Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-16 / 141. szám, szerda
A „zöld tej“-készítés titka ÚJ ENERGIATAKARÉKOS MEGOLDÁSOK Markos rakodógép és hozzáértő kezek rakják kazalba a szénát. Egyelőre kinn a szabadban EGYÜTTMÜKÖDÉS - A KOR SZÍNVONALÁN „A tagállamaink társadalmi-gazdasági fejlődésének jelen szakaszában kitűzött feladatok megvalósításához elengedhetetlen a szocialista gazdasági integráció erősítése, az együttmüködés eredményesebbé tétele“ - hangzott el a KGST végrehajtó bizottságának beszámolójában a szocialista gazdasági közösség XXXVI., Budapesten megtartott ülésszakának. Nem öncélúan hangoztatták az együttmüködés erősítésének, eredményesebbé tételének a fontosságát ezen a nagy jelentőségű tanácskozáson. És nem öncélúan fogalmazták meg és hagyták jóvá többek között a mikroprocesszoros technika, az ipari robotok és a mikroelektronika fejlesztésére vonatkozó együttmüködési programot. Nem holmi divatirányzatnak, hanem a kor követelményének alávetve születtek meg ezek a programok is, akárcsak az 1971-ben Bukarestben jóváhagyott Komplex Programban rögzített feladatok. A kor hozta magával az elektronika alkalmazását az élet, a termelés számos területén, s alkalmazása alól nem bújhatnak ki a szocialista közösség országai sem, ha korszerű gépeket akarnak gyártani, ha automatizálni akarják a termelést. Mindez pedig a munkatermelékenység növelésének elengedhetetlen feltétele. A mikroprocesszoros technika, az ipari robotok és a mikroelektronika fejlesztésének közös programjából hazánkra háruló feladatok nem lesznek kisebbek, mint az atomenergetikai gépgyártás fejlesztéséből eredő feladataink. Teljesítésükhöz az együttműködés, a munkamegosztás elengedhetetlen, hiszen a tudományos-műszaki erők összpontosításával, a fejlesztési feladatok ésszerű elosztásával a szocialista gazdasági közösség mint egész, s minden egyes tagország hamarabb juthat célhoz, mintha tagállamai erőiket szétforgácsolva, külön-külön akarnának célhoz jutni. Az elkövetkező öt-tíz évben a közösség országainak kell gondoskodniuk ez irányű szükségleteik kielégítésére magas szinvonalű technológiáról. Hogy ez megvalósulhasson, a kutatási, fejlesztési és szállítási feladatok szigorű és pontos teljesítésére van szükség. A végrehajtó bizottság pedig a KGST XXXV. ülésszaka óta elért eredményeket, valamint a kooperációs és gyártásszakosítási eredmények teljesítését elemezve is megállapította, hogy bizony a két- és sokoldalű kötelezettségek teljesítésében gyakran következik be fennakadás, amely akadályozza egy-egy tagországban a tervfeladatok zavartalan teljesítését. Azt mondottuk, hogy a kor színvonalának megfelelő együttműködési programot tűzött ki múlt heti tanácskozásán a KGST végrehajtó bizottsága. Hogy ez az együttműködési program valóban a kor színvonalán valósulhasson meg, ahhoz a közös program megvalósításába bekapcsolódó hazai vállalatainknak, kutatóintézeteinknek is a kor színvolán kell teljesíteniük feladataikat. PÁKOZDI GERTRÚD Maximálisan kihasználják az öntözőberendezéseket Az energiahiány „sarokba szorította“ a termelőket, a leleményes emberek pedig keresni kezdték az energiatakarékos eljárásokat. Sok érdekesség látott azóta napvilágot, a „zöld tej“ például az energia takarékos tömegtakarmány-szá- rítás mellékterméke. Újdonság. Az országban még csak néhány helyen foglalkoznak a készítésével, elsőként a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban láttak neki, František Linhartnak, a Prágai Tudományos Rendszergazdálkodási Intézet munkatársának találmánya alapján. Ez az elsőség a legújabb bizonyítéka, hogy a galántai járás egyik nagy mezőgazdasági üzeme élén olyan vezetők állnak, akik érdeklődnek az újdonságok iránt, a tudományos ismereteket igyekeznek alkalmazni a gyakorlatban. Kényszerítő körülmény Tizenöt évvel ezelőtt szintén tö- megtakarmány-betakarítás idején jártam a szóban forgó állami gazdaságban. Akkor az volt az újdonság, hogy a lekaszált lucernát nem a földön hagyva, az időjárás viszontagságainak kitéve szárították meg, hanem forrólevegős szárító-berendezésekben. Akkor úgy tűnt, ennek az eljárásnak csak előnye van, hiszen a termés zölden került le a földről, mielőtt erős napsütésben túlszáradva leperegtek volna legtöbb tápértékét tartalmazó levelei, vagy eső rothasztotta volna meg a földön. Ezért is követték szinte mindenütt az ő példájukat, és teremtették meg a forrólevegős szárítás feltételeit. A közgazdászok azonban ünneprontó kimutatásokat készítettek arról, hogy nagyon drága a mesterséges szárítás, az energiaválság pedig megkérdőjelezte létjogosultságát: akkor, amikor már szinte minden mezőgazdasági üzem rendelkezett nagy befektetés árán létrejött szárítóberendezéssel, amikor már bebizonyosodott, hogy a szárítóházhoz tartozó darálóban készített lucernaliszt tápértéke sokkal magasabb, mint a napon szárított szénáé, s amikor már a takarmánykeverők olyan receptúrák szerint készítették a tápszereket, amelyek lucernaliszt felhasználását is előírták. A harmadik út Egyelőre még mindig csak a sok veszteséggel járó természetes és a drága mesterséges szárítás között választhatnak a gazdaságok. A Slovenské Pole-i példa bizonyítja, hogy van egy harmadik járható út is. Lombos Kornél igazgató kíséretéiben tekintjük meg a szárítórészleget. Megérkezésünkkor Borsányi Ferenc traktoros épp lucernával megrakott pótkocsi» vontat az épület melletti fogadó garaihoz. A garatból csigás szalagrendszer viszi be a növényt az épület oldalán levő nyíláson át abba a helyiségbe, ahol a présből, a szárítódobból és a darálóból álló gépsor áll. A nedvdús lucerna először a présbe kerül, ami a már említett feltaláló elképzelései alapján készült. S amely, miután kísérleti körülmények közepette kipróbálták, s bebizonyosodott róla, hogy hasznos dolog, egy raktár mélyére került. Az itteni állami gazdasági igazgatója ekkor felajánlotta, hogy szívesen vállalják a találmány gyakorlati kipróbálását. Elhozták, próbaüzemelés közben változtatásokat hajtottak végre rajta, s idén már hibátlanul működtetik. Látni lehet, hogy a prés a lucerna levét kisajtolja. A zöldes-fehér lé, a „zöld tej“ csöveken keresztül áramlik az udvaron felállított tartályba. Onnét hordják szét reggeli és esti etetéskor az állatoknak. Régebben a tömegtakarmányokat 900 Celzius fokos hőmérsékleten szárították meg, de ezzel tulajdonképpen azt a nedvességet is elpárologtatták belőlük, amit most előzőleg sajtolnak, s amelynek mész- és foszfortartalma rendkívül magas. E két komponensre pedig nagyon nagy szüksége van az állatok szervezetének a tejképzéshez. A kisajtolt növényt már 400 fokos melegen megszáríthatják, ehhez pedig 50 százalékkal kevesebb fűtőolajra van szükség. A darálóból a zsákokba került liszt is gazdagabb tápértékben, mert kevesebb összetevője megy tönkre az alacsonyabb hőfokon történő szárításnak köszönhetően. Elterjesztése indokolt A „zöld tejet“ az állatok szeretik és nagyobb tejelékenységgel meg is hálálják. Az idei év első negyedévében például kevesebb erő- takarmány-felhasználás mellett 18 00Ó literrel több tejet adtak, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A „zöld tej“ egy hétnél tovább nem tárolható, de szerencsére az állati szervezetnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy mind a meszet, mind a foszfort raktározni tudja, tehát a tejképződéshez szükséges alapanyagok egész évben biztosítottak. A gazdaságban azonban nemcsak a lucernának, hanem a többi tömegtakarmánynak - a perkó- nak, a zabkeveréknek, a fűnek- a levét is kipréselik a mesterséges szárítás előtt. A szárító üzemeltetése tehát gazdaságosabb, a benne kezelt termények minősége jobb, aminek végül is az állattenyésztés látja nagy hasznát. Az igazgató szerint ajánlatos az eljárás széles körű elterjesztése, ezt az intézettel is tudatta, és reméli, hogy lépéseket tesznek a prések sorozatgyártására. A szárítórészleg megtekintése után még hosszasan beszélgettünk az igazgatóval. Elmondotta, hogy nagy számú állatállományuknak nagy szüksége van tömegtakarmányokra, amit a gazdaságban 1050 hektáron termesztenek. Lucernából is sokkal többet, mint 15 évvel ezelőtt. Éppen ezért, ha akarnák sem száríthatnának meg mindet a szárítóberendezésen, így a kockázattal járó kinti szárításról sem mondhatnak le. Hogy a lekaszált lucernát minél jobban óvják az időjárás viszontagságaitól, szénasopákat építenek.- Négy ilyen sopára lenne szükségünk, alattuk az évi 250 vagon szénatermésünk elférne. A szűk beruházási keret miatt azonban egyelőre csak kettő van épülőfélben Nagy reményeket füzünk hozzájuk. Ha végre elkészülnek, akkor magasabb nedvességtartalommal is tárolható itt a lucerna, még akkor, amikor nem peregtek le a levelei. A tömegtakarmányok utókezelésében valóban egy re kisebb szükségük lesz a Nap melegére, de azért nem kell szégyenében a felhők mögé bújnia, sőt, borjúne- veldéjük üzemeltetése szempontjából az a jó, ha minél erősebben süt. Ennek a tetejére ugyanis- nagy nehézségek és utánjárás árán - napkollektort szereltek fel. Ingyen melegít A borjúnevelésben olyan járatosak, hogy a szomszédos gazdaságok elválasztása után rájuk bízzák állataikat. Egyszerre 2200 borjút gondoznak hathónapos korukig. Vagyis abban az időszakban, amikor a nevelésük a legnagyobb körültekintést igényli. Azután visszaadják őket továbbnevelésre. Az állatok etetéséhez szükséges tejpor felhígításához naponta 6-7 ezer liter forró vízre van szükség. A legnagyobb vízmelegítőkből is nagyon sok kellene ennyi víz felmelegítéséhez. Arról nem is beszélve, hogy működtetésük csúcsfogyasztás idején tilos, ha pedig kivételt kapnának a használatukra, akkor többe kerülne az áram. Ugyanakkor nemcsak a pénzzel, hanem a villanyárammal is takarékoskodni kell. Ezt teszi lehetővé a napkollektor, ami ingyen melegíti fel a sok-sok vizet. A fenti példák bizonyítják, hogy az energiatakarékos szemlélet meghonosodott a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban. A gazdálkodás olyan területén is, amelyen még senki sem kísérelte meg, de az e téren szerzett tapasztalataikból a közeljövőben mindenkinek haszna lehet. KOVÁCS ELVIRA A hosszan tartó szárazság nagyon aggasztja a komáromi járás mezőgazdaságának irányítóit. A határban járva mindenfelé teljes kapacitással üzemelnek az öntözőberendezések. Az öntözőberendezések kihasználásáról, annak megszervezéséről Mikuláš Grób mérnök, az Agrostav komáromi (Komárno) üzemének igazgatója tájékoztatott ottjártamkor Elmondotta, hogy a Komáromi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetése alatt az öntözési szakértők „stábja“ irányítja a járás mezőgazdasági üzemeiben, vállalatainál az öntözőberendezések ésszerű kihasználását. A stáb tagjai ütemtervet állítottak össze az öntözőberendezések napi kihasználására, mégpedig minden üzem számára. A feladatok teljesítését naponta értékelik. Naponta felmérik, hány hektárnyi gabonát, évelő takarmányt és egyéb terményt öntöztek meg a mezőgazdasági vállalatok, üzemek. Az irányitó stábnál jelentik be a mezőgazdasági üzemek, vállalatok az öntözőrendszerek esetleges meghibásodását is. A meghibásodott berendezéseket az Agrostav komáromi üzemének dolgozói gyors ütemben igyekeznek minél előbb üzemképessé tenni. Igaz, némely esetben munkájukat alkatrészhiány nehezíti, de találnak rá módot, hogy az elromlott szerkezeteket megjavítsák. Június első hetének végéig állandó üzemeltetéssel a járás szántóföldjein több mint 9 ezer hektárnyi alapierületet öntöztek meg. Vannak területek, amelyekre már két ízben is juttattak mesterséges módon vizet. Ha ezt hozzászámítjuk, úgy 14 ezer hektárt tesz ki a megöntözött terület. A legnagyobb területeken az ógyallai (Hurbanovo), dunamocsi (Moča), gútai (Kolárovo), lakszakállasi (Sokolce) és a nemesócsai (Zemianská Olča) szövetkezetek dolgozói öntözték meg a növényzetet. Ezek a szövetkezetek rendelkeznek a legtöbb öntözőberendezéssel. Azok az üzemek, amelyek ugyan kisebb területet képesek csak öntözni, szintén két műszakban használták ki a meglévő berendezéseket. A kidolgozott ütemterv szerint a járásban 500 hektárnyi terület megöntözése volt a napi feladat. Ezt a feladatot naponta 100-150 hektárral teljesítik túl. KOLOZSI ERNŐ Az észak-csehországi kerületben elsőként három éve Libešice nad Litomericku-i Május 9 Efsz-ben szerelték fel a vizet melegítő nap- kollektorokkal a borjúneveidét és egyéb épületeket. Az idén a meglévő 32 négyzetméteres napkollektor-felületet további 15 négyzetméterrel bővítik, s ezzel az évi villamos-áram megtakarítás a jelenlegi 13 ezer kilowattórára növekedik A felvételen a napkollektorok láthatók (Felvétel: ČTK - Libor Zavoral) ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 16. KOMMENTÁLJUK A prés - a tömegtakarmány-utőkezelő gépsor legújabb tagja (Egri Ferenc felvételei)
