Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)

1982-05-07 / 107. szám, péntek

Környezetünk védelmében A TERMÉSZETES SZENNYVÍZTISZTÍTÁS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI ÉS FELADATAI r . ............................... , i i,, i ^ KO MMENTÁLJUK A természetes vizek tisztaságá­nak megőrzése, a vízminőség szabályozása, és ezzel kapcsolat­ban az egyre nagyobb mennyi­ségben keletkező szennyvizek tisztítása illetve elhelyezése ko­runk legfontosabb környezetvé­delmi feladatai közé tartozik. Ezt a rendkívül igényes feladatot úgy kell megoldani, hogy a környezet mesterséges és természetes adottságait a lehető legnagyobb mértékben egyensúlyban kell tar­tanunk. Korunkban ugyanis a ter­mészet adta környezeti, vagyis ökológiai feltételeket, melyek bizo­nyos határokon túl már nem fej­leszthetők, a szinte korlátlanul továbbfejleszthető műszaki adott­ságok rendkívüli mértékben ve­szélyeztetik. Éppen ezért elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a műszaki megoldásokat, ameny- nyiben ez lehetséges, minden esetben az ökológiai adottságok­hoz alkalmazzuk. A tudományos alapokon fejlődő társadalom egyik legnagyobb és időszerű problé­mája éppen az ökológiai és mű­szaki, illetve a természetes és mesterséges adottságok egyen­súlyban tartása. Ezt a problémát egyre inkább össztársadalmi szempontok figyelembevételével szükséges megközelíteni és meg­oldani. Növekvő szennyeződés Tévedések elkerülése végett szükségesnek tartjuk már elöljáró­ban leszögezni, hogy földünknek mind felszíni, mind pedig felszín alatti vízkészletei úgyszólván min­den időben szennyeződtek. Az igazsághoz azonban az is hozzá­tartozik, hogy a múltban a termé­szet ezeket a szennyeződéseket, amelyek elsősorban természetes úton keletkeztek, könnyen elvisel­te, és ennek káros következmé­nyeit kiküszöbölte. A fejlődés mai ütemét vizsgálva megállapíthat­juk, hogy az egyre nagyobb mér­tékű iparosodás, kemizáció és nem utolsósorban az urbanizáció következtében a szennyvízkibo­csátás egyre erőteljesebben nö­vekszik. Ezért egyre súlyosabbak a növekvő mennyiségű szennyvi­zek tisztításával és elhelyezésével kapcsolatos gondjaink. A szenny­víztisztítás rendkívül igényes és költséges feladatait elsősorban a környezetvédelmi és egészség- ügyi szempontok teszik indokolttá. Éppen ezért keresnünk kell azokat a lehetőségeket, módszereket és eljárásokat, melyeknek segítségé­vel - természetesen figyelembe véve a környezetvédelmi és köze­gészségügyi követelményeket a feladatot hatékonyabban oldhat­juk meg és a fejlődés ütemét gyor­sítani tudjuk. A szennyvíztisztításnak jelenleg természetes és mesterséges módszereit ismerjük. A szennyvíz- tisztítás mesterséges módszereit elsősorban az jellemzi, hogy ezek igen magas beruházási és üze­meltetési költségekkel járnak. To­vábbi jellemzőjük, hogy az említett magas költségek ellenére sem je­lentik a probléma teljes és tökéletes megoldását. A szennyvíztisztító berendezésekről elfolyó vizek tisz­tasága ugyanis nem megfelelő. További problémát jelent a víztisz­títás során a telepen maradó iszap elhelyezése is. Másrészt nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a szennyvíztisztító tele­pek gazdaságos létesítése és üze­meltetése megfelelő nagyságú be­rendezéseket feltételez, amelyek csak nagyobb települések eseté­ben valósíthatók meg. A szennyvíz hasznosítása Éppen ezért a szakemberek az utóbbi időben a természetes szennyvíztisztításnak, valamint a szennyvizek elhelyezésének és hasznosításának olyan módszere­it igyekeznek bevezetni, amelye­ket nem jellemzik az imént felsorolt hiányosságok, illetve hátrányok. Ugyanakkor számításba jöhetnek olyan megoldások is, amelyek az előző módszerek kiegészítői le­hetnek. Ezek közé a megoldások közé tartozik többek között a szennyvízöntözéses mezőgaz­dasági növénytermesztés, vala­mint a szennyvizek elhelyezése fás kultúrákban, egyrészt öntözés, másrészt pedig trágyázás céljá­ból. A szennyvízöntözés mellett nagy jelentősége lehet a szenny­víziszap elhelyezésének mező- gazdasági és erdőgazdasági terü­leteken, valamint a fenti eljárások kombinációjának is. Az eddigi szennyvíztisztítás és környezetvédelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szennyvizek­nek csak mesterséges módon tör­ténő tisztítása, illetve ártalmatlan­ná tétele nem oldható meg gazda­ságosan. Az eddig ismert és alkal­mazott mesterséges tisztítási módszerek ugyanis elsősorban a szennyvizek szervesanyag tar­talmát csökkentik, míg az ásványi eredetű anyagokét nem. Ennek következtében a szennyvíztisztító berendezésekből elfolyó vizek to­vábbra is szennyezik a felszíni vizeket, elsősorban a nehéz fé­Az idén 67 millió korona munkát kell elvégezni a bratis­lavai szennyvíztisztító állomás építésén. Ez a jelentős környezet- védelmi létesítmény átadása után a Slovnaft által szennyezett vizet tisztítja majd. A berendezés egyedülálló Szlovákiában, a tisztítás három szakaszban valósul majd meg. A legjelentősebb kivitelező a Hydrostav, amelynek dolgozói számára az idei év különösen igényes, mert a tisztítóállomás több részét át kell adniuk a technológiai berendezések szereléséhez. A tisztítóállo­máson a legkorszerűbb, többnyire japán gyártmányú gépek dolgoznak majd. Képünkön a brnói Chemonta két dolgozója szerelés közben. (ČSTK felvétele) mek, továbbá a különböző vegyüle- tek révén, amelyek a természetes vizek növényi vegetációját veszé­lyeztetik. Környezetvédelmi szem­pontból a legfontosabb feladatunk gondoskodni a szennyvizeknek és egyéb szennyező anyagoknak a természetes vizektől való teljes távoltartásáról, valamint a megle­vő szennyvíztisztítási módszerek továbbfejlesztéséről. Ez a feladat elsősorban azt jelenti, hogy a szennyvizek elhelyezése csakis a talajon, illetve a talajban, esetleg zárt vízkultúrában lehetséges. A szennyező anyagokat ugyanis az említett helyeken kialakult mik­roorganizmusok víz- és tápanyag­forrásává tesszük. Az említett élő­lények gondoskodnak a szennye­ző anyagok elbontásáról, illetve azok felhasználásáról. Természe­tesen mindez csak akkor valósít­ható meg, ha a talajban levő élőlé­nyek képesek a bevitt szennyező anyagokat lebontani és felhasz­nálni. A világ különböző országai­ban folyó ilyen irányú jelenlegi ku­tatások elsősorban a szennyvizek adagolásának optimális mértékét és módját igyekeznek felderíteni és tisztázni. A szennyezett vizek, iszapok és hulladékok legáltalánosabb és legmegbízhatóbb befogadója a ta­laj. Ez nemcsak a szennyező anyagok eltávolítását és ártalmat­lanná tételét oldja meg, hanem lehetővé teszi a szennyvízben le­vő, még értékes anyagok haszno­sítását is. Ezt a kettős célt valósít­ja meg a szennyvizek mezőgaz­dasági és erdészeti hasznosítása is. Ebben az esetben ugyanis a keletkező szennyvizek teljes mennyiségét szabályozott módon a szántóföldre, illetve a fás kultú­rára juttatjuk, tápanyagtartalmát és vízértékét pedig a növény-, illetve fatermesztésben hasznosít­juk. Mivel a talaj és annak élővilá­ga igen bonyolult rendszert alkot, a legújabb szennyvízhasznosítási kutatások ún. komplex módszere­ket igyekeznek kialakítani és hasznosítani. Ennek következté­ben szükséges, hogy a témával foglalkozó kutatók nemzetközi méretekben is kapcsolatot tart­hassanak egymással. Reméljük, hogy a jövőben már ennek az együttműködésnek az eredmé­nyeiről számolhatunk be lapunk olvasóinak. KOHÁN ISTVÁN Előzzük meg a pereskedést Annak ellenére, hogy hazánkban jelentős mértékben csök­kent a magántulajdonban levő telkek száma és a mezőgazda­sági termelésre alkalmas terület túlnyomó részén szocialista vállalatok gazdálkodnak, még mindig nem elhagyagolható az ingatlannal kapcsolatos polgárjogi perek száma. Ezek meg­előzése és a társadalom érdekeinek védelme az ingatlanokat érintő szerződéskötések során, kiemelkedő feladata az állami közjegyzőségeknek. Az ingatlantulajdonnal kapcsolatos szerződések létrejötté­hez és érvényességhez 1964 óta nélkülözhetetlen a területi­leg illetékes állami közjegyzöség jóváhagyó döntése. Ezt a jóváhagyást fejezi ki az állami közjegyzöség azzal, hogy a szükséges eljárás után regisztrálja a bejelentett szerződé­seket. A kötelező regisztráció bevezetését a szóban forgó szerződések gazdasági és társadalmi jelentősége tette indo­kolttá, hiszen tárgyuk leggyakrabban a föld, amely minden természetes érték forrása, pótolhatatlan termelő- és munka­eszköz a mezőgazdaságban. Ez a megoldás növeli az ingatla­nokhoz újonnan kialakuló tulajdoni és használati jogviszo­nyok zavartalanságát, biztonságát és hozzájárult ahhoz, hogy a szerződő felek jogaik és kötelességeik pontos isme­rete alapján tegyenek ezeknek eleget. A regisztrálási eljárásban a közjegyzöség főleg a szerző­dés érvényességét vizsgálja, tehát azt, hogy tartalma megfe­leljen a jog kényszerítő erejű normáinak és összhangban legyen a társadalom érdekeivel. Ugyanakkor ügyel arra is, hogy a szerződés következtében beálló változások ne veszé­lyeztessék a mezőgazdasági termelést, a község tervszerű fejlesztését és a lakásgazdálkodást. Emellett az állami köz- jegyzőség általában a helyi nemzeti bizottság állásfoglalá­sára támaszkodik, hogy a tervezett jogügyelettel egyetért-e vagy sem. Mindez lehetővé tette egy eredményesen működő ellenőrzési rendszer kialakulását, amelyben létrejöttek az egyéni és a társadalmi érdekek összhangjának alapvető feltételei. Amennyiben a közjegyzöség teljesíti kötelességeit és a fent említett szempontok figyelembe vételével csak a hibát­lan szerződéseket regisztrálja, ezzel meggátolja a szerződé­sek érvénytelensége, egyes cikkelyek értelmezése miatt kialakuló jogvitákat, megelőzheti a határ- és birtokpereket. Tavaly több mint negyvennyolcezer szerződés regisztrálá­sáról döntöttek a szlovákiai állami közjegyzöségek. A beje­lentett szerződések regisztrálását 378 esetben utasították el. A statisztikai adatok viszont mégsem adnak teljes képet a közjegyzöségek munkájának hatékonyságáról, hiszen a kimutatásokban nem szerepelnek azok az esetek, amelyek­ben egyszerűen csak a szerződő felek felvilágosításával és nem kérelmük elutasításával akadályozták meg a társadalmi és egyéni érdekekkel ellenkező, vagy más - formai és tartalmi - szempontból kedvezőtlen, szerződés létrejöttét. Tevékenységük jelentőségét pedig nem csupán a permeg­előzésben látjuk. Számos birtok- és határper bizonyítja, hogy a jogvitáknak nem mindenható csodagyógyszere a bíróság ítélete, számos ügynek nem kellene a bíróság elé jutnia, ha a felek ismerik jogaikat és kötelességeiket. A leg­több esetben ugyanis az ítélet sem hoz megnyugvást a meg­romlott jószomszédi, baráti és - egyáltalán - emberi kapcso­latokban. Az állami közjegyzöség ezért segítséget nyújt a hozzá fordulóknak jogaik védelmében. Legjelentősebb mégis a jogi felvilágosító tevékenység, mert a jogok és kötelességek szakszerű megmagyarázásával már csírájában elfojthatja nem csupán az esetleges pereket, hanem az ingatlanokhoz fűződő jogviszonyokkal kapcsolatban oly gyakran felmerülő jogvitákat. FEKETE MARIAN ORVOSI TANÁCSADÓ A bőrrákról A bőrrák igen gyakori megbete­gedés, a becslések szerint az összes rákos megbetegedések mintegy 45 százaléka. Fele a fe­jen, illetve az arcon fordul elő. Igen gyakori az ajak rákos daganata - főképpen a férfiaknál. A bőrrák inkább az idősebb 50-60 éves embereknél fordul elő, de nem ritka a fiataloknál sem. Ha a belső szervek rákos megbetegedését összehasonlítjuk a bőrrákkal, kitű­nik, hogy az utóbbi kevésbé ve­szélyes, mivel igen lassan fejlődik, s többnyire ugyanazon a hámszö­veten marad, ahol képződött. Rendszerint nem hatol be a nyi­rokcsomókba, s nem terjed át a test más részére. A bőrdaganat teljesen eltávolít­ható. Ennek ellenére mégis előfor­dul, hogy az emberek csak hóna­pok vagy évek múlva fordulnak orvoshoz, amikor az eredetileg kis daganat már jócskán megnagyob­bodott, mélyen behatolt a szöve­tekbe és ott roncsolást okozott. A nagyon elhanyagolt betegség aztán gyógyíthatatlanná válik. A rák keletkezésének okait ez ideig még nem ismerjük, csupán néhány körülményt, amely elő­idézheti. A bőrrák sokkal gyakrab­ban fordul elő a bőr beteg részén, mint az egészségesen. Feltételez­hető, hogy ennek oka a hosszan tartó gyulladás, mint pl. a különbö­ző eredetű fekélyek, a visszeres eredetű lábszárfekély, a csontve­lőgyulladásos sipoly vagy a hosz- szú ideig tartó kiütések. Ilyen gyul­ladásos állapotot kiválthat az olyan szemölcs is, amely gyakran megsérült, pl. borotválkozással, felkaparással, erős dörzsöléssel. Az ismétlődő ingerek hatására az egészséges bőrön is gyulladás keletkezhet, amely aztán rákká fejlődhet. Dohányzással az égés során keletkezett magas hőmér­sékletű kátrányanyag is kiválthat ilyen hatást. Azt a tényt, hogy az ajakrák a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél, szintén a dohány­zással magyarázhatjuk. A bőrrák keletkezésében az örökletes adottságoknak is szere­pük van, főként ha a bőr különbö­ző ingerlő anyagok hatására, is­métlődő sérülésnek, pl. égésnek, röntgen- és rádiumsugárzásnak, valamint vegyi anyagok: kátrány, kátránytermékek, anilinfestékek, ásványi olajok ingerhatásának van kitéve. Igen valószínű, hogy a rá­kot több, egymástól teljesen eltérő folyamat vagy ezek kombinációja váltja ki. A bőr igen fontos szerv, amely védi az egész testet a külső beha­tásoktól. Megállapították, hogy kü­lönösen azok az emberek fogéko­nyak e betegség iránt, akiknek száraz, hámlásra hajlamos a bő­rük. A rák néha kis, lapos, vörös kidudorás vagy szemölcs formájá­ban kezdődik. Lassan fejlődik ki domború felületű kemény képződ­ménnyé. A felületen lassan var képződik. Ha ezt megpróbáljuk el­távolítani, vérezni kezd. Hama­rább elrákosodnak az öreg embe­reken előforduló, aránylag lapo­sabb, piszkos-szürkés színű sze­mölcsök. Az erős dohányosoknál néha a nyálkahártyán vagy az aja- kon fehér csík keletkezik, amelyet figyelmeztető jelnek kell tekinteni. Hogyha az illető nem hagyja abba a dohányzást, a fehér csík helyén berepedés, majd rákos seb kelet­kezik. Gyanúsak lehetnek idősebb korban az igen hosszú ideig be nem gyógyuló fekélyek is. Ha eze­ket nem sikerül 1-2 hónapon belül begyógyítani, az egész gócot el kell távolítani és mikroszkópos vizsgálatnak kell alávetni. A bőrön kialakult minden gya­nús képződmény sebészeti úton való eltávolítása rák elleni legbiz­tosabb védekezés. A rák időben történő felismerése és kezdeti stá­diumban való tökéletes kiirtása 95 százalékban biztos gyógyulással jár. Sokszor felvetődött a kérdés, hogy megakadályozható-e a bőr­rák keletkezése. Ez ideig még nem ismerünk biztos védekezési eljárást. Azonban teljes bizonyos­sággal kijelenthetjük, hogy az álta­lános higiénia, a tisztaság lénye­gesen csökkentheti a bőrre izgató- an ható és gyulladást kiváltó anya­gok hatását. A munkájuk során ilyen ártalmaknak kitett ejnberek még fokozatosabb mértékben ügyeljenek bőrük tisztán tartására. Munka után kezüket, arcukat jól tisztítsák meg a portól, koromtól, kátrányanyagoktól stb. Munka előtt használjanak a bőrre zsíros krémet. A túlságosan érzékeny emberek ne tegyék ki magukat hosszan tartó napsugárzásnak és erős szélnek. Végezetül még csak annyit: sohasem kaparják, maras­sák, égessék a szemölcsöket,- anyajegyeket. Dr. Schnek Katakin ÚJ SZÚ 4 1982. V. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom