Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-16 / 89. szám, péntek

Gustáv Husák elvtárs beszéde ÚJ szú 3 1982. IV. 16. (Folytatás a 2. oldalról) jait, és főként aktívan bekapcso­lódjanak a feladatok valóra váltá­sába. Mindezek a követelmények ma­gasabbra teszik a mércét a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom egész tevékenysége tekintetében is. Kidomborítják azt, hogy a szak- szervezetek is felelősek orszá­gunk szociális és gazdaságfej­lesztési terveinek megvalósításá­ért. A munkásosztály és az összes dolgozó érdekei megkövetelik, hogy növekedjen a szakszerveze­tek hozzájárulása a szocialista tár­sadalom továbbfejlesztése irány­vonalának megvalósításához, népgazdaságunk teljesítőképes­ségének növeléséhez. Ha tovább­ra is úgy akarunk élni, ahogy ez a mai színvonalnak és igényeknek megfelel, akkor jobban kell gaz­dálkodni és dolgozni. A gazdasági feladatok teljesíté­se során a szakszervezetek szá­mos tapasztalatra tettek szert, sok hasznos munkát végeztek. De ugyanúgy, mint az egész társada­lom, a párt-, az állami és a gazda­sági szervek és a Nemzeti Front minden szervezete előtt, ma a szakszervezetek előtt is hala­déktalan, fontos feladatok állnak: növelni kell a munka hatékonysá­gát, fokozott mértékben kell töre­kedni arra, hogy növekedjen a gazdasági élet hatékonysága, mindent meg kell tenni, hogy lé­nyegesen meggyorsuljon a tudo­mányos-műszaki haladás, hogy jobban hasznosítsuk erőforrásain­kat. A szakszervezetek termelési és gazdasági szerepe mindenek­előtt a munkásosztály, minden dol­gozó munkaaktivitásának, a mun­ka termelékenységének és minő­ségének, a gazdaságosságnak, a bérezésnek és a szocialista munkafegyelem megszilárdításá­nak kérdéseivel függ össze. Serkentő erő a munkaverseny A szakszervezeteknek a dolgo­zók érdekeinek védelme terén be­töltött szerepéből adódik az a kö­telességük, hogy aktívan hozzájá­ruljanak mindezen kérdések meg­oldásához. Sokat tehetnek és kell tenniük a munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny to­vábbi kibontakoztatása terén. A szocialista munkaverseny, a szabad munkának és annak az öntudatos akaratnak a megnyilvá­nulása, hogy hozzá akarunk járul­ni a társadalom gyorsabb fejlesz­téséhez, utat akarunk törni a hala­dásnak, példát akarunk mutatni a munkához való új viszonyulás­ban, s mint ilyennek, rendkívüli gazdasági, valamint politikai és er­kölcsi jelentősége van. Az állami, a gazdasági és a szakszervezeti szervek elsőrendű kötelessége, hogy kedvező feltételeket teremt­senek a szocialista verseny fejlő­déséhez, törődjenek azzal, hogy a verseny mentes legyen a forma­lizmus minden fajtájától, érvénye­sítsük a szocialista verseny új, magasabb formáit a minőség javí­tása, a gazdaságosság növelése és a termelés műszaki fejlesztése céljából. A bérezés területén arra kell törekedni, hogy a szakszerveze­tek a gazdasági szervekkel együtt erősítsék a harcot az igen elter­jedt, de nagyon káros egyenlősdi ellen, hogy az elvégzett munka szerinti bérezés szocialista elve valóban társadalmi normává vál­jon. A szakszervezetek azért is sokat tehetnek, hogy minden munkahelyen a becsületes, kiváló dolgozók legyenek a hangadók, hogy az igényesség valódi légköre érvényesüljön, s maguk a kollektí­vák szánjanak szembe a lógással, a felelőtlenséggel, és saját érde­kükben, valamint a társadalom ér­dekében harcot indítsanak a fe­gyelemért és a szervezettségért. A szakszervezetek feladatai Elvtársak! A szakszervezetek népgazda- ság-fejlesztéséért való felelőssé­gének növekedése elválaszthatat­lanul összefügg a dolgozókról való gondoskodás fejlesztése terén re­ájuk háruló szereppel. Joggal hangsúlyozzuk, hogy ennek alap­vető feltétele a termelés fejleszté­se. De a gazdaságfejlesztés szempontjából ugyanolyan fontos a dolgozók szükségleteinek és jo­gos érdekeinek kielégítése. A szocializmusban a dolgozók­ról, munka- és létfeltételeik javítá­sáról való gondoskodás nemcsak a szakszervezetek feladata. A nép érdekeinek szolgálata elsőrendű és legfontosabb feladata a kom­munista pártnak, a szocialista ál­lamnak. A szocialista rendszerben a szakszervezetek tevékenységé­nek lényegesen új politikai, szoci­ális és gazdasági alapja van. A dolgozók érdekeit nem az állam­mal, hanem az olyan vezető dol­gozókkal szemben kell védelmez­ni, akik nem teljesítik kötelességü­ket, visszaélnek jogkörükkel, meg­szegik politikánk elveit és a dolgo­zók törvényes jogait. Teljes mértékben támogatjuk a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának beszámolójában kifej­tett álláspontot, miszerint a szak- szervezetek teljes egészében élni fognak törvényes jogaikkal és ha­tározottan szembeszállnak min­den ilyen esettel, tevékenységük­kel aktívan oda fognak hatni, hogy megelőzzék az ilyen eseteket, és ha mégis előfordulnak, a panaszo­kat gyorsan orvosolják. A szak- szervezeteknek széles körű és sokoldalú lehetőségeik és eszkö­zeik vannak a dolgozók érdekei­nek és jogainak érvényesítésére. Kiterjedt jogkörük van a munkajogi kérdéseknek, az egyének és a kollektívák szociális ügyeinek megoldásában. Széles a hatáskö­rük az emberek munka- és létfel­tételeinek javítása, a munka kultu­ráltságának és biztonságának nö­velése, a nők kedvező munkafel­tételeiről való gondoskodás és a dolgozó fiatalok nevelése terén. Külön ki akarom emelni azt a fela­datot. hogy foglalkozzanak a dol­gozók fiatal, felnövekvő nemzedé­kével. Ennek a nemzedéknek nincs elegendő tapasztalata és ezért nagy gondot kell fordítani szocialista szellemben történő he­lyes nevelésére. Ugyanez mond­ható el a dolgozók egészségéről és pihenéséről való gondoskodás egész területéről és a szakszerve­zetek kulturális és nevelő munká­járól. Mindezeken a területeken el kell gondolkodni az eddigi szak- szervezeti munka színvonaláról és javítani kell a munkát. Amikor a dolgozókról való gon­doskodás tökéletesítéséről beszé­lek, szeretnék szólni még egy kér­désről, amely az emberek min­dennapi életét érinti. Ez a szolgál­tatások területe. A XVI. pártkong­resszuson hangsúlyoztuk, hogy a szolgáltatóipar sikeres tevé­kenysége nemcsak gazdasági, hanem egyben politikai kérdés is. A szolgáltatások további tökélete­sítésére több intézkedést dolgo­zunk ki. Egyúttal azonban szüksé­ges, hogy maguk a szakszerveze­tek - különösen azok a szakszer­vezeti szervek és szervezetek, amelyek ezen a politikai szem­pontból érzékeny területen tevé­kenykednek - aktívabb hatást gyakoroljanak a szolgáltatások színvonalának és kulturáltságá­nak emelésére, a korrupció és a spekuláció különböző megnyil­vánulásainak felszámolására. Szakszervezeteinknek ezen a te­rületen is igényesebben kell fej­leszteniük ellenőrző és nevelő munkájukat, szorosan együtt kell működniük az illetékes szervek­kel, különösen a nemzeti bizottsá­gokkal. Elvtársak! A társadalmi fejlődés elért szint­jén egyre nagyobb jelentősége van a szakszervezetek azon sze­repe erősítésének, amely a szo­cialista demokrácia elmélyítése és fejlesztése terén hárul rájuk. Az élet mindennap bizonyítja, hogy ennek alapja a dolgozók növekvő részvétele a termelés és a gazdál­kodás kérdéseiről szóló döntések meghozatalában a nemzeti bizott­ságok és más képviselő-testületek tevékenységében. Az embernek az irányításban való közvetlen részvétele a szocializmus nagy vívmánya, sikeres fejlesztésének fontos tényezője. Alkotmányunk és egész tör­vényhozásunk ezen a területen jogokat és nagy lehetőségeket biztosított a szakszervezeteknek, egyszersmind azonban jelentős felelősséggel is felruházza őket. Társadalmunkban a dolgozók ter­melésirányításban való részvéte­lét a forradalmi szakszervezetek biztosítják. Népünk, a szocializ­mus érdekei megkövetelik, hogy a szakszervezetek teljes egészé­ben éljenek ezekkel a jogokkal, hogy tovább mélyüljön szerepük a társadalmi élet minden területén. Ott, ahol erre szükség van,a szak- szervezeteknek ezt a szerepét még jobban ki lehet terjeszteni. A sikeres munka feltételei A szakszervezetekre is teljes egészében vonatkozik a Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusán kimondott kö­vetelmény: az új, bonyolultabb fel­tételek között sokkal nagyobb igé­nyességgel kell fejleszteniük tevé­kenységüket, aktívabban kell vi­szonyulniuk a gazdasági és szo­ciális problémák megoldásához valamint az új dolgokhoz. Szüksé­ges. hogy széleskörűen általáno­sítsák az élenjáró dolgozók haladó tapasztalatait, hogy helyesen egy­be tudják kapcsolni a helyi és a társadalmi érdekeket. Mindez növeli az igényeket a szakszervezeti tisztségviselők politikai és szakmai felkészültsé­gével. azon képességükkel szem­ben, hogy hozzáértően, konkrét ismeretek birtokában tudjanak dönteni. A szakszervezeti dolgozók sikeres munkájának elengedhe­tetlen feltétele, hogy mindennapos kapcsolatban legyenek a gyakor­lattal, jól ismerjék az embereket, szükségleteiket és érdekeiket. Hadd tegyem még hozzá, hogy egyes szakszervezeti tisztségvi­selők és szervek nem eléggé el­lenállók a bürokratizmus betegsé­gével szemben. Amint ezt a kong­resszust megelőző vita is bizonyí­totta, ezen a területen a szakszer­vezeti munkában még elegendő tartalék van, sok lehetőség a tevé­kenység további javítására. Ahhoz, hogy a szakszervezetek sikeresen meg tudjanak birkózni feladataikkal, szorosan együtt kell működniük és egybehangoltan kell eljárniuk az állami, de főleg a gazdasági szervekkel és a veze­tő dolgozókkal. E téren is számos jogos észrevétel hangzott el egy­részt a szakszervezeti szervek és tisztségviselők, másrészt a vezető gazdasági dolgozók eljárásával kapcsolatban Nem minden gaz­dasági dolgozó tudatosítja teljes mértékben, hogy az emberekkel való aktiv munka, a hasznos ötle­tek érvényesítése és megvalósítá­sa, a bíráló észrevételek tárgysze­rű, objektív vizsgálata és intézése nélkülözhetetlen tulajdonsága a jó gazdasági vezetőnek, ugyanúgy, mint a szakszervezeti dolgozónak: egyúttal fontos tényezője a terme­lés minősége javításának és haté­konysága növelésének. Ezért mindenkinek, a párt-, az állami és a szakszervezeti szer­veknek és tisztségviselőknek szüntelenül törekedniük kell arra, hogy minden munkahelyen tág te­ret biztosítsanak, megteremtsék a kellő szervezési, gazdasági és politikai nevelő feltétéleket a dol­gozók kezdeményezésének ki­bontakoztatásához, a munkafela­datok megítélésében való aktív részvételükhöz, a problémák megoldásába való bekapcsolódá­sukhoz. Következetesebben tö­rődniük kell azzal, hogy minden jogos észrevételt elbíráljanak és minden hasznos javaslatot fel­használjanak. Ilyen környezetben a dolgozók a CSKP XVI. kong­resszusán elfogadott program megvalósításáért folytatott küzde­lemnek valóban aktív, teljes jogú résztvevői lesznek. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom nemzetközi tevékenysége Elvtársak! A nemzetközi események nagy hatást gyakorolnak azokra a felté­telekre, amelyek között a fejlett szocialista társadalom építésének programját valósítjuk meg. Ezért elsőrendű figyelmet fordítunk a nemzetközi helyzet kérdéseire és Csehszlovákia külpolitikai tevé­kenységére, amely közvélemé­nyünk élénk érdeklődésének tar­tós tárgya. A CSKP XVI. kongresszusán világosan kifejtettük álláspontun­kat a nemzetközi helyzet alapvető problémáival, valamint külpolikánk céljaival és feladataival kapcsolat­ban. Ugyancsak ebből indul ki az SZKT kongresszusi beszámolójá­nak az a része, amely a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom nemzetközi tevékenységével fog­lalkozik. A nemzetközi helyzet alakulása az utóbbi években és hónapokban joggal aggasztja és nyugtalanítja az embereket. Ennek oka az, hogy az imperializmus legreakciósabb erői, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok veszélyes irány­vonalat követnek, emiatt a nem­zetközi helyzet bonyolultabbá vált, éleződött a feszültség és veszély­be került mindaz, amit az enyhülés terén különösen a hetvenes évek­ben sikerült elérni. Az amerikai imperializmus ismét fokozza a fegyverkezési hajszát, hogy megbontsa a meglevő erőegyen­súlyt és olyan katonai erőt hal­mozzon fel, amely lehetővé teszi számára, hogy a világra kénysze­rítse feltételeit. Ezzel egyidejűleg az imperialis­ta reakció széles körű ellensé­ges, rágalmazó kampányt indított a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország ellen. Meg akarja gyen­gíteni a szocializmus nemzetközi tekintélyét és befolyását, le akarja járatni a szocializmus eszméit, csökkenteni akarja ezen eszmék vonzóerejét, meg akarja bontani a szocialista közösség egységét. Nagy reményeket fűzött az im­perializmus a lengyelországi el­lenforradalmi, antiszocialista erők előretöréséhez. Ezért reagáltak akkora haraggal és gyűlölettel azokra a határozott lépésekre, amelyeket az alkotmány szelle­mében a lengyel vezetőség tavaly decemberben tett a szocializmus védelmére, az ellenforradalom visszaverésére, a politikai és gaz­dasági felfordulás és anarchia megszüntetésére. Pártunk, ha­zánk dolgozói ebben a küzdelem­ben szilárdan a lengyel nép szocializmushoz hű erőinek olda­lán állnak. Ismét kifejeztük ezt a Jaruzelski elvtárs vezette len­gyel párt- és állami küldöttség nemrég lezajlott prágai látogatása során folytatott megbeszélésein­ken. A szocialista országok harcot vívnak a békéért Nem szabad lebecsülni azt a veszélyt, amelyet az imperializ­mus politikája jelent a békére néz­ve. Ezzel az úttal ellentétben, amelyre a legreakciósabb imperi­alista erők szeretnék kényszeríte­ni az emberiséget, a szocialista országok harcot vívnak a békéért, az enyhülési folyamat felújításáért és folytatásáért, az országok köl­csönösen előnyös együttműködé­sének fejlesztéséért. E politika alapja a szovjet kommunisták XXVI kongresszusán jóváhagyott békeprogram, amelyet tovább konkretizált a szovjet kormány számos javaslata, legutóbb azok a javaslatok, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szovjet szakszervezetek kongresszusán és Taskentben mondott beszédé­ben terjesztett elő. Ez a program konkrét irányt és tartalmat ad a háborús veszély elhárításért vívott harcnak, amelyben élen járnak a szocialista országok és amelybe egyre na­gyobb mértékben kapcsolódnak be a haladó, a demokratikus, az an- tiimperialista és a békeszeretó erők. Egybekapcsolja őket az a tu­dat, hogy a nemzetközi kapcsola­tokban manapság nincs fontosabb, és sürgetőbb feladat, mint a hábo­rús veszély elhárításáért és a bé­ke védelméért folytatott küzdelem. E program fontosságát az adja meg, hogy reális alapot teremt jelenkorunk legégetőbb problémá­inak megoldásához. Ezért e prog­ram megvalósításáért világszerte óriási társadalmi erők szállnak síkra. Csehszlovákia teljes mértékben támogatja ezt a békepolitikát, amely népünk békés életének biz­tosítéka. Aktívan hozzájárulunk az e politika céljainak elérésére tett erőfeszítésekhez. A jelenlegi felté­telek között nemzeteink ismét tu­datosítják, hogy hazánk szuvere­nitása, függetlensége és biztonsá­ga, szocialista jövőnk szempontjá­ból mennyire létfontosságú és pó­tolhatatlan a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátság, szövetség és együttmű­ködés. tz a politika konkrétan ki­fejezi népünk létérdekeit, ezért né­pünk teljes és fenntartás nélküli támogatására talál. Nagyra érté­keljük, hogy e politika megvalósí­tása során támaszkodhatunk a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom aktív részvételére is, s a csehszlovákiai szakszerveze­tek ezért küzdenek idehaza és nemzetközi síkon. Elvtársak! Engedjék mecjhogy üdvözöljem a világ számos országában tevé­kenykedő testvéri szakszerveze­tek küldöttségeit, amelyek részt vesznek a szakszervezetek X. or­szágos kongresszusán. Teljes szolidaritásunkról biztosítjuk őket a nemzeti szabadságért, aszociális igazságért, a társadalmi haladá­sért és a békéért folytatott küzdel­mükben. Sok sikert kívánok kongresszu­sukhoz, országunk építői és gaz­dái kongresszusának tanácskozá­sához. Sok sikert kívánok a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom­nak szocialista államunk felvirá­goztatása, népünk boldog, békés élete javára végzendő további munkájához. Éljen dolgozó népünk, a fejlett szocialista társadalom építője! Erősödjön a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom! Éljen a Szovjetunióval és a töb­bi testvéri szocialista országgal való szilárd barátságunk és szö­vetségünk! Tovább virágozzék drága ha­zánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság! Éljen Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, társadalmunk vezető ereje. (Alcímek: Új Szó) A szocialista társadalom építésének és fejlesztésének jelentős ereje (Folytatás az 1. oldalról) Ott voltak a szövetségi kor­mány tagjai, a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek képviselői, valamint érdemes szakszervezeti tisztségviselők és tagok. A Munka dalának elhangzása után a kongresszust Ladislav Abrahám, az SZKT első alelnö­ke, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a kongresszus vendégeit és küldötteit, vala­mint a külföldi szakszervezetek képviselőit. Különösen szívélyesen kö­szöntötte a szovjet szakszerve­zetek küldöttségét, amelyet Sztyepan Salajev, az SZKP KB póttagja, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának el­nöke vezet, a bolgár szakszer­vezetek küldöttségét, élén'Petr Gyulgerovval, a Bolgár KP KB tagjával, a Bolgár Szakszerve­zetek Központi Tanácsának el­nökével, a magyar szakszerve­zetek küldöttségét, amelyet Gáspár Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke vezet, az NDK szakszervezeteinek kül­döttségét, amelyet Harry Tisch, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szabad Német Szakszerve­zeti Szövetség elnöke vezet, a lengyel ágazati szakszerveze­tek együttműködését koordiná­ló országos bizottság küldött­ségét, amelyet Eugeniusz Miel- nicki, a bizottság elnöke vezet és a szocialista országok továb­bi testvéri szakszervezeti szer­vezeteinek küldöttségét. A kongresszus első napja délután öt órakor fejeződött be. A tanácskozás ma vitával foly­tatódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom