Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)
1982-05-07 / 107. szám, péntek
Környezetünk védelmében A TERMÉSZETES SZENNYVÍZTISZTÍTÁS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI ÉS FELADATAI r . ............................... , i i,, i ^ KO MMENTÁLJUK A természetes vizek tisztaságának megőrzése, a vízminőség szabályozása, és ezzel kapcsolatban az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szennyvizek tisztítása illetve elhelyezése korunk legfontosabb környezetvédelmi feladatai közé tartozik. Ezt a rendkívül igényes feladatot úgy kell megoldani, hogy a környezet mesterséges és természetes adottságait a lehető legnagyobb mértékben egyensúlyban kell tartanunk. Korunkban ugyanis a természet adta környezeti, vagyis ökológiai feltételeket, melyek bizonyos határokon túl már nem fejleszthetők, a szinte korlátlanul továbbfejleszthető műszaki adottságok rendkívüli mértékben veszélyeztetik. Éppen ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a műszaki megoldásokat, ameny- nyiben ez lehetséges, minden esetben az ökológiai adottságokhoz alkalmazzuk. A tudományos alapokon fejlődő társadalom egyik legnagyobb és időszerű problémája éppen az ökológiai és műszaki, illetve a természetes és mesterséges adottságok egyensúlyban tartása. Ezt a problémát egyre inkább össztársadalmi szempontok figyelembevételével szükséges megközelíteni és megoldani. Növekvő szennyeződés Tévedések elkerülése végett szükségesnek tartjuk már elöljáróban leszögezni, hogy földünknek mind felszíni, mind pedig felszín alatti vízkészletei úgyszólván minden időben szennyeződtek. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a múltban a természet ezeket a szennyeződéseket, amelyek elsősorban természetes úton keletkeztek, könnyen elviselte, és ennek káros következményeit kiküszöbölte. A fejlődés mai ütemét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egyre nagyobb mértékű iparosodás, kemizáció és nem utolsósorban az urbanizáció következtében a szennyvízkibocsátás egyre erőteljesebben növekszik. Ezért egyre súlyosabbak a növekvő mennyiségű szennyvizek tisztításával és elhelyezésével kapcsolatos gondjaink. A szennyvíztisztítás rendkívül igényes és költséges feladatait elsősorban a környezetvédelmi és egészség- ügyi szempontok teszik indokolttá. Éppen ezért keresnünk kell azokat a lehetőségeket, módszereket és eljárásokat, melyeknek segítségével - természetesen figyelembe véve a környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket a feladatot hatékonyabban oldhatjuk meg és a fejlődés ütemét gyorsítani tudjuk. A szennyvíztisztításnak jelenleg természetes és mesterséges módszereit ismerjük. A szennyvíz- tisztítás mesterséges módszereit elsősorban az jellemzi, hogy ezek igen magas beruházási és üzemeltetési költségekkel járnak. További jellemzőjük, hogy az említett magas költségek ellenére sem jelentik a probléma teljes és tökéletes megoldását. A szennyvíztisztító berendezésekről elfolyó vizek tisztasága ugyanis nem megfelelő. További problémát jelent a víztisztítás során a telepen maradó iszap elhelyezése is. Másrészt nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a szennyvíztisztító telepek gazdaságos létesítése és üzemeltetése megfelelő nagyságú berendezéseket feltételez, amelyek csak nagyobb települések esetében valósíthatók meg. A szennyvíz hasznosítása Éppen ezért a szakemberek az utóbbi időben a természetes szennyvíztisztításnak, valamint a szennyvizek elhelyezésének és hasznosításának olyan módszereit igyekeznek bevezetni, amelyeket nem jellemzik az imént felsorolt hiányosságok, illetve hátrányok. Ugyanakkor számításba jöhetnek olyan megoldások is, amelyek az előző módszerek kiegészítői lehetnek. Ezek közé a megoldások közé tartozik többek között a szennyvízöntözéses mezőgazdasági növénytermesztés, valamint a szennyvizek elhelyezése fás kultúrákban, egyrészt öntözés, másrészt pedig trágyázás céljából. A szennyvízöntözés mellett nagy jelentősége lehet a szennyvíziszap elhelyezésének mező- gazdasági és erdőgazdasági területeken, valamint a fenti eljárások kombinációjának is. Az eddigi szennyvíztisztítás és környezetvédelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szennyvizeknek csak mesterséges módon történő tisztítása, illetve ártalmatlanná tétele nem oldható meg gazdaságosan. Az eddig ismert és alkalmazott mesterséges tisztítási módszerek ugyanis elsősorban a szennyvizek szervesanyag tartalmát csökkentik, míg az ásványi eredetű anyagokét nem. Ennek következtében a szennyvíztisztító berendezésekből elfolyó vizek továbbra is szennyezik a felszíni vizeket, elsősorban a nehéz féAz idén 67 millió korona munkát kell elvégezni a bratislavai szennyvíztisztító állomás építésén. Ez a jelentős környezet- védelmi létesítmény átadása után a Slovnaft által szennyezett vizet tisztítja majd. A berendezés egyedülálló Szlovákiában, a tisztítás három szakaszban valósul majd meg. A legjelentősebb kivitelező a Hydrostav, amelynek dolgozói számára az idei év különösen igényes, mert a tisztítóállomás több részét át kell adniuk a technológiai berendezések szereléséhez. A tisztítóállomáson a legkorszerűbb, többnyire japán gyártmányú gépek dolgoznak majd. Képünkön a brnói Chemonta két dolgozója szerelés közben. (ČSTK felvétele) mek, továbbá a különböző vegyüle- tek révén, amelyek a természetes vizek növényi vegetációját veszélyeztetik. Környezetvédelmi szempontból a legfontosabb feladatunk gondoskodni a szennyvizeknek és egyéb szennyező anyagoknak a természetes vizektől való teljes távoltartásáról, valamint a meglevő szennyvíztisztítási módszerek továbbfejlesztéséről. Ez a feladat elsősorban azt jelenti, hogy a szennyvizek elhelyezése csakis a talajon, illetve a talajban, esetleg zárt vízkultúrában lehetséges. A szennyező anyagokat ugyanis az említett helyeken kialakult mikroorganizmusok víz- és tápanyagforrásává tesszük. Az említett élőlények gondoskodnak a szennyező anyagok elbontásáról, illetve azok felhasználásáról. Természetesen mindez csak akkor valósítható meg, ha a talajban levő élőlények képesek a bevitt szennyező anyagokat lebontani és felhasználni. A világ különböző országaiban folyó ilyen irányú jelenlegi kutatások elsősorban a szennyvizek adagolásának optimális mértékét és módját igyekeznek felderíteni és tisztázni. A szennyezett vizek, iszapok és hulladékok legáltalánosabb és legmegbízhatóbb befogadója a talaj. Ez nemcsak a szennyező anyagok eltávolítását és ártalmatlanná tételét oldja meg, hanem lehetővé teszi a szennyvízben levő, még értékes anyagok hasznosítását is. Ezt a kettős célt valósítja meg a szennyvizek mezőgazdasági és erdészeti hasznosítása is. Ebben az esetben ugyanis a keletkező szennyvizek teljes mennyiségét szabályozott módon a szántóföldre, illetve a fás kultúrára juttatjuk, tápanyagtartalmát és vízértékét pedig a növény-, illetve fatermesztésben hasznosítjuk. Mivel a talaj és annak élővilága igen bonyolult rendszert alkot, a legújabb szennyvízhasznosítási kutatások ún. komplex módszereket igyekeznek kialakítani és hasznosítani. Ennek következtében szükséges, hogy a témával foglalkozó kutatók nemzetközi méretekben is kapcsolatot tarthassanak egymással. Reméljük, hogy a jövőben már ennek az együttműködésnek az eredményeiről számolhatunk be lapunk olvasóinak. KOHÁN ISTVÁN Előzzük meg a pereskedést Annak ellenére, hogy hazánkban jelentős mértékben csökkent a magántulajdonban levő telkek száma és a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület túlnyomó részén szocialista vállalatok gazdálkodnak, még mindig nem elhagyagolható az ingatlannal kapcsolatos polgárjogi perek száma. Ezek megelőzése és a társadalom érdekeinek védelme az ingatlanokat érintő szerződéskötések során, kiemelkedő feladata az állami közjegyzőségeknek. Az ingatlantulajdonnal kapcsolatos szerződések létrejöttéhez és érvényességhez 1964 óta nélkülözhetetlen a területileg illetékes állami közjegyzöség jóváhagyó döntése. Ezt a jóváhagyást fejezi ki az állami közjegyzöség azzal, hogy a szükséges eljárás után regisztrálja a bejelentett szerződéseket. A kötelező regisztráció bevezetését a szóban forgó szerződések gazdasági és társadalmi jelentősége tette indokolttá, hiszen tárgyuk leggyakrabban a föld, amely minden természetes érték forrása, pótolhatatlan termelő- és munkaeszköz a mezőgazdaságban. Ez a megoldás növeli az ingatlanokhoz újonnan kialakuló tulajdoni és használati jogviszonyok zavartalanságát, biztonságát és hozzájárult ahhoz, hogy a szerződő felek jogaik és kötelességeik pontos ismerete alapján tegyenek ezeknek eleget. A regisztrálási eljárásban a közjegyzöség főleg a szerződés érvényességét vizsgálja, tehát azt, hogy tartalma megfeleljen a jog kényszerítő erejű normáinak és összhangban legyen a társadalom érdekeivel. Ugyanakkor ügyel arra is, hogy a szerződés következtében beálló változások ne veszélyeztessék a mezőgazdasági termelést, a község tervszerű fejlesztését és a lakásgazdálkodást. Emellett az állami köz- jegyzőség általában a helyi nemzeti bizottság állásfoglalására támaszkodik, hogy a tervezett jogügyelettel egyetért-e vagy sem. Mindez lehetővé tette egy eredményesen működő ellenőrzési rendszer kialakulását, amelyben létrejöttek az egyéni és a társadalmi érdekek összhangjának alapvető feltételei. Amennyiben a közjegyzöség teljesíti kötelességeit és a fent említett szempontok figyelembe vételével csak a hibátlan szerződéseket regisztrálja, ezzel meggátolja a szerződések érvénytelensége, egyes cikkelyek értelmezése miatt kialakuló jogvitákat, megelőzheti a határ- és birtokpereket. Tavaly több mint negyvennyolcezer szerződés regisztrálásáról döntöttek a szlovákiai állami közjegyzöségek. A bejelentett szerződések regisztrálását 378 esetben utasították el. A statisztikai adatok viszont mégsem adnak teljes képet a közjegyzöségek munkájának hatékonyságáról, hiszen a kimutatásokban nem szerepelnek azok az esetek, amelyekben egyszerűen csak a szerződő felek felvilágosításával és nem kérelmük elutasításával akadályozták meg a társadalmi és egyéni érdekekkel ellenkező, vagy más - formai és tartalmi - szempontból kedvezőtlen, szerződés létrejöttét. Tevékenységük jelentőségét pedig nem csupán a permegelőzésben látjuk. Számos birtok- és határper bizonyítja, hogy a jogvitáknak nem mindenható csodagyógyszere a bíróság ítélete, számos ügynek nem kellene a bíróság elé jutnia, ha a felek ismerik jogaikat és kötelességeiket. A legtöbb esetben ugyanis az ítélet sem hoz megnyugvást a megromlott jószomszédi, baráti és - egyáltalán - emberi kapcsolatokban. Az állami közjegyzöség ezért segítséget nyújt a hozzá fordulóknak jogaik védelmében. Legjelentősebb mégis a jogi felvilágosító tevékenység, mert a jogok és kötelességek szakszerű megmagyarázásával már csírájában elfojthatja nem csupán az esetleges pereket, hanem az ingatlanokhoz fűződő jogviszonyokkal kapcsolatban oly gyakran felmerülő jogvitákat. FEKETE MARIAN ORVOSI TANÁCSADÓ A bőrrákról A bőrrák igen gyakori megbetegedés, a becslések szerint az összes rákos megbetegedések mintegy 45 százaléka. Fele a fejen, illetve az arcon fordul elő. Igen gyakori az ajak rákos daganata - főképpen a férfiaknál. A bőrrák inkább az idősebb 50-60 éves embereknél fordul elő, de nem ritka a fiataloknál sem. Ha a belső szervek rákos megbetegedését összehasonlítjuk a bőrrákkal, kitűnik, hogy az utóbbi kevésbé veszélyes, mivel igen lassan fejlődik, s többnyire ugyanazon a hámszöveten marad, ahol képződött. Rendszerint nem hatol be a nyirokcsomókba, s nem terjed át a test más részére. A bőrdaganat teljesen eltávolítható. Ennek ellenére mégis előfordul, hogy az emberek csak hónapok vagy évek múlva fordulnak orvoshoz, amikor az eredetileg kis daganat már jócskán megnagyobbodott, mélyen behatolt a szövetekbe és ott roncsolást okozott. A nagyon elhanyagolt betegség aztán gyógyíthatatlanná válik. A rák keletkezésének okait ez ideig még nem ismerjük, csupán néhány körülményt, amely előidézheti. A bőrrák sokkal gyakrabban fordul elő a bőr beteg részén, mint az egészségesen. Feltételezhető, hogy ennek oka a hosszan tartó gyulladás, mint pl. a különböző eredetű fekélyek, a visszeres eredetű lábszárfekély, a csontvelőgyulladásos sipoly vagy a hosz- szú ideig tartó kiütések. Ilyen gyulladásos állapotot kiválthat az olyan szemölcs is, amely gyakran megsérült, pl. borotválkozással, felkaparással, erős dörzsöléssel. Az ismétlődő ingerek hatására az egészséges bőrön is gyulladás keletkezhet, amely aztán rákká fejlődhet. Dohányzással az égés során keletkezett magas hőmérsékletű kátrányanyag is kiválthat ilyen hatást. Azt a tényt, hogy az ajakrák a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél, szintén a dohányzással magyarázhatjuk. A bőrrák keletkezésében az örökletes adottságoknak is szerepük van, főként ha a bőr különböző ingerlő anyagok hatására, ismétlődő sérülésnek, pl. égésnek, röntgen- és rádiumsugárzásnak, valamint vegyi anyagok: kátrány, kátránytermékek, anilinfestékek, ásványi olajok ingerhatásának van kitéve. Igen valószínű, hogy a rákot több, egymástól teljesen eltérő folyamat vagy ezek kombinációja váltja ki. A bőr igen fontos szerv, amely védi az egész testet a külső behatásoktól. Megállapították, hogy különösen azok az emberek fogékonyak e betegség iránt, akiknek száraz, hámlásra hajlamos a bőrük. A rák néha kis, lapos, vörös kidudorás vagy szemölcs formájában kezdődik. Lassan fejlődik ki domború felületű kemény képződménnyé. A felületen lassan var képződik. Ha ezt megpróbáljuk eltávolítani, vérezni kezd. Hamarább elrákosodnak az öreg embereken előforduló, aránylag laposabb, piszkos-szürkés színű szemölcsök. Az erős dohányosoknál néha a nyálkahártyán vagy az aja- kon fehér csík keletkezik, amelyet figyelmeztető jelnek kell tekinteni. Hogyha az illető nem hagyja abba a dohányzást, a fehér csík helyén berepedés, majd rákos seb keletkezik. Gyanúsak lehetnek idősebb korban az igen hosszú ideig be nem gyógyuló fekélyek is. Ha ezeket nem sikerül 1-2 hónapon belül begyógyítani, az egész gócot el kell távolítani és mikroszkópos vizsgálatnak kell alávetni. A bőrön kialakult minden gyanús képződmény sebészeti úton való eltávolítása rák elleni legbiztosabb védekezés. A rák időben történő felismerése és kezdeti stádiumban való tökéletes kiirtása 95 százalékban biztos gyógyulással jár. Sokszor felvetődött a kérdés, hogy megakadályozható-e a bőrrák keletkezése. Ez ideig még nem ismerünk biztos védekezési eljárást. Azonban teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy az általános higiénia, a tisztaság lényegesen csökkentheti a bőrre izgató- an ható és gyulladást kiváltó anyagok hatását. A munkájuk során ilyen ártalmaknak kitett ejnberek még fokozatosabb mértékben ügyeljenek bőrük tisztán tartására. Munka után kezüket, arcukat jól tisztítsák meg a portól, koromtól, kátrányanyagoktól stb. Munka előtt használjanak a bőrre zsíros krémet. A túlságosan érzékeny emberek ne tegyék ki magukat hosszan tartó napsugárzásnak és erős szélnek. Végezetül még csak annyit: sohasem kaparják, marassák, égessék a szemölcsöket,- anyajegyeket. Dr. Schnek Katakin ÚJ SZÚ 4 1982. V. 7.
