Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-16 / 89. szám, péntek
A Szakszervezetek Központi Tanácsának beszámolója a IX, kongresszus óta végzett munkáról és a fejlett szocialista társadalom építésének további időszakában az FSZM feladatairól Karel Hoffmann előadói beszéde a szakszervezetek X. kongresszusán A legutóbbi kongresszus óta öt év telt el. Az alapszabályzat értelmében a Szakszervezetek Központi Tanácsa számot ad a szak- szervezetek X. kongresszusának az elvégzett munkáról, s javaslatokat tesz a jövőt illetően. Az elmúlt öt év során Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal testvéri egységben jelentős haladást értünk el a fejlett szocialista társadalom építésében. Míg a tőkés világban elmélyült az általános válság, a szocialista Csehszlovákiában - eltekintve nehézségeinktől - további haladást értünk el, fejlődött a népgazdaság és emelkedett a dolgozók életszínvonala. Törekvésünket megnehezítették a kedvezőtlen külső feltételek. Elsősorban a kiéleződő nemzetközi feszültségre, az imperializmus diszkriminációs politikájára gondolok. Kedvezőtlenebbek lettek a kiviteli, a behozatali és a hitellehetőségek, élesebb lett a konkurencia a külföldi piacon és emelkedtek a nyersanyagok, az energia és az élelmiszer árai. A párt XVI. kongresszusa részletesen elemezte az új helyzetet, és felhívta a figyelmet arra, hogy gazdaságunk nem készült fel az ilyen akadályok leküzdésére. A tervezés sem tartott lépést a változásokkal. Nem sikerült fordulatot elérni a hatékonyság növelésére, a gazdaságosság fokozására és a minőség javítására irányuló stratégiai irányvonal megvalósításában. Ezért nem sikerült elérnünk a nemzeti jövedelem növekedésének tervezett ütemét. A szociális program egyes pontjairól le kellett mondanunk, ennek ellenére a 6. ötéves tervidőszakban a programot lényegében teljesítettük. Nőtt a társadalmi fogyasztás, emelkedtek az átlagbérek, megszilárdult a dolgozók szociális biztonsága. Fejlődött az oktatásügy, a tudomány, a kultúra, elmélyült a szocialista demokrácia. Tovább mélyült nemzeteink és nemzetiségeink gazdasági és kulturális közeledésének folyamata, a szakszervezeti mozgalom jelentős szerepet töltött be a szocialista társadalom tévesztésében. Tudjuk, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egysége és sokrétű tevékenysége csakis Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának következetes megvalósításával mélyülhet el. Amint a kidolgozott részletes beszámoló megállapítja, a szak- szervezetek IX. és X. kongresz- szusa között nagy erőfeszítéseket tettünk a szakszervezetek szerepének megvalósításáért a szak- szervezetek feladatának lenini értelmezésével összhangban. Megállapíthatjuk, hogy a IX. kongresz- szus által meghatározott feladatainkat általában eredményesen teljesítettük. Nem tagadjuk azonban, hogy a szakszerveti munkában még mindig sok a fogyatékosság és a probléma. Ezekre ismételten felhívták figyelmünket a kongresszusi előkészületek során. A jövőben határozott küzdelmet kell folytatni ezek kiküszöböléséért, és mindent meg kell tennünk azért, hogy a szakszervezeti mozgalom az új, igényesebb feltételek között is helyt álljon. A XVI. pártkongresszuson a központi bizottság Gustáv Husák elvtárs által előterjesztett beszámolója megállapította: „A társadalom elvárja a szakszervezetektől, hogy még jelentősebb kezdeményező szerepet és felelősséget vállaljanak a társadalom szociális és gazdasági fejlesztése biztosításában.“ Határozottan kijelenthetjük, hogy ennek az elvárásnak eleget teszünk. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenysége szilárd alapjának tekinti Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának határozatait. I. Fokozzuk a szakszervezetek felelősségét a CSKP politikájának megvalósításáért, a munkásosztály hatalmának megszilárdításáért, a szocializmus politikai rendszerének fejlesztéséért, s növeljük a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom társadalmi szerepét! Minél bonyolultabbak a belső és külső feltételek, minél nehezebb feladatokat teljesítünk, annál felelősségteljesebb feladatok hárulnak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra. Ahhoz, hogy a társadalmi élet valamennyi területén eredményesen megoldjuk feladatainkat, mozgósítanunk kell a munkásosztály és a többi dolgozó alkotó erejét, meg kell szilárdítanunk a szakszervezetek szerepét. Mi, szakszervezeti tagok teljes mértékben elismerjük a kommunista párt társadalmi vezető szerepét. Azt akarjuk, hogy a párt politikája közel álljon a néphez, közérthető legyen s az összes szakszervezeti tag megértse, hogy ez a politika megfelel létérdekeinek. A forradalmi szakszervezetek fő társadalmi ereje mindig a munkás- osztály volt. Alapvető kötelességünk ügyelni arra, hogy a munkás- osztály teljes mértékben kifejthesse aktivitását, bővüljön részvétele az irányításban és igazgatásban, az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlesztésében. A munkásosztály öntudatától szervezettségétől és fegyelmezettségétől függ a szocialista életmód kialakítása, a szocialista építés újabb sikerei. Elsősorban ebből a szempontból kell gyorsabban, korunk követelményeinek megfelelően módosítani a szakszervezetek munkáját. Tevékenységünkkel hozzá fogunk járulni a munkásosztály hatalmának megszilárdításához. A szakszervezeti mozgalom a továbbiakban is céljának tartja a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének megszilárdítását. Ez a szövetség megnyilvánul az FSZM és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének együttműködésében is, amelyet tovább akarunk fejleszteni. A fejlett szocialista társadalom további építésének programja, amely elválaszthatatlanul összekapcsolódik a kultúra és a műveltség, a tudomány és a technika fejlesztésével, megköveteli, hogy a szakszervezetek hozzájáruljanak a munkásosztály és az értelmiség együttműködésének elmélyítéséhez. Törvényszerűen előtérbe kerül a tudományos és műszaki értelmiséggel folytatott együttműködés. El kell érnünk, hogy a tudományos és műszaki dolgozók a szakszervezeti mozgalom keretében érvényesíteni tudják érdekeiket és szükségleteiket, s továbbfejlesszék együttműködésüket a munkásosztállyal és a többi dolgozóval. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom soraiban tömöríti a Nemzeti Front szervezetei és politikai pártjai tagjainak többségét. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével jelentős szerepet tölt be társadalmunk osztályainak és szociális csoportjainak közeledésében, nemzeteink és nemzetiségeink internaciona- lisfa közösségének megszilárdításában. Jelentősen hozzájárul a nép erkölcsi politikai egységének megerősítéséhez. A szocialista demokrácia fejlesztésével összhangban növelni kell a szakszervezetek részvételét a Nemzeti Front tevékenységében. Továbbra is elmélyítjük együttműködésünket a SZISZ-szel, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével, a Tudományos-Műszaki Társasággal, a Nőszövetséggel, a CSSZBSZ-szel, a Csehszlovák Testnevelési Szövetséggel, a Vöröskereszttel és a többi szervezettel. A szocialista társadalom fejlesztése során egyre jobban előtérbe kerül a szakszervezetek és a szocialista állam viszonyának kérdése. Ez a viszony tükrözi érdekeink azonosságát. Abból indulunk ki, hogy a szocialista állam a munkásosztály hatalmát képviseli. Tudatosítjuk, hogy az állam és a szakszervezetek objektíve eltérő szerepet töltenek be a szocializmus politikai rendszerében, s ennek következménye a munka- megosztás és a felelősség specifikus meghatározása. Előfordul azonban, hogy megsértik ezt az alapelvet, lebecsülik a szakszervezetek szerepét, megsértik a jó együttműködés szabályait és a szakszervezetek törvényes jogait. Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A lényeg az, hogy az ilyen jelenségeket folyamatosan ki tudjuk küszöbölni a szocialista jogrend szellemében. Ezt szavatolja Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepe. Részünkről mindent megteszünk azért, hogy az állami szervek és szakszervezetek együttműködése a szocializmus és a dolgozók érdekeinek megfelelően fejlődjön. A Szakszervezetek Központi Tanácsa ügyel arra, hogy a szak- szervezeti szervek minden szinten éljenek jogaikkal. Szükségesnek tartjuk, hogy bíráljuk azokat az állami és gazdasági tisztségviselőket, akik figyelmen kívül hagyják a szakszervezeti szervek és a dolgozók jogait. Ugyanúgy bírálni kell azonban azokat a szakszervezeti szerveket is, amelyek nem élnek jogaikkal. Ezzel kapcsolatban meg kell mondanunk, hogy az utóbbi években nagyon beváltak a s Szak- szervezetek Központi Tanácsa Titkárságának és a CSSZSZK kormánya Elnökségének közös tanácskozásai. Hasonló tanácskozások folynak köztársasági, szakágazati, kerületi és járási szinten is. A jövőben az eddiginél nagyobb mértékben kell élni azzal a módszerrel, hogy az állami és szakszervezeti szervek közösen vitatják meg a feladatok megoldását a társadalmi erők és források mozgósítása érdekében. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szakszervezeti szervek és a nemzeti bizottságok együttműködésének. A jövőben azoknak a szakszervezeti funkcionáriusoknak is, akiket a nemzeti bizottságok képviselőivé választottak, nagyobb mértékben kell elősegíteniük azt az együttműködést. Az utóbbi években számos jogszabály és határozat született, amely bővíti a szakszervezeti szervek és az üzemi bizottságok jogkörét. A szakszervezetek tevékenységére vonatkozó törvények és jogszabályok azt tanúsítják, hogy Csehszlovákiában a szakszervezetek széles körű jogokat élveznek. A jogszabályok és rendeletek különböző időszakokban születtek, ezért szükséges, hogy egyes rendeleteket összhangba hozzuk az új feltételekkel, elsősorban a komplex intézkedésekkel. Ugyancsak fontos, hogy jogilag szabályozzuk az üzemi, vállalati szakszervezeti bizottságok, valamint a felsőbb szintű szakszervezeti szervek viszonyát a gazdasági vezetéssel. Azt javasoljuk, hogy a kongresszus bízza meg a Szak- szervezetek Központi Tanácsát az erre vonatkozó javaslatok kidolgozásával és jóváhagyásával. Amint a XVI. pártkongresszus hangsúlyozta, a szakszervezetek tevékenysége sok szempontból pótolhatatlan. Ezzel kapcsolatban újból emlékeztetünk Vlagyimir lljics Lenin szavaira, miszerint a szak- szervezetek az irányítás, a gazdálkodás és a kommunizmus iskolái. A szakszervezeti mozgalom szocializmusban betöltött szerepének ez az érvényes, állandóan élő jellemzése. II. Fejlesszük a munkásosztály és a többi dolgozó alkotó erejét társadalmunk gazdasági fejlesztése érdekében A szakszervezetek IX. kongresszusa óta a társadalom gazdasági és szociális fejlesztésében elért eredményeink a dolgozók áldozatos munkájának gyümölcsei. Ebből az alkalomból is köszönetét mondunk azoknak a kollektíváknak és egyéneknek, akik becsületes munkájukkal hozzájárultak a jó eredmények eléréséhez. Egyúttal elismeréssel nyugtázzuk azon dolgozók kezdeményezését, akik becsülettel teljesítették a szak- szervezetek X. kongresszusa tiszteletére vállalt felajánlásaikat és kezdeményezően hozzájárultak a 7. ötéves tervidőszak második éve nehéz feladatainak megvalósításához. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak pótolhatatlan szerepe van a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésében, a szocialista versenyben. A XVI. pártkongresszuson a központi bizottság beszámolója hangsúlyozta, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom elsőrendű feladatai közé tartozik a jövőben is a kezdeményezés fejlesztése, a szocialista verseny kibontakoztatása. Az emberek kezdeményezésének mind nagyobb kibontakozása nálunk jelentős mértékben a szakszervezetektől függ. Nem szabad megengednünk, hogy a formalizmus, a fölösleges papírmunka és a szervező munka hiányosságai értéktelenné tegyék a dolgozók aktivitását és áldozatkészségét. El kell ismernünk, hogy a munkakezdeményezés fejlesztésében a számos pozitív eredmény ellenére a szocialista versenyben még mindig sok a fogyatékosság. A népgazdaság mai feladatainak teljesítését konkrétan és differenciáltan kell megítélnünk, ismerve az egyes ágazatok, vállalatok és üzemek helyzetét, úgy, hogy a mai tömegjellegű versenymozgalom elérje a kívánt minőséget és gazdasági eredményességet. Ez csak akkor érhető el, ha a verseny központját a nagy hatékonyság, a kiváló minőség, a gazdaságosság, a tudományos-műszaki haladás irányvonala képezi. Feladataink közül ismét megemlítjük a tüzelőanyagokkal, az energiával, fémekkel és más nyersanyagokkal való jobb gazdálkodást, a termékek minőségének javítását, a hiánycikkek számának csökkentését és a beruházási tervek teljesítését. Minket is felelősség terhel azért, hogy több üzemben még mindig hallatlanul rossz gazdálkodás és pazarlás tanúi lehetünk. Nem tűrhetjük meg, hogy a szak- szervezeti funkcionáriusok és a gazdasági vezetők figyelmen kívül hagyják ezeket a kérdéseket. Minden szinten foglalkozniuk kell az elvtársaknak a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésével, a tüzelőanyag, az energia, a fémek, a különböző nyersanyagok és a munkaidő jobb kihasználásával. Ez vonatkozik a termékek minőségének javítására is. A tapasztalatok szerint a kollektívák és az egyének kezdeményezése gyakran csak formális, mivel nem párosul céltudatosan a termeléselőkészítő szakaszok dolgozóinak törekvésével. Ma, amikor jelentősen korlátozzuk a beruházásokat, különösen fontos; hogy a kezdeményezést az átadási határidők és a költségtervezetek megtartására, a tervezett mutatók elérésére összpontosítsuk. A munkakezdeményezés fejlesztésének és a felajánlásoknak kedvezően kellene befolyásolniuk a komplex intézkedések bevezetését. Ezért az összes dolgozónak magáévá kell tennie a komplex intézkedések alapelveit. Az egész nem termelési szférában is szigorítani kell a gazdasági követelményeket, és racionálisan kell felhasználni az anyagi és pénzügyi forrásokat. Az emberek például jogosan ütköznek meg azon, hogy miért emelkednek a szolgáltatások árai, amikor azok nem elég rugalmasak és a minőségük sem megfelelő. A szocialista kötelezettségvállalások értékéről és a versenyzés színvonaláról a céltudatos szervező és nevelő munka dönt. A verseny azonban nem fejlődhet kedvezően ott, ahol nem folyamatos az anyagellátás, ahol nem jó a munka és a termelés szervezése. A végtermékek termelőinek és a szállítóknak a törekvését egyesítik többek között a közös szocialista felajánlások. A versenyzésben pótolhatatlan szerepe van a szocialista munkabrigád cím elnyerésére kifejtett törekvésnek. A brigádok figyelemreméltó eredményei jogosan elismerést érdemelnek. Vannak azonban olyan kollektívák is, amelyeknek tevékenysége nem felel meg a kritériumoknak, s amelyeknek munkája nem különbözik az átlagos kollektívák teljesítményeitől. Mi is felelősek vagyunk azért, hogy a szocialista munkabrigád címet elnyert kollektívák valóban különbözzenek a többi munkakollektívától. A tudomány és a termelés kapcsolatának elmélyítésében fontos szerepük van a komplex racionalizációs brigádoknak. A szakszervezeti szerveknek a jövőben az eddiginél még jobban fejleszteniük kell az ésszerűsítést, főleg a gépiparban, támogatniuk kell az újítók és a feltalálók kezdeményezését A népgazdaság intenzív fejlesztésében rendkívül fontos a Szovjetunióval és a többi KGST-or- szággal a tudomány, a technika és a kutatás területén folytatott együttműködésünk. Ezen a téren jobban kihasználhatjuk a kooperáló vállalatok kollektíváinak kezdeményezését, ezt tanúsítják az internacionalista versenyzés első eredményei a közös csehszlovákszovjet tervek megvalósítása során. A szocialista társadalom fejlődése döntő mértékben attól függ, hogyan növekszik a dolgozók részvétele az irányításban. A dolgozók részvételének elmélyülésével párhuzamosan nő érdeklődésük a tervteljesítés iránt. Ez nagy igényeket támaszt a gazdasági vezetőkkel és a szakszervezeti szervekkel szemben is. Sajnos, a gazdasági vezetők többsége még mindig nem értékeli kellőképpen a dolgozók szerepét a tervalkotásban és a jóváhagyott feladatok lebontásában. A párt követelményeivel összhangban nemegyszer bírálóan mutattunk rá arra, hogy a tervező és irányító szervek olyan rövid határidőkön belül követelik meg a tervjavaslatokat, hogy azokat gyakorlatilag nem vitathatják meg a kollektívákkal, a szocialista munkabrigádokkal a termelési értekezleteken, sőt gyakran az üzemi szakszervezeti bizottságokon sem. Aggasztó jelenség, hogy az üzemi bizottságoknak nem egész 50 százaléka él azzal a törvényes jogával, hogy állást foglaljon az évi tervekkel kapcsolatban. Ráadásul sok üzemi bizottság támogatja az utólagos beruházások és dotációk követelését, figyelmen kívül hagyva társadalmi érdekeket és a tartalékokat. A komplex intézkedések lehetővé tették a kezdeményező tervezés módszerének érvényesítését. Ahhoz azonban, hogy ez a módszer hatékonnyá váljon, meg kell teremteni a feltételeket. Ez a módszer nem érvényesülhet csupán azért, mert hozzájárul a kollektív anyagi érdekeltség növekedéséhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felsőbb szervek nem respektálják minden esetben a kezdeményező tervezés alapelveit, a szakszervezetek kötelessége, hogy minden munkahelyen megköveteljék a gazdasági vezetőktől, tájékoztassák a kollektívákat, a brigádokat, milyen feltételek között fogadhatnak el nagyobb tervfeladatokat és milyen problémákra kell figyelmüket összpontosítaniuk A kezdeményező tervezés eredményességének feltétele a szakszervezetek átgondolt szervező és neveiö munkája.^ Annak szükségessége, hogy ÚJ SZÚ 4 1982. IV. 16.
