Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-15 / 88. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1982. IV. 15. Biztató kezdet a mezőkön A šoporňai Győzelmes Február Efsz-ben 9 tonnás hozamot terveznek az öntözött szemes kukoricából Újító és népművelő Ma már elégedetten állapíthat­juk meg, hogy a déli járások me­zőgazdasági dolgozói a tavaszi munkák első szakaszát sikeresen befejezték. Március első felében a kedvezőtlen időjárás lassította ugyan a talajelőkészítési és a ve­tési munkák menetét, a hónap második harmada azonban na­gyon kedvező volt a lemaradás pótlásához. A sűrűn vetett gabo­nafélék a földben vannak, s jól halad az ősziek ápolása is, ame­lyek Szlovákia számos járásában a vártnál jobban teleltek át. De milyen a helyzet például a galántai járásban? Erre a kérdésre Demián Macák mérnök, a járási mezőgaz­dasági igazgatóság vezetője adott felvilágosítást.- Járásunkban nagy bizako­dással kezdtük a tavaszi munká­kat, habár tudtuk, hogy az elő­irányzott feladatokat sokkal bonyo­lultabb feltételek között kell teljesí­tenünk. Mezőgazdasági dolgozó­ink jól felkészültek erre a munka- szakaszra. Ezt a mezei munkák gondosan kidolgozott ütemtervei is bizonyítják, valamint azok a po- litikai-szervezési intézkedések is, amelyek a gázolaj takarékosabb felhasználására irányultak. Ezek következetes teljesítése lehetővé tette a feladatok agrotechnikai ha­táridőben való elvégzését, s hang­súlyozhatom, hogy ez jó minőség­ben történt. Jelenleg már a tavaszi munkák második szakasza, a melegked­velő növények vetése van soron. A 25 600 hektáron termesztett őszi gabonafélék állapota az ápri­lis elsején végzett leltározás sze­rint kiváló. Az őszi búza növényze­tének 74,5 százalékát például a nagyon jó, 23,5 százalékát pedig a megfelelő kategóriába soroltuk. Macák mérnök további tájékoz­tatása szerint a járásban befeje­zéshez közeledik az őszi gabona­félék ápolása és a burgonyaülte­tés. A cukorrépa termesztői szin­tén jól haladtak a vetéssel, amit 5085 hektáron rövidesen be is fejeznek. Kissé bonyolultabb a helyzet az évelő takarmánynö­vényeknél. Ezeknél ebben a járás­ban nagyon kedvezőtlenül hat a csapadékhiány, ezért ahol csak lehet, megtették az előkészülete­ket az öntözőrendszer üzemelte­téséhez. A legközelebbi napokban nem könnyű feladat vár a járás mezőgazdasági üzemeire, éspe­dig a szemes kukorica 16 000 hektárra, valamint a silókukorica 6000 hektárra tervezett vetésének az elvégzése. Ezért a korábbi évekhez viszonyítva valamivel ko­rábban kezdték el a talajelőkészí­tést, s most már csak arra várnak, hogy a talaj elérje a kukorica veté­séhez szükséges hőmérsékletet. Az egész járásban nagy gondot fordítanak az üzemanyagok taka­rékosabb felhasználására. Ezek­ből 20 százalékkal kevesebbet kaptak, mint a megelőző évben. Rendszeresen figyelemmel kísérik a gázolaj és a benzin fogyasztá­sát, s megállapították, hogy csur pán az idei év első két hónapjában 640 tonnával kevesebb gázolajat fogyasztottak, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. MEGVALÓSUL AZ ELKÉPZELÉS Mindezt azok a gyakorlati ta­pasztalatok is alátámasztották, amelyeket a šoporňai Győzelmes Február Efsz-ben szereztünk. Ez a szövetkezet már évek óta a progresszív növénytermesztési és állattenyésztési eljárásokat al­kalmazó élenjáró mezőgazdasági üzemek közé tartozik. A növény- termesztés vezető dolgozóit hiába kerestük a központi irodaházban, valamennyien a mezőn voltak, a munkák menetét ellenőrizték és irányították. Štefan Koška, a nö­vénytermesztési részleg vezetője a kukorica-vetőgépek előkészíté­sét ellenőrizte a gazdasági köz­pontban. Az ő társaságában a műtrágyaraktárnál is megálltunk, ahol Ondrej Kováč traktoros ép­pen karbamiddal töltött két műtrá- gyaszórót.- A kukorica alá szórjuk el - magyarázta Štefan Rojka, az egyik trágyaszóró vezetője, aki éppen indulni készült a megtelt tartállyal. - A közeli Silorit táblára hordjuk.- Egyelőre jól haladnak a mun­kák - állapítja meg elégedetten Štefan Koška. - De nézzük meg inkább kint a határban, hogy hol tartunk a feladatok teljesítésében. Koška elvtárs útközben el­mondta, hogy a tavaszi árpát ide­jében elvetették, a takarmánynak termesztett lóbabot is elvetették lucerna alávetéssel, elvégezték a simítózást 1800 hektáron, meg- trágyászták az őszi gabonaféléket és az évelő takarmányokat, befe­jezték a szőlő és a gyümölcsösök metszését és téli permetezését. A Silarit tábla mellett megáll­tunk, hogy megfigyeljük a műtrá­gyát szóró traktorosok munkáját. A kukorica tápanyagellátására nagy gondot fordítanak ebben a szövetkezetben, ami érthető is, hiszen nagy hagyományaik van­nak már a kukorica termesztésé­ben, s szorosan együttműködnek a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézettel. A kukorica vetés- területének mintegy 50 százalékát rendszeresen öntözik. Tavaly a nem öntözött táblákról 5 tonnás, az öntözött táblákról pedig 6 ton­nás hozamot takarítottak be sze­mes kukoricából. Pedig nem is volt kedvező év. 1979-ben az öntözött területeken 8,4 tonnás átlagos hektárhozamot értek el, ami 2,5 tonnával haladta meg a nem öntö­zött kukorica hozamát. De milye­nek az idei terveik?- Az idén 1000 hektáron fogunk termeszteni szemes kukoricát, 350 hektáron pedig silókukoricát. Vetőmagból és gépekből elegen­dő mennyiség áll a rendelkezé­sünkre, de hiányzanak a csúcstel­jesítmények eléréséhez alkalmas külföldi hibridek - válaszol a kér­désre Štefan Koška. - Ezt azért említem, mert az idén szeretnénk megvalósítani régi elképzelésün­ket, s 700 hektáron elérni a 9 ton­nás átlagos hektárhozamot. Ter­mészetesen ezt az egész területet öntözni fogjuk. KORSZERŰ ÖNTÖZÉSI TECHNIKÁVAL A határ nyugati felében megte­kintettük Vojtech Chovan traktoros munkáját, aki az őszi vetéseket boronálta. Koška elvtárs a dús növényzetről elmondta, hogy az 1000 hektáron termesztett őszi gabonafélék kiválóan átteleltek. A leltározásnál a 770 hektár búza száz hektárt kivéve a legjobb mi­nőségi osztályba került. A múlt évekhez viszonyítva azonban rosszabbul teleltek át az évelő takarmányok, ezért a megritkult növényzetet az első kaszálás után felszántják, majd lucernát vagy silókukoricát vetnek a he­lyébe. Hangsúlyozni kell, hogy a szö­vetkezet az elsők között vezette be a nagy területű öntözési rend­szert.- Már most is öntözni kellene az évelő takarmányokat, de a gabo­naféléket is - magyarázza Stefan Koška. - Nagyon száraz a föld, mert az első negyedévben a sok­évi átlaghoz viszonyítva csak 50 százaléknyi csapadékot kaptunk. Az öntözőrendszerek előkészítése folyamatban van, csak az öntöző­víz kellő felmelegedésére várunk. Az öntözés szervezéséről Mi­chal Lipovský mérnök gondosko­dik a szövetkezetben. Vele az egyik nagyobb parcellán találkoz­tunk, miközben Peter Haláz és Michal Šmidal technikusnak segí­tett a francia Laureau öntözőberen­dezés összeszerelésénél. Ezt a berendezést a bratislavai öntö­zőgazdálkodási Kutatóintézet köl­csönözte a szövetkezetnek próba- üzemeltetésre. Amint azt Lipovský mérnök elmondta, a szövetkezet az öntözőberendezések minden típusával rendelkezik, s igyekez­nek lépést tartani a nemzetközi méretekben tapasztalható fejlő­déssel. JOZEF SLUKA A lakatos és a hegesztő szak­mát tanulta ki. Majd később, ami­kor a körülmények megengedték, elvégezte az elektrotechnikai szakközépiskolát. Minden érdekli őt, ami a „vasas“ szakmába tarto­zik. Amolyan^ ezermester. Otthon is jól felszerelt kis műhelye van, forrasztóval, esztergapaddal, csi­szolóval, villanyfűrésszel. Ha kell, a rádiót és a televíziókészüléket is megjavítja. Kuzma Jánosról, a Fű­tek/ (Fiľakovo) Állami Gazdaság sídi (Šíd) részlege javítóműhelyé­nek a vezetőjéről van szó, aki harmincegy éve dolgozik a gazda­ságban. Hat évig volt a központi javítóműhely vezetője, és 1977- ben került a sídi részlegre.- Becsületes, jó munkát végez. Rá mindig lehet számítani. Az erő­gépek bármilyen meghibásodásá­ra talál megoldást. Ha nincs ele­gendő pótalkatrész, akkor maga készít - mondotta róla Csincsura András, a részleg vezetője. Reggel hat órától háromig dol­gozik, de ha szükség van rá és tud, akkor munkaidő után is szíve­sen segít. Reggel az első dolga a traktorok és a pótkocsik műszaki állapotának ellenőrzése, majd gondoskodik a szükséges alkatré­szekről, kiadja az üzemanyagot. Noha már csak másfél év választ­ja őt el a nyugdíjkorhatártól, na­gyon tevékeny, szívén viseli a köz­ügyét. A részlegen a szakszerve­zeti műhelybizottság elnöke. Hoz­zá mindig bizalommal fordulhat­nak az emberek, és bármilyen gondjuk akad, nála meghallgatás­ra találnak, s ha tud segít. Az év elején megalakította a tizenkétta- gú, gépjavítókból és traktorosok­ból álló szocialista munkabrigádot. Az eltelt pár hónap tapasztalatait összegezve csalódottan állapítot­ta meg, hogy vannak kezdemé­nyezők, de vannak, sajnos, pasz- szívak is. Pedig úgy lenne jó, ha mindenki egyformán akarna, egy­formán venné ki részét a munká­ból. Értékes felajánlást is tettek a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom X. kongresszusának tiszte­letére: nyolc-nyolc órát dolgoznak társadalmi munkában és három­ezer korona értékű üzemanyagot takarítanak meg. Az Ártex Külkereskedelmi Vál­lalat a II. világháborút követően az elsők között alakult meg Magyar- országon. Egyike azoknak a ma­gyar külkereskedelmi vállalatok­nak, amelyek a legnagyobb ha­gyománnyal rendelkeznek. A több mint három évtized alatt figyelem­re méltó eredményeket ért el. A teljesség igénye nélkül érdemes néhány számot segítségül hívni. Máris szemléltetővé válik az a sokrétű tevékenység és figye­lemreméltó eredmény, amihez alig több mint három évtized elegendő volt. Jelenleg a világ mintegy 80 országába szállítanak, 500 féle cikkcsoportból, mintegy 30 ezer terméket. Az áruskála igen széles. Csupán utalni lehet a több ezres választékra: bútortól, a sportcikke­kig, porcelántól, a népművészeti cikkig, számos áruval tud a meg­rendelők rendelkezésére állni. A KGST-országok közül a Szovjetunió után Csehszlovákia a második helyen áll az Ártex forgalmában. A magyar vállalat megalakulása óta exportál a cseh­szlovák megrendelők részére. Ma már elmondható, hogy az éves forgalom eléri a 15 millió rubelt. A magyar kivitel legjelentősebb té­telei a bútorok, egészségügyi cik­kek, sportcikkek, valamint apró bőrdíszáruk, míg a behozatalban a legnagyobb tétel a bútor, aminek importja egymagában meghaladja a hétmillió rubelt. Ezenkívül az Ártex feladata az is, hogy a prágai Magyar Kulturális Intézetben folyó eladáshoz szállítsa a kulturális cikkeket, valamint a népművészeti tárgyakat. Az Ártex és csehszlo­vák partnereinek kölcsönös szállí­tásai hasznosan egészítik ki egy­mást. Hogy ez a megállapítás mennyire nem frázis, hanem reális tény, az számos területen igazoló­dik. Sportszergyártásban a cseh­szlovák üzemeknek gazdag ha­gyományai vannak, a magyar vál­lalatok mégis többféle sportszert exportálnak csehszlovák megren­Nehezen oldódott fel, de amikor arra kértem, hogy beszéljen újítá­sairól, melyekről a gazdaságban és a járásban is ismert, kipirult arccal rakta elém a vázlatrajzokat, magyarázatot fűzve hozzájuk.- Ez a javaslat az ekekormány tökéletesítésére. A talajművelő tárcsa ilyen jellegű módosításával harcminc százalékos üzemanyag­megtakarítás érhető el. - Az E-521 -es kombájnon három módo­sítással, kevés befektetéssel nagy haszon érhető el. És sorolja nyolc újítási javaslata közül a továbbiakat, majd kölcsön­kéri toliamat, s egy újabbat vázol fel néhány perc alatt. Valamennyi újítását a Losonci (Lučenec) Járá­si Mezőgazdasági Igazgatóságra nyújtotta be. öt újításáért már ki­tüntetést és pénzjutalmat is ka­pott. Újító munkáját nagyban segíte­né egy jól felszerelt javítóműhely, ahol az újítók együtt dolgozhatná­nak, közösen beszélnék meg a nehézségeket, keresnék a meg­oldásokat. Ahol az érdeklődőknek nem számítana a túlórázás, a sok nyújtott műszak. Az ilyen műhe­lyek létesítésének kiadásai az újí­tások általi megtakarításokkal megtérülnének, hiszen azokat a javaslatokat, melyeket a járási mezőgazdasági igazgatóság elfo­gad, több mezőgazdasági üzem­ben megvalósíthatnák. Az örökmozgó Kuzma János azonban nemcsak a szakmáját szereti, hanem kulturális téren is tevékeny. Még 1961-ben színház­rendezői tanfolyamot végzett Bra­tislavában. Nosztalgiával beszél a több mint húsz évvel ezelőtti eseményekről, amikor fiatalos len­dülettel tanulták a rendezést, a he­lyes mozgást és beszédtechnikát. Járták a falvakat, és az előadá­sokkal nagy sikert arattak. Még ma is rendez a községben műso­ros eseteket egy-egy jelentősebb esemény, évforduló kapcsán, de már csak az idősebbeknek. Szín­játszó körének korosztálya és azon túliak a tagjai, olyanok, akik még igénylik a közös szereplést, akarnak valamit tenni az amatőr színjátszás érdekében. TÓTH ÁGNES delésre. Példaként megemlíthető, hogy az idei év elején a Pieštanyi Sportcsarnokhoz a magyar fél ké­szítette a sátortetőt, ezenkívül ke­reslet mutatkozik a judoszönye- gek és teniszkeretek iránt is. Az utóbbiak idei szállítására már kö­töttek szerződést. Az Ártex Külkereskedelmi Vál­lalat a tavaszi bemutatón elsősor­ban újabb típusú sportcikkekkel kí­vánja a látogatókat megismertetni. Az Ártex a magyar részről a forga­lomnövekedés további lehetősé­geit keresi. A rendkívül széles áru- választék szinte kínálja az együtt­működés bővítését. Ez a célja az idei brnói jelentkezésnek is. A cél kettős. A magyar vállalat egyrészt szeretné minél alaposabban meg­ismertetni kínálatát az érdeklődők­kel, másrészt a partnerek részéről jelentkező igényeket kívánják részletesebben megismerni. Erre pedig kitűnő alkalmat nyújt az áp­rilisi brnói kiállítás. STEIGERVALD JÓZSEF Eredményes versenymozgalom (ČSTK) - Az észak-csehorszá­gi kerületben 655 vállalat, üzem és szervezet kapcsolódott be ,,A fű­tőanyagok és az energiahordozók megtakarításáért“ versenymoz­galomba, amelyet a szakszerve­zetek kerületi tanácsa és a kerületi nemzeti bizottság szervezett. A múlt év második felében 327 000 tonna barnaszenet taka­rítottak meg. A legjobbak közé került a Prunérov-1 erőmű, atrmi- cei fűtőmű, a hrdlovkai Gottwald elnök Bányavállalat, a hamri urán­bánya, a Teplicei Járási Lakás­gazdálkodási Vállalat és a jenišo- vicei Barátság Efsz. Peter Halaz és Michal Šmidák technikusok Michal Lipovský mérnök irányításával új öntözőberendezést készítenek elő próbaüzemelte­tésre A szerző felvételei Milan Jankulič traktoros Pavol Lipovský mérnök segítségével a Góliát permetezőgép szórófejeinek beállítását ellenőrzi Ártex a brnói vásáron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom