenütt megtalálható támaszpontjait. Az erre irányuló előkészületek mindenesetre már meg is kezdődtek, s Argentína ebbe már aligha szólhat bele. PAPUCSEK GERGELY
